Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-10 / 64. szám

Nyíregyháza, 1913. augusztus 10. Vasárnap XXXIV. évfolyam, 64. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adnnk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fill. Vastag betűvel szedett kétszeresen szám Fürdőbe vagy nyaralásra távozó előíizetöink tudassák címüket egy levelező lapon s mi készséggel utánuk küldjük a megadott időre a Nyírvidéket. Ez most a legaktuálisabb probléma, a leggyökeresebb reform, egy átalakulás kezdete, a legégetőbb kérdés; ezzel foglalkozik ma politikus, nemzetgazdász, polgár és gentry és ez az a kérdés, melyet hihetetlen rövidlátással kezelnek. Az autonomia elkobzása, a kormányhatalom féktelenné növelése, az alkotmány eltiprása, a régi jogok megszüntetése, az alkotmánybiztositék lerombolása: mind össze van kötve a kérdéssel. Legyen szabad ezt a kérdést néhány oly szempontból megvilágítani, amely eléggé objektív ahoz, hogy a tisztán látást elősegítse. Három ily szempontot kíván ez igénytelen közlemény érinteni, az egyik az autonomia, a másik a kinevezett tisztviselők jogi heiyzete, a harmadik a történelmi osztályok érdekének szempontja. *) Az itt tárgyalt kérdés minden oldalról való megvitatása elől nem zárkózhatunk el, anélkül azonban, hogy ez lapunk áiláspontját befolyásolná. Ezt megelőzőleg két dolog látszik említésre méltónak. Ezek egyike az, hogy manapság és főleg ennek a kérdésnek tárgyalásánál a kormányhatalmat és az államhatalmat azonos fogalmak gyanánt kezelik és ekként a közigazgatásnál jelentkező állami akarat alatt nem is értenek egyebet, mint a kormánynak kortes-szolgálatokra irányuló akaratát. Nyilvánvaló itt a tévedés nemcsak azért, mert közigazgatásra naponként van szükség, míg a kortesszolgálat átlag öt évenként vehető igénybe, — hanem azért is, mert kormányok, uralmon lévő pártok váltakozhatnak, — a közigazgatás rendjének állandónak kell lennie. Példa erre Franciaország, melynek állami közigazgatása egyáltalán nem akadályozza azt, hogy kormányok a leggyakoribb felváltásban ne részesüljenek. Látnivaló, hogy az állami közigazgatás, az állítólagos kormány-hatalmi pressio dacára nem képes a kormányt állandósítani és igy nem áll az, hogy az állami közigazgatás oly kortes-eszköz, mely a kormányok állandóságát biztosítja. Figyelemre méltó dolog e kérdésnél az, hogy ma is ugyanazon érvek mellett küzdenek a kisebbségi pártok a reform ellen, mint a mult század 70 es éveiben. Nagyon tanulságosak az akkori idők politikai eseményei. A kiegyezés utáni első minisztérium a legnagyobb lelkesedéssel fogott a nagy és szabadelvű reformokhoz, melyek közé számították a közigazgatás ügyét is. De már a bíráskodás külön választásába is közjogi kérdéseket vegyitettek. Ghyczy a külön választást a megyei reformmal kívánta junctimba hozni; Irányi aggályának adott kifejezést, hogy a birák kinevezésének az lesz a következménye, hogy a birák a kormány iránt lekötve fogják magukat érezni. A megyei reformra nézve Horváth Boldizsár kifejti nézeteit, melyekkel szemben a balközép-párt az ősi alkotmány szellemét kívánja a megyékben fenntartani. A reform tehát a közjogi viták kátyújába tévedt. A 67-es Deák-párt a reformmal szemben attól tartott, hogy a közjogi ellenzéknek az izgatás fegyvereit szolgáltatják ki és veszélyezteti a kiegyezés müvét. Hiába fejtették ki, hogy kinevezési rendszer és decentralisatió ép ugy lehetséges, mint választási rendszer és centralisatio. Ezért mondotta Tisza Kálmán, hogy legjobb a két szélsőség között — megállani. Valójában Tisza Kálmán létesítette a centralisált közigazgatást, — választott tisztviselőkkel. Svájci tanulmányok és ami iskolai dolgaink. lita: Vaday József igazgató-tanitó. III. A népisko'ak szervezete. A népiskolai szervezetet mindenik canton az állami törvények alapján kés?íti. A lényeges dolgokban tehát Svájc népiskolája egységes. Az állami törvény 30. cikkelye szerint az elemi népiskola szoros kapcsolatban van az „ecole enfantin" -nal, ami nem egyéb, mint az ovoda egy különítménye, vagyis 3-ik évfolyama, ahol a kis tanulók játék közien tanulnakf meg irni, olvasni. Az elemi iskola első osztályába csakis 7 éves, irni, olvasni tudó tanulók léphetnek be. Ha esetleg tömegesen jelentkeznek olyan tanulók, akik nincsenek kellően elkészítve: azokból előkészítő osztályt kell alakítani. A népiskola bat évfolyamból áll, melyek egy* vagy több osztályt alkotnak a tanulók számához képest. Népes iskoláknál lehetőleg minden évfolyam külön osztályt alkot. A törvény 32. szakasza értelmében egy osztályban nem lehet több 40 tanulónál. Genéve canton iskoláiban 40 tanulós osztályokat már alig találunk. Genéve városban és környékén vegyes iskolák egyáltalán nincsenek. Azok a segédtanítónők, akik fiúiskolákhoz vannak berendelve, 15 frank havi pótlékot kapnak a rendes fizetésükön felül. A tanidő 42—46 tanítási hétből áll, hetenkint 25—35 tanórával. A tanítók a tanítás kezdete előtt 5 perccel kötelesek a tantér mben megjelenni és attól kezdve a tanulók távozásáig együtt lenni növendékeikkel, a 20 perces szünetek alatt is. A heti szabadságidő csütörtök. A nagyvakáció általában 6 hét a nyáron, 3 hét őszön, egy hét húsvétra továbbá a karácsony, újév és pünkösd ünnepek. A tanidő beosztását a département a többi tanintézetekhez alkalmazza. A tanítók a heti tanagyagbeosztást minden félév elején tartoznak az inspecteuer-nek bemutatni. A tantervet a közoktatásügyi tanács állapítja meg. Tárgyai: az olvasás, irás, rajz, francia és németnyelv, számtan, földrajz, történelem, természettudomány, ének, torna, kézimunka, leányoknál női munka. Június 1-én és december lt-én minden iskolában hazafias ünnepély van a Conféderatió és ezt megelőző haditettek emlékére. A tanév folyamán minden osztály köteles néhány sétát, vagy iskolai kirándulást tenni. A három felső évfolyamon (IV., V., VI. osztály) több ízben is a földrajzi és természetrajzi ismeretek céljából. A tanítók tartoznak ugy a tanmódszert, mint a tananyagot illetőleg a tantervhez alkalmazkodni és minden olyan részletet gondosan kerülni, ami felekezeti vonatkozású lehetne. A tanító községi jegyző csak az államtanács engedélyével lehet; a tanítással össze nem illő ipart vagy kereskedést nem folytathat. Csakis a tantervben kijelölt kézikönyvek használhatók, — ezeket, valamint a tanulók minden iskolai szükségletét az állam ingyen szolgáltatja az iskoláknak, az elveszített vagy elrontott könyveket és füzeteket azonban a tanuló köteles megvásárolni. A női kézimunka tanítására különös gondot fordítanak s erre ugy a szervezet, mint a tanterv részletes utasításokat ad. A tanítói helyettesítésről is országos törvény intézkedik. Ha a tanítót valami közszolgálati ügyben veszik igénybe, vagy tanulmányútra küldik: az állam hivatalból helettesiti. Ha betegség, vagy egyéb olyan ok vonja el az iskolától, amit a hivatalos felsőség vis majornak (force majeure) ismer el: három hónapról, három hónapra államköltségen helyettesitik, — de kérvenyazni kell. Ha kérvényezést vagy 3 nap alatti bejelentést elmulasztja, akkor a saját költségére kap helyettest. A tanító minden tantárgyat tanítani tartozik. Ha valamelyik tantárgy tanítására nem volna alkalmas : akkor az illető óráért egy frankot vonnak le a fizetéséből. A gyermekek előléptetése a kővetkező módon történik. Az elemi iskola első osztályába csakis hetedik évökben levő gyermekek léphetnek be még pedig vagy az óvoda felső évfolyamáról hozott bizonyítványnyal a törvény 28. szakasza alapján az irás-olvasásból való vizsgálat alapján, vagy rendszeres felvételi vizsga alapján. A beírások ugy mennek, mint nálunk. A fegyelmezési utasítás első sorban a tisztaságra vonatkozó teendőket szabja a tanító elé. Azon tanulók szüleit, akik tisztaság tekintetében kifogás alá esnek: hivatalosan értesítik & közigazgatás államosítása.*)