Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-23 / 7. szám
6 7-ik szám. jffiiRTOÉK. 1913. január 23. 14. Ugyanaz a piaci árubódék bérbeadására megtartott ajánlati verseny eredménye tárgyában. 15. Ugyanaz a nyíregyházi leányegylet ké relmére a szünidei gyermektelep részére a Sóstó fürdőben kért helyiségeknek ingyenes átengedése tárgyában. 16. Ugyanaz Prodlik János nyíregyházi lakos kérelmére az általa haszonbérelt városi terület haszonbérletének meghosszabitása tárgyában. 17. Ugyanaz Bakonyi Sándor köztisztasági vállalkozó kérelmére a gyepmester telepre távbeszélő kivezetése tárgyában. 18. Ugyanaz a városháza épületben levő 9. számú bolthelyiségre beérkezett ajánlatok tárgyában. 19. Ugyanaz W.déry Frigyes nyíregyházi lakos panasza és kérelmére az általa a várostól haszonbérelt területre vonatkozólag. 20. Tanácsi javaslat a városi szegődvényes iparosokkal kötött vállalati szerződések jóváhagyása tárgyában. 21. Ugyanaz Konthy Gyula tűzoltó parancsnok kérvényére, a tűzoltó laktanya udvarán levő mászótorony megerősítése tárgyában. 22. Ugyanaz a városháza déli oldalán levő emeleti ablakokra készíteni rendelt zsalukra megtartott versenytárgyalás eredménye tárgyában. 23. Ugyanaz a tanácsteremben elkesziteni rendelt szellőztető készülék költségei tárgyában. 24. Ugyanaz Schubert András nagykállói m. kir. főldmives iskolai volt tanuló 2 éves tanfolyamról szóló bizonyítványának bemutatása tárgyában. 25. Ugyanaz a Nyiregyháza-nagyhalászi községi közlekedési közút érdekeltségének megállapítása tárgyában. 26. Ugyanaz Csernyik Mihály és társai, Szakolyi Ferenc, Török András, Hirtstein Antal kövezetvám általány engedalyezése tárgyában. 27. Tanácsi javaslat Bogár Lajos városi főjegyző kérelmére betegsége miatt 3 havi szabadságidő engedélyezése tárgyában. 28. Ugyanaz Juhász Aranka, Kasmarik Ferencz, Farkas Mihály és Győri Bertalan illetőségi ügyében. Esetleg más tárgyak. Tájékoztató a Folklore Fellows magyar osztályának országos gyűjtésihez, (Folytatás.) 5. Lakás és ruházat. a) A lakóhely megválasztása. Építési babonák és ^ építő áldozatok (pénz, állat stb.) Szerencsés vagy baljóslatú előjelek megfigyelése. A mesteremberekkel való érintkezés. Beköltözés. Házavatás. b) A tűzhely elhelyezése. A kemence, kémény, füst-lyuk világa. A küszöb védelme. c) A melléképületekkel* kapcsolatos hiedelmek. Az istállók, ólak, pajták, félszerek, szinek, pincék, vermek stb. Kut és kutásás. A viz. Bogarak, egerek és patkányok elűzése. Tüzek elhárítása, d) A ruházatra vonatkozó babonák köre. Szinek. A gyász. A kifordítás és fonákul való öltözködés jelentősége. A rongy szerepe. 6. Foglalkozások. a) A pásztorok, halászok és vadászok ősfoglalkozásával kapcsolatos hiedelmek és babonás szokások gazdag világa. Védő szellemek Segitő állatjaik. Ártalmak. Babonás védekezés. A szerencse és áldás irányítása. Az állatcsontok szerepe. Pásztor-kalendárium. Megrontó és gyógyító tudomány. Keresés és látás. b) Istállók és ólak állatbabonái. A gazda és cselédség itteni szerepébe szövödöenemü hagyomány. A gazdaasszony és szolgáló gazdasági babonaköre. Köpülő és fejő rigmusok. c) Szántás-vetésre, erdöirtásra, kert- és rétgazdaságra, legelőkre ügyelő szellemek. Madarak, férgek, betegségek és tolvajok üzése. Szomszéd-támadás. Időjóslás, esőcsinálás, jégfelhő-terelés, zivatarállitás. Minden irányú termékenyítés. Adás-vétel. 7. Egészség és betegség. a) Az ember és állat életkorára vonatkozó jóslások (pl. kakuk, pók, szu, pattogás, álom1 jóslás). A betegekre vonatkozó jövendelések. b) Micsoda és milyen nevű emberi és állati betegségeket ismer a nép. E betegségek ismertető jelei. Megszemélyesitik-e és minő alakban a betegségeket ? c) Micsoda hiedelmek és babonák fűződnek az egyes betegségekhez és gyógyításához? Mik a fontosabb betegségek ? Rossz álom és álmatlanság, lidérc- és boszorkánynyomás, nyavalyatörés, eszelősség, őrültség. Ákit megszállt az ördög. Kiűzés, kifüstölős és kiküszöbölés (fokhagymával stb.) d) Mely állatok és növények okoznak betegséget és melyek szabadithatnak meg bizonyos betegségektől? Betegségek elhárítása állatokra, esetleg növényekre. Megváltoztatják-e a betegek, különösen a beteg gyermekek nevét ? e) A nap, hold és csillagok hatása az emberek és háziállatok egészségére. Mit ártanak és mit gyógyíthatnak? A természeti elemek és jelenségek : pl. szelek, viharok, hidegek, melegek, vas, só, viz, föld, fák füvek és kövek jó vagy káros hatása. Gyógyszerekül alkalmazott állati és emberi testrészek. f) Miféle csodás lények, természetfölötti személyek, szentek stb. küldhetnek emberre, állatra betegséget vagy gy ógyulást ? 8. Halál. a) A halál előjelei és a reávonatkozó jövendölések (pl. születésnél, lakodalomban, temetésnél, egyes ünnepeken, álomban, vágy állatok és természeti jelenségek által). b) Haldoklás, bánásmód, a haláltusa megkönnyítése. Utolsó lélekzet. Mi minden történik a halál beálltakor? (állfelkötés, szembefogás, ajtó és ablaklenyitás, tükörfordítás és leterités stb.) Megszemélyesíti-e a nép a halált és mily alakban ? c) Előkészületek a temetésre. Halottmosás és öltöztetés. Ravatalozás a különböző nemű és korú halottnál. Micsoda jelek adják tudtul, hogy a háznál halott van ? A halottasszoba. d) Koporsókészités. A koporsóba, a halottra, vagy a halott mellé tett tárgyak jelentősége. Könnyek hatása a halott nyugodalmára. Virrasztás. Hogyan viselkednek a virrasztók a különböző nemű, korú és társadalmi állása halott mellett ? e) Sirásás. A koporsó bezárása. Szokások és hiedelmek a szobából, házból való kivivés alkalmára. A Szent-Mihály lova. A halotti menet. Keresztutak. Elhantolás. Micsoda jelet, fejfát, keresztet állítanak a sírra a különböző halottaknak ? Jóslások a temetés befolyásából. Visznek-e étel és italáldozatot a sirra: mikor, mit, kik és hogyan ? f) Halotti sor. A gyászolás módja: gyászruhák minősége és szine; meddig tart a gyászidő ? Mint szentelik meg az elköltözött emlékét ? Mikor és hányszor van emlékünnepe ? Szoktak-e az elhunytnak fát szentelni és ültetni; mily fajtákat és hol? g) Az elhunyt holmijának sorsa. Legtöbbször használt, vagy leginkább kedvelt dolgainak megkülönböztetése. A halott ágybéli. Van-e ezeknek és testi maradványoknak bűvös ereje ? h) Mit hisz a nép a túlvilági életről? A holtak hónáról ? A test és lélek külön élete. Hazajáró lelkek, kisértetek ideje és formája. Elriasztás, visszaüzés ? Hol tanyáznak a hazatért és hosszabb ideig otthon maradó lelkek? A lélekvándorlás nyomai. Kik és hogyan jutnak el a holtak hónába, és hogyan térnek onnan vissza ? i) A különös körülmények közt elhaltakra vonatkozó hiedelmek : a kereszteletlen csecsemők, kivégzettek, meggyilkoltak, vizbefultak, öngyilkosok. Relikviáik bűvös ereje. Vámpírizmus : vérszopó holtak. A halott befolyása az időjárásra s a hátramaradottak sorrsára. (Folytatjuk.) Nyomtatványok jutányos áron rendelhetők meg JÓBA ELEK könyvnyomdájában Nyíregyházán. Gazdasági egyesületi közlemény. Gazdasági előadások a Közteleken. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi magy. kir. miniszter ur támogatásaval 1913. év február hó 8. és 9. napján a Közteleken gazdasági előadásokat rendez. Pro gramm. Első nap, február hó 8. szombat. Délelőtt 9 óra. Kerpely Kálmán : Növénytermesztési és talaj művelési tanácsok. (1. A későn vetett ősziek többtermesztésének biztosítása. a) Felültrágyázás szuperfoszfáttal és chllisxlétrommal, b) Az őszi vetések tavaszi ápolása fogazott hengerrel és fogasolással. 2. A talaj előkészítése tavasziak alá. a) Az őszi szántás tavaszi kezelése, b) A szántatlan földek tavaszi kezelése. 3. Az 1912 ik év tengeritermesztési tapasztalatai.) Délelőtt 11 óra. Gyárfás József: Az Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomás kísérleteinek eredményeiről. Délután 4 óra. Szilárd Ferencz dr.: Aktuális kérdések a gazdasági jog köréből. (Az uj polgári perrendtartás. A gazdatiszti tőrvénynyel szemben felmerült kívánalmak. A gazdasági cselédtörvénynyel szemben felmerült kívánalmak. A cukorrépaátadások mizériái. A kerületi munkásbiztositó pénztárak túlkapásai. A gazdasági munkásokról és munkavállalkozókról szerzett tapasztalatok. A gazdatiszti szavatossági rendszer ismertetése. A földbérlőszövetkezetek jogi állása s az ehhez fűződő kérdések. Adómegosztás haszonbérbeadó és haszonbérlő között az uj adótörvények alapján. Második nap, február 9, vasárnap. Délelőtt 9 óra. Weiser István dr. : Kísérletes vizsgálatok a hazai csalamádé takarmányértékéről. (A csalamádé nyers kémiai összetétele. A zöldcsalamádé táplálóértéke. A savanyitás befolyása a csalamádé összetételére és táplálóértékére. A besavanyitással járó anyagveszteségek. A besavanyitásra szánt csalamádé kaszálási idejéről.) Délelőtt fél 11 óra. Ifj. Sporzon Pal : A kézímunkagéppel való helyettesítéséről. (A négyzetes tengeriültető. A modern ameiikai tengerimüvelő. A tengeriarató és cséplő. Motoros aratás. Répakiemelőgépek. A mezőgazdasági fuvarozás kérdései.) Ezt követőleg : Hegyessy Kálmán pénzügyi főtanácsos : A gazdaközönség tájékozatlansága a földadózási kérdésekben és az ebből eredő hátrányok. Az előadásokat az OMGE. tagjai díjtalanul hallgathatják. Az előadások első napján (február hó 8-án, szombaton) este 8 órakor a ,Köztelek" szerkesztősége társasvacsorát rendez, melyre az előadásokon résztvevőket szívesen látjuk. — Jelentkezni lehet február 2-ig az OMGE. titkári hivatalánál .^ÉÍSJÜÍÉ*, Mindenféle nyomtatvány olcsó, szép és modern kivitelben a leggyorsabban készül Jóba Elek czégnél. .•.•. A Szaboícsvármegyei Tanitó Egyesület Köre. Gyengelméjiiek, gyengetehetségiiek felvétele A borosjenői internátussal egybekötött gyógy pedagógiai nevelő- és foglalkoztató állami intézetbe a jövő iskolai év kezdetétől több növendéket vesznek fel. Felvétetnek a nevelőintézetbe 7 —10 éves, a foglalkoztatóba 14 éven felüli tanításra és foglalkoztatásra alkalmas gyengeelméjü gyengetehetségü egyének. A szegény gyermekek díjtalan elhelyezést nyernek. Bővebb tájékoztatást nyújt bárkinek ingyen az intézet igazgatója : Csapó György, Borosjenő, Aradmegye.