Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-30 / 9. szám

9 ik szám J^YtelDÉK. 1913. január 30. 3 A betevő ezelőtt két hónappal nagy nehe­zen kapott 200 koronát 800 koronás betétjé­ből, de most itt a tömeggondnok megtámadja és visszapereli. Miért ? Mert t. betevő tudtad, bogy fizetéseit a csődbe ment bank már be­szüntette és igy a többi érdekelt rovására kap­tál előnyt. A betevő vedekezik, hogy hiszen, amikor fizet valaki, önként fizet, még perelni se kellett, hogyan szüntette be fizeteseit ? S neki azt mondották, hogy ez a felszámolás miatt van igy, azért kap csak egyrészt most a pénzéből, mert mindenkinek egyformán kell adni valamit ma, a többit is kapja majd, ha lassankint begyül a pénz az adósoktól. Hiszen ez a felszámolás éppen ! ő ebbe meg is nyu godott, hát miért bántják őt most ilyen bo­londsággal ?! Azlán meg mit tett volna a tömeggond­nok ur, ha ő ugy tette volna be a pénzét, a bogy akarta is, csak „Juliska" leánya kereszt­nevére, akinek hozományul gyűjtötte, hogy pe­relte volna akkor vissza, hiszen Juliska sok van a világon. Meg a betétkönyvecskével is fizetni szoktak a nélkül, hogy át irnák más névre, hiszen a név mellékes is; hogy pereli azt, aki régen odaadta másnak vételárba a könyvét, az a más vett ki, illetve kapott ki belőle két héttel előbb 25%-ot és mégis attól pereli, aki soha nem vett abból ki egy garast, csupán a nevén van még a betétkönyv. Hol itt az igazság? Lehelseges e; ? Hiszen igy nem lesz meg az az igazság, amit a törvény akar, hogy senki előnyt ne kapjon a másik hitelező ivására? Bizony ez már valóban csak költ ­segszaporitó botrányos cselekedet! Ezt a bíró­ság nem engedheti, mert ez a józan észszel el lenkezik. Hátha a törvény már a biróra bízta, hogy döntse ei, mikor tudta meg a hitelő, hogy a közados fizeteseit megszüntette, hát mondja ki, hogy az a betevő, akinek részben fizettek a felszámolók, a fizetésmegszüntetest netn álmodhatta s i.e engedje meg e cimen a képtelen perek szaporítását. Védjen meg egy vidékét az e fajta zaklatásoktól jogánál és kö telezettségénél fogva ! Ezzel am még nincs vége a tömeggond­noki pereknek. Nagy méltatlankodva jön ugyanis az egyik ados, hogy miért perelik az ó váltóját, mikor ott az ő betétkönyvecskéje, amely 1000 koronával még többről is szól, hát számítsák le belőle azt a lejárt váltót és öiül­dacára odaégett a vezérkari épület is, ugy, hogy éjféltájban már csak puszta falai meredtek az égnek, Mahmúd pasa pedig eszméletlenül feküdt konakjában, mert a vezérkari épület mentési munklatainál égő gerenda esett reája és földre sújtotta. Ettőlfogva nap nap után, hol itt, hol amott gyulladt ki a török főváros, Albániában, Mace­dóniában a legvadabban dult a lázadás és ilyen körülmények között támadott rá a íenállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő egységes Itália Tripoliszra. Sefket pasa hajthatalan erélylyel szervez­tette az ellenállást Tripolisz belsejében, a harctérre sietett Enver bej is, a török forrada­lom egyik legkiválóbb, legelszántabb, legnép­szerűbb harcosa. Enver teveháton járta be a sivatagot, fegy­verre szólította az arab törzseket, kik az ő ékes­szólásának ellenállani nem tudtak s ezrével gyűltek zászlaja alá, hogy visszaverjék a gyű­lölt idegeneket, akik a civilizáció tertesztésének ürügye alatt rablóhadjáratot indítottak a khalifa birodalma ellen s a legembertelenebb mészár­lásokkal, kivégzésekkel igyekeznek uralmukat a tengeri szörnyetegeik segítségével elfoglalt parti városokban biztosítani. És Enver vezetése alatt ez a soha rendes katonai kiképezésben nem részesült sereg nem egyszer igy különösen Derna alatt, fényes dia­dalt aratott az olasz hadakon, golyószórókkal, bombavető aeroplánnokkal szemben s ez az igazán hősi ellenállás meg Enver bej tripolisz­uralma még évek g eltartott volna, ha a törö­kök nem lettek volna kénytelenek az olaszok­kal Tripolisz átengedése alapján békét kötni csak azért, mert közben megdördültek a szö­vetkezett négy balkáni állam ágyúi a török határokon, hogy beharangozzanak a legádázabb, *egigazságtalanabb vérontások egyikének, ame­lyekről Klió évkönyvei szólnak. Vége.) jenek, hogy ő nem követelődzik perrel. Moso­lyog a gondnok ur! Nem ugy van az! Adós ur, ön fizesse be a váltóját kamatokkal, költ­ségekkel, a betétjét meg majd jelentse be a csődhitelezők közt. De hiszen beszámítani csőd­nél is lehet, igy mondja a csődtőrvény 38. §-a, hát miféle eljárás ez ? Hja! Olvassa csak el a kővetkező §-t is, mit mond? Ön, kedves adós ur, két hónappal a csődnyitás előtt kapta a szomszédjától a könyvecskét, amikor már a fizetések meg­szüntetését tudta bizonyosan. Ez nem megyén ám! És kapálódzhatik az adós, hogy ő bizony ezt nem tudta, hiszen a bank még azalatt a két hónap alatt száz váltót ren­dezett, fize ett jobbra-balra; a per meg van ás hogy mikép dül el, i<mét a oiróságon mú­lik, mely itt is nyújthat védelmet, ha akar, hí szen csak el kell rendelnie a beszámítás elfo­gadását és betiltania a jogtalan pereskedést. Ezt a beszámítási jogot állandóan respektalja is a Curia, mert hiszen csak egy formaság ma­radt el, az elkönyvelés, de a követeléssel az adósság lényegileg megszűnt, mihelyt a hite­lező és adós egy személy lett már két hónap előtt. Minek azonban a curiáig juttatni a dol­got, csupán, hogy szaporodjon a tömegkőltség, fogyjon a hitelezők fedezete és nőjjön halomra a zaklatás?! Egy utasitás a tömeggondnoknak, vagy egy parányi gondnoki lelkiösmeret jóvá­teheti a dolgot. Van-e még per? De mennyi! Itt van a visszleszámitoló intézetek pere, kiknél ott van a váltó, de a bukott bank javára van bekebe­lezve az adósok ingatlanán a váltó fedezetére szolgáló zálogjog. A visszleszámitoló bank hiába pereli az adóst, ha a tömeggondnok nem en­gedményezi reá a bukott bank zálogjogát, vagy annak a váltóösszegnek megfelelő részét. Meg­teszi e, rajta áll. Aznz, hogy a tűrési per utan a biróság pótolja Ítélettel ez engedményezést, ha ez önkényt nem történik meg. Pedig itt is utasítani kellene előzőleg az engedmenyezésre a tömeggondnokot, hogy ekép az a hitelező, aki az adós ingatlanából nyerhet igy kielégítést, ne szaporítsa a csődhitelezők quótáját. Előze tes, preventív intézkedéseket kérünk és védel­met, biiói védelmet a zaklatások, az önkény és a közvagyonprédálás ellen ! ítéletekkel csak felig, csak későn, esetleg sohasem lehet javítani, a csődbíróság hivatása magaslatán akkor fo. állani és azt akkor tölti be, ha megelőz és megment legalább annyit, amennyit a pénztelen világ zivatara még le nem tördelt. Megyénkben ez a preventív védelem, szo­morúan aktuális, hol a vihar a legfiatalabb gazdasági fellendülés csemetéit tördelte le, zúzta össze virágzásában. Teljesen veszni hagyni talán még sem sza­bad őket! Dr. M. K. Tájékoztató a Folklore Fellows magyar osztályának országos gyűjtéséhez. (Folytatás és vége.) 10. Táltoskod.s. a) Kit tart a nép szentnek, büvölőnek bájolónak, varázslónak, javasnak, kuruzslónak, ráimádkozónak, bábadoktornak, nézőnek, látó nak, ráolvasónak, tudósnak, jövendőmondónak, táltosnak ? Ezek közül melyik lehet férfi is, meg nő is; vagy csak férfi és csak nő ? Melyik elnevezést ismeri ezek közül a nép, melyiket nem, vagy esetleg használ-e más ilynemű el­nevezést ? Melyiket használja tréfásan és gú­nyosan is ? b) A táltoskodók tiszte. Ismertető jeleik. Tiszteletben állnak-e a nép előtt? Életük fo lyása, külső megjelenésük, szokásaik. Mily kü lönös kifejezéseket használnak ; hogyan beszél nek ? Mikor vannak elemükben, mikor nincs kedvük a varázslathoz? Előkészület a varázs­lathoz. Rászületnek-e a mesterségükre, vagy később szerzik meg a hivátottságot ? Kitől é* mily korban ? Mily testi-lelki tulajdonságokat kíván meg tőlük a nép ? Mit kapnak szolgála­taikért a hozzájuk forduloktól ? Jarnak-e faluju kon kivül más falvakba is és mily időtájt ? At tudnak-e változni, láthatatlanná lenni ? Összeköttetésben állanak-e a szellemekkel, őr­dögökkel, gonosz lelkekkel ? Leszállhatnak-e a pokolba, alvilágba ? c) Mit tud a nép a garabonciás diákról? Alakja iskoláztatása, megjelenése. Hogyan nyar­gal a felhőkön s miért okoz jégverést ? Ismeri-e az utonjárókat, sirból kikelteket ? d) Kiket tart a nép boszorkányoknak s mit hisz róluk. Szövetségeseik. Az ördög pe­csétje. Gyűléseik. Repülésük. Alakvállásuk. Ártalmaik. Boszorkányperek népi emléke. e) Milyen táltos állatok vannak ? Ezek alakja, működése. f. Varázsigék, rálolvasások versben és pró­zában. Alkalmazásuk módja és az összes meg­figyelhető körülmények is feljegyzendők. Szen­tek segítségül hívása. (V. ő a fenti III. A 6. számmal is.) A varázslatok megbosszulása, visszacsinálása. A varázslat ideje (égitestek ál­lása, ünnepek stb.) szerint. A meztelenség sze­repe a varázslatnál. Babonás tilalmak. g. A vas és egyéb ércek, ásványok, ör­dögűző és más bűvös ereje. A kincsásásra vonatkozó hiedelmek és szokások. Hol, mikor és miként keresnek kincset ? h) Jövendelések a madarak énekéből, röp­téből az élet egyes jelenségeire a sors válto­zataira. Ólomöntés, álomfejtés, rostaforgatás, kártyavetés. Dobon, szitán, rostán végzett varázslatok. A gyürü, hólyag stb. szerepe. i) Az isteni lélek nyomai. A régi táltos­kodás élő emlékei. 11. Jeles napok. Miféle hiedelmek, babonás szokások fűződ­nek egyes napokhoz és ünnepekhez, minők : Újesztendő (kis karácsony). Háromkirályok. Aprószentek. Korbácsolás. Vince, január 22. Gyertyaszentelő, február 2., Balázs, február 3., András, február 4., Üszögös Szent Péter, feb­ruár 22., Mátyás, február 24., Gergely, március 12., április elseje, Szt. György, kincskeresés, boszorkányüzés, április 24. Május elseje. Nagy­böjti, nagyheti. különösen nagypénteki, hús­véti szokások. Piros tojás, tojástörés, locsolás. Pünkösd. A király és királyné. Medárd, junius 8., Antal, junius 13., Szent-Iván nap. Tüzug­rás, tüzeskerék, fáklyásmenetek, junius 24., Péter-Pál, junius 29., Illés, julius 20., Lőrinc augusztus 10., Ketasszonynap közti szokások (augusztus 15, szeptember 8.) Halottaknapja. Mindenszentek. Márton november 11., Katalin, november 25., Borbála, december 4. Luca. Lucázás, palázolás, kottyolás, lucaszék, luca­kalendariom, tétemények, december 13. Ád­venti, karacsonyi szentidő, lucanapi tizenhár­mad. Betlehemezés, regölés, kántálás. Jöven­dölések. A régi karácsonyi és tavaszi évkezdés ba­bonás emlékei (pl. az éjféli mise idején tör­ténő csodák, lucaszéken látott boszorkányok, megszólaló és megérthető haziállatok). A hét napjai. Szerencsés és szerencsétlen napok. Kalendáriumi jelek. 12. illat- és növényvilág. a) Állatok és növények eredetét, terem­tését, tulajdonságait jellemző nevét magyarázó hiedelmek. Tiszta és tisztátlan álla'ok és nő­vények. Kinzot^ és vedelmezett állatok és nö­vények. Kínzott és vedelmezett állatok. Babo­nás, rontó, vagy gyógyító tulajdonságok. b) Az állatok mondai és mithoszi szerep­köre Vezér állatok. Genealógai és címertani szerepek népi ismerete. c) Jósállatok. Állatjóslás. Igéző hatások. Idéző es elűző igék, szerek és cselekmények. Termékenységet és meddőséget előidéző varázs­latok. Tejapasztás, szemverés. Csontból, szőr­ből, fogakból stb. készülő amulettek. Állati testrészből, nyálból, ürülékből keszü ő gyógy­szerek. Betegséget hárító állatok. Állatszinek jelentősége. Állatpörők emlékei és babonás elemei. A boszorkanykodás segédállatai. d) Alakváltozás és lélekvándorlás. Állat­bőrből készült álarcok, jelmezek. Mely állatok és honn<n hoznak újszülötteket. e) Virág- és level orákulumok. Jelképesen szereplő növények, virágok. Fákra aggatott rongyok. Növénnyé változó halottak. Betpgséget haritó növények. Gazdasági növények, fak slb. ültetésével kapc olatos babonák. Oltás és ere­dés. Termés-varázslás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom