Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1913-05-25 / 42. szám
42-ik szám JámméK. 1913. május 25. 9 A bizottsági elnök a megjelenteket üdvözölvén, dr. Mikecz László bizottsági jegyző előadta, hogy a választók névjegyzéke szabályszerűen közszemlére lett téve, ellene felszólamlás nem adatott be. A bizottság névjegyzékét hitelesítettnek mondta ki. A bizottság va választást vezető albizottság elnökéül Mikecz István II od főjegyzőt, tagjaiul Hoffmann Mihály, Ruzsonyi Pál kereskedőket, Major István és Mayer Ferenc iparosokat, jegyzőkül pedig dr. Mikecz László vármegyei és Moesz Béla városi aljegyzőket jelölte ki. A választás határnapjául a bizottság f. évi junius hó 13 ik napjának d. e. 9 óráját tűzte ki s a választás helyiségéül a városháza nagytermét jelölte meg. A bizottság felkéri a vármegye alispánját, hogy a valasztás foganatosítása iránt a szükséges előintézkedéseket megtenni szíveskedjék. — A köztemetők ügye. A pénteki közgyűlésen nagy lépéssel haladt előre a községi köztemetők létesítésének kérdése. Ennek egyik legnagyobb akadály ugyanis az volt, hogy a jelenleg e felekezetek által kezelt temetők közül a telekkönyvi betétszerkesztés folyamán a Morgó melletti és az Alvégi temetők területét tévedésből az azokat kezelő felekezetek nevére telekkönyvezték. A város a pereskedést elkerülendő, egyezségi ajánlatot tett a felekezeteknek. Felajánlotta a város, hogy részükre adni fogja a temetőkből eddig élvezett jövedelmeket ezutánra is, mindaddig, mig azt tőkében meg nem váltja. .Minthogy immár valamennyi felekezet kinyilatkoztatta hvjlandóságat a telekkönyvi rendezéshez szükseges okirat kiadására, a pénteki közgyűlésen került bemutatásra az erre vonatkozó szerződés tervezet. Ezt a közgyűlés elfogadta és megbízta a polgármestert, hogy azt kellő számú példányokban kiállítva, küldje meg a felekezeteknek aláirás és felsőbb egyházhatösági jóváhagyás végett. — Nem szélesitik az épülő felüljárót. A MAV. állomás északi véginél épülő felüljárót annak idején 6 méter szélesre tervezték és csak az 1908 ban megtartott közigazgatási bejáráson sikerűit a város képviselőinek kieszközölni, hogy a bejárást vezető miniszteri kiküldött a felüljáró szélességét 10 méterben állapította meg. Az idők folyamán ismételten hangok merültek fel abban az irányban a közvéleményben, hogy ez a 10 méter szélesség sem lesz elegendő a várható forgalomhoz képest. A város ennek folytán ismételten megkereste a MÁV. debreceni üzletvezetőségét, hogy a felüljárót szélesebbre épitsék. Ezek a megkeresések eredménytelenek maradván, a képviselőtestület a város polgármesterei arra utasította, hogy a MÁV. igazgatóságához forduljon es személyesen is igyekezzék közbenjárni a kiszélesítés érdekében. Ez is megtörtént. Az államvasutak igazgatóságától most erkezett meg a válasz, amely azt tartalmazza, hogy a kiszélesítés iránt kérelem nem teljesíthető. Egyébként megnyugtatni igyekszik az igazgatóság a várost abban a tekintetben is, hogy a 10 méter szélesség teljesen elegendő lesz, mert a két oldali gyalogjárók között 7 méter szélesség teliesen a szekerek közlekedésére marad fen. Ehhez még csak azt tehetjük hozzá, hogy a vasúti felüljárók másutt sem szélesebbek, sőt a közutak átlagos szélessége is legfeljebb 8 méter szokott lenni. — A város az iparos-tanoncokért. Nyíregyháza város képviselőtestülete ujabb tanújelét adta az iparosság, és általában az iparfejlesztés iránti érzékének és jóindulatának. A Hatzel-téren épüló, 100,000 koronába kerülő ilparos Tanonc Otthonban, melyhez a nagy és értekes telket is a város adta, most megint ujabb áldozatot hozott. Két alapítványi helyet letesitett nyíregyházi illetőségi iparostanonc számára. Az alapítványi helyek odaítélése a a tanácsra bízatott. — Szaporítják a rendőrséget. Nem akarjuk a magunk számára lefoglalni a dicsőséget, mindazonáltal meg kell említenünk, hogy a Nyírvidékben jelent meg nemrégiben egy közlemény arról, hogy nem lehetne-e a polgári biztosi állások szervezésével kapcsolatban a feleslegessé váló rendőrbiztosi állások megszüntetésével a rendőrlegénység számát szaporítani ? Ez a terv ugy látszik, legalább részben, a megvalósulás útjára jutott. Kertész Bertalan rendőrfőkapitány előterjesztést tett a tanácsnak az iránt, hogy miután az eddigi rendőrbiztosok közül ket'ő neveztetett ki polgári biztossá, ezeknek helyei ne töltessenek be, hanem helyettük a közrendőrök száma szaporittassék. A tanács pártolo javaslattal terjesztette a dolgot a képviselőtestület elé s a pénteki közgyűlés azt el is fogadta. Egyelőre a két rendőrbiztosi állás javadalmából csak három közrendőr alkalmazása lelik ki. Az hisszük azonban, lehetne gondolkozni a felett, hogy még egy pár rendőrbiztosi állás megszüntettessék s a közrendőrök száma emeltessék. — Függőben tartják a városi téglagyár építését. A kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta a városi téglagyár terveit. Ezt a város képviselőtestülete pénteki közgyűlésén tudomásul vette, egyidejűleg azonban kimondotta, hogy mivel a jelenlegi pénzviszonyok mellett az építkezések csaknem egészen szünetelnek, a téglagyár építését az idők jobbra fordultáig függőben tartja. — Munkásnö otthonok létesítése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága feliratot intézett a belügyminiszterhez munkásnő otthonoknak törvény alkotása utján való biztosítása iránt. A feliratot hason szellemű felirattal való támogatás végett Szabolcsvarmegye törvényhatóságának is megküldték. — Érvényesek a mult évben váltott sóstói jegyek. A mult 1912. évben nagyon hamar bekövetkezelt a hűvös őszi időjárás. Augusztus elejétől kezdve nem lehetett a Sóstón fürödni. Azaz hogy lehetni lehetett volna, de senki sem kockáztathatta meg az egészségét a hideg esős napokban. A város azonban tudvalevőleg módot nyújt arra, hogy egyszerre több fürdőjegyet is lehet váltani. Aki 10 jegy árát fizeti ki egyszerre, az 12 jegyet kap. Az igy előre kiváltott jegyek közül természetesen a mult évben nem tudták azokat felhasználni. A szabály az, hogy a jegyek mindig csak arra az évre szólanak, amelyben váltattak. Ezúttal a képviselőtestület kivételes intézkedést tett, ami nagyon is méltányos. Kimondotta, hogy a mult évben előre kiváltott, de fel nem használt jegyek ebben az évben kivételesen julius hó 1 ig felhasználhatók. Ezzel kapcsolatban és figyelemmel a mostani hűvös időjárasra nem lesz talán felesleges megemlítenünk, hogy a Sóstón most már bűvös időben is lehet fürödni, mert a fürdőszobák gőzfűtéssel vannak ellátva. — Adomány. Péczely Sándor Kisléta község főjegyzője a kislétai ev. ref. egyház orgona alap céljiira 50 koronát adományozott. — Köszönet. Mindazon nemeslelkü emberbarátoknak, kik adományaikkal lehetővé tették, hogy a f. évi közös gyermekmajálison mintegy 430 szegénysorsu — nagyobbrészt árva gyermeket — ingyen ebédben részesíthettünk. A husszékek tulajdonosainak a húsokért, az ág. h. ev. egyháznak a kölcsönadott lócákért, a Gazdák Otthonának a kölcsönadott asztalokért, az ebédhez kölcsönadott rézüstökért azok tulajdonosainak s végül mindezek ki- és beszállitásására a várostól nyert fuvarért. — A majáiisi rendező-bizottság. — Folyó hó 22 ikén nyilt meg Budapesten a Magyar képzőművésznők 5-ik rendes kiállítása a Nemzeti Szalon helyiségeiben. A tárlaton szerepel Rónayné Scipiades Ida festőművészrő is „Peoneák" cimü csendéletével. A művésznő a tervezett tanfolyamot csak julius elsejen nyitja meg ; a tanfoleam eddi® is szép számmal jelentkeztek, de jelentkezőket még mindig szívesen fogad a művésznő. Értekezni lehet vele Kállai-utca 27. sz alatt a délutáni órákban. — Az elemi iskola reformjának kérdése Angliában. A parlament legutóbbi üléseinek egyikén többen kijelentették, hogy Angliában a nevelés kérdése nem népszerű. A nevelésnek szükségképen népszerűnek kell lennid és ha tényleg nem az,, ugy okvetlenül valami hibának kel lennie vagy a rendszerben, vagy annak gyakorlati alkalmazásában. Ha nem is teljes, de mégis örvendetes mértékben talál elismerésre manapság az a tétel, hogy a nem zetnek legfőbb kötelessége gyermekeivel szemben azok testi nevelése. Ha a gyermek teste nem egészséges, nem valószínű, hogy a nevelésnek hatása legyen rájuk, bármennyi tudományt is gyömöszölünk beléjük. — Pease képviselő parlamenti beszédének az iskolás gyermekek egészségére vonatkozó része ezt a nézetet támogatja s jól esik hallanunk tőle annak kiemelését, milyen fontos a gyermeknevelés szempontjából az egészséges iskolahelyiség és a játszótér, nemkülönben az is, hogy a gyermekkel a kertészetben, a házi foglalkozásban és egyéb gyakorlati dolgokban koruknak megfelelő kiképzést nyerjenek. Mindennél fontosabb azonban annak felismerése, hogy az elemi iskolai oktatásnak elsősorban figyelembe kell vennie a gyermeknek jövendő életét és hogy nem elég világszerte baglyokat és papagályokat formálni belőlük. De Balfour volt az, aki a parlament jelzett ülésén elemi iskolai renszerünket bírálva, egyenesen rámulatott arra a körülményre, mely nézete szerint minden bajnak a forrása: a vizsgálati renszerre. Addig, mig ez a nyomorult rendszer él, az elemi iskola nem válik gyakorlativá. Balfour kifejtette, hogy a vizsga lélekölő intézmény, de egyúttal szerencsétlen szükségesség. Hogy lélekölő, abban nincs kétség. Ugy, amint a vizsgarendszer most működik, csodálatosan alkalmas ^azoknak a gyermekeknek felfedezésére és dicsőítésére, akik a a legkisebb agygyal és a leggyöngébb egyéni jellemmel birnak. A vizsgarendszernek jelenlegi módját szükségesnek nem Ítélhetjük. Ha azt akarjuk, hogy a nevelés ne senyvedjen és hervadjon a teóriák súlya alatt, magasabb szempontból kell betekintenünk a gyermek lelkébe s nem szabad felületes igyekezettel kutatnunk a gyermekész spongyaszerű befogadóképességének határait. Az az ember, aki Anglia jelenlegi vizsgálati rendszarét kitalálta, a nevelésnek legnagyobb ellensége volt. De talán nem is egy ember találta ki: úgy nőtt az magától, mint a gaz a mezőkön. — Öreg fiuk csapata. A Ny. T. és V. E. kebelében szerdán délután megalakult az öregek csapata, még pedig nem is remélt szép eredménynyel. Az első összejövetelen már annyian jelentkeztek fölvételre, hogy a jelentkezőkbői 2 teljes összeállítású csapat lesz alakitható. Az „öregek 4 az eddigi megállapodások szerint minden szerdán és szombaton gyakorlatoznak, s ha annyi kitartás lesz a vén fiukban, mint a mily lelkesedés volt a jelentkezésben, ugy a közönség nemsokára már gyönyörködhetik is a többnyire komoly családapák tüzes játékában. — A „madarak és fák" napja Nyírábrányban. A nyírabrányi gör. kath. és református felekezeti elemi népiskolák f. hó 17-én d. u. — a Dessewffy Manó ur erdejében — együttesen tartották meg a „Madarak és Fák" napját, impozáns ünnepély és majális keretében a község egész intelligenciájának részvétével a következő programmal: 1. „Himnusz." 2. „A madarak és fák napja" felolvasás, tart.: Móga Miklós g. k. tanitó. 3. „A leesett madárka" c. verset szav.: Hegedűs Antónia V. o. t. (r. k) 4. „A fák és a madarak" c. verset szav. : P. Fark Mária IV. o. t. (g. k.) 5. „Szeresd a fákat" c. verset szav.: Kovács Imre IV. o. t. (ref.) 6. Védjétek; a madarakat" alkalmi beszédet tart.: Vasas György V. o. t. (r. k.) 7. „A fiu és a pacsirta" c. v. szav.: Lipták József III. o. t. (r. k.) 8. „Védjétek a fákat" alkalmi beszédet tart.: Duciik Juliánná IV. o. t. (g. k.) 9. „A rab madár" c. v. szav.; Hegedűs Erzsébet IV. o. t. (r. k.) 10. „Tavasszal" c. v. szav.: Veres Margit IV. o. t. (ref.) 11. „Az erdő" c. v. szav.; Szilágyi János III. o. t. (g. k.) 12. „Záróbeszéd" tartotta; Kocsár Imre ref. tanitó. 13. „Szózat 1 1. A tánc, verseny, és zsákbafutás, kötélhúzás, lepényevés és a pénzkeresés ötletes játékai csak a késő délutáni órákban ért véget, mely ünnepélyt a jelen volt 190 tanuló nem fogja egyhamar elfeledni. A tanítói-kar pedig ezúton is köszönetét fejezi ki a vendégek és szülőknek megjelenésükért. — Öngyilkosság. Bige Bertalanné született Virágh Olga pénteken délelőtt forgópisztolylyal szivenlőtte magát. A szerencsétlen uriasszonyt — ki egy kilenc hónapos kis árvát hagyott maga után — állítólag idegbaja kergette az öngyilkosságba. — Tavaszi mulatság Kisvárdán. A kisvárdai áll. főgimnázium tanulóifjúsága a sze gény tanulókat segítő és az ifjúsági zeneegyesület javára folyó hó 31 én, szombaton, a nagyvendéglő színháztermében tavaszi mulatságot rendez. A mulatságot igen élvezetesnek ígérkező hangverseny előzi meg.