Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-30 / 9. szám

9 ik szám J^YtelDÉK. 1913. január 30. 3 A betevő ezelőtt két hónappal nagy nehezen kapott 200 koronát 800 koronás betétjéből, de most itt a tömeggondnok megtámadja és visszapereli. Miért ? Mert t. betevő tudtad, bogy fizetéseit a csődbe ment bank már beszüntette és igy a többi érdekelt rovására kaptál előnyt. A betevő vedekezik, hogy hiszen, amikor fizet valaki, önként fizet, még perelni se kellett, hogyan szüntette be fizeteseit ? S neki azt mondották, hogy ez a felszámolás miatt van igy, azért kap csak egyrészt most a pénzéből, mert mindenkinek egyformán kell adni valamit ma, a többit is kapja majd, ha lassankint begyül a pénz az adósoktól. Hiszen ez a felszámolás éppen ! ő ebbe meg is nyu godott, hát miért bántják őt most ilyen bolondsággal ?! Azlán meg mit tett volna a tömeggondnok ur, ha ő ugy tette volna be a pénzét, a bogy akarta is, csak „Juliska" leánya keresztnevére, akinek hozományul gyűjtötte, hogy perelte volna akkor vissza, hiszen Juliska sok van a világon. Meg a betétkönyvecskével is fizetni szoktak a nélkül, hogy át irnák más névre, hiszen a név mellékes is; hogy pereli azt, aki régen odaadta másnak vételárba a könyvét, az a más vett ki, illetve kapott ki belőle két héttel előbb 25%-ot és mégis attól pereli, aki soha nem vett abból ki egy garast, csupán a nevén van még a betétkönyv. Hol itt az igazság? Lehelseges e; ? Hiszen igy nem lesz meg az az igazság, amit a törvény akar, hogy senki előnyt ne kapjon a másik hitelező ivására? Bizony ez már valóban csak költ segszaporitó botrányos cselekedet! Ezt a bíróság nem engedheti, mert ez a józan észszel el lenkezik. Hátha a törvény már a biróra bízta, hogy döntse ei, mikor tudta meg a hitelő, hogy a közados fizeteseit megszüntette, hát mondja ki, hogy az a betevő, akinek részben fizettek a felszámolók, a fizetésmegszüntetest netn álmodhatta s i.e engedje meg e cimen a képtelen perek szaporítását. Védjen meg egy vidékét az e fajta zaklatásoktól jogánál és kö telezettségénél fogva ! Ezzel am még nincs vége a tömeggondnoki pereknek. Nagy méltatlankodva jön ugyanis az egyik ados, hogy miért perelik az ó váltóját, mikor ott az ő betétkönyvecskéje, amely 1000 koronával még többről is szól, hát számítsák le belőle azt a lejárt váltót és öiüldacára odaégett a vezérkari épület is, ugy, hogy éjféltájban már csak puszta falai meredtek az égnek, Mahmúd pasa pedig eszméletlenül feküdt konakjában, mert a vezérkari épület mentési munklatainál égő gerenda esett reája és földre sújtotta. Ettőlfogva nap nap után, hol itt, hol amott gyulladt ki a török főváros, Albániában, Macedóniában a legvadabban dult a lázadás és ilyen körülmények között támadott rá a íenállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő egységes Itália Tripoliszra. Sefket pasa hajthatalan erélylyel szerveztette az ellenállást Tripolisz belsejében, a harctérre sietett Enver bej is, a török forradalom egyik legkiválóbb, legelszántabb, legnépszerűbb harcosa. Enver teveháton járta be a sivatagot, fegyverre szólította az arab törzseket, kik az ő ékesszólásának ellenállani nem tudtak s ezrével gyűltek zászlaja alá, hogy visszaverjék a gyűlölt idegeneket, akik a civilizáció tertesztésének ürügye alatt rablóhadjáratot indítottak a khalifa birodalma ellen s a legembertelenebb mészárlásokkal, kivégzésekkel igyekeznek uralmukat a tengeri szörnyetegeik segítségével elfoglalt parti városokban biztosítani. És Enver vezetése alatt ez a soha rendes katonai kiképezésben nem részesült sereg nem egyszer igy különösen Derna alatt, fényes diadalt aratott az olasz hadakon, golyószórókkal, bombavető aeroplánnokkal szemben s ez az igazán hősi ellenállás meg Enver bej tripoliszuralma még évek g eltartott volna, ha a törökök nem lettek volna kénytelenek az olaszokkal Tripolisz átengedése alapján békét kötni csak azért, mert közben megdördültek a szövetkezett négy balkáni állam ágyúi a török határokon, hogy beharangozzanak a legádázabb, *egigazságtalanabb vérontások egyikének, amelyekről Klió évkönyvei szólnak. Vége.) jenek, hogy ő nem követelődzik perrel. Mosolyog a gondnok ur! Nem ugy van az! Adós ur, ön fizesse be a váltóját kamatokkal, költségekkel, a betétjét meg majd jelentse be a csődhitelezők közt. De hiszen beszámítani csődnél is lehet, igy mondja a csődtőrvény 38. §-a, hát miféle eljárás ez ? Hja! Olvassa csak el a kővetkező §-t is, mit mond? Ön, kedves adós ur, két hónappal a csődnyitás előtt kapta a szomszédjától a könyvecskét, amikor már a fizetések megszüntetését tudta bizonyosan. Ez nem megyén ám! És kapálódzhatik az adós, hogy ő bizony ezt nem tudta, hiszen a bank még azalatt a két hónap alatt száz váltót rendezett, fize ett jobbra-balra; a per meg van ás hogy mikép dül el, i<mét a oiróságon múlik, mely itt is nyújthat védelmet, ha akar, hí szen csak el kell rendelnie a beszámítás elfogadását és betiltania a jogtalan pereskedést. Ezt a beszámítási jogot állandóan respektalja is a Curia, mert hiszen csak egy formaság maradt el, az elkönyvelés, de a követeléssel az adósság lényegileg megszűnt, mihelyt a hitelező és adós egy személy lett már két hónap előtt. Minek azonban a curiáig juttatni a dolgot, csupán, hogy szaporodjon a tömegkőltség, fogyjon a hitelezők fedezete és nőjjön halomra a zaklatás?! Egy utasitás a tömeggondnoknak, vagy egy parányi gondnoki lelkiösmeret jóváteheti a dolgot. Van-e még per? De mennyi! Itt van a visszleszámitoló intézetek pere, kiknél ott van a váltó, de a bukott bank javára van bekebelezve az adósok ingatlanán a váltó fedezetére szolgáló zálogjog. A visszleszámitoló bank hiába pereli az adóst, ha a tömeggondnok nem engedményezi reá a bukott bank zálogjogát, vagy annak a váltóösszegnek megfelelő részét. Megteszi e, rajta áll. Aznz, hogy a tűrési per utan a biróság pótolja Ítélettel ez engedményezést, ha ez önkényt nem történik meg. Pedig itt is utasítani kellene előzőleg az engedmenyezésre a tömeggondnokot, hogy ekép az a hitelező, aki az adós ingatlanából nyerhet igy kielégítést, ne szaporítsa a csődhitelezők quótáját. Előze tes, preventív intézkedéseket kérünk és védelmet, biiói védelmet a zaklatások, az önkény és a közvagyonprédálás ellen ! ítéletekkel csak felig, csak későn, esetleg sohasem lehet javítani, a csődbíróság hivatása magaslatán akkor fo. állani és azt akkor tölti be, ha megelőz és megment legalább annyit, amennyit a pénztelen világ zivatara még le nem tördelt. Megyénkben ez a preventív védelem, szomorúan aktuális, hol a vihar a legfiatalabb gazdasági fellendülés csemetéit tördelte le, zúzta össze virágzásában. Teljesen veszni hagyni talán még sem szabad őket! Dr. M. K. Tájékoztató a Folklore Fellows magyar osztályának országos gyűjtéséhez. (Folytatás és vége.) 10. Táltoskod.s. a) Kit tart a nép szentnek, büvölőnek bájolónak, varázslónak, javasnak, kuruzslónak, ráimádkozónak, bábadoktornak, nézőnek, látó nak, ráolvasónak, tudósnak, jövendőmondónak, táltosnak ? Ezek közül melyik lehet férfi is, meg nő is; vagy csak férfi és csak nő ? Melyik elnevezést ismeri ezek közül a nép, melyiket nem, vagy esetleg használ-e más ilynemű elnevezést ? Melyiket használja tréfásan és gúnyosan is ? b) A táltoskodók tiszte. Ismertető jeleik. Tiszteletben állnak-e a nép előtt? Életük fo lyása, külső megjelenésük, szokásaik. Mily kü lönös kifejezéseket használnak ; hogyan beszél nek ? Mikor vannak elemükben, mikor nincs kedvük a varázslathoz? Előkészület a varázslathoz. Rászületnek-e a mesterségükre, vagy később szerzik meg a hivátottságot ? Kitől é* mily korban ? Mily testi-lelki tulajdonságokat kíván meg tőlük a nép ? Mit kapnak szolgálataikért a hozzájuk forduloktól ? Jarnak-e faluju kon kivül más falvakba is és mily időtájt ? At tudnak-e változni, láthatatlanná lenni ? Összeköttetésben állanak-e a szellemekkel, őrdögökkel, gonosz lelkekkel ? Leszállhatnak-e a pokolba, alvilágba ? c) Mit tud a nép a garabonciás diákról? Alakja iskoláztatása, megjelenése. Hogyan nyargal a felhőkön s miért okoz jégverést ? Ismeri-e az utonjárókat, sirból kikelteket ? d) Kiket tart a nép boszorkányoknak s mit hisz róluk. Szövetségeseik. Az ördög pecsétje. Gyűléseik. Repülésük. Alakvállásuk. Ártalmaik. Boszorkányperek népi emléke. e) Milyen táltos állatok vannak ? Ezek alakja, működése. f. Varázsigék, rálolvasások versben és prózában. Alkalmazásuk módja és az összes megfigyelhető körülmények is feljegyzendők. Szentek segítségül hívása. (V. ő a fenti III. A 6. számmal is.) A varázslatok megbosszulása, visszacsinálása. A varázslat ideje (égitestek állása, ünnepek stb.) szerint. A meztelenség szerepe a varázslatnál. Babonás tilalmak. g. A vas és egyéb ércek, ásványok, ördögűző és más bűvös ereje. A kincsásásra vonatkozó hiedelmek és szokások. Hol, mikor és miként keresnek kincset ? h) Jövendelések a madarak énekéből, röptéből az élet egyes jelenségeire a sors változataira. Ólomöntés, álomfejtés, rostaforgatás, kártyavetés. Dobon, szitán, rostán végzett varázslatok. A gyürü, hólyag stb. szerepe. i) Az isteni lélek nyomai. A régi táltoskodás élő emlékei. 11. Jeles napok. Miféle hiedelmek, babonás szokások fűződnek egyes napokhoz és ünnepekhez, minők : Újesztendő (kis karácsony). Háromkirályok. Aprószentek. Korbácsolás. Vince, január 22. Gyertyaszentelő, február 2., Balázs, február 3., András, február 4., Üszögös Szent Péter, február 22., Mátyás, február 24., Gergely, március 12., április elseje, Szt. György, kincskeresés, boszorkányüzés, április 24. Május elseje. Nagyböjti, nagyheti. különösen nagypénteki, húsvéti szokások. Piros tojás, tojástörés, locsolás. Pünkösd. A király és királyné. Medárd, junius 8., Antal, junius 13., Szent-Iván nap. Tüzugrás, tüzeskerék, fáklyásmenetek, junius 24., Péter-Pál, junius 29., Illés, julius 20., Lőrinc augusztus 10., Ketasszonynap közti szokások (augusztus 15, szeptember 8.) Halottaknapja. Mindenszentek. Márton november 11., Katalin, november 25., Borbála, december 4. Luca. Lucázás, palázolás, kottyolás, lucaszék, lucakalendariom, tétemények, december 13. Ádventi, karacsonyi szentidő, lucanapi tizenhármad. Betlehemezés, regölés, kántálás. Jövendölések. A régi karácsonyi és tavaszi évkezdés babonás emlékei (pl. az éjféli mise idején történő csodák, lucaszéken látott boszorkányok, megszólaló és megérthető haziállatok). A hét napjai. Szerencsés és szerencsétlen napok. Kalendáriumi jelek. 12. illat- és növényvilág. a) Állatok és növények eredetét, teremtését, tulajdonságait jellemző nevét magyarázó hiedelmek. Tiszta és tisztátlan álla'ok és nővények. Kinzot^ és vedelmezett állatok és növények. Kínzott és vedelmezett állatok. Babonás, rontó, vagy gyógyító tulajdonságok. b) Az állatok mondai és mithoszi szerepköre Vezér állatok. Genealógai és címertani szerepek népi ismerete. c) Jósállatok. Állatjóslás. Igéző hatások. Idéző es elűző igék, szerek és cselekmények. Termékenységet és meddőséget előidéző varázslatok. Tejapasztás, szemverés. Csontból, szőrből, fogakból stb. készülő amulettek. Állati testrészből, nyálból, ürülékből keszü ő gyógyszerek. Betegséget hárító állatok. Állatszinek jelentősége. Állatpörők emlékei és babonás elemei. A boszorkanykodás segédállatai. d) Alakváltozás és lélekvándorlás. Állatbőrből készült álarcok, jelmezek. Mely állatok és honn<n hoznak újszülötteket. e) Virág- és level orákulumok. Jelképesen szereplő növények, virágok. Fákra aggatott rongyok. Növénnyé változó halottak. Betpgséget haritó növények. Gazdasági növények, fak slb. ültetésével kapc olatos babonák. Oltás és eredés. Termés-varázslás.