Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1913-04-24 / 33. szám
33-ik szám. JSÍYIKiriDÉK 1013. április 24. 5 Zsigmondné. Tihanyi József, Czukor Ferenc. Unokái: Czincz Klára, Ignácz és Edvin, Czincz Pali, Lili, György, Kelner Terkaférj. Czukor Ferencné, Kemény Klára Tihanyi Józsefné, Kemény Victor, Kemény Irén, Kemény Béla, Kemény Géza. Dédunokái: Tihanyi Gabi és Vera, Gzukor Vera. — Fővárosi Diákszálló. A Magyar Tanítók Turista Egyesülete igazgatása alatt a fővárosban a vidékről felránduló tanuló iíjuság számára egy 10D ágygyal berendezett Diákszálló van. (VII., Hernád utca 42—44. szám alatt lévő fővárosi elemi iskolában.) Nevezett egyesület 20 év óta foglalkozik a vidéki iskolák budapesti tanulmányútjainak rendezésével. Az elmúlt évben 70 tanintézet 2765 személlyel vette igénybe ezt az áldásos intézményt. A szállás ingyenes, csak az ágynemű mosatásért és takarításért személyenkért 70 fillér fizetendő. Akik a szállást igénybe óhajtják Venni, bélyegtelen folyamodványon forduljanak a székesfőváros tekintetes tanácsához (IV., Központi városháza megjelölvén a kirándulók pontos szá mát és a szállás igénybevételének idejét. — A Földes-féle Anua-créme ma a kozmetika szenzatiója. Teljesen mentes mindenfele kártékony anyagoktól és bármiiyen elhanyagolt az aic, a bőrön csodát müvei már az első tégely elhasználásánál is. Pontos használati utasítás minden tégelyhez mellekelve van. 1 tégely ára 1 korona. Figyeljünk arra, hogy kizárólag eredeti Földes féle „Anna"-crérne-et fogadjunk el. Kapható mindenütt és a készítőnél : Földes Márton Aranykereszt drogériájában Nyíregyházán, Városház-palota. Telefon 230. sz. — Édes Nagysád! ha saját magának, kedves férjének, vagy gyermekeinek olcsó, jó, a legdivatosabb cipőt akarja venni, okvetlenül keresse fél a Moskovits Cipőáruházát, ahol a közelgő bérmálásra óriási választékú gvermekcípők vannak raktáron Telefonszám 281. Vidéki rendelések azonnal és pontosan elintéztetnek. A tudomány mai álláspontja szerint bebizonyithatóan az Odol a legjobb szer a száj — és a fogak ápolására. Ara: nagy üveg 2.— k, kis üveg 1.20 k. — Doránt Ferencz kereskedelmi virág ^nagy kertészete és modern virág kötészete. Kállai-utca 59. sz. Nagy választék, olcsó árak. Csokrok és koszorúk 2 koronától feljebb. Telefon szám 188. 96—52—3. — Családirtás. A házi asszonynak nagy örömere fog szolgálni az a hir, hogy a fővárosban próbák folytak különböző szerekkel a poloskák kiirtására. Beigazolódott, hogy a „Löcherer Cimexin" nem csak a poloskákat, qé. ezek 1 petéit iá teljesen kiirtja. Mindenütt használható, nem piszkít, szaga nincsen ; sőt a nyárra eltett szőrme ruhákat, is megóvja a moly kártol. Beszerezhető: Török Gyula gyógyszertárában Nyíregyháza és a készítőnél „Löcherer Gyula gyógyszerésznél Bártfa." 232—32 — 1 Olli — Uj ügyvéd. Dr. Harmos Jenő ügyvédi irodáját Ér-utca 3. szám alatt megnyitotta. 298—3—1 — Mindenütt próbáltam, de sehol sem kaptam olyan jó és oic?ó tea vajat, mint S?abó Gusztáv füszerkereskedésében Nyíregyháza, Zöldség-tér. 275-5-1 gummi különlegességek s valódi francia halhólyagokat kizárólag az Arany kereszt drogériában vásárolhat. Nyíregyháza, Városház -palota. Postai megrendelések diszkréció mellett. — Iskolai nyomtatványok teljesen azonos az Egyetemi nyomda kiadványaival, csak olcsóbb a Jóba-nyomdában Nyíregyházán. — Húsbélyegzö festék méregmentes, állatorvosok és hóslátók reszére és fekete színben kizárólag lapunk nyomdájában szerezhető be Nyíregyházán. — Szivcs tudomásul vétel végett értesítjük a nagyközönséget, hogy a nyers anyagok, munkadíja'* és az üzleti költségek rendkívüli emelkedése folytán folyó évi május hó elsejétől a kézi eladási cikkekből legkevesebb 10 fillér értékűt szolgáltatunk ki és ezen időtől fogva sem magánosoknak, sem gazdaságoknak semmiféle százalék (%) kedvezményt nem adunk. Tisztelettel a 263—6-1. Gyógyszerész testület. IRQD ALQM, MŰVÉSZET. Magyar táncok. Irta : Vertse K. Andor. V. Nem célunk, hogy a csárdás-korszak óriási irodalmát ismertessük, elég, ha annyit emiitünk meg, hogy ennek a speciális tánczene müvelésének a föllendülése külföldi komponistákra is nagy hatással volt. A csárdás-korszakot megelőző időre esik a körmagyar virágzása. A körmagyar tánczene Rózsavölgyi Márk nevével van szoros összefüggésben. Ő szerezte az első körmagyart, mely a következő részletből áll: 1. andalgó; 2. lebkes ; 3. toborzó ; 4. ömledező ; 5. három a tánc, s ehhez egy 16 taktusból álló trio járul; 6- kézfogó. Láthatjuk, hogy a körmagyar formája a francia quadrille-nek felel meg, s tőle is veszi eredetét. A quadrille viszont az angol contredanse-ból fejlődött. A körmagyar ezen formái felölelik a magyar tánczene összes megnyilatkozásait, az andalgót, palotást, verbunkost, sőt a csárdást is, mely ebben az időben már bontogatja szárnyait. Bámulatos, hogy a magyar ritmus mennyire abszorbeálja az idegen elemeket. Első pillanatra ízig-vérig magyar tánczenének látszik a körmagyar, csak a formája sejteti az idegen eredetet. A tartalmát tekintve sokkal változatosabb úgy ritmikailag, mint a gondolatfűzés szempontjából, mint a francia négyes, vagy a contredanse, s e mellett relatíve bátran mondható magyar tánczenének, mert hiszen magyar motívumokon van felépítve. A körmagyar egyes tételeinek az elnevezése gyakran változik, pl. ilyen összeállításban is találkozunk vele: 1. ismerkedés ; 2- kézfogó; 3- enyelgő; 4. érzelgő; 5. mártogató ; 6. lakodalmas. Ez a változatosság élénk bizonyíték arra, hogy a körmagyar formái a zenei érzelmek skálájának bármely megnyilatkozását szívesen tűrik. Nagy kár, hogy e szép tánc divatját multa. Előbb a csárdás szorította ki, újabban pedig a nemzetközi táncok, amelyek sem esztetikai, sem koreografikai szempontból nyomába, sem léphetnek a körmagyarnak. Pedig már külföldön is érdeklődést keltett, sőt Vilmcs császár udvarképességre is emelte. Mindez azonban nem képes megmenteni az enyészettől és feledéstől, a rohanó idők új ízlést, új formákat vetnek felszínre, s nem sokára csak kultúrtörténeti érdekesség marad azok számára, akik szívesen merülnek el a multak tanulmányozásában. A palotáson, verbunkoson, csárdáson és körmagyaron kivül, még igen sok, mondhatnám számtalan táncunk van, amelyek azonban ezeknek a táncoknak csak változatai Egyes vidékeken ugyanazt a táncot másképen járják, bár a ritmus és a tánczenei forma megmarad a maga eredetiségében. Szokás volt régebben egyes táncokat nemzetiségekről, állatokról, tárgyakról, emberekről elnevezni, sőt igen sok családnak meg volt a maga nótája, vagy tánca. Ezek nagyrészt idegen eredetűek, különösen a határszéleken, mig a többiek valószínűleg csak egy-két figurális eltérésben különböznek a magyar tánczene főbb formáitól. Ilyenek voltak: medve-, gombostű-, halász-, incselkedő-, füzér-, lakodalmas-, vánkos-, farkas-, gyertyás-,- halottas-, sövény-, barát , csörgő, lapocka-, orosz-, kozák-, trepák-, kalamajka-, hajdú-, lengyel-, mennyasszony-, padovana-. paksaméta-, minevét-, fejszés-, tapsos-, pajkos-, nyíri-, csűrdöngölő-, sűrű döcögős-, bokica-tánc stb Továbbá a Lupuj vajdáné éneke, Mikes Kelemen tánca, Apor Lázár tánca, Az én lengyel táncom (az Eszterházy-féle tabulaturás könyvből); az szegény Palatínusé, a Homonnainé stb. Valószínű, hogy a Kállai-kettős is a Kállay-családnak volt a tánca. Ez egyike a legrégibb táncoknak, s ennek dacára még most is köztudatban van a neve. A fentemlített táncok már legnagyobb részben elfelejtődtek, s csak a régi írásokban van meg a nyomuk. A magyar tánczene legsajátságosabb tulajdonsága: a ritmus különössége. A harmónia és melódiabeli sajátosság kétségkívül a magyar tánczenének, mint általában a magyar zenének, megkülönböztető tulajdonsága más népek zenéjétől, azonban ez a két alkotórész, mint említettük, sokkal nagyobb változásnak van alávetve, mint a ritmus, mely a táncnak és a zenének egyaránt gerince. A magyar versmértéket a páros ütembeosztás jellemzi, s miután a régi tánczene kivétel nélkül szöveges, a zene ritmusa szükségképen alkalmazkodik a már kész vers ütemeihez, illetve annak korlátolt zeneisége a tánczenévé való kiegészítést mindössze a harmónia és melódia kölcsönvételére szorítja. Mindamellett a páros zenei ritmus mellett, mely a choriambus-ban és antipastus-'jan csúcsosodik ki, a magyar prozódia, illetve a magyar zenei ritmus megtűri a páratlan ütembeosztást is. Akárhány háromnegyedes, sőt ötnegyedes ütembeosztású népdalunk van, amelyek ritmusában legkisebb csökkenés sem érezhető, sőt a magyar zenei jelleg teljes egészében megmarad bennük. A magyar zene fejlesztésének első feladata szerintünk a páratlan ritmus felé való haladás, amit különben már Erkel Ferenc is észrevett, s a Hunyadi László operájában háromnegyedes és hatnyolcados ütembeosztást alkalmazott a legsikerültebb megoldással. Valószínű, hogy a modern magyar költészet a maga sajátos versmértékével nagyban elő fogja mozdítani a magyar ritmusnak a páratlanság felé való teljes kifejlesztését. Meg kell emlékeznünk még a magyar tánc erotikumáról. A régi hajdutáncokat, verbunkos táncokat eleinte a férfiak egyedül járták, s mikor később szórványosan, majd gyakrabban a nőket is bevonták a táncba, alispáni körlevelek tiltakoznak az „erkölcstelenség" ellen. A palotást már párosan táncolják, de a kor szigorú felfogásához képest természetesen csak a kezét szabad megfogni a nőnek, sőt a főpapoknak csak a nő' zsebkendőjének az érintése van megengedve. A körmagyarnál már a nő derekának a megérintése a kötelező, s o tempóra, o móres, a csárdás-korszakban már a „szorítsd hozzád azt a barnát" jelszó válik divatossá. Látható tehát, hogy az együttes táncnál idők folyamán mindjobban közelednek egymáshoz a nő meg a férfi, amely közeledés a modern nemzetközi táncokban, különösen a konzervativek szemében kezd ízléstelenné válni. Ez a közeledés különben a csárdásnál a külföldi táncokat megelőzőleg jóval hamarább bekövetkezett, amit a csárdás-zene ingerlő, buja melódiájú, s izgató ritmusu sajá& S =3 Alkalmi ajándékul rendkívülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerkazet.. ..- ; ták két koroná-tül „^l,:: • . . l&iS feljebb kaphatók BLUMBERGr JÓZSEF > :• .üto > > feeztyü, kötszer és füzőgyáraban Nyíregyháza. Kath. Paróchia épület. Telefon sz, 96. Alapíttatott 1880. Szabott árak. 69 r+ u> N ? ©