Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-17 / 66. szám

6 68-ik szám. jffjRYIOÉK 1913. augusztus 24. az úgyis megkésett aratást megakasztotta, a gabonanemüeket részben keresztekben, de helyenként lábon is csírázásnak indította s a renden talált takarmánynemüek nagy részét megsemmisítette. Ezen károkat tetézte még a Tisza folyó kiáradása, mely medréből kilépve hullámterét elöntötte, vizzel borítva el az ott talált terményeket. Az ár upyan a kiöntéstől számított 6-7-ed napra nagyobbára a földekről visszahúzódott a mederbe s így az elárasztott terményeknek egy része még megmaradt, mégis voltak oly helyek, hol a talaj alakjánál fogva a viz hetekig állván, növényzetét elpusztította. Ily károk észlelhetők Mezőladány, Benk és Újkenéz községek határában, mely községek határának jó része hullámtérbe esvén, lakosait a termés nagy részétől fosztotta meg. Talán az áradás okozta károknál is nagyobb s szokatlanabb károsodás érte vármegyénket a talajvíznek több helyütt való felemelkedése által. A mélyen fekvő, többnyire tőzeges talajokon ugyanis a felgyülemlett talajvíz a föld szinéie emelkedvén, az ott talált terményeket, főleg kapásokat, úgyszólván teljesen kiölte. Ily károkat észlelhetünk különösen: Nagyhalász, Ibrány, Buj, Demecser, Pátroha és Dombrád községek határaiban, de szórványosan a megye egyéb mely fekvésű helyein is. Ugyancsak nagy károkat okozott főleg a dohányban a mult hó 15 iki jég, mely a nagykállói, nyirbogdányi és dadai felső járásokban okozott tetemes kárt. Az esőzés napjainkban csak mult hó ulolsó hetében tartott 6 napi szünetet, mely alkalmat felhasználva gazdáink, megfeszített erővel láttak hozzá az aratáshoz s végre e hó elejére be is fejezték, ugy, hogy aratni való helyenként már csak a zabból van. A gabonanemüek általában bár mennyiségileg is sokat szenvedtek, ez még nem tekinthető oly nagynak, mint a minőségbeli károsodás, főleg a szemek kicsirázása és megszorulása következtében. A mennyiségbeli károsodást főleg a tul ért szemek pergése okozta, valamint azon körülmény, hogy a folytonos eső következtében a keresztekben a termények egy része megromolván, mint kihányás a táblán "maradt. A buza és rozs cséplése már a legtöbb helyütt folyamatban van s eltekintve attól, hogy sok a csirás és szorult szem, elég jól fizet; keresztenként sokhelyütt 28—30 kilogrammot is ad. A szemek csírázása a megye különböző helyein nagyon eltérő mérveket öltött, mert mig egyes vidékeken, főleg homokos csirás gabona csak a felső kévékben található elvétve, addig más helyütt, főleg a dadai felső- és nyirbogdányi járásokban a termés nagy százalékát teszi ki. Eddigi becslések szerint megyei átlagban a gabona 8 —12 %-a csirás, minek következménye a gyenge hektoliter suly. A buza hekt. súlya ugyanis átlagban az idén csak 76, rozsé pedig 71 kilogramm. A vármegye gazdasági tudósítóinak folyó hó 7-én beérkezett becslési adatai szerint átlagban kat. holdanként búzából 6.5, rozsból 6 m.mázsa várható. Az árpa aratása szintén befejezést nyert s helyenként cséplése is megkezdődött. A szem általában mindenütt sárga, durva tapintatu, nagyobbára csak takarmányozási célokra lesz használható. Szalmája a sok eső következtében takarmányozási célokra keveset ér. A termés menynyisége kat. holdanként 6.5 m.mázsára tehető, 64 kgramm. hektoliter sulylyal. Legkevesebbet szenvedett még aránylag az esőzéstől a zab, melynek szemfejlődése általában jó, bár a rozsda ezt is sokhelyütt megtámadta, ugy, hogy szalmája mint takarmány keveset ér. Aratása szintén befejezéshez közeledik. Várható termés kat. holdanként 6 m.mázsa, 45 kgramm hekt. súllyal. A kalászosoknál nagyobb hanyatlás észlelhető a répát kivéve a kapásokban. A tengeri, bár egyes helyeken szépen fejlődött, a megye nagy részében megunva a túlságos talajnedvességet, visszamaradt, sárgulni kezd. Általában meleg időt kiván, mert ellenkező esetben megint annak a veszélynek van kitéve, hogy mint a mult évben, ugy ez idén sem fog kellően beérni. Terményeink között legtöbb kár a burgonyát érte, főleg a korai fajokat, melyek vármegye szerte peronosporától vannak meglepve, mi azonban még csak a kisebik baj mert a homok és magasabb fekvésű helyeket kivéve, legveszedelmesebb ellensége a burgonyavész (Phitophtora infestans) is megtámadta, ugy hogy ennek következtében a korai fajták rolhadásnak indultak. Szerencsére a késői fajok, mint a Woltman és Imperátor, melyek a folyó évben már nagyobb területen termeltetnek, ez ideig a betegségn3k még ellent állottak. A dohány egy-egy járás területén is végtelen eltéréseket mutat, mert mig a mély fekvésű helyeken a viztől sárgult és visszamaradt, addig a magasabb fokvésü helyeken jól, helyenkint igen jól fejlödött. Főleg a dadai felső járásban a mult hó 15 iki jég több helyütt megtépdeste levelét. Törése kezdetét vette, száradásához esőmentes, meleg időjárás volna szűkség. A káposzta többnyire mélyen fekvő tőzeges területen termeltetvén, a talajvíz következtében felerészben elrothadt, ahol azonban a talajvíz nem bántotta, igen jól fejlődött. A takarmánynemüek szintén igen sokat szenvedtek az esőtől s vizlől, mert az esőzés zöme sok helyütt renden érte a levágott zabosbükkönyt és a lucerna II. kaszálását, s azt úgyszólván teljesen megsemmisítette, a rétek egy részét pedig az árvíz lepvén el, a sarjú termését leiszapolta. Egyebütt a sarjú jó erdménynyel kecsegtet s a lucerna III. és a lóhere II. kaszálása is általában jó termést ígér. A legelők nagy része még most is vizes s nem legeltethető, magasabb fekvésű talajokon azonban üde, a jószágnak bő táplálékot nyújt. A városi boltbérek. Lapunk legutóbbi számai egyikében ismertettük a városi képviselőtestület határozatát, mely az összes, a Korona és a városi palota épületében lévő bolthelyiségek béreinek két-két évenként emelkedő ősszegét állapította meg. Tudni kell, hogy ezzel a kérdéssel előbb a számvevőség, majd a pénzügyi bizottság, végül a külön szakosztály foglalkozott és hogy a számvevőségi javaslatot emelkedő irányban javította a pénzügyi bizottság és ennek javaslatát is messze túlhaladta a külön szakosztály javaslata. A bérek általában 20—33, sőt 65%-os kezdő emelkedéssel egész 100%-os emelkedésben is állapíttattak meg. Érthető a városi bolt-bérlők consternaliója, mely pénteken tartott értekezleten tört ki. A kereskedők, kiknek néhánya a jó időkben ezrekbe kerülő befektetéssel tágították, csinosították bolthelyiségeiket, most, a két év óta tartó nagy gazdasági válság folyamán részesülnek a legkínosabb meglepetésben. A bérlők elhatározták, hogy ügyeiket újból a képviselőtestület elé viszik, amelyen kellőleg tájékoztattak a helyzet és a viszonyok felől. E végből collektiv nyilatkozatot adnak egy kérvény alakjában. Közöljük a kérvény-tervezet szövegét, mely meggyőzően okolja meg a bérlők kérelmének méltányos voltát. Tekintetes városi Tanács! A városi képviselőtestületnek 359—913. számú és a városi bolthelyiségek bérösszegére vonatkozó határozatát, mely egyszersmind a tanácsnak a további teondőkre vonatkozó meghatalmazását is tartalmazza, vettük, és arra a kővetkezőkben fejtjük ki kérelmünket. Abból a meggyőződésből kell kiindulnunk, hogy a tekintetes képviselőtestűlet nem volt tökéletesen tájékoztatva a kérdés lényege és körülményei felől, mert hihetetlennek tartjuk, hogy ha ismeri az eddigi béreket, a számvevőség, majd a pénzügyi bizottság javaslatát, — ha hivatalosan az adóhivatal utján beszerzett adatok alapján ismeri a szomszéd épületek boltbéreit; ha tájékoztatva van az utolsó két évnek a kereskedelemre vonatkozó súlyos ha tásáról; hogy akkor a határozatban foglalt javaslatot elfogadta volna. Az utolsó két év drágasága egyénileg ép ugy sújtotta a kereskedőt és családját, mint a tisztviselő osztályt, melynek helyzete pótlékokkal, javítással lett elviselhetőbbé téve. A kereskedő kinlévőségeinek egy részét, mint teljesen behajthatatlant, a rosz viszonyok folytán elvesztette. Száz és száz vevővel elért forgalom haszna egyenlíti ki az így támadt veszteséget. A kereskedőnek ugy áru mint pénzhitele korlátoztatott, — áruit tehát csak nehezebb feltételek alatt szerezhette be. A kereskedő igénybe veit pénzhitele után 10--l2%-ot kénytelen fizetni, anélkül, hogy áruit megdrágíthatta volna ; — ugyanakkor vevőközönségével kíméletesen volt kénytelen elbánni a behajtás körül. A kereskedő forgalma egyáltalában csökkent. A kereskedelmet jellemzik a törvényszék adatai, ahol a váltóperek száma lOO'/o-al, a csődök száma 200%-al emelkedett. Minden romlás, minden bukás és fizetésképtelenség — a kereskedelmet érintette. Ezt a két évi kalamitást, melynek folytatásától a rosz mezőgazdasági viszonyok miatt, tovább is tartanunk kell, — csak évek multán heverjük ki, fokozott munkával és a magunk igényei visszaszorításával. Ez az állapot teszi indokolttá azon kérelmünket, hogy a boltbérek emelése és meghatározása egy évre odáztassék el, a boltbérletek a régi feltételek alatt egy évre hosszabbittassanak meg. Indokolja e kérelmünket egy súlyos jogsérelem is, melyet a boltbérek kérdésében elszenvednünk kellett. Tudvalevőleg csaknem mindnyájan oly boltbéreket fizetünk, melynek alapján féléves felmondásnak van helye. Ha tehát a képiseleti határozatot nem tudnók elfogadni, nekünk más bolthelyiség után kell néznünk. Ugy, de a határozat oly időben hozatott tudomásunkra, hogy a mai bérleteink lejártáig nincs megfelő időnk, arra, hogy más helyiségeket bérelhessünk, mert ezen más hasonlo érlékü helyiségek csak félév alatt ürithetők ki. Az igazság és méltányosság követelménye az, hogy a város nekünk az uj bérleti idő feltételeit oly időben hozza tudomásunkra, amikor nem állunk kényszerhelyzet alatt, amikor szabad akarattal exsistentiák veszélyeztetése nélkül határozhatunk jövőnk sorsa felett. Épen ezért az a kérelmünk, hogy a prolongált esztendőn belül oly időben tárgyaltassek a boltbérek kérdése, hogy a határozat a lejárat előtt félévvel jusson tudomásunkra. Ha igaz az; hogy a boltbérek is a szabad verseny, a kereslet alapján állapithatók meg: ezt a verseny szabadságot a lehetetlen idő megrövidítéssel kényszerhelyzetté változtatni nem szabad, különösen nem a városnak, mely még sem hunyhat szemet az ő regi, pontosan fizető, polgári kötelességét teljesítő egy egész kereső osztályt képviselő bérlőinek exsistentialis érdeke előtt. A városi palota bérlőinek külön jogsérelme az a terv, hogy a pillérek eltávolítása és a portalék készítése költségösszegének a bérösszeg arányában évenként 10%-al való viselése is a bérlők terhére Íratnék. Mi ezt a költséget nem ismerjük, ugy lehet, hogy ez oly horribilis megterheléssel jár, melyet el nem viselhetünk. Kérelmünk az, hogy ezt a kérdést egyelőre jobb viszonyok beálltáig tárgyalni ne méltóztassék. Egyébiránt távol áll tőlünk, hogy a várossal szemben renitenskedő, dacos álláspontot foglaljunk el. minket a feljajdulásra igazságunk érzete késztet, ugy véljük, hogy amig sors és a viszonyok mostohaságát resignatióval kell tűrnünk, addig az ezt tetéző ujabb nyomást hallgatással el nem szenvedhetjük. Jó és alapos értesültség, meggondolás és méltányosság, melyet a városi képviselőtestület oly sokszor tanusit, — ez úttal sem fog hiányozni, ha erre a tekintetes Tanács módott és alkalmat nyújt. Tisztelettel kérjük, hogy ezen kérvényünket szabályszerű tárgyalás után a képviselőtestület bölcs döntése elé vinni méltóztassék, ott felvilágosítást nyújtani az adóhivatal utján megszerzendő adatokkal arról, hogy a szomszéd házak bolt berei mily magasak, — arról hogy a magasabb bérrel terheltek közül hányan lettek fizetésképtelenek és csődbejutottak, állapittassék meg, hogy melyek a reális bérószszegek, melyeket az üzleti forgalom elbir. Ne engedtessék, hogy érdekek, amelyek a szomszéd házak boltbéreinek mesterséges emelkedésére, a kereslet egészségtelen növelésére irányulnak, érvényesüljenek. A tekintetes Tanács jóakaratú figyelmébe ajánlva tiszteletteljes kérésünket, vagyunk tisztelő hivei: stb. Egyébiránt a kényszerhelyzetbe jutott kereskedőink még tanácskoznak.