Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-15 / 39. szám

39-ik szám. 1913. május 15. 3 tria egy tartománya és Budapost nem Bulgária fővárosa, mint ahogy külföldön sokan hiszik. Megismerteti majd hazánkat az öt világrész olyan asszonyaival és férfiaival, akik otthon, a szerzett benyomások alapján rokonszenvet keltenek iránta, mert jobbára mind a közéletben számottevő személyiségek, akiknek szava hazájukban visszhangra talál. Közgazdasági szempontból pedig mérhetetlen hatású lesz ez a kongresszus, mert a külföldiek óriási tömegét vonzza az országba, índitja hazánk fürdőhelyeinek és üdülőtelepeinek felkeresésére. Nemcsak az, amit körülbelül két heti budapesti tartózkodás alatt költenek el a kongresszus résztvevői, hanem az idegenforgalmunknak az az emelése, amely a külföldnek lálogatása nyomán várható, ad a kongresszusnak súlyos közgazdasági jelentőséget. Ha az eddigi kongresszusok színvonalát el akarjuk érni, minden intelligens, szociálisan érző asszonynak és férfinek részt kell venni a kongresszuson. Tagságra jelentkezhetik minden nő és férfi. Jelentkezhetnek olyan testületek és egyesületek is. amelyek a nők választójogában a társadalom szociális, kulturális és erkölcsi haladásának egyik alapfeltételét ismerik el. A kongresszus tagsági dija 10 korona. A tagsággal járó kedvezmények csak a kongresszusi díj befizetése után vehetők igénybe. Az iroda (VII. István-ut 67., telefon 117—58) készséggel ad felvilágosítást a munka-, szórakozási és kirándulási programm részleteiről. Minthogy a kongresszussal kapcsolatosan a Nők Választójogáért Küzdő Nemzetközi Férfiliga Sir John Gockburn Ő excelentiája elnöksége alatt tartja a férfiligák II. kongresszusát, junius 15—20-ika között Budapest tényleg a legérdekesebb kulturesemény színhelye lesz. Mind a két kongresszust a fővárosi Vigadó őssZes termeiben tartjuk. Reméljük, hogy hazánk intelligens, gondolkodó és igazságosan érző asszonyai és férfiai mind részt vesznek korunk legnagyobb mozgalmának e nagy ünnepén ! Bővebb felvilágosítással készséggel szolgál lapunk szerkesztősége. Az A Nyírvidékben a „Természet és Társadalom* c. rovatban egy felszólítást olvastam, amelyből szívesen vennék buzdítást. Szerény tudásomból és megfigyelésemből kifolyólag ajánlom ezen cikkemet. Közhasznú és igy érdekes. A Nyírvidékben egy vitát olvastam az almáról. Csak röviden! Hibás azon állítás, hogy csupán egy fajta gyümölcs termelés indokolt. Különféle gyümölcsöt és különféle időben érő gyümölcsfát kell termelni, mert a piac is ezt igényli. Evégből korai alma (Piros asztrakán) és őszi, téli alma is termeléndő, de nem sok féle. Batul, arany parmén, londoni pepin és Jonathán. Egyik évben egyik terem, másikban a másik, néha mindenik. Helyesebb dolog, ha a váltó gazdaság itt is érvényesül. A nyári almák alig élvezhetők és a piac különben is túlterhelt (szőlő, dinnye, eper, barack meggy stb.) A kereskedelemben a gondosan kezelt és csomagolt Jonathán és londoni Pepin 1 koronát is megér. Óriási termést ad mind a négy fajta és világpiaci cikk. Az asztrakán rétes alma. Nagy hiba, hogy ilyen kérdésben ilyen könnyelműen cikkeznek. Egy jól megnőtt almafa (Jonathán, Batul stb.) 200 250 kgrmot is ad, ez csak 40 koronával számítva is 80—100 korona. Ha a fa ezt ! 0 évben produkálja (évi kezelése a fának permetezés, trágyázás, ásózás stb. 1 korona) már kifizette magát. 10 évben pedig számithatunk 1 nagy, 2 köfcép és 3 gyenge termést (200+ 100+30 k.) Sok félét nem szabad termelni. A moly ellen szalmakőtelek kéthetenkénti alkalmazásával védekezni biztosan lehet. Probatum est. A köteleket május 15-től szeptember végéig kell alkalmazni. Azon felül egy cinke odút kell alkalmazni. Erről talán máskor. Szomjas Gusztáv. Vármegyei közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága május hó 13-án és 14-én tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését gróf Vay Tibor főispán elnöklésével. A főispán Vili órakor nyitotta meg a közgyűlést, a melyen a bizottsági tagok igen szép számban jelentek meg. A közgyűlés a főispán indítványára Somossy Mihály kir. táblai biró és Dobos Imre nyugalmazott főszolgabíró elhunyta felett a törvényhatóság őszinte részvétének ad kifejezést, nevezettek emlékét és érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti s erről az özvegyeket határozatilag értesíteni fogja. Az alispáni időszaki jelentést tudomásul vették és az alispánnak elismerését nyilvánította a közgyűlés. A vármegye háztartási alapjának 1912. évi számadását felülvizsgálás végett felterjesztik a belügyminiszterhez. A vármegye törvényhatósági vámos közúti alapjának 1912. évi számadását jóváhagyás végett felterjesztik a kereskedelemügyiminiszterhez. A nyíregyháza—hajdudorogi községi közdüllő útnak államköltségen leendő kiépítésére a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztést intéznek. A Ludovika akadémiában megüresedett gróf Buttler János-féle alapítványi helyre Tolnay Miklós és Veress Lászlót mutatja be a közgyűlés. Ezután következett a kisvárdai főszolgabírói és két szolgabírói állás betöltése. A kijelölő választmányba az alispán indítványára a közgyűlés dr. Meskó Lászlót, dr. Mezőssy Bélát és Szikszay Pált választotta meg, a főispán pedig Kállay Andrást, Liptay Bélát és Gencsy Albertet jelölte ki. A választmány a kisvárdai szolgabírói állásra Nozdroviczky László h. szolgabirót, Kubinyi Zoltán és Evva István tb. főszolgabírókat jelölte. Miután e két utóbbi a pályázattól való visszalépésüket bejelentették — a közgyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúlag Nozdroviczky Lászlót választotta meg a kisvárdai járás főszolgabirájának. A Nozdroviczky László megválasztatásával, valamint Vay Zoltán nyugdíjazása folytán megüresedett szolgabírói állásra dr. Fráter Szabolcs h. szolgabíró és dr. Erdőhegyi Lajos tb. aljegyzőt egyhangúlag választotta meg. A választás megtartása után a közgyűlés legfontosabb tárgya : Hunyadvármegye törvényhatóságának a közigazgatás szerves reformja s ezzel együtt a szolgálati pragmatika megalkotása kezelésében a vármegye közönségéhez intézett átiratának tárgyalása következett. A zsúfolásig megtelt teremben a közgyűlés tagjai téljes csönben hallgatták meg Mikecz István másod főjegyző előadásában az átirat, majd az állandó választmány javaslatát, melyhez általános figyelem közepette legelső sorban Kállay András szólott hozzá s tette meg a javaslatra vonatkozó indítványát. Beszédét azzal kezdte, hogy köszönetet szavazott Hunyadvármegye törvényhatóságának azért, mert ezt a kérdést, a közigazgatás államosításának kérdését szőnyegre hozta, mert bár, arra, hogy a jegyzőikar államosítása kérdésében az érdekelt jegyzői kar, a városi törvény megalkotása előtt a városok konresszusa s a városok közönsége stb. a kormány által meg fog hallgattatni, már illetékes kormánynyilatkozat tétetett, arra azonban, hogy a vármegyei közigazgatás államosítása kérdésében éppen az érdekeltség, a vármegyék közönsége hallgattatnék meg, az eddigi jelek szerint még csak kilátás sincs. Tervezi ugyan — a hirek szerint — hogy a vármegyei közigazgatás tanulmányozására bizottságokat fog kiküldeni, azonbai magának a vármegyék közönségének vélenényére — ugy látszik — nem kíváncsi. Hunyadvármegye átirata tehát különös érdeklődésre tarthat számot, s annyival is inkább, mert abban igen fontos kérdések vannak érintve. Igy teljesen helyesli az átiratnak azon részét, mely számtalan apró tárgy intézésének a törvényhatósági bizottság hatásköréből való kihagyását javasolja, amely a szolgálati pragmatika megalkotását sürgeti, de nem tudja mosolygás nélkül hagyni az átirat azt a részét, amely a közigazgatás rendezéséről beszél akkor, amidőn maga is a minicipális jogok államosítását érti alatta. E kérdésben a vármegye közönsége több izben állást foglalt, s kifejezést adott véleményének. Minthogy pedig az állandó választmány javaslata nemcsak tökéletesen fedi a vármegye közönségének többször kifejezésre jutott akaratát, de az oly értékes indokokat, oly súlyos érveket tartalmaz, melyek az egész ország közvéleményét érdekelhetik, s kell, hogy a kérdés tárgyalásánál figyelembe is vétessenek, indítványozza : határozza el a törvényhatósági bizottság, hogy az állandó választmány javaslatát határozattá emelve az összes törvényhatóságoknak megküldi, s rendelje el, hogy a javaslat értelmében készítendő önálló feliratban a vármegye közönségének véleményéről a törvényhozás is értesíttessék. Ezen indítvánnyal szemben dr. Prok Gyula foglalt állást, s kérte a törvényhatósági bizottságot, hogy a Kállay-féle indítványt mellőzze. Meggyőződése ugyanis, hogy ez a kérdés nem bir az aktualitás jellegével, s hogy nem érkezett még el az az idő, melyben a municipiumok államosításának kérdésével fontosságához méltó tárgyilagossággal lehessen foglalkozni. Tagadhatatlan, hogy az ország lakosságának nem kis része ellene van még ez idő szerint a közigazgatás államosításának, s viszont egyre szaporodik azoknak a száma, akik az államosítást szükségesnek tartják. E tekintetben tehát meg kell várni az egységes közvélemény kialakulását, de semmi esetre sem szabad ezt a kérdést a kormányok iránti rokon-, vagy ellenszenvtől vezetve tárgyalni. Nem akar a kérdés érdemi taglálásába fogni, azonban ki kell emelnie mégis 2 mozzanatot. Az egyik: hogy a vármegyék éppen olyan veszedelmet láttak, mint most látnak a közigazgatás államosításában, akkor, amidőn a közigazgatásnak és igazságszolgáltatásnak szétválasztásáról volt szó. Pedig ez a rémlátás nem bizonyult valónak, hiszen alig van jogintézményünk, amely tökéletesebbnek lenne nevezhető, mint az igazságszolgáltatás, — pedig nincs semmi autonomiája. A másik mozzanat: a nemzetiségi kérdés. Amidőn 25 olyan törvényhatóságunk van, amelyben az autonomia örve és védelme alatt állandó és rendszeres nemzetellenes törekvéseket fejtenek ki ellenségeink, akkor a közigazgatás államosítása elől, amely a nemzetiségi aspirációk letörésének szinte egyedüli eszköze, elzárkóznunk nem szabad. Az elhangzott beszédre dr. Mezőssy Béla válaszolt. Hozzájárul — úgymond — a Kállay András indítványához. És ez csak természetes. Hiszen ezt az indítványt az az ember tette meg, aki hosszú időt töltött a főispáni székben, aki a közigazgatást minden részében és részletesen ismeri, s aki a vármegye közönségének osztatlan tiszteletét és elismerését bírja. A dr. Prok Gyula kiindulási pontja hamis. Ő ugyanis azzal vezette be a beszédét, hogy a saját és elvbarátai nevében beszél. Hát ha van kérdés, amelyhez nem lehet és nem szabad hozzászólani, ugy a közigazgatás államosításának kérdésé az. Ezt a kérdést pusztán és egyedül nemzeti szempontból szabad és lehet a s CT5 Alkalmi ajándékul blumberö józsep rendkivülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerkazet- keztyÜ, kÖtSZer ÚS IUZOgySir&D&Il ták két koroná-tól feljebb kaphatók Nyíregyháza. Kath. Paróchia épület. Telefon sz, 96. Alapíttatott 1880. Szabott árak. &> N © 1 9 SF