Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)
1913-08-10 / 64. szám
64-ik szám. 1913. augusztus 10. 3 összehasonlítjuk, a kettő között 48° a különbség, amit az tudna kellőképen érezni, akinek kedve volna az úgynevezett hőlég fürdőből egyenesen jeges vizbe ugrani, vagy ezt az egeszségtelen müveletet megfordítva megcselekedni. Szélcsendes napról csupán a jan. 10-ikéről számolhatunk be, a többi 211 napon, — akármilyen kevéssé is — mindig mozgásban volt a levegő. A legerősebb szeleket febr. 14-én, ápr. 8-án és 15 én, máj. 21-én és jun. 28-án kaptuk, amely napokon másodpercenként 1'2 m. sebességgel fujt a szél. Ha eddig tagadtuk is, ezután már nem tagadhatjuk, hogy szeles a varos, ennek a sok szélnek köszönhetjük azonban nemcsak a sok port, hanem az ártalmas spóráknak, füstnek a gyors tovaszállását is Csapadékos napunk, — ide nem számítva a dereket és harmatokat — 48 volt 7 hónap alatt és pedig: januárban 11 nap 25 7 mm. csapadékkal februárban 4 nap 116 mm. csapadékkal márciusban 9 nap 31 6 mm. csapadékkal áprilisban 11 nap 35'4 mm. csapadékkal majusban 14 nap 62 9 mm. csapadékkal juniusban 13 nap 63"2 mm. csapadékkal juliusban 22 nap 184'1 mm. csapadékkal Ezt a 2 számoszlopot végignézve azonnal meglátjuk, hogy ugy a csapadékos napokat, mint a csapadék mennyiséget tekintve a február volt a legszegényebb s a napok száma és a csapadék mennyisége állandó emelkedésben van. A mennyiség emelkedése juniusig természetes, mert a nyári záporok rövid idő alatt nagymennyiségű csapadékot adnak, ami azonban nagyobb időközökben elosztva nem ártalmas. A napok száma azonban nem természetes, mert télen és tavasszal rendes körülmények között nagyobb, mint nyáron. A julius hónap ugy a csapadékot napok számában, mint a cfapadék mennyiségében szinte hihetetlenül abnormális. Az összes 7 hónapi csapadék — amelynek majdnem felét a julius produkálta — eső és hó együtt 414.5 mm., kereken 41 és fel centiméter. A legnagyobb csapadék jul. 9-én — egész napra elszabva — 37 mm. volt, nagyobb mint az egész márciusi vagy áprilisi és nagyobb, mint a januári és februári együtt. A legkiadósabb eső máj. 20-ikán épen az elemi iskolás gyermekek majálisán 1 óra és V* óra alatt 20.3 mm. volt. lezhetök, akiknek magaviselete kifogás alá esett. Azon szülék, akik gyermekeiket a napközi otthonban kívánják tartani: ezt Írásban kérik a közokt. tanácstól, (Département) megjelölve kérelmük okát, valanvnt az időt is, amelyben gyermekeiket az otthonbol hazabocsáttatni kívánják. A napközi otthon délelőtt 11-től fél kettőig ad helyet a tanulóknak, de azok egy része 4 óra után is felügyelet alatt marad. A napközi otthonban a tanulók egyrészt otthoni feladatok kidolgozásával foglalkoznak, továbbá a tanító Svájc történeteiből beszél, majd játék, torna és szabad mozgás következik. A leányok varrnak is. A napközi otthon, hacsak az idő engedi: a szabadban, a fedett udvaron tartózkodik Néha sétát tesz a városban, gyűjteményeket, muzeumokat látogat meg, ha ezek éppen nyitva vannak, — és természetesen az iskola konyhájáról kap ebédet. Az ismétlőoktatás (enseignement complementaire) a hatodik elemi osztálylyal kapcsolatos bét évre terjed. Mindazon tanulók, akik más iskolába nem járnak, 15 évükig ismétlő tankötelesek. A tananyag és berendezés meglehetősen hasonlít a mienkhez; 25—40 hétre terjed és ló-* 8 órár a foglalja le hetenkint a a tanulókat. A tanterv gyakorla'i irányú és a tanmenetet évről-évre a viszonyokhoz alkalmazzák. A tanulok rendszeres osztályzatot és kitüntetéseket kapnak, csak az ismétlőre előkészítő osztály növendékei nem kapnak bizonyítványt. (Folytatjuk.) Hogy a 7 hónap alatt leesett 41 és c mcsapadék milyen óriási tömegű, azt a gazdák tudják legjobban. Hogy mégis szemléltessük a dolgot, tessék elképzelni, ha ez a viz mind a felszínen maradt volna, mindenfelé kényelme sen lehelne csolnakázni, ha pedig ez a rengeteg viz hó alakjában esett és megmaradt volna, az egész várost körülbelől 4 méter magas hó borítaná. Ha egy tömegben lenne az összes viz, ami a városban leesett, egy 2,842,000 m' űrtartalmú tavat töltene meg, vagyis körülbelől százolyan nagyot, mint a Sóstó. Ilyen óriási tömeget, ha az például vas lenne 284,200 vasúti teherkoc-i tudna elszállítani. Elég volt a viz, sok is volt! Elmondhatjuk az egyszeri emberrel: „adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne". Természet-társadalom. Darwinizmus. — Dr. Spányi Géza. — II. Gyakran találjuk újszülött gyermekeknél, ugy fiu, mint leánygyermekeknél, hogy a kis emlőmirigy tejszerű nedvet választ ki, sőt a természet ama csodája sem tulritka,, hogy felnőtt férfi játsza a csalódásig hiven a dada szerepét, de altalában véve csak annyit jegyzünk meg, hogy a durványos szervek is átöröklődnek és csenevész működésűknek oka a szerv parlagon hevertetése, — a nem használása. Mindenki ismeri a lovaknak azt a tulajdonságát, hogy bőrüket mozgatni tudják, pl. legyek elűzésére ; némely ember képes fejbőrét mozgatni. De Candotte emlit egy családot, amel}nek egyik tagja gyermekkora óta gyakorolva ezt a bravúrt, fejbőrével nehéz könyveket tudott eldobni. Ugyan-e családban az atya, nagybátya, nagyatya és 3 testvér birt ezzel a különönös tulajdonsággal. Ez a család 8 generáció előtt ketté oszlott; a család másik ágának egy fia Franciaország egészen más részében lakott és mikor ezen fejbőr athletika felől személyesen meginterpellálták, azonnal el is produkálta ebbeli képességét. Ez is bizonyitji ama teljesen haszonnélküli tulajdonságok átöröklését. Igy áll a fülmozgatással is. A fül formájára vonatkozólag a küiső karimán levő porccsucs valószínűleg egy régi hegyesen felálló fülforma maradéka. A f jlődéstan tanulmányozása számos oly meglepő tényt hozott felszínre, amelyeket máskép, — mint Darwon theoriájával megérteni nem volnánk képesek. Itt vannak, az ébrényi idő elején kifejlődő úgynevezett kopoltyuivek,— melyek csakis vizben élő állatoknál, halaknál és gyíkoknál találhatók fel kifejlődött állapotukban, átmenetileg pl. a békaporontynál. Itt van a már kifejlődött embernél a gerincoszlop folytatása és végeképen meglevő néhány farkcsigolya, melynek rendeltetése az embernél ma nincsen, dekoratív célra pedig ugyancsak nem alkalmas. Itt van továbbá az emberi szem belső szemzugában egy felholdalaku nyálka hártyavédő, melyet kifejlett allapotban megtalálunk némely halnál, gyiknál, cápaféléknél, de az emlősök közül az erszényesek és csőrös állatoknál is, de legjobban a madaraknál. Ez is durványos szerv. Ide sorozhatjuk az emberi testet végig boritó rendkívül finom piheszerü híjzatot, amely újszülöttnél különösen sürü, selymes és főkép a gerinc mentén, de mindig felüről lefelé simítható irányban található fel. Némely családban a szemöldök egyes szőrei jóval hosszabbak és erősebbek a többinél, amit különösen a csimpanz-nál és a makakus némely fajánál, de macskaféléknél rendesen találunk. A fogazatnál azt tapasztaljuk, hogy a szemfogak jóval hosszabbak, hosszabb gyökerüek a többinél és kivált ősrégi — kiásott koponyáknál feltűnő hatalmasan fejlettek. Hogy ez a szemfog valamikor hatalmas fegyvere is volt, nemcsupán rágó szerszáma az ősembernek, az minden kétségen felül áll; különösen fejlett az ausztráliai falnál; udvariatlan tudósok azt is állítják, hogy nőknél igen gyakori a szemfogak erős fejlettsége és ebből még valamit következtetnek, amit nem is merek reprodukálni, mindenesetre én a súlyos felelősséget magamról elhárítom, de a nős férfiaknak melegen ajánlom, hogy odahaza ezt a „fogas kérdést ne feszegessék tovább. Teny az, hogy a szervek nem használása azokat durványosakká csenevészekké teszi, amit legjobban illusztrál pl. a struccmadár szárnya., a vakondok szeme stb. Darwin hitta fel a figyelmet arra, bogy mily fontos az állatok alakjainak tanulmányozása; a morphológia, amely tanulmányozás fontos eredményeképen leszögezhetjük ezt a tételt, hogy: két vagy több állatcsoport, ha kifejlődött állapotban bármennyire el is ü'nek egymástól szervezetük és életszokásaikban, ha hasonló ébrényi stádiumokon mennek át, meg lehetünk győződve, hogy egy közös ősalakból származnak és igy közeli rokonok, Az ébrényi alakról pedig azt mondja, hogy a származásban legfontosabb dokumentuma és úgyszólván a természettől conservált portraitja a régebbi és kevéssé változott alaknak. És ne gondoljuk Darwin eme nagy horderejű tételének talán olyan kifejezést adott, mely szükségszerűen mélyen sértette volna mások vallásos meggyőződését, azokét, akik az összes létező formák teremtésében hittek. Mert hiszen a fajok eredete cimü nagy müvének befejezéseképen a következőket mondja: Érdekes, hogy egy kis darab sok és különféle növényboritotta föld megtekintésekor, mikor madárdal halatszik a bokorból, a rovarok százai repülnek a légben es férgek kúsznak a nedves talajon, — érdekes annak a gondolata, hogy ez a sok csodás alak, mely egymástól annyira különbözik és mégis egymástól oly complikált módon függ, oly törvények által lett létrehozva, amelyek még mais körülöttünk teljes működésben vannak. Ezek a törvények: 1. növekedés, szaporodás, változékonyság az életviszonyok direkt és indirekt hatása alatt a szervek használatának s nem használatának befolyása és a szaporodásnak oly mértéke, hogy ebből a létérti küzdelem szükségképen bekövetkezikl Végül a létérti küzdelemből a legderekabbaknak, a legrátermettebbeknek győztesekkéntí kikerülése, megmaradása, kiválogatódása és az ebben már bennfoglalt jellegelágazódás és a gyengébb alakok kipusztulása. A természet küzdelméből, éhség és halálból diadalmasan kerül ki a legnagyobb, amit megérteni képesek vagyunk, — a magasabb rendű állatok; valami fenséges van az élet ilyetén szemlélhetésében, mikor azt látjuk, hogy összes erőivel egyetemben a teremtő kevés, — talán csupán egyetlenegy alakból alkotta meg a szerves világot és mi alatt földünk a nehézkedés törvényei szerint kering, a legszebb és legcfodásabb formák alakulnak ki még mindig szüntelenül. Ez a tudományos mély meggyőződésű, brutálisan igazságos ember hódolatteljes fohásza, melylyel a megfoghatatlanul nagy Teremtő előtt leborul. Szedjük már most rendszerbe, amit tudunk, amire a mindennapi élet tanit, az az, hogy : A domestikátio, vagyis ember által mesterségesen létesített növényi és állati kultura nagyfokban képes ezeket megváltoztatni és hogy a kulturált növények és állatok megváltozott tulajdonságait utódaik öröklik. Gondoljunk a nmkertészet remekeire és állattenyésztők sikereire. Példák, orchideák stb. Ugyanaz történik meg a természetben is, de sejtelenül, lassúbb tempóban, a természetes kiválogatódás következtében. (Folytatjuk.) — Koszorú szallagok nagy írott betűkkel, arany nyomással, gyorsan és kizárólag lapunk nyomdájában készülnek Nyíregyházán. — Könyvkötői munkák a legdíszesebb kivitelig olcsón, gyorsan és ízlésesen készülnek Jóba Elek könyvkötészetében Nyíregyházán. I Élt, divatharisnyák, keztyük, stb. legnagyobb választékban. Ruhadíszekben naponként érkeznek újdonságok ohn Ignátz nöi-, férfi divatáruMzííba. Telefon 129
