Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-06-12 / 47. szám

47-ik szám. JiYÍRYIDéK 1913. junius 12. 3 kenjük. A régibb sebeket egy rész olajjal és egy rész dendrinnel ecseteljük be alaposan. Ezen muukak végzésére legalkalmasabb a február és március hónap. Az igy kezelt sebek nem száradnak be s nem fenésednek meg. Gyorsan forrja be a fa és a vértetü egyáltalán nem erzi jól magát rajta. A védekezéshez tartozik, hogy fáink jól érezzék magukat. Erőteljes fán nem tud a vér tetű nagy rombolást véghez vinni, mig a beteg, sebhelyekkel borított, vagy seprüszerüleg sürün felnőtt vizhajtásokkal téli fákon tanyáját leli. A védekezés legyen preventív, meg kell előzni a bajt. A sebhelyek gondozásán kivül a fák derekát meg kell drótkefével, kaparó vassal alaposan tisztítani a mohától, repedezett kéregtől stb. Az igy megtisztított fa derekát bekenjük 50% dendrinnel, a koronát 10—15% dendrin oldattal permetezzük meg ugy, hogy az egész fa szinte fürödjön az oldatban. Ezen müveletet mindig rügy fakadás előtt kell végezni, mert később árt a növény szer­vezetének. A fákat ne meszeljük, mert a mész semmit se használ. Ez csak a lelkiismeret eloltására jó. A hernyó szedésről nem is beszélek, ez nagyon egyszerű dolog, csak arra vigyázunk, hogy ké­sőre ne maradjon, mert a meleg bekövetkez­tével kimászik a fészekből. A körülöttünk levő falukban legtöbbször oly későn serkentik dob­szóval a falu közönségét a hernyó szedésre, hogy az már rég kimászott, s akkor leszedik az üres fészkeket. Tavasszal falombozáskor permetezzünk 2% bordói lével, virágzás után, mikor mogyorósdió nagyságú a gyümölcs, ismét permetezzük meg fáinkat 2-5% bordói lével s ehhez adunk 100 literenként 60—80 gramm hamisítatlan schveín­furti zöldet. A bordói lé a gomba betegségek ellen, mig a s. zöld a férgek ellen használ. Az almamoly ellen is használ a s. zöld, de nem teljes a védekezés. Ujabban ólomarze­nátot ajánlanak. Ezzel most kísérletezek. A legbiztosabb védekezés az almamoly ellen, és ez bevált — a rovar fogó hullám­papir, vagy szalmakölél alkalmazása. Én, amikor a fa elvirit, egész szeptember végéig két hetenként alkalmazom a szalmából font kőteleket — 2—3 szor erősen átcsa­varva a fa törzsén és minden két hétben temér­dek bábot találok alattuk és azt kézzel elpusz­títjuk. Az almamoly életmódját nem irom le, csu­pán annyit jegyzek meg, hogy a gyümölcsfa virágzástól kezdve rajzik s a lepke közvetlen a kis gyümölcsök, vagy a mellettük levő levél­zetre tojik s innen kikelve bújik, vágja be ma­igát a kis hernyó a gyümölcsbe. Az almából (körtéből) kibujt hernyó a fa •derekán repedésekben húzódik meg. Ha az övet <vagy szalma kötelet ott találja, abban húzódik meg s igy elpusztíthatjuk. Véleményem szerint az ilonca és szőlőmoly pusztítását is igy lehet legsikeresebben végezni, alkalmat adni a rovarnak, hogy elbújhasson és rejtekét felkeresni és ott elpusztítani. A moly ellen Jablonovszki is ajánlja a hullámpapirt. Hathatós védelmet nyújtanak a madarak is. A kertekből és erdőkből nem volna szabad hiányozni a madárköltö odúknak. A leghasznosabb madarak itt telelnek és még sem fektetünk súlyt ezen madarak tenyész­tésére. Sóstón 100 számra kellene lenni odúnak, amit a diák madárvédő sereg kezelne és ellen­őrizne. Ei abból áll, hogy az odúkat időnként megtekintenék, a régi. fészkeket, verébfészkeket kidobnák és időnként az odúkat kénnel kifüs­tölnék. Madáretető telepeket tartanának fenn, a társadalóm adakozásából. Hegyvidéken azért biztosabb a gyümölcs­termés, mert az erdőből előjövő madarak ezrei harkályok, fakopáncsok, cinkék végzik a nagy tisztogatást. Messze vezetnének ezek a dolgok, de a humanizmus korában, másrészt a nehéz meg­élhetés korában minden eszközt meg kell ra­gadni, hogy boldogulásunkat előmozdítsuk és jóakaró kismadár barátainkat dédelgessük. Milyen szép hivatás lenne ez, ha fiaink ilyen kedves, tartalmas kirándulásokban nemesedné­nek és tanulnának. Még az egészség is hasznát venné. Ezek a vezér és alap elvek, amelyek, kö­vetése és betartása lehetővé teszik az alma jövedelmező termelését. Szomjas Gusztáv. Szinház. Vasárnap este egy hamisítatlan nyári bo­hózat a Postás fiu és a huga okozott mókáival derültséget. Régi trükkök, — színésztársaság, — a szeszélyes primadonna, az uj csillag, — néző­térről a színpadra beszélgető szereplők stb.. Kassay Károly vezetett páratlan jó kedvvel és jóizü humorral. Borbély Lilinek nem felelt meg az igénytelen szerep. — Újra feltűnt Serfőzy Etel. Hétfőn ismét uj darab, Lengyel Menyhért­nek Róza néni cimü bohózata. Voltaképen egy fővárosi életkép. — A Kristyán Tódor-féle gavallér, — a bukott leány és özvegy anyja, kinek egyedüli reménysége: a leány szépsége. A fővárosi — Pali, a gazdag gyerek, a ki sze­relmes lesz és a rideg szivü apa. Természetes, hogy az utóbbiak be lesznék csapva és a fiu elveszi a leányt. — Mindez azonban annak a vidéki asszonynak a ravaszságával történik, kinél — a gyerek van tartásban, ki tartásdíj hátráléka miatt jő fel a fővárosba. Ez Róza néni. Ez a szerep Serfőzy Etel kezébe jutott. Serfözy ezzel az alakításával nagy művészi rangba emelkedett. Csodálatosan egyszerű, bá­mulatosan természetes egész lénye, karakteri­zálása, — nincs egy elhamarkodott mozdulata, — nem pointiroz, — nincs semmi rikító. Egy egész alakot, typust mutat be, a nélkül, hogy egyes jellegzetességet túlságosan kidomborítana, — és ezzel válik a nyújtott alak tökéletessé. Legcsipősebb megjegyzéseit is külön hang­súlyozás nélkül, a maga természetes egyenes­ségében és egyszerűségében szórja felénk. — Látni kellett ezt a ravasz paraszt asszonyt, a mikor elmenőben beszélgetés közben veszi észre, hogy az asztalon egy félig telt befőttes üveget hagyott, — hogyan tipeg — beszél­getve — vissza, milyen természetes mozdulat­tal veszi azt magához. — És ebben a ravasz néniben melegség is van, — hogy tudja ezt Serfözy éreztetni ! — Serfözynek ezt a debut-jét nem lehet eléggé magasztalni. — Uti, Vajda, Lajthay és Kemény voltak még jók. Kedden az Aranyeső váltotta ki a már megszokott hatást. • # * Nyíregyháza város közönségéhez ! A színháznál tudvalevőleg egyenetlenségek merültek fel. írmag Béla megbízott-igazgató és a három felügyelő-bizottsági tag kőzött. És e miatt Nyiregyháza közönségétől nem a színpadon, — ahol hosszú évek során művészetünkkel szol­gáltuk közönségünket — hanem igy kell el­bucsuznunk, mert Irmay Béla úrral Májerszky Béla polgármester, Balla Jenő és Trak Géza tanácsnok urak előtt kötött egyezségünk értel­mében junius hó 10-én megjelentünk, hogy Debrecen várossal kötött szerződés, mely min­ket is ugy kötelez, mint a társulat bármely tagját és Irmay úrral létrejött egyezmény sze­rint megkezdjük működésűnket. Ma délelőtt azonban a hármasbizottság tagjai kijelentették, hogy semmi körülmények között nem respek­tálják sem szerződésünket, sem az egyez­ményt. Egyszóval el lettünk utasítva és legszomo­rúbb helyzetünkben meghatározott fizetésünktől megfosztva. Igy járt el velünk szemben a saját társu­latunk és vezetősége, akikkel mi, csak jót tettünk. Ily helyzetben, ily körülmények között kénytelenek vagyunk jogorvoslást keresni. Isten önökkel, tartsák meg szeretetök és jó emlékükkel : Zilahy Gyulát és nejét Singhoffer Vilmát. SPORT. Ny. T. V. E.-K. F. C. 3: 2—(2 : 0). A Ny. T. V. E. két tartalékkal spékelt csapatát látta vendégül vasárnap a Kisvárdai F. C., mely erre az alkalomra, hogy revánsot vegyen a múltkori verességert, az Ungvári A. G. első csapatának 3 játékosával erősítette meg csapatát. A revans azonban nem sikerült, sőt ha a Ny. T. V. E. egy kis szerencsével játszik, ugy legalább még három goalt rúghatott volna, igy is azonban legalább ket-három goallal volt jobb ellenfelénél. Kisvárda kezd s a balszélső (Mocsáry Uac I.) támadása már a 3-ik percben kornert eredményez. A kornerből kikerült labda cente­rünkhöz kerül, aki gyönyörűen szökteti bal­szélsőnket, akinek remek félmagas centerét ugyancsak ő a kapu jobb sarkába fejeli. 1 : 0. Újrakezdés után Kisvárda is megpróbál­kozik eredményt elérni, azonban a kitűnően működő Ny. T. V. E. védelem, élén a c.nter­halffal, egymásután szereli le a legveszélyesebb támadásokat s ujabb és ujabb támadásba viszi a csatársort, a mely támadásoknak meg is less: az eredménye. A 20-ik percben Krámer lefut s centerezett labdáját Nagy II. kapásból a goalba vágja. Óriási fölénybe kerül most a Ny. T. V. E., a három belső csatár valósággal bombázza Kisvárda kapuját, de a kapus, még többször a kapufa, sikerrel mentenek. Félidő 2 : 0. A második félidőt a Ny. T. V. E. tárna • dása vezeti be, de csakhamar Kisvárda is tá­madásba fog s egymásután veszélyezteti Nyír­egyháza kapuját, azonban Nagy Pista és Gzirka résen vannak. A 10-ik percben Fencsik az Uac I. jobbösszekötője egy szépen kidolgozott labdát védhetettlenül a kapuba plassziroz. Nyír­egyháza erre újra támadásba fog, a minek meg is lesz az eredménye, amennyiben egy kapu előtti kavarodásból kikerülő labdát Pethő védhetetlenül goalba lő. A 36-ik percben a biró, akit nem illet meg a pártatlan jelző, Krámert veszélyes játék címén kiállítja, a minek meg is lesz az ered­ménye, a mennyiben igy sikerül Kisvprdának a 8 perccel meghosszabbitott időben még egy goalt visszaadni. A mieink közül különösen a kis center és halfja, a csatársor baloldala, Gzirka és Nagy Pista tűntek ki, mig a kisvárdaiak közül, a három ungvári játékoson kivül, az egyik hát­véd és a balösszekötő érdemel említést. A mérkőzést Fehéri N. (Uac) vezette, kit, mint fentebb is mondottuk, nem illet meg a pártatlan jelző. — back, — A Szaboícsvármegyei Tanitó Egyesület Köre, Válasz az .Aktuális sorok"-ra. A „Nyírvidék" f. évi 44. számában .Ak­tuális sorok" cím alatt megjelent cikket olvasva, arra a meggyőződésre jutottam, hogy az igen tisztelt cikk iró ur nem ismerve teljesen az ügyet, amelyet becses cikkében érinteni méltóz­tatik, téves információt tár az olvasó ele. Nevezetesen arra utal, hogy egy közelmúltban tartott tanítói gyűlésen magántermészetű ügyek is foglalkoztatták az ott megjelent tanitókat, ami ellen a legnagyobb határozottsággal til­takozik. Minthogy szerencsém volt résztvenni azon a gyűlésen s annak minden pontja iránt a legnagyobb figyelemmel érdeklődtem, nem en­gedhetem meg, hogv bár ki is azzal vádolja meg annak a gyűlésnek menetét, mintha azon a tanítói közérdekeken kivül más ügyek is tárgyaltattak volna. Annak a tanítói járáskör­nek ugy nagyra becsült Elnöke, mint minden egyes tagja nagyon át van hatva azoktól a tanítói közérdekektől, amelyről cikk iró ur megemlékezik. Amellett tesz fényes bizonyságot a gyűlés tárgysorozatának minden egyes pontja. Azt igazolja azon humánus ténykedése is, a mikor egyik csekély összeggel nyugdíjazott tagja részére segélyt nyújt, hogy ha pillanatnyi időre is, némileg enyhítse azt a nyomort, mit a sors rámért azért a hosszú fáradságos munkáért,, melyet mint tanitó hűséggel végzett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom