Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1913-04-24 / 33. szám
2 33-ik szám. J^YÍRYIDÉK. 1913. április 24. Jegyzők közgyűlése. A szabolcsvármegyei községi és körjegyzők egyesülete e hó 22-én, a vármegyeháza kistermében, Tóth József elnöklésével rendkivüli közgyűlést tartott, melynek mindössze két tárgya volt és pedig a jegyzői fizetések rendezése és az Országos Központi Egyesület ez évi közgyűlésére kiküldöttek beválasztása. Tóth József elnök a rendkivüli közgyűlést d. e. 10 órakor nyitotta meg. Megnyitó beszédében rámutatott a jegyzők tarthatatlan helyzetére és a fizetés-rendezés iránti küzdelem sürgős voltára. Beszédében hangsúlyozta, hogy az állami tisztviselők már elérték céljukat, a jegyzők azonban még családi pótlékot sem élveznek. Szmrecsányi Sándor indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy testületileg felkeresik Mikecz Dezső alispánt azon kérelrnök támogatására, hogy fizetésűknek 30%-al leendő felemelését a vármegyei törvényhatóság engedélyezze, hangsúlyozván, hogy Komárom vármegye törvényhatósága éppen az alispán indítványára szavazta meg a 30%-os fizetés-emelést. A közgyűlés ezután az Országos Központi Egyesület közgyűlésére Tóth József, Balogh Lajos és Kéki Lászlót küldötte ki. Déli Va 12 órakor 10 tagu küldöttség tisztelgett Mikecz Dezső alispánnál. A küldöttség arra kérte az alispánt, hogy fizetés felemelés iránti kérelmüket pártolólag terjesztené a törvényhatósági közgyűlés elé. Az alispán kijelentette, hogy a jegyzői kar kérelmét maga részéről is méltányosnak tartja és azt támogatni fogja. Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő úr! * Örömmel olvastam a Nyírvidék vasárnapi számából, hogy a belügyminiszter a' nyíregyházi rendőrség számára 10,000 koronát küldött erre a/, esztendőre. Ez a 10.000 korona jövőre 20,000, azutáni évre 30,000, 1916-ra 40,000 korona lesz. No, hála Istennek, végre egy kézzel fogható lépés a rendőrség fejlesztésére! Azt is olvasom, hogy a most kiküldött 10,000 koronából 800 koronát rendőroktatási célra kell fordítani. Helyes, nagyon helyes. További 100 koronát a rendőrség rendelkezés alapjának kiegészítésére kell adni. Helyes. A maradó 9100 koronából négy polgári biztosi — detektív — állást kell szervezni. Helyes, nagyon helyes. A negy polgári biztos nak a javadalmazása az állami tisztviselők XI ík fizetesi osztályának megfelelő lesz; tehát arra intelligens, képzett ember kapható lesz. A még fent maradó összeget a rendőrlegénység javadalmazásának emelésére kell fordítani. A kezdő rendőr javadalmazása 100 koronával lesz nagyobb, mint a kezdő állami szolgáké. Nagyon helyes. Igy aztán lehet majd megfelelő anyagot is remélni! Csak egyet nem olvastam eddigelé sehol. Azt, hogy fogják-e szaporítani a rendőrök számát ? Tudniillik a közrendőrökét, — ámbár Nyíregyházán nincsen is közrendőr, mert itt a rendőr felöltöztetése napján két csillagot kap — azokét, akik poszton állanak? Eddig valahányszor a rendőrség ellen panasz merült fel, — pedig elég sokszor felmerült — mindig azt lehetett hallani és olvasni mentségül, hogy kevés a rendőr! Nyíregyházán úgy tudjuk, mert mindig igy halljuk és olvassuk. 30 rendőr van. Már tudniillik a lovasrendőrökön, a biztoshelyetteseken, meg a biztosokon stb. kivül. Van azonban vagy 12—14 biztoshelyettes meg biztos, — más városokban alig 4—6 — akik azonban nem állanak poszton, legfeljebb a városháza kapujában. Hát vájjon most, amikor lesz még külön négy polgári biztos is, megmarad a sok biztoshelyettes és biztos továbbra is? Talán eddig is okosabb lett volna a közrendőrök, azaz pardon! a rendőrkáplárok számát szaporítani a biztoshelyettesek és biztosok helyett. Most itt van a legjobb alkalom. Lesz négy, intelligens polgári biztosunk. Ezek látják el a nyomozási és más efféle teendőket. Nem volna-e lehetséges most az ekként feleslegessé vá'ó biztoshelyettesi és biztosi állások közül vagy hatot megszüntetni és helyetvagy tiz közrendőrt fölfogadni ? Az eddigi 30 közrendőr száma ekként tiz • zel, iehát egy harmadrészszel volna szaporítható minden ujabb kiadás nélkül s jutna belőlük legalább mutató erre mifelénk is. Erről nem olvastam és n r m hallottam eddig semmit. Ezért hozakodtam vele elő. Talán a város képviselőtestülete is tudomást vesz róla. Tisztelettel: X. Y. A város zárszámadása. A város 1912. évi zárszámadását a f. hó 25-én pénteken d. u. tartandó képviseleti közgyűlés veszi tárgyalási alá. A számvizsgáló bizottság elkészülvén a maga munkájával, a zárszámadást kinyomatták és vasárnap küldték szét a képviselőtestület tagjainak. A képviselőtestület pénteken fogja a zárszámadást jóváhagyni és a felmentvényeket megadni. A zárszámadásra vonatkozólag, a számvizsgáló bizottság jelentéséből veszszük ki a következő részleteket: Bevétel az 1912. évben 1.828,145 K 48 fillér, kiadás az 1912. évben 1.825,590 K 87 fillér, pénztári maradvány 2,554 K 61 fillér. Altalánosságban megjegyzi a bizottság, hoíy a zárszámadás egyes nagyobb tételei — különösen a kiadásoknál — nem maradnak a jóváhagyott költségvetés keretén belől, mert sok esetben maga a képviselőtestület is figyelmen kivül hagyja a már megállapított költségvetésben foglalt — csak szigorú takarékossággal betartható — rendelkezesre álló fedezeteket. A folyton fokozódó városi szükségletek ujabb és mindig növekvő terheket rónak a város közönsegére, mely körülmény a legnagyobb óvatosságra >nt s szükségessé teszi a képviselőtestület s tanács egyetértő, a költségvetés betartására vonatkozó tervszerű munkásságát. Igazolja ezen felfogásunkat azon tény, bogy községi pótadóból a 315525 K előirányzattal szemben 359427 K, azaz kereken 43000 K-val több folyt be s ezen többlet bevétel az évközben felmerült többlet kiadás — előirányzaton kivüli — fedezetére volt felhasználandó. 1. A város cselekvő vagyona: 1. Ingatlanok 10761288 K 74 f. 2. Ingók 303686 K 18 f. 3. Követelések s értékpapírok 1304157 K 04 f. összes cselekvő vagyon: 12369081 K 96 f. II. A város szenvedő vagyona : 1. Tartozások tőkében 5413134 K 07 f. 2. Alapítványok 130601 K 08 f. Összes szenvedő vagyon: 5543735 K 15 f. 1912. dec 31. tiszta vagyon: 6825346 K 81 f. mely az 1911. évhez képest 75960 K 70 fillér emelkedest mutat. A vasúti menetrend niejváltoztatása. Közöltük Nyíregyháza város polgármesterének a vasúti menetrend megváltoztatása iránt a kereskedelemügyi miniszterhez intézett kérelmét. A miniszter e kérelemre a vármegyei közigazgatási bizottsághoz a következő leiratot intézte : Nyíregyháza város polgármesterének menetrendi kérelmei tárgyában mult évi december hó 12-én 3223. szám alatt kelt felterjesztésére a következőket közlöm a bizottsággal: A folyó évi május hó 1-én életbe lépő nyári menetrendben a 4704. számú vonat korábbi, a 4711. számú vonat és az 5001. sz. vonat későbbi közlekedtetése, valamint az 5011. és 5012- számú vonatok menettartásának megrövidítése iránti kérelmek amennyire a viszonyok megengedték, teljesülést nyernek. Szerencsen a csatlakozási időközök azonban nem voltak megrövidithetők, sőt az 5011. számú vonatnál a csatlakozási időt 5 perccel meg is kellett hosszabbítani, mert a mostani a szükséges kezelésre elégtelen volt. Az 5006. számú vonatnak Debrecenből korábbi indítását és a 416. számú vonatnak Miskolcon az 1504.. számú vonattal való csatlakozásba hozását azonban az 1912. évi szeptember hó 7-én 58760. szám alatt kelt rendeletemben közölt okokból most sem találtam engedélyezhetőnek. Úgyszintén nem teljesíthetők a közvetlen kocsikra irányuló kérelmek sem, mert ugy az 1702-1701. mint a 402—403. számú vonatok már is tulsulylyal közlekednek, további megterhelésükre álló tartózkodási idők az átsorozásra nem elegendők és igy abból a gyorsvonatok késleltetése állana elő. és végül mert nappali átszállásról van szó, ami nehézséget ugy sem okozhat. Felhívom a bizottságot, hogy a rendezett tanácsú város közönségét megfelelően értesítse. Az is A nyíregyházi ipartestület a városháza nagytermében vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg a szokásos évi, — fennállása óta immár a XXVIII. rendes közgyűlését. Mielőtt magának a közgyűlés tárgyainak ismertetésére rátérnék, egy kis kitérést kell tennünk. Mert lehetetlen, hogy meg ne emlékezzünk arról a botrányos jelenetről, amely a közgyűlésen lejátszódott, amely a tanácskozás rendjét egy hosszú időn át teljesen megakasztotta s amely egyedül csak arra alkalmas, hogy hogy Nyíregyháza város féltve őrzött jónirnevét elhomályosítsa s az igazság jövőjébe vetett hitünket alapjában megingassa. A tényállás az, hogy az ipartestület elöljárósága elhatározta, hogy erre az évzáró s egyúttal egy uj időszakot megnyitó közgyűlésre — a gyűlés fontosságának emelése érdekében — meghívja Farkas Eleket, a magyar építőiparosok országos szövetségének igazgató ját, hogy az ipari- és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetén való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. törvénycikkel szervezett országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár államosításáról előadást tartson. Farkas Elek a meghívásnak eleget is tett, azonban a sokak, sőt azt lehet állítani; hogy a közgyűlés többsége által kíváncsian és érdeklődéssel várt előadását nem tarthatta meí?, sőt egyáltalán még szóhoz sem juthatott, mert Simonits József cipészmester azt egyszerűen lehetetlenné tette. Az előadás megkezdése előtt ugyanis felszólalt s olyan szenvedelmes lámadással csapott reá a meghívott vendégre, hogy az egész közgyűlésnek addig nyugodt hangulatát felkorbácsolta s a társaival egyetemben tanúsított fenyegető magatartásával arra kényszeritette az iparhatósági biztost, hogy az ülést felfüggeszsza, nemcsak, de megfelelő karhatalom kirendeléséről is gondoskodjék. Nem bocsátkozunk annak bírálatába, vájjon volt e abban, illetve azokban az állításokban valamelyes igazság, amelyeket Simonits József ha olcsó és jó cipőt akar, akkor azt asakis Liener S. Sámuel cipő üzletében, Zrínyi IIo na-utca 3. szerezze be, hol a legtartósabb és legelegánsabb férfi, női és gyermekcipők vannak raktáron. Rendőrségünk fejlesztése.
