Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-27 / 25. szám

6 szám. jíYtomÉK, 1913. március 27. — A posterestante alkonya. Számos jelből arra lehet következtetni, hogy legközelebb eltűnik a föld színéről az egyetlen hivatalos intézmény, amelyhez még némi romantika tapad. Ezúttal a posterestante levelezésre vár a dicstelen elmúlás. Néhány héttel ezelőtt a francia posta vezetősége rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében serdülő fiuknak és leányoknak többé nem szabad kiadni posterestante-leveleket, most pedig Amerikában keletkezett olyan mozgalom, melynek egyedüli célja a posterestante forgalom nemzetközi eljárás utján való megszüntetése. A leánykereskedés meggátlására alakult egyesület kérelemmel fordul a világ összes postáihoz, hogy a jelszavas levelezést a jövőben szüntessék be. Annyi kétségtelenül bizonyos, hogy a posterestante levelezés megszüntetése keserves fájdalmakat fog okozni romantikus diák és szentimentális bakfissziveknek. — Húsvétra likőr különlegességek nagy választékban kaphatók Papp Géza csemege üzletében, Zrínyi Ilona-utca. — Megvételre keresüuk szeszgyári burgonyát Impsrátort és Wolthman félét úgyszintén a legmagasabb napiárért keresünk megvételre Gsinguantín és közönséges magyar tengerit. Szíves ajánlatokat kér az „Agricola" terménykereskedés Nyíregyháza Zöldséytér 11 — Ügyvédjelöltet keresek április 1-ére Dr. Hajós Sándor. Közgazdaság. Első magyar általános biztosító társaság. A közgazdaság bármely ágát művelő vállalatok közhasznú működésének kriteriumiit az adja meg, hogy az illető vállalat gesztiójában mennyire jut kifejezésre az ország és a vállalat által müveit gazdasági ágazat fejlődése. A jól vezetett, céltudatos programmal dolgozó vállalatok mérlegei mindenkor hü tükrei a közviszonyoknak. Ily szempontból vizsgálva az Első magyar általános biztosító társaság most megjelent 1912. évi mérlegét és zárszámadását, hazafias önérzetünk büszke megelégedéssel konstatálhatja, hogy ez a mi 55 éves magyar társaságunk milyen fiatalos szervvel és biztos erővel tudja szolgálni a rábizott érdekeket és noha a nagyságának már eddig is magas etapjait érte el, még mindig tud magasabb fokokra jutni. Annál örvendetesebb ez, mert a társaság, mint tudnivaló, elsősorban és túlnyomó részben a hazai talaj művelését, tartja helyes feladatának, tehát prosperitásának eredményei közvetlenül és közvetve a magyar gazdasági érdekeknek válnak javára. A laikusnak is megközelítő fogalmat nyújthat a társaság óriási térfoglalásáról az, hogy évi bruttó díjbevétele valamennyi ágazatában meghaladja 53 millió K-t és hogy a társaság értékpapirállományai s pénzei cca 173 millió K-ra rúgnak. Gigászi számok ezek, ha tekintetbe veszszük, hogy hazánk közgazdasága a modern fejlődésnek még csak első korszakában van és az Első magyar általános biztosító társaság már ezt a rövid időszakot a biztosításügy terén oly eredményekkel gazdagította, melyek a gazdaságilag legfejlettebb államok biztosító társaságainak sorában is diszes pozíciót biztosítanak részére. Az életbiztosítási uj szerzemények az 1911. évi 102 millió koronával szemben 105 millió koronára rúgtak, a társaság egész életbiztosítási üzletállománya pedig a halálozások és a lejárt tőkék címén kifizetett összegek, valamint a törlések levonása után 549,275,412'62 koronáról 578,768,17849 koronára emelkedett. A társaság összes tartalékai 1912. december 31-én 199.917,089 G3 koronára emelkedtek. IRODALOM, MŰVÉSZET. Magyar táncok. Irta : Vertse K. Andor. III. Az idő is nagy változásokat okoz a táncszokásokban. Uj táncok jönnek divatba, mig a régiek feledésbe mennek. Még a régi suite-ben is, mely táncdarabokból volt összeállítva, változatosságot okoz a divat. Pl. a VII. század elején még ezek voltak a főrészei: pavane, gaillarde, courente, allemande, a XVII. század végén pedig már ezek: allemande, courente, sarabande, gigue. Fényes példa a divatos és divatjamúlt táncok helycseréjére a mi korunk is. A palotás, a körmagyar annyira elavultak, hogy a táncmesterek csak történeti és pedagógiai szempontokból foglalkoznak velük, ellenben a boston és főleg a two steppe ijesztő módon előre nyomultak. Különösen zenész embernek érdekes, hogy az angol operette-muzsika és tánczene, főleg pedig a dsigg mennyire elszigetelődik a kontinens táncaitól és tánczenéjétől. Amióta, alig pár éve, Irving Berlin, ez a végtelenül ötletes amerikai, feltalálta a szinkopált ritmust s elárasztotta az egész világot az ő medvetáncaival, azóta lépten-nyomon ezeket halljuk kávéházban, vendéglőben s nincs az az ember, akinek ne állna dsiggre a lába, vagy ne csörömpölne a villájával, amikor fülébe csengnek ezek a szinte monoton ritmusban kiképzett melódiáju kuplék, melyek hallatára idegeink szokatlan rezgésbe jönnek. És mégis idegen nekünk ez a muzsika, nem tudunk vele megbarátkozni, pedig eleinte nagy hatással van ránk a ritmus különlegessége s ugyanugy nem tudjuk ráadni fejünket a dsiggre sem. A dsigg a test kultuszának szempontjából nagy haladást jelent a táncművészeiben, de a dsiggeléshez olyan izmok s olyan rugalmas test kell, amilyennel csak egy éjjel-nappal sportoló angol, vagy amerikai rendelkezhetik (Folyt, köv.) Egyházi zene. Húsvét első napján a római kath. templomban a nyíregyházi róm. kath. Vegyes Énekkar előadta Attenhoffer A-dur miséjét. Óriási haladást tapasztaltunk az énekkar előadásbeli készültségén. A szólamok biztos folytonossága, simán, zökkenés nélkül való előadása s a tömör összeéneklés, ezek voltak a megállapítható motívumok, Az egész templom megtelt az utolsó zugig ájtatos hívekkel, akik gyönyörködve hallgatták a szétáradó melódiákat. Minden egyes alkalommal, amikor az a derék, önzetlen testület, mely az egyházi zenének nemcsak Nyíregyházán, de az egész környéken egyedül hivatott művelője, nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire megfelel a kitűzött céljának a r. k. énekkar. Zenekar ezúttal nem szerepelt misén, mivel a meggyarapodott énekkar a szűk kóruson igy is alig birt elhelyezkedni. A miserészek között Máyer Leopoldné űrnő szólót énekelt. Sokszor méltatott csengő hangja most is érvényre jutott teljes egészében mindnyájunk gyönyörűségére. Orgonán Vertse K. Andor kísérte, egyébként az egész mise zenekiséretét ő látta el, mig Jakab József az énekkart dirigálta. Húsvét másodnapján, valamint gyümölcsoltóboldogasszoy napján ugyancsak a róm. kath. templomban Takátsy Vilma űrleány énekelt. Első nap Gumbert: Piéta Signore-ját, második nap Gounod: Ave Maria-ját adta elő. Üde hangja, biztos éneklése kellemes meglepetésül szolgált azoknak, akiket érdekelnek az ilyen komoly kísérletek. Érezni lehet a hangján, hogy sokat tanul, sokat énekel, ez a finom csiszoltság, a természetadta tehetségen kivül, szorgalmas kiképzés eredménye. Tehát művészeti szempontból is pirosbetüs ünnepet ültünk; sajnos, ilyen igazi gyönyörűségekben vajmi ritkán van részünk. Az élet húsvét ünnepi számában Prohászka Ottokár irt szárnyaló vezércikket, Gárdonyi Géza ceruzajegyzeteket, Kosztolányi Dezső, Tömörkény István és Erdős Renée elbeszéléseket. A húsvéti szám irodalmi meglepetése Mikszáth Kálmánnak egy humortól szikrázó poszthumusz elbeszélése, azután Sik Sándornak, ennek a kivételes képességű fiatal poétának „Bánya" c. hosszabb költői elbeszélése. Cikkeket közöl továbbá az Élet Takáts Sándortól, a kitűnő magyar történet irótól, aki egy kis tanulmányt irt a XVI. század magyar női életéről, verseket irtak még Juhász Gyula, Lendvai István, P. Pál Ödön és Horváth Ákos. A művészet és aktuális illusztrábiók közül kiemeljük Litkei Antal finom rajzát és a Műcsarnok tavaszi tárlatáról készült fölvételeket. Sok Nüép iilusztr&ciót látunk a Váradi Antal és Falk Zsigmond dr. szerkesztette s immár harmincnegyedik évfolyamát járó Ország- Világ e heti számában is. Közülök különösen érdekesek : „A trieszti albán kongresszus" ; „Elpusztult albán falu Janina mellett" ; „A nyolvanhétéves Eugénia excsászárné" ; „A római uj törvénykezési palota" ; „A helgolandi nagy tengerészkatasztrófa" ; „Tavasz" ; „A londoni magyarok bankettje" ; „Veszedelmes találkozó". Igen érdekes továbbá az az öt kép, amellyel a „Kéve" mostani kiállításáról ad a lap mutatót, valamint az az öt is, amely a most elhunyt Falk Zsigmond lovag impozáns temetésének egyes jeleneteit hozza elénk. Egy sereg arckép egészíti még ki az e heti Ország-Világ illusztratív tartalmát. Köztük megt alájuk az e héten elhunyt Ábrányi Kornélét és Falk Zsigmond lovagét, nemkülönben az államtitkárrá lett Lers Vilmosét. — A lap irodalmi részébe regényeket, elbeszéléseket, kritikai cikkeket avagy költeményeket irtak : Bán Ferenc, Bende János, Esty Jánosné, Falk Zsigmond dr. Fligl József, Haris György, Horthy Magda, Moly Tamás, Lengyel Gizella, Váradi Antal. Tartalmas, kitűnően szerkesztett rovatok ezen felül: Szinház, Művészet, Irodalom, Hírek, Zene, Sport stb. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V. ker , Hold-u. 7), ahová az előfizetési pénz is beküldhető. A lap ára félévre 8 kor. A Magyar Figyelő március 15-iki számának vezető helyén Réz Mihály ismerteti Apponyi Albert grófnak beszédeiből azon nemzeti szempontokat, amelyeket gróf Apponyi Albert a múltban elfoglalt. Steier Lajos „A szláv expansió"-ról értekezik igen figyelemre méltóan. Érdekes dr. Bud János cikke ,,Az ipari munkásság életkora,

1' amely a választótörvény megalkotásának alkalmából különösen aktuális. A számban találjuk még Seress Lászlónak hosszabb tanulmányát ,,A francia forradalom sajtójá"-ról és Krúdy Gyulának történelmi elbeszélését ,,Az áruló barátját." Kemény Simon színházi cikke és a gazdag Feljegyzések egészítik ki a tartalmas számot. A Feljegyzés irói között Tisza István, Herczeg Ferenc, Hornyászky Gyula, Réz Mihály és Kemény Simon neveit találjuk. A Magyar Figyelő előfizetési ára egész évre 24, félérre 12, negyedévre 6 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI. Andrássy-ut 16. A Nyugat Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1913. évi március hó 16-iki 6-ik száma a következő igen érdekes tartalommal jelent meg: Schöpflin Aladár: Tegnapi problémák, Ady Endre : Versek, Babits Mihály: Novella az emberi húsról és csontról, Lesznai Anna és Kaffka Margit: A hetedik nap pihenője (Paul Claudel drámája), Halász Imre: Bismark és az általános szavazat, Csáth Géza: Souvenir (Novella), Blaskovich Sándor : Monarchiánk és Anglia, Babits Mihály: Palinódia (Vers), Lengyel Géza : Kis házak között (Regény VI.), Felvinczi Takács Zoltán : Képírás és kritika a távol Keleten, Hui Tsung császár kinai rajza, Ma Lin kinai rajza, Kerner Zoltán: A külpolitika mögül, Ignotus : Az uj magyar irodalom, Halász Imre : Ábrányi Kornél, Hegedűs Gyula, Biró Lajos : Tavaszi ünnep, Balla Bálint: Medúza, Berény Róbert: Oesterreichische Künstler, Bálint Aladár: Ferenczy Károly, Halász Gyula : Scott, Füst Milán, Antal Sándor : A tróndhiemi herceg kíséretében, Révész Andor: A mai francia irodalom, Halász Gyula: Uganda, Csécsy Imre, Katona Béla: A népesedés politikai és gazdasági jelentősége, Ignotus: A politika mögül. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Lónyai-utca 18. Előfizetési ára: egy évre 24 K, félévre 12 K, egyes szám ára 1 | korona 20 fillér. Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án. Mutatványszámokat kívánatra díjtalanul küld ! a kiadóhivatal. NYILT-TÉR.* Halál a pálcái erdőben. Ezen cim alatt jelent meg a „Szabolcsi Újság" március 13-iki számában egy tudósítás, mely ugyan Herceg Ferenc erdőőrre vonatkozik, aki a tornyospálcai erdőben önvédelemből agyon; lőtt egy cigányt, mely tudósításból azonban | nagyon kirí a pártatlanságban szűkölködő, ! szenzációt hajhászó, maliciozus tendencia, valót, lansággal tetezve. Szomorú és korunkat igen jellemző dolog, | hogy egy oly könnyelműen odadobott tudósítás ! helyet talál egy a körünkbon működő komoly lapban, melynek tudtommal eddig a rnándobi uradalom nem adolt okot és alkalmat presztízsét sértő dolgok közlésére, mely uradalom nagy *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő.