Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-10 / 29. szám

4 29-ik szám J^YÍEYIŰZK 1913. április 10. birói modort, kötelesek ők is, mert hát — kenyér kell. Mert hát az 1886: XXII. t.-c. 93. szakasza még él. És mi nem a jegyzői kart, nem a főszolgabírói zsarnokoskodást, mint az általános emberi gyöngeségek egyik meg­nyilatkozását kárhoztatjuk azért, hogy ma is még férfi férfiaknak korbácsot mer emlegetni, hanem azt a 93. §.-t. E sorok Írójának indítványára mondta ki 3 évvel ezelőtt országos központi egy­letünk, hogy „ha a segédjegyzők kérdése j novelláris uton, momentán nem rendez- J tetik, a községi közigazgatás terén mielőbb bekövetkező zavarokért egyletünk az er­kölcsi felelősséget nem vállalja." Nos!? A zavarok megvannak. Segéd­jegyző ma már igen keresett cikk. S nem késünk századikszor már megismételve kijelenteni, hogy nem annyira a szégyen­letes fizetés, mint inkább a még szé­gyenletesebb közjogi helyzet és fegyelmi törvények miatt kerüli e pályát önérzetes ifjuságunk. Kérjük tehát közérdekből, melegen kérjük a magyar közigazgatás intézőit, a törvényhozást: vegye el a szerencsi járás hirhedt korbácsát s ha még van valahol, szedje össze más járásokból is, vitesse fel a Nemzeti Muzeum régiségi osztályába e sötét századok gyászos emlékei közé. A községjegyzői kar sérelmei közül pedig, mint legégetőbben sérelmest emel­jük ki rabszolgahelyzetünket. Eonek javi­tasa sürgősebb a fizetésrendezésnél s ennek rendezésénél semmiféle kormány nem tolhatja előtérbe az állam „pénz­ügyi helyzetétEhhez nem kell más, mint jóakarat és emberi érzés. A szé­gyenletes és gyászos következményű 93. §. azonnali eltörlése. Erre kérjük az intéző köröket, ne­hogy az országos közp. egylet szomorú jóslata egész kétségbeejtő mivoltában be­következzék." Ezenkívül Országos Központi Egyesü­letünk elégtételért a m. kir. Belügyminisz­terhez folyamodott. Mondanunk sem kell, hogy ez az elégtétel idáig sehonnan sem jött. A seb tehát nyitva maradt és nyitva lesz mindaddig, amig a jelen füzetben lefektetett elvek valóra nem válnak. Ennyit javaslatunk sürgős aktualitása, a jelenlegi fegyelmi jogszabályok ember­telen, — tehát tarthatatlan voltáról!! Szives figyelmeztetésül azoknak, kik a mostani rendszer hivei. Szíveljék meg, ha lehet s ha egyébért nem, a jelenlegi auto­nómiának csúfolt rendszer érdekében, még mielőtt a községi jegyzők a legújabban emlegetett államosítási eszme karjaiba nem dőlnek, mitől eddig csodálatos SZÍ­VÓS kitartással s majdnem egybe hangzó összetartással ugy magok, mint az auto­nómia érdekében idegenkedtek. * * * Ezzel végeztünk. Fáradtan nyujtjuk Kossuth fejszéjét pihent erőnek. Folytassa a forgácsolás nem könnyű munkáját mindaddig, mig be nem következik a végső csapás, mely ledönti a korhadt törzset, hogy annak a gyökereiből uj, életerős hajtásként sar­jadzék ki a magyar köztisztviselők várva-várt szolgálati pragmatikája és uj fegyelmi szabályzata. (Vége.) Ülések a városnál. A pénzügyi, jogügyi és építkezési szakosz­tályok április hó 9-én, tegnap délután 3 óra­kor a városháza tanácstermében együttes ülést tartottak a következő tárgyakkal: 1. Az uj községi köztemetők számára szük­séges területek ügye. 2. A szarvasmarha tenyésztés emelése ér­dekében teendő lépések ügye. 3. Mérnöki javaslat a Sóstó vizének bizto­sítása ügyében. 4. A MAV. osztály mérnökségének megke­resése az államvasutak faiskolája számára szük­séges terület átengedése tárgyában. 5. Mérnöki jelentés a Nyíregyházi Torna és Vivóegylet sport telepe által elfoglalt terü­let ügyében. 6. A villamos tűzjelző készülék létesítésé­nek ügye. 7. A bérkocsi és taligás ipar gyakorlásá­ról szóló szabályrendelet tervezet. 8. Molnár Gyula kérelme a tulajdonát ké­pező Debreceni utca 41-ik számú telken keresz­tül vezető nyilt árok beboltozási költségeihez leendő hozzájárulás tárgyában. 9. Lakatos János kérelme házépités céljára szükséges terület átengedése iránt. 10. Fazekas Mihály kérelme egy uj városi bábái állás szervezése tárgyában. 11. Rottmann Jakabné kérelme a vásárté­ren Bárányi Miklós által felállított kifőző bódé eltávolítása iránt. 12. Moesz Béla kérelme a városi főjegyzői hivatalban helyettesítési minőségben eltöltött időre fizetési különbözet megszavazása iránt. Esetleg más tárgyak. Az Iparostanonc Otthon vezetősége. Az épülőfélben levő nyíregyházi 'Iparosta­nonc Otthon felügyelő bizottsága szombaton délután tartotta alakuló gyűlését a törvényszék tanácstermében A felügyelő bizottság megje­lent tagjait Kovács István kir. törvényszéki elnök, mint a Szabolcsvármegyei pártfogó egye­sület elnöke üdvözölrén, mindenek előtt a bi­zottság elnökének, alelnökének és előadójának megválasztására hívta felt A bizottság dr. Bodnár István javaslatára elnökéül dr. Meskó László orsz. képviselő, alel­nökül dr. Wilt György kir. tanfelügyelői, elő­adóul Trak Géza városi tanügyi tanácsost vá­lasztotta meg. A megválasztást dr. Meskó László elnök köszönte meg, ki beszédében reámutatott az Otthon nagy jelentőségére és annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy ez az intézmény, mely Nyíregyháza város és az Országos Gyer­mekvédő Liga együttes áldozatkészségével jön létre, jelentékeny tényezője lesz a város és a vármegye s ezzel együtt az ország ipari fejlő­désének. Ezután az Otthon igazgatójának és a csa­ládfőnek a kijelölésére került a sor. A felügyelő bizottság az igazgatói tiszt­ségre Ruhmann Andort, az ág. h. elemi nép­iskolák és a kereskedő tanonc iskola igazgató­ját hozza javaslatba az országos gyermekvédő ligának. A családfői állásra pedig Varga Györ­gyöt, a gőr. kath. elemi népiskola igazgató ta­nítóját, ki az iparostanonc iskolai Otthonnak, mely azonban eddig önképzőköri működésre volt hivatva, megteremtője és annak működé­sében igazán szép sikereket és eredményeket mutatott fel eddigelé is. A családfőre vonatko* zólag a felügyelő bizottság azt határozta, hogy Varga Györgyöt olyformán hozza javaslatba a Ligának, hogy őt a kultuszminiszter vegye át az állami tanitók státusába s mint ilyet rej­delje ki a nyíregyházi Iparostanonc Otthon csa­ládfőjéül. Ha a felügyelő bizottság javaslatait a Liga és a kultuszminiszter elfogadják, az uj intéz­mény minden tekintetben a legszerencsésebb kezekbe kerül. A Szaboícsvármegyeí Tanító Egyesület Köre. Tanító-egyesület. (Folytatás.) Tagsági dijat fizették: 1912. évre: Balicza József, Fehér Sámuel (Baj), Harajda József (Gáva), Hock Margit, Kálmánci Erzsébet (Nagykálló), Király Imre, Köröskényi János (Ibrány), Krizer Fány (Kotaj), Kántor József (Buj), Kovács János (DobospuszUj, Kubacska István, Kubik Katinka, Kubik Róza, Krasznai József (Buj), Meliszek Ida (Nyírbátor), Némethy István (Ibrány), Onczay Albert (Do­bos puszta), Pócz Béla (Nyirbakta), Ssszták János (Buj), Répái Gyula (Kállósemjen), Pelhri­mócki Sári (Oros), Zsoldos János (Vencsellő). 1913. évre: Fekete Ilona (Napkor). As egyesület ujabb tagjai: Ádám József 1912. (Napkor), Balog Ambrus 1912. (Király­telek), Bandár Miklós 1912. (Ibrány), Czimbo­linecz Emil 1912. (Nyirgvulaj), Dávid István 1912. (Nagykálló), Dobisz Lajos 1912., Fodor Antal 1911. (Petneháza), Fülöp Vilma 1912. (Apagy), Gáspár Vilma 1911. (Császárszállás). Kovács János 1912., László Zoltán 19lL,Leskó Sándor 1911., Luka Jenő, Mák János 1912. (Nyirgyulaj), Magdó György 1912., Miskoiczi Mihály 1912. (Oros). Nádassy László 1912. (Kállósemjén), Pejvás Lajos 1912. (Kemecs), Révész József 1912. (Tiszadada), Rolkó Gyula 1912., Steiner Gyula 1912. (Királytelek), K. Szabó Sándor 1912. (Kállósemjén), Szentmiklósy Gyula 1912., Tóth Zsigmond 1912. (Apagv), Török Lőrinc 1912., Varga József 1912. Nagy­szegegyháza), Zelenkai Zsigmond 912. (Öfehértc). 1913. évtől tayok: Bedő Miklós (Sóstó­hegy), Dánér János (Nyirgyulaj), Bereznay Béla (Dombrád), Enyedy {Irén (Nyiradony), Eördőgh Jenő (Demecser), Filep Endre (Nagy­halász), Gabos Erzsébet (Nyírbátor), Gáspár Lajos (Piricse), Heveli József (Demecser), Hor­nyik Károly (Nagyhalász), Jáger Péter (Nyir­bogdány). Kádár Imre, Kratki Béla (Dombrád), Labay József (Kótaj), Lada János (Demecser), Lihvarcsák István (Levelek), Magyar Gyula (Fényeslitke), Megyeri Endre (őr), Mikulár István (Piricse), özv. Olajkár Sándorné (Kis­várda), Puskás Jolán, Róth Ármin (Nagyhalász), Sümegi Lajos (Beszterec), Szabó Sándor (Kis­várda). Takács Mihály (Tiszalök). Tagsági díj 1910. évig 2 K, 1910. évtől 2 K 50 fillér, mely összegből a Magyarországi Tanitóegyesületek Országos Szövetségének 50 fillér jut. Válság előtt a Tanitók Országos Szövetsége. Kritikus helyzet elé került a Magyarországi Tanitóegyesületek Országos Szövetsége Mous­song Géza elnöknek az igazgatósági ülésen tett azon kijelentésével, hogy ő az elnökséget löbbé nem vállalja. És még inkább nehézzé válik e körülmény azzal, hogy a tisztikar minden tagja szolidáris Moussong elnökkel és a mandátuma lejártával távozni készül. Bár az igazgatósági ülés Moussong elnök eddigi működéséért köszönetét és személyéhez való ragaszkodását fejezte ki, visszavonhatatla­nul tartja magát kijelentéséhez. A szövetségi uj elnök személye iránt pe­dig megindultak az ajánlgatások és találgatá­a? m a E=3 cö BLUMBER6 JÓZSEF rendkívülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerkazet- t^ZtjÜ, kÖtSZör éS fÜZŐgyáráb&Il Nyíregyháza. Kath. Paróchia épület. Telefon sz, 96. Alapíttatott 1880-. Szabott árak. ták két koroná-tól feljebb kaphatók « N © • T 9 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom