Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-03 / 27. szám

8 27-ik szám. JÍYiRlTIDÉK 191 B. április 3 Gyula (Nyírbátor), Pávay Andor (Napkor). Rumi Alajos (Telektanya). Szlaboczky Pál, Takács Endre (Bashalom), Tóth György, Varga György, dr. Vietorisz József. 1911. évre-. Aczél Sándor, Bajzák L. Ernő (Bercel), Ballai Margit (Rakámaz), BMer Gusztáv, Erdős Ilonka (Levelek), Fekésházy József (Balsa), Friedlánder József (Baj), Fuchs József (Oros), Gabrienyi Sámuel, Gömöry Ilonka (Nyírbátor), Hornyik János (Ibrány), Huraj Gyula, Jáger Emma, Jósa Rózsika, Kecskeméthy Mihály (Kótaj), Kún Bertalan (Paszab), Matlák József (eltávozott), Nikelszky Dezső (Nyírbátor), Kopniczky János (Józsefháza), Orsovszky Gyula, Pataky Lajos, Pál Sámuel, Piovarcs Gyula, Prisztanka Lajos, Rácz János (Fástanya), Ruhmann Andor, Sm'czer Ágoston, Scholtz Ottó, Stima Endre (Oros), Stoll Ernő, Sas Pál (Levelek), Szabó Antal (Nsgykálló), Szolár Pál, Varga Ferenc, Zsák Andor (Nyírbátor). 1912. évre: Balog Ambrus (Királytelek), Boczkó Elek, Gsiky Ilonka, Kálmáncei Erzsike (Nagykálló), Kántor József (Buj), Kicska László, Krasznay József (Buj), Némethy István (Ibrány), Pelhrimószky Sárika (Oros), Répái Gyula, Weiszada Károlyné (Nyírbátor), Zsoldos János (Vencsellő). 1913. évre: Dömötör Ferenc (Napkor), Fekete Ilonka (Napkor), Bocskai Sándor (Napkor). Pávayné Krómy Vilma (Napkor). A célszerűségi szempontok a körzet kisebbítését s ezzel a munka megontást ajánlják. így tehát a pénz könyebb és gyorsabb beszedhetése végett celszerü lenne, ha Nyíregyházának és vidékének egy-egy s a kisvárdai járásnak ismét külön pénztárnoka és ellenőre lenne. Midőn tudatjuk, hogy a fönti adatok a nyíregyházi járásra vonatkoznak, egyidejűleg jelezzük, hogy a kisvárdai járásra vonatkozó adatokat adandó alkalommal leadjuk, a befizetett tagsági dijakat hivatalos közlönyünkben nyugtázzuk. Valamennyi iskolaszéknek! A nmélt. vallás és közokt. m. kir. miniszter ur íolyó hó 19-én 40.704. szám alatt következőleg rendelkezett: A községi és felekezeti elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat az országgyűlés által letárgyaltatván, a végrehajtási munkálatok már most meginditandók, hogy az érdekelt tanitók a javaslat törvényerőre emelkedése után lehetőleg mielőbb léphessenek a nekik biztosított magasabb illetmények élvezetébe. Ezért a megfelelő számú kérdőív megküldése mellett a következőket rendelem el, illetőleg további sürgős eljárás végett a •következőkről értesítem a Tanfelügyelő urat: 1. Azon tanítókra nézve, akik az 1907. évi XXVII. t. c. alapján fizetéskiegészitő államsegélyt élveznek, csupán a kibocsátott kérdőivek ki öllése szükséges. A kérdőivet az illető tanitó sajátkezüleg tartozik kitölteni és aláírásával ellátni. Külön is figyelmeztendő, hogy meg nem felelő adatok közlése esetén nem csak az esetleg keletkezett kár megtérítésében anyagilag is felelős, de ezen felül fegyelmi uton is felelős ségre fog vonatni. Az iskclaszéki elnök az ivet a tanitó által felmutatandó okmányok alapján felülvizsgálat alá venni és az ellenőrzés megejtése után aláírásával és az iskolaszék pecsétjével ellátüi tartozik. A kérdőivek 8 nap alatt beterjesztendők. 2. Azon tanítói állásokát érintőleg, melyek fizetéskiegészitéssel egybekötve nincsenek s a tanitók csak korpótlék, személyi pótlék, vagy tandijpőtló államsegélyben részesülnek, e kérdőívhez az iskolaszék, meg a tanítói névre kiállított dijlevelet, az uj javadalmi jegyzökönyvet (144.000—907.) és a tanitó összes működési bizonyítványait is csatolni tartozik. Ezen rendelet alapján az ivet pontos kitöltés végett azzal küldjük meg, szíveskedjék az 1) pontban jelzett tanitók ivét nyolc nap alatt, a 2) pont alattiakét 30 nap alatt hozzám viszaküldeni. Minden mulasztásért, késedelmezésért a t. Cim anyagilag is felelős. Nyíregyháza, 1913. március hó 25-án. Dr. Wílt György, kir. tanfelügyelő. Kóser holmik pongyolában. Izráel szent ember. Szereti a hitsorsosait és szigorúan megtartja az ünnepnapokat. Az esthajnali csillag sábesz estéjén már imádkozva találja őt, s a szombat, de bármi más ünnep folyamán is a világért sem tenne semmi olyast, ami a Mózes törvényeibe ütközik. így hát az ünnepnapokon nem pipázik és nem kereskedik, a dologgal felhagy, pénzt és esernyőt nem hord, zsebkendőt nem visel. Háza kéményében nem gomolyog a füst, s szigorúan vigyáz arra, hogy az ételek közzé valami tisztátalan holmi akaratlanul is bele ne vegyüljön. Azonban Izráel egyúttal üzlet ember is. Még pedig szorgalmas üzlet ember. Utána néz a munkának. nehogy a nap elmúljék hiába. S minthogy Izráel husnemüek feldolgozásával foglalkozik, csak természetes, hogy mint szentéletü férfiú, csak olyan állatok húsának feldolgozásával foglalkozik, amely állatok Mózes szigorú törvényei szerint tilalom alatt nem állanak. Ilyen szentéletü férfiú létére tehát Izráel csak kóser holmikat, kóser árukat gyárt. Kóser a virstli, kóser a szafaládé és — természetesen — kóser a szalámi is. Legalább igy hirdeti ő, s igy, ennek hiszemében vásárolják tőle azokat azok a többi szentéletü hitsorsosok is, akik ismerik Izráelt, s megbíznak az ő hithüségében. Van azonban Izráel mesternek ezeken kivül még más, bár némelyek előtt hiba számba menő — erénye is. Nagvon szereti a pénzt. A pénzt, ezt az átkozott „fizetési eszközt", amiből csak a hitelezőknek van elég, de nekünk adósoknak — jaj — kevés! A pénzt, amelyről olyan találóan mondotta néhai jó Gabányi Árpád: Minek is van pénz a világon, vagy ha már van, hát — miért nincsen ? ! A pénz túlságos szeretete azután felébresztette az Izráel lelke fenekén lappangva alvó ördögöt. Legalább igy kellett történnie, mert Izráel egy borongós őszi napon lelepleztetett. Igen, — Izráel vétkezett ! Mert hiszen még az, hogy a szalámiban sok, értsd : sok volt a keményítő (\) hogy az áru megfestéséhez Izráel az egészségre ártalmassá válható kátrány festéket (!) használt, hogy a száfaládéban s a többiben rendellenes mennyiségben volt a salétrom só, (!) — hát ez még csak hagyján. Hiszen abból az iskolabol, ahonnan kegyed, Izráel mester, kikerült, s akik itt Nyíregyházán mindent hamisítanak, ahol hamis a tej, a vaj, a cukor, a só, a kávé, a tea, ahol hamis a picula, sőt hamis a piculibank főkönyvelőjének még a zápfoga is, — abban az iskolában mást is hamisítanak, s abból az iskolából — kegyeden kivül — kerültek elő már többen is. Ám amit mi perhorreskálunk az az, hogy ön kóser holmit hirdetett, és nem kóser holmit árusított. Az, hogy ön, amikor teljes lelki nyugalommal gyúrta s dagasztotta a keményítőt, azt az icipici kis részt is, amit a bornyubélben a hus számára — aminek elvégre még is volt némi köze a szalámihoz, virstlihez és szafaládéhoz — meghagyott, azt a kis részt is nem marhahússal, hanem — lóhussal töltötte meg! Mi tehát csak ezért haragszunk önre Izráel mester, mert ön kétszeresen vétkezett. A hamisítást még csak megbocsátanók önnek, de azt, hogy ön a saját hitsorsosait tette a szó legszorosabb értelmében — lóvá, azt már nem tudjuk elviselni! S ezért teszünk ön ellen följelentést, itt, nem a törvény előtt, amely gyenge és nem képes érdeméhez képest megbüntetni önt, hanem az előtt, akitől ön méltán fél: — a rabbinusa és — az ártatlanul bűnbe sodort többi hitsorsosai előtt! . . . M

r Az új negyedév kezdetével kérjük elő

fizetőinket, hogy az előfize

tési dijaka , mult számunkhoz mellékelt postai belizetési lapokkal portóment

esen mielőbb beküldeni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. s^ám WST Mai számunk 12 oldal. — Gyászhír. A kir. törvényszék épületén közelesen kétszer is kitűzve volt a gyászlobogó. Szombaton március 29 én dr. Imling Konrád kir. i. ü. miniszteri államtitkár l.alálesetének gyászolásában vett. részt kir. törvényszékünk gyászlobogójának kitűzésével, március 30 án vasárnap pedig Wouwermans Ferenc, ne.m régen nyugalmazoU kir. törvényszéki biró elhalálozását gyászolta meg lobogójának kitűzésévé!. A kir. törvényszék, kir. ügyészség és kir. biróság testülete, a kir. törvényszék elnöke utján tett intézkedése szerint, az elhunyt biró Szentgyörgy-Abranyban március Bl-én végbemenő temetésén Székely Sándor kir. törvényszéki biró és dr. Kubinyi András kir. törvényszéki jegyző áltil képviseltette magát s az elhunyt koporsójára ugyanazon az uton „Szeretett kartársuknak — a nyíregyházi kir. törvényszék, kir. ügyészség és kir. jbiróság testülete" felírással koszorút tetetett. — Nyíregyháza város közönsége részéről, hol az elhunyt biró hivataloskodását. rövid megszakítással töltötte és a hol birói pályáját kezdette és bevégezte, mi is ezen a helyen fejezzük ki részvétünket, az érdemes és Nyíregyháza város társadalmában előkelő helyet betöltő biró halála felett. A család részéről kiadott gyászjelentés a következő : Özv. Desssewffy Kálmánná szül. Wouwermans Zelin és gyermekei, Ilosvay Fereocné szül. Wouiwermans Leona férje és gyermekeivel ugy a maguk, mint a kiterjedt rokonság nevében is fájdaiomtelt szívvel tudatják szeretett testverük, sógoruk, nagybátyjuk és rokonuk Wourwermans Ferenc nyug. kir. törvényszéki biró életének 61. évében hosszas betegség után f. hó 29-én délután 4 órakor történt csendes elhunytát. Kedves halottunk földi részeit folyó március hó 31-én hétfőn délután 3 órakor fogjuk Nyirábrányban a római katholikus egyház szertartása szerint a családi sírhelyen örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent mise áldozat az elhunyt lelki üdveért április hó 1-én, kedden reggel 9 órakor fog a nyirábrányi róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nyirábrány, 1913. március hó 29-én. Az örök világosság fényeskedjék neki ! * Szabolcsvármegye közönségének több családját közelebbről érintő halálesetről a következő gyászjelentést kaptuk: Alulírottak ugy a maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalmas szívvel tudatják nyujtódi és ikafalvi Fai kis Etele cs. és kir. 30. gyalogezredbeli nyugalmazott kapitány folyó évi március 29-én este 8 órakor, életének 72-ik évében rövid szenvedés után történt elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei az Arany Jáános-utca 30. szám alatt, folyó hó 31-én délután 2 és fél órakor, a róm. kath. egyház szerint tartandó gyászszertartás után fognak, a Szent-Anna-ulcai róm. kath. sírkertben tétetni örök nyugalomra. Az engesztelő szentmiseáldozat április 1 én délelőtt féi 9