Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-16 / 22. szám
24-ik szám. JSftíRVSBÉK. 1913. március 23. 5 Március 15. az iskolákban. A ragyogó kékségü égboltozaton nincs egyetlen felhő. Jóleső, meleget árasztó s a zsendülésnek reményeit fakasztó sugaraival barátságosan tekint le a nap. Kibontott nemzetiszínű lobogók, ünnepi arcok, ünnepi hangulat: — ez az idei március idusának külső formája. S ehez a szines, gyönyörködtető külsőhöz méltóan illeszkedik mellé a belső tartalom. Nem igaz, hogy az események iránti ihlet, vágyakozás és tisztelet immár kihalt a szivekből! Az ezen a napon hajlott ünnepségeknek egész sorozata mind-mind csak azt mutatja, hogy a kétségbeesés nem jogosult, s hogy az ifjúságnak ma is egyetlen, s legszentebb és legszere iettebb ünnepe, s hogy ennek a szent ünnepek szeretete — hála az ifjúság kitűnő vezetőiek : a tanároknak és tanítóknak — nem is nog kiveszni soha! f A délelőtt folyamán megtartott igazán szép lélekemelő ünnepélyekről tudósításunk a következő: Az evangeiikus elemi népiskolában reggel fél kilenckor kezdődött az ünnepély. A nap jelentőségét Fazekas János tanitó fejtegette, a gyermekek értelméhez mért előadással buzdítván őket a hazaszeretetre. A gyermekek által előadott hazafias költemények betanítása és általában az egész ünnepély rendezése a fáradhatatlan Kubacska István szakavatott kezére vallott. Meglepők voltak a több száz gyermek bői álló gyermekkar állal előadott hazafias énekek, melyeknek betanítását és vezetését Gabtieny Sámuel tanitó látta el. A főgimnáziumban a tornacsarnokban gyűlt össze a gimnáziumi ifjúság, a szülők és érdeklődők nagy számmal. A közönség soraiban ott láttuk Mikecz Dezső alispánt, Májerszky Béla kir. tan. polgármestert, Balla Jenő egyházfelügyelőt, dr. Will György kir. tanfelügyelőt, Somogyi Gyula kir. tan. királyi közjegyzőt stb. Az ünnepély a himnuszszal kezdődött, melyet a főgimnáziumi énekkar adott elő dr. Radó Endre tanár vezetésével. Ezután a Talpra magyar-t szavalta László Albert VIII. osztályú tanuló. Majd a főgimnáziumi zenekar kuruc dalokat adott elő, meglepő biztonsággal. A Kossuth-alap pályázatának eredményéről szóló bírálati jelentést Zimmerman Rezső olvasta fel. Az első 100 koronás pályadijat Zsák Emil VIII. oszt. tanulónak Balla Jenő egyházfelügyelő adta át a távollevő főgimnáziumi felügyelő helyett, úgyszintén 30 koronás rendkívüli dijat is. Ünnepi beszédet Bányász András VIII. osztályú tanuló mondott. Lőjek József tárogaton adta elő az eredeti Rákóczi nótát Vertse Miklós zongora kíséretével. Mikecz Dezső VII. osztályú tanuló a főgimnázium Bissenyei körében pálya dijat nyert alkalmi költeményét szavalta el. Végül a főgimnáziumi zenekar a Rákóczi indulóval zárta be a szépen sikerült önnepélyt. A ref. egyház tanítótestülete a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy napjának emlékére reggel fél 9 órakor a templomban tartotta emlék-ünnepélyét. A görög katholikus iskola reggel 9 órakor az iskola helyiségében a következő műsorral tartotta ünnepélyét: 1. Himnusz. Énekli az iskola dalköre. 2. Ábrányi Emil .Márciusi dal" cimü költeményét szavalja Mihályik Zsuzsanna IV ik osztályú tanuló. 3. 1848. március 15. emlékei. Elmondja Tóth György tanitó. 4. Nemzeti dal. Énekli a dalkör. 5. Ábrányi Emil „Március idusza" c. költeményét szavalja Vancsisin István V. o. lanuló. 6. Márciusi dal. Énekli a dalkör. 7. Ábrányi Emil „Szabadság" c. költeményét szavalja Skorla Anna IV. o. tanuló. 8. Járjatok be.. . Énekli a dalkör. 9. Záró-beszéd. 10. Rákóczi-induló. Énekli a dalkör. A róm. kath. iskolában délelőtt 9 órakor a Hymnuszszal kezdődő s Szózattal befejező ünnepély számait hazafias szavallatok egy és két hangra betanult alkalmi énekek s a nap jelentőségének megmagyarázása s méltatása képezték. Az izr. elemi iskola a szabadság, egyenlőség es testvériség emlékünnepén d. e. 9 órakor ifjúsági istentiszteletet tartott. A községi polgári leányiskola délelőtt 10 órakor az intézet tornatermében ünnepélyt rendezett a kővetkező műsorral: 1. Oláh Károly. Fohász. Énekli az iskola dalosköre. 2. Ünnepi beszéd, Tartja Mikecz Magda IV. o. t. 3. Oltár előtt. Irta Várady Ántal. Szavalja Hrancsák Sári IV. o. t. 4. Petry-Szentgály. A branyiszkói pap. Szavalja Jakobovits Érzsi IV. o. t. Zongorán kiséri Zoltán Böske IV. o. t. 5. Március 15-én. Irta Ábrányi Emil. Szavalja Izsó Jolán IV. o. t. 6. Endrődy-Ábrányi. Tárogató keserve. Énekli az iskola daloskőre. A polgári fiúiskola d. e. 11 órakor tartotta emlékünnepélyét a következő műsorral: 1. Ébresztő. (Bajza—Perényi). Előadja az énekkar. 2. Oda. (Ábrányi E.) Szavalja Hankovits Pál IV. o. t. 3. Rákóczi. (Petőfi-Geszler). Előadja az énekkar. 4. Rákóczi zászlója. (Szentgály Gy.) Melodráma. Szavalja Weinberger Jenő IV. o. t. 5. Ima a hazáért. (Bánk—bán operából.) Előadja az énekkar. 6. Emlékbeszéd. Tartja Tomcsik József IV. o. t. 7. Nemzeti zászló. (Huber Károly.) Előadja az énekkar. 8. A hazáról. (Petőfi S.) Szavalja Görömbey Gábor IV. o. t. 9. Bordal. Bánk-bán operából. (Erkel F.) Előadja az énekkar. 10. Mikes. (Lévay József.) Szavalja Horváth "Gyula III. o. t. 11. Csatadal. (Pelőfi—Végler.) Előadja az énekkar. Uj gyorsvonat. A májusi menetrendbe Kolozsvár felől egy UJ gyorsvonat illesztetett be, amely délelőtt V2II órakor érkezik Budapestre. E vonathoz Nyíregyházáról való csatlakozás iránt Mikecz Dezső alispán a debreczeni üzletvezetőséghez a következő megkeresést intézte: Arról szereztem értesülést, hogy a májusi menetrendbe Kolozsvár felől egy uj gyorsvonat illesztetett be, amely délelőtt V2II órakor érkezik Budapestre és onnan délután 5 órakor indul vissza, Ezen visszafelé induló vonatnak ugy tudom csatlakozása lesz Nyíregyházáig az 1712 számú motorvonat utján. Kívánatos volna azonban, hogy a Budapest felé menő vonathoz is lenne Nyíregyházáról csatlakozás, hogy eképpen a közönségnek a fővárosban 6—6V2 órai ideje volna ügyeit végezni s módja lenne még azon napon hazautazni. Nézetem szerint az utazó közönség javára szolgáló ezen csatlakozás megoldható lenne, ha a Nyíregyházáról most reggel 4 óra 47 perckor induló 1711. számú motor vonat rendes vonattá átalakítva oly sebességgel menne, hogy Debreczenben a nagyváradi uj gyorsvonathoz csatlakozó vonalhoz kellő időben beérkeznék. Esetleg lehetne ezt a hajnali vonatot valamivel korábban indítani a végből, hogy Debreczenben a csatlakozást megkapja. Engedje meg a mélyen tisztelt Üzletvezetőség, hogy Szabolcsvármegyének s első sorban Nyíregyháza városnak ezen közlekedési érdekét nagybecsű ügyeimébe ajánljam s felkérjem, hogy azt a MÁV. igazgatóságához pártoló javaslattal mielőbb eljuttatni szíveskedjék. A korlátolt érlelem.*) Ila az emberek lelki világában tovább vizsgálódunk, először is felmerül az a kérdés, vájjon mi az oka annak, hogy a korlátolt felfogású emberek rendszerint általánosságban szoktak beszélni s azonnal készen vannak mindenről ítéletet mondani és megkövetelik, hogy mindenben igazat adjunk nekik. Ez abban találja magyarázatát, hogy az ilyen embereknél nemcsak a szerénység hiányzik, de némi sejtelemmel bírván gondolatszegénységükről vagy felületességükről, ezt eltakarni igyekeznek, tehát egy-egy általános szólammal iparkodnak kerülni a helyreigazítást vagy rendreutasitást. Azért mind g készen vannak az ilyenforma szólammal: „igy gondolom én is", „azt akartam mondani én is." Az ilyen emberek rendszerint mindent jobban vagy másképen akarnak tudni s az ellentmondásokat nem tűrik s bírálatuk rendesen rosszalás. Az ilyen félszeg felfogású emberek hasonlítanak azon megátalkodott s egyszersmind butasággal határos rossz cselédhez, ki, ha azért pirongatják meg, hogy miért rakott oly sok fát a kályhába a tűzre, másnap szándékosan egész a nevetségjg boszantó keveset rak rá, csakhogy ezáltal utólag mintegy bebizonyítsa, hogy lám!., tegnap neki volt igaza, midőn tulságig sokat rakott rá. Ezt ő maga sem biszi, hanem őnfejüségböl önállóságát akarja érvényre juttatni s szellemi láthatárának korlátoltságával, vagyis elfogultságával elakarja velünk hitetni, hogy ő tud is, jót is akar. Ha az ilyen korlátolt és félszeg felfogású elfogult emberek véletlenül oly pozícióba kerülnek, hol ellenőrző s irányító munkásságot kell kifejteniük kisebb vagy nagyobb környezetben, akkor rendesen elbizakodottakká, önhittekké válnak, mert saját szellemi fölényüknek, érdemeiknek tudják be a vak véletlen folytán elnyert előmenetelüket. Ezek aztán önző zsarnokokká lesznek, kik környezetüktől feltétlen megadást, hódolatot követelnek s mindent letipornak, mi önhittségünk és önzésük cirkulusaiba bele nem illeszkedik. Ott pedig, ahol szellemi fölényt látnak, mely imponál nekik, milyen türelmetlen erőszakoskodásaikkal nem diadalmaskodhatnak, ellepi őket az irigység epéje és a vad gyűlölség, melytől indíttatva képesek még a szándékos hazudozás és rágalom nemtelen fegyvereivel is, a nekik kényelmetlen környezetet, minden lelkiismereti furdalás nélkül szerencsétlenségbe dönteni. Ha aztán az ilyen elfogult kreatúrák önhittsége és gyűlölködő vad indulata, megtévesztés következtében, felülről még tápot is nyer, akkor jaj mindazon szerencsétleneknek, kiket bal végzetük az ilyen egyének ügykörébe sodor, de még jajabb azon ügynek, melynek szolgálatában állanak. Nagy szerencsétlensége a közjónak, hogy ilyen egyénekkel uton-útfélen találkozunk a közszolgálat terén. Az értelmes ambernek az az ismertető jele, hogy nemcsak rosszalni, elitélni, hanem eszélyesen, méltányolni, dicsérni is tud. Quí bene dislinguit, bene dubet. A finom megkülönböztetések azok, melyekre az emberek ítéleteiknél oly kevés gondot fordítanak és igy észre sem veszik, hogy éppen ezen subtilitások figyelembe vételével igazodhatnának el s találnák meg való hiven az igazi és méltányos ítéletet, anélkül, hogy a kákán csomó keresés kicsinyes útjára tévednének. Az ember szellemi képességeinek határoltsága adja meg annak a magyarázatát, hogy nincs olyan ember a földön, kinek fixa-ideái éppenséggel ne lettek volna, mert ez az emberi gyarlósághoz tartozik ; és igy bátran mondható, hogy az az ember közelíti meg leginkább a teljes józan gondolkodást és minden elfogultságtól ment tisztán látást, kinek a legkevesebb fixa-ideái vannak ; mertjminden egyes téveszme mint mindmegannyi gnóm, uralkodik szellemünk szabad mozgása felett, s szülőanyja számtalan fixa-ideának, végre keserű csalódásnak. Kiknek sajkója az élet tengerén számtalan *) Szemelvény Rédl Ferenc áll. iskolai tanitó Önismeret, emberismeret cimü müvéből, melyre előfizetési felhívást bocsátott ki. IfiQ^án lia oIc s^ J Ó linnf*n P ^nmiml cipő üzletében, Zrínyi Ilona-utca 3. e llíí/fin cipőt akar, § IH ll Í1 s al íl Ili 11H 8 szerezze be, hol a legtartósabb és legelegánsabb •jJ"" 3"* akkor azt csakis Uüllü l ^ y8IIUU i férfi, 001 H gyermekcipők vannak raktáron
