Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-17 / 31. szám

31-ik szám. • JSÍYiRSriDÉlí. 1913. április 17. 3 teszi tiszteletét- az adóhátralékosoknál, hogy a lejárt adótartozás erejéig zálogoljon. A zálögolás. árverés körtili eljárás nagyjában nem változik. Az adóvégrehajtás alól mentesek maradnak továbbra is a bírói végrehajtás alól mentesített ingók, ellenben a fizetés vagy ennek természetével bíró illetmény az ezt terhelő IV. osztályú kereseti adóhátralék fejében korlátlanul lefoglalható. Erre intézkedés mindenesetre kellemetlenül fogja érinteni a 2000 koronánál kisebb fizetésű magáuhivatalnokokat és kereskedősegédeket, kiknek adóit eddig rendszerint behajthatatlanság cimén le kellett írni. De kellemetlen lesz a munkaadóknak is a kétségtelenül nagy számban érkező fizetésletiltó rendelvények nyilvántartása, kielégítése. Az első árverési napon a 100 koronáig becsült ingók eladhatók, tekintet nélkül az értük kinált vételárra, holott a múltban az 50 koronán felüli becsértéküek az első határnapon csak a becsérték háromnegyed részén felüli vételár.-kinálat esetén voltak elárverezhetők. A tulajdon igénykereset, ha megindítás 15 napon belül hitelesen igazoltatik, az árverés megtartását általában felfüggeszti, de az egyetemleges fizetésre kötelezettek igénykeresetei halasztó hatálylyal nem birnak. Ily egyetemleges kötelezettségben állanak: a házastársak a terhükre kivetett tőkekamat- és keresetadóért, az örökösök a hagyatékot terhelő adókért a társtulajdonosok a vagyonközösség terhére kivetett adókért, a közös üzlettársak a közös üzlet (foglalkozás) után kivetett adókért, a közös birtokosok a közös ingatlan után kivetett adóért. Az eddigi eljárástól eltérően tehát eme szavatosok igénykeresetei a végrehajtást nem akaszthatják meg és nem kell az adóhivatalnak például az igénylő feleség ellen külön is megindítania a végrehajtást. Üzletek szerződés utján való átruházása esetén az átvevő uj tulajdonos felelős az átruházott üzletből eredő köztartozásokat is, kivéve, ha az üzleteladás csőd folyamán történt. Az átruházónak az átruházás előtt esedékessé vált köztartozásokért való felelőssége azonban érintetlen marad. A közigazgatási bizottság megszűnik felebbviteli hatóság lenni és helyébe e bizottság kebeléből évenként alakítandó adóügyi bizottság lép. Hatáskörébe tartoznak a föld-, ház-, lőkekamat-, az I., II. és IV. osztályú kereseti adó, valamint a fégyveradó, hadmentességi dij, a szállítási és nyereményadó jogossága és mérve ellen irányuló felszólamlások. A felebbezési határidő azonban már nem a közszemlére kitűzött határidő lejártától számíttatik, hanem az adóiv kézbesítése, illetve — kézbesíthetetlenség esetén — a kézbesítésre irányuló kísérlet napjától. Az uj adókezelési törvény értelmében ugyanis, mihelyt az összes adókivetési lajstromok elkönyveltettek, minden adózó részére adóivet kézbesítenek, mely az illető adózó főkönyvi számlájának összes adatait tartalmazza. Eme kézbesítést követő 15 napon belül megfelebbezhetők mind ama adók, melyek kivetése nem bizottságilag történik és melyek felülbirálata a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának hatáskörébe tartozik. Az adókivető és adófelszólamlási bizottságok szervezete, a hatáskörükbe tartozó III. osztályú kereseti és a társulati adó kivetési módozatai változatlanul maradnak. A közigazgatási bíróságnál emelhető panaszjog természetesen szintén megmarad. A felebbezésnek halasztó hatálya nincs, azonban a végrehajtási eljárás a mult és folyó évi adó közötti különbözetre a lelebbezés eldőltéig felfüggeszthető. Kamaűérités sem élőre fizetés, sem adóvisszatérités esetén nem jár. A múltból származó kamattéritési igény a mult év végéig azonban érvényesíthető. A hátralékok öt éves elévülési ideje változatlan marad, ugyanennyi idő alatt követelhető vissza — az eddigi három év helyett — a tévesen lefizetett vagy illetéktelenül beszedett összegekből előállott túlfizetés is. Természet — tá Szocialisták, revisionisták egyaránt akként képzelik az igazságos és boldog társadalmat, hogy a termelési eszközök a közület tulajdonává válnak és sem tőke, sem földbirtok nem ad munka nélkül senkinek jövedelmet. Szocialisták a marxista tanok alapján várták az önmagától való összedőlést, — revisionisták a reformok segélyével várják a proletár világ megerősödését és öntudatra ébredését. És van abban a jobb világ elkövetkeztét illető reménységben valami szent vallásos áhítat, mely az érdekek közössége mellett még jobban összefűzi az embereket. Eme vallásos-szerű érzület közepette megalkotják a maguk — mennyországát. Látják tlőre, hogy a nagy városok meg fognak szűnni. E helyett — kerti városok keletkeznék, ahová a munkásokat autó és repülőgép fogja szállítani. Színházak, muzeumok fognak vándorolni egyik városbol a másikba. Könyvtárak, lyceumok fogják felkeresni a munkás városokat. Mert, hogy lesz most népessé a nagy város ? Nem a természetes szaporodás, hanem a bevándorlás utján. Most a gyárak adnak állandó kereseti alkalmat, és ezt keresi fel a falusi munkaerő. A ,Szabolcsi Hírlap" elmúlt szerdai számában gróf Majláth József elmélkedik a város és falu természetén, mély szociális érzékre valló cikkben. A város felszívja a falut, — a munkás nagyobb igényű, — a régi erkölcsöket levetette, a városi élet megejtette őt. Csakhogy ez nem hasai, hanem w'Za^-jelenség. Nem a város, hanem a munka-alkalom vonzza és szívja fel a faiu munkaerejét, és ez az oka annak is, hogy nem csupán a város, hanem — a munkaalkalom szempontjából biztosabb — Amerika is huzza-vonja a munkás kezeket. Igy van ez az egész földön, Európában ugy, mint Japánban és Chinában. Mellesleg és consequentiak levonásának célzata nélkül, állapithatjuk meg hazánk statistikai évkönyveiből, hogy nálunk a városok lakossága bevándorlás utján erős gyarapodást mutat, — de csodálatosan azon városok kivételével, melyek püspöki vagy érseki székhelyek. Esztergom nem tart lépést a többi városokkal, — Kalocsa stagnál, — Kassát túlszárnyalja Miskolc. Győr es Nagyvárad ugyan nagy léptekkel halad, de ezek a városok a modernismus fészkei. Egyébiránt a városokba tódulást természetesnek fogjuk találni, ha a következőkre gondolunk. Vegyünk egy földterületet, amelynek megmunkálását 100 munkás végzi. Ez a 100 felnőtt munkás 15 év múlva ujabb 100 munkaerőt hoz világra, és« ettől kezdve évről-évre ujabb és ujabb 100 munkást. Az a föld azonban, a melyet az első száz munkás dolgozott meg, — nem fog szaporodni és igy nyilvánvezetése is reá nehezedett. Dehát — mondja a jó öreg — fiatal voltam és birtam! Balkányból 1860-ban Téglásra helyeztetett át helyettes lelkészül, honnan főnöke Kovács József halála után, miután Téglásra Gyöngyössy Sámuel debreceni segéd-lelkész választatott meg rendes lelkészül, Nagykálióba Szondy László mellé rendeltetett be segéd-lelkészül, hol már, jegyzi meg szerényen 50 frt fizetése is volt! Ami azért érdemel említést; mivel forradalom után seregestől tódultak az ifjak „a» idegen" hatalomtól nem függő lelkeszi pályára az egyházmegyében 32—35 segéd-lelkész is volt és bizony sokan fizetés nélkül szolgáltak. Mint nagykállói segédlelkészt a kállósemjéni egyház rendes lelkészül választván, 1863. április havában oda beköltözött. Szerény egyház és szerény jövedelem volt; de hát 30 és több segédlelkész is volt, nem volt szabad válogatni. Elfoglalván rendes lelkészi állását, akkor tünt fel előtte tisztán, igazán, hogy milyen nehéz helyzetbe került. A templomot valósággal csak az imádság tartotta; még ennél is rozogább a paplak; épületnek nem volt nevezhető az iskola, mely egyúttal tanítói iak is. Elég szerény vagyoni állás! És egyebe az egyháznak semmije sem volt. Tehát építeni kellett mindent! Igen ám! de miből? mikor az egyház gondnoki számadása — a mai napig is meglévő gondnoki számadási napló szerint — csak 16 írttól állott. Föld nem volt egy talpalattnyi sem. Semmi más jövedelmi forrás nem volt, csak az egyháztagok buzgósága s áldozatkészsége; azok közt is alig volt 7—8 úrbéres gazda, a többi csak napszámos és zsellér. Mit lehetett ezekkel kezdeni? Hiszen a mai emberek innen egymásután menekültek, vagy megszöktek volna. Még is alig pár év múlva haladéktalanul megkezdették a templomépitést; mert e nélkül mint anyaegyház igazán fenn nem állhattak; sőt más kedvezőbb helyzetben levő felekezetek közé levén beékelve, a felszívódás folytán a ref. hitfelekezet végpusztulásnak lett volna kitéve. De azért az erős akarat, Isten segedelme, a szegénysorsu hivek önkéntes megadóztatása, az évenkénti csekély kivetési összeg megtakarítása és gyarapítása, b. e. Kállay Sándor (róm. kath.) földbirtokosnak e célra adományozott egy katasztrális holdnyi belsőségének a jövedelme, az egyházi főhatóságoktól — pártfogás utján — nyert különféle segélyek és némi kölcsönvett összegből a templom 1869 ben már felépült és rendeltetésének átadatott. Igen ! de a sok adósság megvolt! Ennek fedezése végett magtárat alapítottak ; ennek jövedelméből és a folyton-folyó és megtakarított segélyekből — mely miatt a lelkész s gyülekezet örök hálával vannak eltelve — ezeket a terheket rendezték! Azonban ott volt előttük a mindennap összeomlással fenyegető paplak újból való építésének szüksége! Igen! de akkor már a zsinat megalkotta a közalapot! Folyamodtak! és 1889-ben 3000 koronányi tőkesegélyt nyertek. Ebből építették a nem palotaszerü ugyan, de igen célszerű, lakályos és alkalmas paplakot. Hátra volt még az oktatásügy, az iskola rendbehozás ! Ez azonban az eddigi uton-módon már nem ment. Meg aztán a közoktatás tekintetében a viszonyok is megváltoztak. Nem volt mást mit tenni, minthogy az iskolát községi segélylyel építeni, községivé tenni, a mi 1892-ik évben szinte megtörtént; igy az iskolaügye is rendeztetett, ugy azonban, hogy az énekvezéri teendők teljesítése és a tankötelesek vallásos oktatás szeuződésileg kiköttetett. Miután a templomnak még tornya nem volt, 1903-ban, Pásztor István 40 éves kállósemjéni lelkészi működése alkalmával, a magtár jövedelme, némi kis kivetés, önkéntes adomány, segély és kölcsönből ez is felépíttetett, ugy, hogy ott a hol ezelőtt 50 évvel úgyszólván csak romokat és pusztaságot látott a szem, most egy századokra szóló diszes templom s torony; egy értékes belsőségen csinos paplak ; és a tőrvény kívánalmainak megfelelő jó iskola s igy minden van; annyira, hogy a kállósemjéni ref. egyház minden szemlélőre egy kellemes, rendes viszonyok közt élő egyházképét teszi. íme Nagytiszteletü és Nagyságos e. m. közgyűlés ! Igy és ilyen körülmények közt élt, hatott, alkotott, gyarapított s ilyen missziói munkát végzett Pásztor István 50 éven át a kállósemjéni ref. ker. gyülekezetben. Azt hiszem, hogy méltóvá telte magát, közhasznú életével és munkájával arra, hogy tisztelettel hajtsuk meg előtte az elismerés, tisztelet s szeretet lobogóját, kérve a jó Istent, hogy lelki-testi áldásával áraszsza el a derék férfiút életének hátralevő napjaiban ! De terjeszsze ki áldását az ő kedves gyermekeire, családjára s a kállósemjéni ref. szent gyülekezetre, mely neki 50 éven át csendes, békés, olykor boldog s nyugodalmas otthont adott. a> "ts^a Alkalmi ajándékul BLUMBERO JÓZSEF rendkívülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerkazet- teztyÜ, kÖtSZOI' éS fÜZOgyáráb&Il ták két koroná-tól feljebb kaphatók Nyíregyháza. Kath. Paróchia épület. Telefon sz, 96. Alapíttatott 1880. Szabott árak. tf! N CB "3 re