Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1913-04-20 / 32. szám
2 33-ik szám. J^YÍRYIDÉK. 1913. április 24. & középszabolcsi református egyházmegye ünnepi közgyűlése. Ünnepi közgyűlést tartott 1913. április 16 án a középszabolcsi református egyházmegye, rendes tavaszi közgyűlése alkalmából, a nyíregyházi református leánynövelde 10 éves fenállásának megünneplésére. A Görömbey Péter esperes és Gencsy Albert egyházmegyei gondnok elnöklésével, a leánynövelde nagy ebédlő-termében megtartott közgyűlésére összejött jóformán az egész hivatalos egyházmegye; lelkészek, gondnokok s tanitók nagyszámban. Ott láttuk az egyházmegye tisztviselőit is : Mezőssy Béla, Andrássy Kálmán, gróf Dégenfeld Pál, Nagymáthé Albert, Mikecz Dezső, Bán Gyula, Nánássy Andor, Szabó Lajos, dr. Kovách Elek tánácsbirókat, Szikszay András és Sipos Mihály gyámpénztári ellenőrt és pénztárnokot, dr. Szesztay Zoltán e. m. ügyészt, Koczor József, Mikecz István, Bokros Elek, dr. Katonka Bertalan jegyzőket, a leánynövelde igazgatónőjét Szatmáry Ilonát és gondnokát dr. Bartók Jenőt stb.. Az egyházmegyei leánynövelde igazgató tanácsában néh. Borbély Sándor elhalálozásával megürült helyet egyhangúlag Mikecz István vármegyei Il-od főjegyző választatott meg. A közénekkel és esperesi imával megnyitott ünnepi közgyűlés első tárgya a leánynövelde 10 éves történetét tárgyazó tartalmas és szerfelett érdekes esperesi jelentés volt. Szinte meghatóan érdekes képét nyújtotta ez a jelentés a leánynövelde keletkezésének és szinte rohamosnak mondható fejlődésének. — Jellemzésül egy pár adat a fejlődés rendkívüli voltára. — Amintegy 15 éve, a leánynövelde felállítására irányuló mozgalom kezdetén, 23 koröna 60 fillér volt az intézmény vagyona. — Ma egy impozáns emeletes épületben van az otthona, ellátva a modern kor minden követelményei: tágas tanuló, ebédlő s háló termekkel, fürdőszobákkal, vízvezeték és villanyvilágítással, csinos park és játszótérrel, legalább 120,000 korona beruházási értékkel, 32-re felszaporodott növendék számmal s képesen még mintegy 20 növendék felvételére. — Igazán megkapóan szép példája a hitbuzgóság s a gyermeknevelés iránti érdeklődés csodás erejének, mely szinte semmiből emelt palotát a leánynevelés ügyének és a kulturának. — Nagy melegséggel is emlékezett meg a közgyűlés a nemes adományokról, az egyházi felső hatóságok jóakaratú pártfogásáról s Nyíregyháza városról, mely annak idején ingyen-engedett át egy igazán rendkívül alkalmas és szép nagy teliset az intézet részére. Meleg ünneplésben részesült e mellett az egyházmegye elnöksége, valamint Szatmári Ilona igazgatónő, az intézet példás és igazan szakszerű vezetéséért, valamint az intézet lelkes, tevékeny gondnoka dr, Bartók Jenő, kinek nagyrésze van az elért eredményben. Tovább is fentartotta az ünnepi hangulatot egy ugyancsak jubiláris elnöki megemlékezés, Pásztor István kállosemjéni lelkész félszázados papi működéséről. — A jubiláns életrajza napvilágot látott már a Nyír vidék legközelebbi számában és itt csak arról a nagy hatásról kell hogy beszámoljunk, melyet az egész gyűlésre gyakorolt ez a megemlékezés. — Elvonult lelki szemeink előtt egy meghatóan érdekes élet s vele szinte egy fejezete a mult század kortörténetének. — Elvonultak előttünk az 1848-iki szabadságharc dicsősége és szomorú emlékei s azok a küzdelmek, melyeket félszázad előtt a legtöbb protestáns pap meg kellett, hogy vivjon a szegénységgel, elfogultsággal s azoknak sok-sok nyomoruságával s végre ott láttuk a sokat küzdött ősz papot megnyugodva, elégedetten, jól megalapozott egyházában s jóra nevelt hívei szerető környezetében. Megemlékezett azután az egyházmegye elhalt jeleseiről: Vay Ádám grófról, Veres János volt gyámpénztárosról, Vitéz Jánosról — kinek az egyházmegye anyagi ügyei kői üli félszázados működését alapítvánnyal teszi örökemléküvé az egyházmegye. Végre rákerült a sor az egyes ügyek tárgyalására. A meglehetősen nagy tárgysorozat rendjén az egyes egyházak apróbb nagyobb anyagi ügyein kívül, nagyobb érdeklődést keltettek az uj tanitók és tanítónők eskütétele, az egyházmegye előterjesztései az egyházi zsinat által alkotandó uj í egyházi törvények előkészítése tárgyában; Vas Mihály esperes- elfogadott indítványa, abban a tekintetben, hogy az egyházi javak tűzkár ellen a jövőben ne á Fonciére biztosító társaságnál, hanem — az erdélyi egyházkerület mintájára — belkörüleg az egyházkerület által biztosíttassanak. Sok szó esett a már tulerős hullámokat verő paszabi lelkészválasztásról, valamint a tanitó-egylet állásfoglalásáról az egyházmegyei képviselet, vallásoktatás és a tanügyi mozgalmak s a patronázs dolgai tekintetében. Az érdekes és mozgalmas közgyűlést közebéd követte a Korona-szálló éttermében, hol természetesen íelkőszöntőkben sem volt hiány. Felköszöntők hangzottak el a többek közt: Baltazár Dezső püspökre s a félszázados papi jubileumát ülő Pásztor Istvánra is, kiket sürgönyileg is üdvözöltek a lelkes hangulatban együtt időző közgyűlési tagok. A községi vadászterületek bérbeadása. A törvény arra kötelezi a községeket és városokat, hogy úgy a saját birtokukon, valamint a község vagy város határához tartozó azokon a kisebb birtokokon, melyek nem elég nagyok arra, hogy önnálló vadászterületek legyenek, a vadászati jogot árverés utján bérbeadják. Eddigelé azonban a bérbeadáskor a községek nem gondoskodtak arról, hogy a bérlő ne csak pusztítsa a vadat, hanem gondozza is azokat, gondoskodjék a jövőről is. Ez az oka annak, hogy a községi vadászterületek nem sokat érnek sem a vadászok, sem a községek szempontjából. A bérlőnek kisebb gondja is nagyobb annál rendszerint, hogy a jövővel is törődjék; mert hiszen ki tudja, ki lesz az utána következő bérlő ? Különösen a bérlet utolsó éveiben azon igyekezett, hogy mennél több vadat lőjjön. Ebből kettős haszna volt. Több vadra tett szert és a bérlet lejártakor kisebb volt a konkurrencia a vadnélküli területre, megint olcsón juthat hozzá. Persze az uj bérletnél a bérlő sem talált valami nagy élvezetet a vadszegény területen, a bérbeadó község is kevesebb bérösszeghez jutott. Ezen akar most gyökeresen segíteni a belügyminiszter, amikor felhívta a vármegyéket, hogy alkossanak szabályrendeletet a községi vadászterületek bérbeadás ; feltételeiről, melyben első sorban az okszerű vadóvásról is gondoskodjanak. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága a márciusi rendkívüli közgyűlésen alkotta meg a szabályrendeletet, melynek főbb intézkedései a következők. A vadászati területekre vonatkozó bérleti szerződések tartamának legalább 10, legfeljebb 15 évre szólóknak kell lenniök. Már az árveréskor egy évi bérösszegnek megfelelő biztosítékot kell letenni. A bér évenként egy összegben előre fizetendő. Ha a bérelt terület 2000 holdnál nagyobb, 5000 holdig egy, ezen felüli területnél két alkalmas vadőrt kell a bérlőnek alkalmazni. Erre a célra a mező-, és erdőőrök is alkalmazhatók. A vadászterület bérlője köteles a kártékony, ragadozó állatokat és madarakat pusztítani. Télen nagy hóeséskor tartozik a hasznos vadak élelmezéséről gondoskodni. Kopókkal február 1-től augusztus 15 ig tilos vadászni. A bérlet utolsó évében a vadászterület egyharmad része védterületenként hagyandó ki, amelyen vadászni nem lehet. Ezek a szabályrendeletek főbb intézkedései, melyek, mint látható magukban véve is igen alkalmasok arra, hogy a községi vadászterületek hasznosabbá tételét szolgálják. Mindezek mellett azonban szükségesnek vélnők még, ha a vármegye szabályrendeletet alkotna a lőpor-árulás és a fegyvertartás korlátozásáról. Attól tartunk ugyanis, hogy magában véve nem lesz elegendő ha a vadat csak vadászterület bérlője fogja kímélni es gondozni. Az orvvadászok ezután is, sőt ha a hasznos vadak elszaporodnak, talán még fokozottabb mértékben fognak hódolni szenvedélyüknek. Ezek ellen és ezekkel szemben kell a hasznos vadakat szintén megvédelmezni. Erre legalkalmasabb az a módszer, amit immár a szomszédos Zemplén vármegye gyakorlatba vett és szabályrendelettel szabályozott. Zemplenben már nem vehet akárki lőport. Igaz ugyan, hogy ezt a zempléni orvvadászok akként játszák ki, hogy a szomszédos Abauj, vagy Szabolcs vármegyékben szereznek be lőport, ha azonban Szabolcsban is rendet teremtenek ebben az irányban, sőt megkeresik a szomszédos vármegyéket, hogy azok is gondoskodjanak hasonló szabályrendeletekről, akkor egészen más lesz a helyzet. Megérdemli ez a kérdés, hogy vele a vármegyék komolyan foglalkozzanak. A vadászat nem csak szórakozás, hanem ha a hasznos vadak elszaporodnak, ebben a mindinkább fokozódó drágaságban a közéleimezesre is jelentős hatással birhat. A mozik megrendszabályozása. Megemlítettük, hogy a mozgófénykép előadásokra vonatkozó rendszabályokat tartalmazó szabályrendelet tervezetét szétküldőtték a képviselőtestület tagjai között. A szabályrendelet tervezet a következő rendelkezéseket tartalmazza: Mindenek előtt megállapítja, hogy Nyíregyházán mozgófénykép előadások csak a város tanácsa által erre a célra alkalmasoknak talált helyiségekben és csak a rendőrhatóság engedélyével tarthatók. Kimondja aztán, hogy a mozgófénykép előadások — a már engedélyezett kávéházi mozgófénykép előadások kivételével — italméréssel kapcsolatban nem rendezhetők. Az engedélyezhető mozgófénykép vállalatok számát korlátozza, amennyiben minden 12.000 lakos után csak egy ilynemű vállalatnak adható engedély. Ezután szabályozza a vállalat tulajdonosának és üzletvezetőjének a felelősségét, kimondván, hogy akik három izben a szabályrendeletbe ütköző kihágása miatt jogerősen eliteltettek, azoktól az engedély visszavonandó. A mozgófénykép előadásokat bizonyos dijakhoz köti. A díjak mennyiségét a képviselőtestület állapítja meg; ez azonban a bruttó bevételek 10 százalékánál kevesebb nem lehet. E?ek a dijak a város házipénztárát illetik s ezen felül fizetendők a rendőrségi dijak. Nevezetes és felette szükséges intézkedéseket tartalmaz a kővetkező fejezet, mely kiköti, hogy a bemutatandó képek a rendőrség ellenőrzése alá tartoznak. Tilos általában az olyan képek bemutatása, melyek ; büntetendő cselekmények elkövetésére csábító hatásúak avagy általában a jó erkölcsbe ütköznek. Az ifjúság részére rendezett előadásokon pedig az olyan képek sem mutathatók be, melyek az ifjúságot intellektuális, vagy morális tekintetekben károsan befolyásolhatják. Az ifjúsági előadások általában este 8 órán tul nem terjedhetnek. A színházi előadások alatt pedig este 7 órától 9 óráig mozgófénykép előadások egyáltalán nem tarthatók. A rendőrség ellenőrzése céljából már a kölcsönfilmek megrendelése bemutatandó előzetesen a rendőrségnek és csak azok a képek adhatók elő, amelyekre a rendőrség előzetesen engedélyt adott. Ha pedig csak az előadáson derül ki, hogy a kép a tiltottak közé tartozik, a rendőrség azoknak ismételt előadásat ekkor is megtilthatja. A következő fejezet a mozgófénykép előadások céljára szolgáló helyiségek épitésrendőri szabályait tartalmazza. Gondoskodik a nézőtér megfelelő nagyságáról, a kellő számú és méretű kijáratokról, a vetitő kamarának a nézőtértől tűzbiztos elkülönítéséről, a széksoroknak egymástól való távolságáról, az ülőhelyek elmozdithatatlanságáról, a széksorok közötti közleIIANNHIU | NM N| IIMÍFLIIIATMBTILIÁI ahol mindennemű uridivat különlegességi újdonságok beszerezhetők, NlRíinV I R7 Aliim nN Vfllnn lm/ u m : férf i fehérnemüek, mellények, felöltők, nyakkendők, keztyük, lliutjllflll UL nilJJUl Ul lUIIUIUI UUUL zsebkendők, gallérok, kézelők és pénztárczák, stb. stb. Yárosüázpaiota (Ferenczi-féle iönyyieresieilés tőszomszédságában), 231-9-6 Szíves támogatást kér: Füredi Áruház.
