Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-26 / 8. szám

JÍYÍRyiDÉK. S ik szám. ennek hatása alatt talán nemís olyan buzgósággal szolgáltuk jobb sorsra érdemes ügyünket, amint kellett volna. Igy a mult egész esztendőben nem voltunk képesek érvényt szerezni körük egyik határozatának. Hiba mindenesetre, de érthető. Ily hibák elkerülése szempontjából — véleményem szerint — máskép kell meghozni határozatainkat s bizottságok kiküldését jövőre a lehetőségig, sőt egyáltalában mellőzni kell. Mert hiszen régi, elcsépelt igazság, hogyha a Mindenható bizottságra ruházta volna a világ megteremtését, telán még ma sem volna az megalkotva. Sokkal célravezetőbbnek fartőm, hogy azok az időnként előforduló^íőntosabb kérdések, melyek bizonyos előfeltételek hiánya miatt az értekezleten nyomban le nem tárgyalhatók: osztassanak ki a járási kör egyik vagy másik tagjának, aki azokat csendes otthonában kellő tanulmányozás s alapos megfontolás után leendő véleményes javaslatával ellátva, további észrevételezés céljából körözés módjára elküldi az egyes járási kartársakhoz s ekként megfelelőien előkészített s hozzá visszaérkezet ügyet aztán — mint annak előadója — érdemi határozathozatal végett a legközelebbi járási értekezlet előterjeszti. Mert szomorú tapasztalatok igazolják, hogy csak egy 3 tagu bizottságnak összejövetele is mily rendkívüli nehézségekbe ütközik, különösen nálunk, kik munkával különben is annyira tul vagyunk terhelve. A járási jegyzői kör belső szellemi életének pezsgőbbé tétele s szellemi színvonalának fejlesztése szempontjából pedig felette kívánatosnak látnám, ha jövőre minden értekezleten közülünk egy-egy járásköri tag kiküldetnék oly megbízatással, hogy egy általa szabadon választandó közérdekű tárgyról a legközelebbi értekezleten előadást tartson s előadásának szakszerű bírálatára közülünk valaki a következő értekezletre kijelöltetnék. Ilyen intézkedések életbeléptetésééel közigazgatási ismeretünk gyarapodni s szellemi látkörünk bizonyára tetemesen szélesebbedni fog. Örömmel jelentem egyébként, hogy járási körünk, szakítva a múltnak hagyományos nemtörődömségével — 1912. évben már három ertekezletet tartott s itt egy pillanatra megállva — szükségesnek látom hangsúlyozni, hogy a mult év január hó 17 én tartott értekezlet ama határozatát, melyszerint minden negyedévben ülés tartandó : saját jol felfogott érdekünkben feltéllenül érvényre kell emelnünk. lenül áll. Az 1894-iki földrengés, mely az Aja Szo'iát egy kissé megrongálta, ezt a csudálatos épületet érintetlenül hagyta. A próféta születése meg a nagy bajram ünnepen itt folynak a hivatalos ceremóniák a szultán és az országnagyok részvétele mellett s ezeknek az ünnepségeknek fénye, pompája, szinte leírhatatlan Ha az Ahmed mecsettől visszafordulnak a Diván jolu nevezetű utca felé, melyen a lóvasut tovább húzódik napnyugatnak, balkéz felől egy különös, vasabroncsokkal erősített 40 méter magas porphyr oszlopot pillantunk meg, melyet a törökök csemberli tas-nak, abroncsos kőnek neveznek. Ezt a nagy oszlopot Nagy Konstantin hozatta ide a római Apolló templomból s tetején egykor a nagy császárnak bronz szobra állott; lOöi-ben azonban beléje ütött a villám s a szobor elpusztult. Ma ugy áll az ut szélén, mint egy óriási mementó mori. Ha a sztambuli hídfőnél, a Szírkedzsi pályaudvaron felülünk a minden 10 percben induló vonatok egyikére, szépen megkerülhetjük azt a félszigetet, melyen a tulajdonképeni Stambul épült. Sok más történelmi nevezetességen kívül itt van a Topkapu szeraj nevezetű "császári palota is, körülbelül ugyanazon a helyen, ahol hajdan a bizánci császárok világhírű palotája állott. Egyik kioszkjának ablakából mesésen szép kilátás nyilik a Boszporuszra s ennél az ablaknál szeretett ábrándozni, merengeni, a ma már közel négy év óta trónja vesztett II Abdul Hamid szultán. A jeune-tore időkben muzeummá kezdték átalakítani, s hogy micsoda mesés kincsek vannak itt egyelőre rendezetlenül összehalmozva, azt még hozzávetőleg sem lehet felbecsülni A vasút helyenként majdnem a tengerparton viszen nyugat felé s végtelenül szegéNövelni fogja ez kőztünk az ősszetartozandóság érzetét s kedvező hatassal ieend ügykezelésünk jósága és gyorsaságát a. Jóleső érzéssel kell megemlékeznem e helyen, azon mindnyájunkat felette kellemesen érintő körülményről, hogy mult évi értekezleteinken Sefcsik József kir. pénzügyigazgató ur is megjelent s tartalmas és tanulságos előadása és élőszóval adott jóságos utasításaival módot nyújtott a folyó évben életbelepő uj adótörvények bonyodalmas rendelkezéseinek megismeresére. Legkiemelkedőbb s lelkünkben soha ki nem törülhető nyomokat hagyó értekezletünket augusztus hó 3 ik napján tartottuk. Ennek az értekezletnek egyetlen tárgya: járási körünk szeretett elnöke, járásunk köztiszteletnek örvendő főszolgabirája Zoltán István ur 25 éves eredmenyes főszolgabírói működése évfordulójának mikénti megünneplese volt. Minden nagyképüsködés és szolgai leiekre valló hizelkedési szándéktól menten, egyedül a hosszú, egymást megértő együttes munkálkodás és érintkezés közben kifejlődött ragaszkodás es szeretetnek el nem titkolható érzéstől indíttatva hoztuk meg az értekezleten azon határozatunkat, hogy a Nagykálló község képviselő testülete által kezdeményezett jubileumi ünnepélyen lelkünk egész melegével, egyhangú lelkesedéssel résztveszünk. Félelemmel és gyötrő aggodalommal eltelve folytunk bele az ünnepély rendezésének gondos körültekintést igénylő nagy munkájába, mert minden jogos reményünk dacara sem lehettünk bizonyosak afelől, hogy ez a bensőnkben oly ragyogó színekkel megrajzolt ünnepely váljon melto kerete leend-e annak a nagyrabecsülésnek, annak az igaz szeretet és ragaszkodásnak, amelylyel mi járási jegyzők, sok-sok éven át velünk örömünkben és fájdalmainkban mindenkor együttérző s minden idö ben és minden körülmények kőzött méltányos és igazságos hivatali közvetlen főnökünk iránt viseltetünk. Legyen a Gondviselésnek hála, a mi félelmünk és aggodalmunk alaptalan völt. Az oktober 31 -ik napján járásunk székhelyén : Nagykálloban lezajlott jubileumi ünnepély szinte páratlan volt a maga nemében. Nem szólva magunkról, kik egész lelkünket vittük bele ebbe lélekemelő ünnepelybe : jelenvolt azon a nagykállói választókerület érdemekben gazdag országgyűlési képviselője dr. Mezőssy Béla őméltósága, a nagykállói járásnak minden számottevő polgára ; vármegyénk vezenyes, sőt nyomorúságos városrészek hátrahagyása után, végre eléri a gyászos emlékű Jedi-Kulát, a héttornyos eröditvényt, melyet II. Mohammed építtetett, s mely Konstantinápolyban a Tower, vagy a Bastille szerepét játszotta hajdanában. Sok jó magyar hazafi, sok török szultán és nagy vezér sínylődött itten keserves rabságban, ma azonban már csak az enyészetre emlékezteti a látogatót, csak ugy mint a közelében levő iégi török temető düledező fejfái meg a sok rozoga faépület, melyekből szinte ordit az emberre a nyomorúság. Konstantinápoly régi szárazföldi várfalai is düledezőben vannak, s az utazó, aki a keleti expresz vonatról erről az oldalról látja először Stambult, alig képes elhinni, hogy ugyanaz a város van előtte, melyet esetleg a Boszporusz felöl pillantott meg először, csillogó kék viz fölött sziporkázó napsugárban úszva. Szemben Isztambullal az ázsiai parton terül el Üszküdar sok rozoga, ódon és sok impozáns uj épületével. Egyik legérdekesebb látni valója e városnak óriási kiterjedésű temetője, melyhez hasonló komor, magasztos nyugalmu hely alig van még egy a világon Évszázados cipruszfák, melyeknek lombjai közt vadgalambok búgnak, vetnek árnyékot ac holtaknak eme méla hangulatu birodalmára; de elgondolni is borzalom, milyen lehet ez a temető, mikor az ég elborul fölötte s a vihar neki dől a ciprus óriásoknak, hogy ágai recsegve-ropogva viaskodnak egymással a kísérteties, néma fejfák fölött. A török főváros nevezettségeinek a sorozata persze nem ennyiből áll, de ne folytassuk sétánkat, hanem térjünk vissza Abdul Hamidhoz. Ennek a kétségtelenül nagy eszű, ravasz uralkodónak trónra lépésekor ugy látszott, hogy 1913. január 26. 3 tősége, élén kiváló s köztiszteletnek örvendő alispánunkkal, a főszolgabírói kar ; ezeken kívül Szabolcsvármegye községi és körjegyzőinek nagy része, a rokonok, jóbarátok és tisztelőknek egész serege a szélrózsa minden irányából. És hozta magával kiki a szeretetnek és ragaszkodásnak soha el nem hervadó színdús virágát, hogy koszorúba kötve : egyesülten, egy szívvel s lélekkel tegye le annak a férfiúnak iába elé, aki hosszú éveknek becsületes, kitartó és eredményes munkálkodásával azt oly méltán kiérdemelte, Es ezt a fényes, ezt a lelkesedésnek izzó hevével telitett bensőségteljes ünnepélyt nem zavarta m g semmi. Egy bántó hang nem hallatszott sehol ; az egyetértésnek és szeretetnek éltető kisugarzása azonban minden arcot ragyogóvá tett. Ünnepelt és Ünneplők a pillanat leigéző hatása alatt állottak egyaránt. A hivatalos élet pokolian keserves és idegrontó esztendei után végre egy kellemes, egy boldogito és felemelő nap ! S mintha a világegyetemnek bölcs teremtője is sietett volna a maga mindenható kezével meg fényesebbé tenni ezt a minden részében sikerült ünnepélyt. Kiterjesztette áldását Ünnepeltünkre ; adott Neki szeretett gyermekeiben is igaz és benső örömöt. Isten és a másokat megbecsülő lelkes jo emberek harmonikus együttműködésével igy folyt le eme — járásunk történetében annyira kimagasló s őrökre feledhetetlen gyönyörű ünnepély. Kisérje a mult évnek e minden izeben derék Ünnepeltjét és kedves családját az uj esztendőben is Istennek minden áidasa ! Az I9l2-ik évnek ezen ünnepélyt követő szakáról járási körünket illetőleg több mondani valóm nincs. Ez időszakról — ha néma nem volna — márcsak elintézésre váró aktahalmazzal terhelt íróasztalunk tudna fájó történeteket mesélni. Ezekben voltam szerencsés T. Értekezlet 1912. évre vonatkozó jelentésemet megtenni, melynek tudomásulvételét tisztelettel kérem ! Mindenféle nyomtatvány olcsó, szép és modern kivitelben a leggyorsabban készül Jóba Elek czégnél. .v. a török szellemi élet szabad, hatalmas fejlődésnek indulhat. A török irodalomba is uj szellemet vitt be a tizenkilencedik század. A derék Ibráhim Sinászi efendi, ki Párisban fejezte volt be tanulmányait, elkezdte hirdetni, hogy szakítani kell a régi irodalmi ízléssel és iránynyal, mert abban nem volt soha igazi nemzeti szellem ; az irodalom hagyományos cikornyás, arab perzsa szavakkal tulhalmazott nyelvét az egyszerű, tanulatlan török ember nem értheti meg s ezért ő maga is elkezdett egyszerű, mesterkéletlen népies nyelven irni. Ahmed Vélik pasa hatalmas török szótárt állított össze, bőven kiaknázva a népies török nyelv gazdag szó- és szólás kincsét; a rodostói születésű Námik Kámel bej pedig a legnagyobb lelkesedéssel csatlakozott Sinászi mesterhez s ékes szólásának minden elragadó hatalmát latbavetette, hogy felébreszsze honfitársaiban a nemzeti érzést s a törökség jövőjében való birodalmat. Victor Hugó hatása alatt regényeket és színdarabokat irt. melyek csak ugy duzzadnak a nemzeti érzéstől, faji büszkeségtél s a török ifjuság.isteni kijelentésként fogadta minden sorát. Zija pasával együtt ő készítette az első török alkotmány tervezetet; de mikor Abdul Hamid az alkotmányossággal szakított, ö is számkivetésbe került és meg is halt, anélkül, hogy megérhette volna a török szabadság várva várt hajnalhasadását. Müveit a hatóság elkobozta, de kéziratban mégis tovább terjedtek, nagy titokban s belőlük meritett kitartást és erőt a jeune-Turquie néven megalakult forradalmi szövetség, melynek Páris és Genf voltak székhelyei. <