Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-01 / 35. szám

35-ik szám. i JSfYÍRYIDÉK. 1913. május 1. 7 — Előléptetések az Államvasutaknál. Örömmel registráljuk, hogy állomásunkon Kassai Polinszky Ágoston főellenőr, állomásfőnök soronkivül I. osztályú főellenőrré; Sarkady Adolf főmérnök, a helyiérdekű vasutak osztálj-mér nökségének vezetője, Dietz Kálmán, Faludy Ferenc, Pipcsák István, Kressnerics Gy. Ferenc, Csire János, D. Szabó János hivatalnokok pedig sorrendben f. évi május hó 1-től előléptek. — Kinevezés, őfelsége a király, Derzsy Zoltán nyíregyházi kir. törvényszéki jegyzőt, a nyírbátori kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Előléptetés. A király Zelkó Henrik m kir. csendőrfőhadnagyot, a nyíregyházi csendőr szárny parancsnokát századossá nevezte ki. — Diákjaink kirándulása. A főgimnázium ifjúsága ez évi kirándulását a pünkösdi szünetben tartja meg. A kirándulók először Budapesre mennek, hol egy napot töltenek Onnan másnap a Balatonhoz mennek, ott megtekintik Tihany—Balatonfüredet, majd átmennek Keszthelyre; innen átmennek Ausztriába is. Első utjuk Grácba vezet. Onnan a Semmeringre s onnan Bécsbe. A kirándulás, melynek vezetői dr. Radó Endre és Varga József tanárok lesznek, 10 napig tart. A tanév végezté/el az érettséget tett ifjakkal Zimmerman Rezső főgimnáziumi tanár Gömörmegyébe rendez egy 10 napig tartó tanulmányi kirándulást. — A nyíregyházi evangelikus egyházközség számadása. A nyíregyházi evangélikus egyházközség április hó 27 én tartotta a mult évi zárószámadások tárgyában rendes közgyűlését Geduly Henrik püspök, igazgatólulkész és Balla Jenő egyházfelügyelő elnöklése alatt. A zárószámadások szerint az egyház 1912. évi bevételei 151,041 K 99 fillért, kiadásai 141,649 K 24 fillért tettek ki s igy az évvégi pénztári maradvány 9392 K 75 fillér. Az egyház vagyona a leltár szerint 1.691,981 K 45 fillér, terhe — melyben az egyház kezelése alatt álló alapítványok is ben foglaltatnak, — 444,679 K 2 fillér. Tiszta vagyona tehát 1.247,302 K 43 fillér. Az egyház vagyonában a templom és a lelkészi lakások 550,000 korona értékkel szerepelnek. Az iskolaepületek pedig 482,000 korona értékkel. Az egyházközségnek a városban egy központi emeletes népiskolája és négy földszintes oldal iskolája van a város különböző helyein; mig a város határában összesen 21 tanyai népiskolája van. Az egyház kezelése alatt álló alapítványok állaga az 1912. év végén 152,488 K 62 fillért tett ki. Az alapítványok között van egy néh. özv. Czabuch Mátyásné által uj templom épitesére tett, eredetileg 20,000 koronás alapítvány, mely az időközi kamatokkal 32,759 koronára emelkedett. A közgyűlés a zárószámadást mindenekben jóváhagyta és a felmentvényt a felelős számadóknak megadta. — Választás az ipartestületben. Az ipartestületnek újonnan megválasztott elöljárósága hétfőn délután 3 órakor tartotta meg az első alakuló gyűlését. Az alakuló gyűlést az uj elnök : Zomborszky Dániel vezette, kinek hosszasabb megnyitó beszéde után első alelnökké Pisszer Jánost, az építőiparosok szövetségének elnökét, másodalelnökké pedig id. Lakner Ödönt választották meg és pedig mindkettőjüket egyhangúlag. Ellenőrré Hosszú Demeter helyébe szavazás utján egy szótöbbséggel Kazár Ferenc választatott meg. A választások megejtése után az előljárósági ülésen szóbakerült a kerületi munkásbiztositó pénztárnál f. hó 4-én, vasárnap tartandó választás ügye s az elöljáróság a saját kebeléből egy szükebbkörü bizottságot küldött ki, mely előkészítő intézkedések megtételével lett megbízva. — Majális. Ruhmann Andor Népiskolai igazgató ápril 18-ára egybehívta a helybeli népiskolák tantestületeit közös értekezletre az együttes majális tárgyában. Az értekezlet Béler Gusztáv tanitót választotta meg elnökül, ki a múltban is közmegelégedésre viselte e tisztet. Gazdának Neumann Jenő, László Zoltán és Kovács János; közős pénztárosnak Vargha Ferenc; táncrendezőknek pedig Luka Jenő, Leskó Sándor, Matis Béla Tőrök Lőrinc és Szlaboczki Pál választattak meg. A majális, ha az idő Kedvez, akkor május 20-án lesz megtartva, ellenkező esetben 21, 26, 27 napok valamelyikén. Miután szokásban van, hogy a közös majális alkalmával a jókedvű adakozók felekezeti különbség nélkül hozzájárulnak kegyes adományaikkal a szegénysorsu gyermekek ellátásához — feledtetve ezáltal legalább is eyg napon a szegény séget, a könnytől ázott kenyeret, felhívjuk a nemes szívű közönség figyelmét az ártatlan gyermekek szeretetéből fakadó jótékonyság gyakorlására. — Szerkesztő változás. Miklós Gyula, a „Szabolcsvármegye" napilap felelős szerkesztője állásától mai napon megvált, a lap felelős szerkesztője Kertész László lett. — A városi téglagyár. A kereskedelemügyi miniszter értesítette az vármegye alispánját, hogy a Nyíregyháza város által létesítendő téglagyár kiírási művelete ellen iparfejlesztési és műszaki szempontból nincsen észrevétele. — Vasúti hozzájárulás. Nyiradony község által a létesítendő Dyiradony—nyirbélteki helyi érdekű vasút megépítésére megszavazott 10000 korona hozzájárulást a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. — Országos vásár Nyíregyházán. A nyíregyházi úgynevezett pünkösdi országos vásár május hó 5 én fog megtartatni. A vásár, mely különben is a népesebbek közé tartozik, előreláthatólag igen látogatott lesz, különösen az állatfelhajtás tekintetében. A járlatleveleket már is alig győzik a városházán kiállítani. A vásárra mindennemű állatok felhajtása meg van engedve. — Gulya kihajtás. A Nyíregyháza város tulajdonában levő császárfzállási legelőre a gulyabeli állatok kihajtása május hó 4-én fog megtartatni. A kedvező időjárás miatt szokatlanul dus legelő vár a kihajtandó állatokra. — Jéghordás. A városi müjéggyárból a jégszállitás a h zakhoz május 1-én kezdődik meg. A jég előfizetési ára 5 hónapra naponként egy darabra, 40 korona. Jégmegrendelések a városhaza udvarán levő jővedékkezelési hivatalban eszközölhetők. — Az alkohol áldozata. Mackó Mátyás sipos-bokori földmivelő neje a mult héten alaposan bepálinkázott s meghalt. — Játék a fegyverrel. A sipos-bokori legények szokásba vették, hogy vasárnap délutánonként — a nemesebb szórakozások hiányában, egymás mulattatására fegyvert durrogtatnak. E rossz szokásnak egy leány majdnem áldozatul esett. — Svájci találmányok és a mi iskolai dolgaink c. mű egyes részleteit a szerző szíves beleegyezésével adjuk le, kérve a tanügy iránt érdelődő nagyközönség becses figyelmét, mert rendkívül érdekes és értékes részleteket fog találni. — Fák-madarak napja. A nyíregyházi ág. h. ev. tanitói kar a vezetése alatt álló ifjúsággal a „fák-madarak" napját május hó 2-án tartja az „Erzsébet ligetben", amelyre az igentisztelt szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja a tanítótestület Indulás délután fél 2 órakor a központi iskolából. Kedvezőtlen idő esetén május 5-en délután. A tanyai iskolák is — több iskola együtt — május 2-án délután tartják meg a fák és madarak napját. — Madarak és Fák napja. Május 2-án tartja meg az ág. h. ev. iskola a Madarak és Fák napját, mely iskola ünnepély rendezője: Kubacska István. A gyermek dalárda tanitói: Gabrienyi Sámuel, Kiss István és Tolnay Pál

# — Sárga rigó. Április 26-án szólalt meg először a sárga rigó, hogy a gyümölcsösök rémét, a cserebogarat, mely ezidén nagyszámban jelentkezett, a legkegyetlenebbül pusztítsa. Kíméletet érdemel e kedves es hasznos madár, melyet Szirmay, a flűa reo ió hangja után görögnek is tartott, mig a magyar gyermek aranymálénak is nevezi. — Nincs drágaság, szolid, a tisztviselők anyagi helyzetéhez viszonyított árak vannak Rozsnyófürdőn, a Felvidék poétikus fekvésű vasasgyógyfürdőjén. A remek természeti fekvés párosulva a gondos figyelemmel a legkellemesebbé teszi e tátraalji fürdőhelyen való üdülést, nyaralást. — A vetés. A nép azt tartja, hogy jó termésre van kilátás, ha szent György-napkor elbujhatik a vetésben a varjú. Ez ugyan nem bújhatott volna el e napon benne, de a mult heti esőzés teljesen helyreállította határunkban az eddig silány gabonát. # — Sziits Gyula községi biró hosszú betegségéből teljesen felépülve a mai napon ismét átvette hivatala vezetését. — Képkiállítás. Egy tehetséges fiatal budapesti művésznő Petz Margit rendez gyűjteményes képkiállitást a pünkösdi ünnepek alatt. A művésznőről legközelebbi számunkban közlünk hosszabb méltatást. — Tennispálya megnyitás. A Nyíregyházi Torna- és Vivó Egyesület tennispályái május hó 1 -én csütörtökön nyílnak meg. Beiratkozni Garay Kálmán lawn-tennis szakosztályvezetőnél lehet. Tagsági dij egy szezonra 25 korona. — Vasúti menetrend változások. Május 1-én lép életbe a MÁV. nyári menetrendje. Az uj menetrend szerint a vonatoknak Nyíregyházára érkezése és innen indulása alig szenved változást. Pedig a város és vármegyei közigazgatási bizottság ismételten felterjesztéseket intéztek a kereskedelmi miniszterhez a menetrend változtatása, különösen pedig a Budapesttel való összeköttetés megjavítása érdekeben. Ezekből a kérelmekből vajmi kevés teljesült. A változások mindössze a következők : Debrecen felől a déli vonat 1 óra 50 perc helyett már 1 óra 20 perckor megérkezik, mert Dabrecenből 12 óra 38 perc helyett 12 óra 05 perckor indul. Ebből meg lesz az a haszon, hogy Budapestről reggel 7 órakor indulva, délután 1 óra 20 percre Nyíregyházára lehet erkezni s nem kell Debrecenben annyi időt eltölteni. Viszont Debrecen felé reggel 6 óra 49 perc helyett ezután 7 óra 20 perckor indul a vonat, hová 8 óra 53 perckor érkezik. Az este 7 ora 20 perckor induló vonat már 8 óra 30 perckor megérkezik Debrecenbe, tehát ugyanazt az utat 13 perccel rövidebb idő alatt megteszi. Szerencs felől a reggeli vonat ezután 6 óra 47 perckor érkezik meg az eddigi 6 óra 31 perc helyett. Viszont Szerencsre reggel 7 órakor indul, mig eddig 6 óra 20 perckor indult Csap felől a reggeli vonat 6 óra 53 perckor érkezik be az eddigi 6 óra 39 perc helyett. Csap felé pedig az esti vonat az eddigi 8 óra 56 perc helyett 9 óra 10 perckor indul. Némi változás van még a vásárosnaményi vonalon, amennyiben Vásárosnamény felől délután 1 óra 39 perckor érkezik meg az a vrnat, amely eddig 1 óra 45 perckor érkezett és Vásárosnamény felé délelőtt 10 óra 30 perckor fog indulni az a vonat, amely eddig 10 óra 20 perckor indult. Ennyi az egész változás. A többi vonatok az eddigi menetrend szerint közlekednek. Mint látható, továbbra is megmarad az az abszurd állapot, hogy épen a Budapest felé és Budapest felől közlekedő gyorsvonatokkal csatlakozásban álló vonatokkal — az egy déli, Debreczenből jövő vonat kivételével, — vannak a legrosszabb csatlakozások Debrecenben és Szerencsen és ezek a vonatok járnak a leglassabban. — Előadások és estélyek a tanyán. Az ismeretterjesztő előadások és vallásos estélyekre vonatkozólag csak két tanyai iskolának adatai állanak rendelkezésünkre, és pedig a Siposbokori, melynek tanítója Rolkó Gyula és a Nádasbokori iskoláé, melynek tanitója Pál Sámuel. A Siposbokori iskolában 1912. év nov. 3-án kezdődött a vallásos-esték és az első ismeretterjesztő előadás nov. 24-én vette kezdetét, melyen 50-en vettek részt. Legtöbben vettek részt január 22-én és 23-án, mikor vetített képekkel kisért előadás tartatott, mely napokon 150—180-an s márc. 9-én 120-an vettek részt az iskolás növendékeken kivül. A Nádas-bokor tanyai iskolában a vallásos-est és ismeretterjesztő-előadások műsora a kővetkező volt: közének, a tanitó imája és prédikációja, melyet pár aktuális dolog fejtegetése követett: a skarlat; a háború borzalma és a béke áldása; a magyar istentisztelet menete; a babona ; a család és iskola ; a gyermek gondozása stb. 1913. jan. 21-én vette kezdetét az előadás, mikor 90-en vettek részt. 13 előadás tartatott, melyen 100—120 an vettek részt. Egy alkalommal 6 K 58 fillér gyűlt össze harmóniumra. — Világítótornyok és a madarak. Megemlékeztünk már arról, hogy a világító tornyok magukhoz vonzák a költözködő madarakat,melyek ott ezrenként pusztulnak el. A Vorwárts cimü berlini lap szerint ujabb megfigyelések révén kiderült, hogy a madarak nem, mint eddig hitték, belevágódnák a világítótorony üvegeibe, hanem, hogy a torony körül keringenek szünet .