Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-13 / 21. szám
24-ik szám. JSftíRVSBÉK. 1913. március 23. 13 „Szabadság* c. költeményét szavalja Skorla Anna IV. o. tanuló. 8. Járjatok be... Énekli a dalkör. 9. Záró-beszéd. 10. Rákóczi-induló. Énekli a dalkör. A róm. kath. iskolában márc. 15-énsk emlékünnepélyt szombaton, 15-én délelőtt a órakor tartják. A Hymnuszszal kezdődő s Szózattal befejezendő ünnepély számait hazafias szavallatok egy és két hangra betanult alkalmi énekek s a nap jelentőségének megmagyarázása s méltatásra fogják képezni. Az izr. elemi iskola f. é. március hó 15-én a szabadság, egyenlőség es testvériség emlékünnepén d. e. 9 órakor ifjúsági istentiszteletet tart. A községi polgári leányiskola március 15 én délelőtt 10 órakor az intézet tornatermében ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Oláh Károly. Fohász. Énekli az iskola daloskőre. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Mikecz Magda IV. o. t. 3. Oltár előtt. Irta Várady Antal. Szavalja Hrancsák Sári IV. o. t. 4. Petry-Szentgály. A branyiszkói pap. Szavalja Jakobovits Erzsi IV. o. t. Zongorán kiséri Zoltán Böske IV. o. t. 5. Március 15-én. Irta Ábrányi Emil. Szavalja Izsó Jolán IV. o. t. 6. Endrődy-Abrányi. Tárogató keserve. Énekli az iskola dalosköre. A polgári fiúiskola d. e. 11 órakor tartja emlékünuepélyét a következő műsorral: 1. Ébresztő. (Bajza—Perényi). Előadja az énekkar. 2. Oda. (Ábrányi E.) Szavalja Hankovits Pál IV. o. t. 3. Rákóczi. (Petőfi- Geszler). Élőadja az énekkar. 4. Rákóczi zászlója. (Szentgály Gy.) Melodráma. Szavalja Weinberger Jenő IV. o. t. 5. Ima a hazáért. (Bánk—bán operából.) Előadja az énekkar. 6. Emlékbeszéd. Tartja Tomcsik József IV. o. t. 7. Nemzeti zászló. (Huber Károly.) Előadja az énekkar. 8. A hazáról.- (Petőfi S.) Szavalja Gőrömbey Gábor IV. o. t. 9. Bordal. Bánk-bán operából. (Erkel F.) Előadja az énekkar. 10. Mikes. (Lévay József.) Szavalja Horváth Gyula III. o. t. 11. Csatadal. (Petőfi—Végler.) Előadja az énekkar. A Kereskedő tanonc iskola ,Otthon"-ának tagjai f. hó 16-án d. u. 2 órakor az ág. h. ev. központi iskola dísztermében tartják hazafias ünnepélyüket a következő műsorral: 1. Himnusz. Énekli az ifjúság. 2. Megnyitó. Tartja Szuchy Sándor III. o. t. 3. Talpra magyar. Irta Petőfi S. Szavalja Fenyves Márton I. o. t. 4. Petőfi és Jókai. Irta Ábrányi Emil. Szavalja Bán Zsigmond II. o. t. 5. Nemzethez. Irta Petőfi S. Szavalja Róth Sándor III. o. t. 6. Ünnepi beszéd. Tartja Szamuely László III. o. t. 7. Márciusi ifjak. Irta Petőfi S. Szavalja Murányi Adorján I. o. t. 8. A haza áruló. Alkalmi színjáték. Irta Erdélyi Zoltán. Előadják Szuchy Sándor III. o. t., Bobik János III. o. t., Goldstein Ábrahám III. o. t., Demeter Sándor II. o. t., Orosz Péter II. o. t., Murányi Géza II. o. t. és Murányi Adorján I. o. t. 9. Szózat Énekli az ifjúság. A közs. iparostanonciskola, a tanulók köréből szervezett .Otthon* ifjúsági önképzőkör közreműködésével f. évi március hó 16 an délután 3 órakor a városháza dísztermében tartandó ünnepélyének sorrendje a következő: 1. Nemzeti ima. Zen. Sz. Nagy József. Szövegét irla : Désy Sándor. Énekli az „Otthon" dalköre. 2. Erős hit. Irta Ábrányi Emil. Szavalja Szikora Mihály. 3. 1848. márc, 15 és a szabadságharc. Irta és felolvassa: Vrabely József. 4. Élet vagy halál. Irta Petőfi. Szavalja Gruber Géza. 5. Nemzeti dal. Irta Petőfi. Zen. Sz. Nagy Károly. Énekli az „Otthon" dalköre. 6. Szabadság ünnepén. Irta Illyés Bálint. Szavalja Gyurcsán Pál. 7. A rab. Irta Petőfi. Szavalja Revacskó Gyula. 8. Nemzeti zászló. Zen. Huber Károly. Énekli az „Otthon* dalköre. 9. A hazaszeretetről. Irta Szabolcska M. Szavalja Kamenár Károly. 10. Isten csodája... Irta Petőfi. Szavalja Gregori János. * * * A „ Gazdaszövetség ifjúsági egyesülite* a Benkő' és Súlyán bokori dalárdák bevonásával a szövetság nagytermében március 15-én d. u. a városi ünnepség után hazafias ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Megnyitó beszéd. 2. Ima. Sándor J.-tői, férti karra alkalmazta Sz. Nagy József, énekli: a Súlyán bokori dalárda. 3. A nemzethez. Petőfi S.-tól, előadja Barta István ifj. e. tag. 4. Vándor madár. Ábrányi Emiltől, előadja Kovács Juliska ifjúsági egyesületi tag. 5. Ünnepi beszéd, tartja Viutórisz László ur. 6. Nemzeti zászló. Hubert K-tól, énekli a Benkő-bokori dalkör. 7. Élet vagyjhalál ? Petőfi S.-tól, előadja Lehoczki János ifjúsági egyleti tag. 8. Kossuth sirja, Ábrányi Emiltől, előadja Barta Ilona ifjúsági egyleti tag. 9. Életre halálra. Rudnyánszky Gyulától, előadja Szuchács András ifjúsági egyleti tag. 10. Budai induló. Jakab J.-tői, férfi karra alkalmazta Szügyi József énekli a Súlyán bokori dalárda. Este 8 órakor a szövetségnél közvacsora, egy teriték ára fél liter borral 2 korona. Természet — társadalom. Mig Angolországban a munkásság a szak' szervezetek utján önálló léttel, céllal biró, öntudatos osztálylyá alakul, addig a francia munkásság zavargó, elégedetlen elem, amely a politai pártok labdajátékává lesz, a politikai pártok a maguk céljainak szitván és használván ki a munkás elégedetlenséget. Igy van ez — hatvan év után — nálunk most; a socialismusnak nem célja a választójog, csak eszköze egy magasabb ideálhoz, amely magasabb eszme teljesen ellentében áll a tőkés, a saját jövdelmezö tulajdonnal biró polgárság érdekével, mint ezt később látni fogjuk. Mindamellett a francia sociologia sokkal radicálisabb és a dolgok mélyére tekintő. Sok az utópia, a gyakorlati kivihetetlenség, de még is közelebb hoz a tisztán látáshoz. A német socializmus szemlélője az angol szervezettségnek és a francia politikai küzdelmeknek, kezdi átgyurn a francia elméleteket. A német nagyképűség belefullad az elméleti bölcselkedésbe, mig végro Marx, Engels és Lassalle oly mélyen világítottak be a dolgok lényegébe, hogy a sociologia az ő meg állapításaikon épült fel. Marx a socialismus megváltója, ő reá esküszik mindenki, neve ismertebb, mint a Napoleonné. Marx a történelem ismerés Darwinja, az emberi társadalom természettudósa. Kedves olvasóim, aki Marxot nem ismeri, nem lehet modern ember. Marx oly magaslatról szemléli az emberi társadalmat, ahogyan mi nézzük a hangyák, vagy méhek társadalmát. Megtaláljuk-e ott az egyént? az egyes évek eseményeit? az egyesek szenvedései, születését, halálát? Marxnak élettörténete nem fontos, de anynyit szükségesnek tartunk megjegyezni, hogy orvosnak a fia, atyja szabadgondolkozó, ő maga a bonni és berlini egyttemek hallgatója, Bonnban nyújtja be tudori értekezletét és itt óhajtott magántanár lenni. Marx tehát nem egy munkás vezér, hanem egy nagy tudós. Hogy a darwinizmus nagy hatással volt reá, alig lehet kétséges. Engels mondta a Marx sírjánál: Valamint Darwin az organikus természet fejlődési történetét, úgy Marx azremberi történet fejlődési törvényét fedezte fel. Avelin igy jellemez: Amit Darwin tett a biologia számára, azt tette Marx a gazdaságtan számára Szerinte Marx egyetemesebb Darwinnál. Darwin a biologiai és a természettudományi munkának élt; ellenben Marx nemcsak különleges szakmájának mestere, hanem a tudomány összes ágainak, hét-nyolc nyelvnek, az egész európai irodalomnak. Ismerte és szerette a művészetet, költészetet. É^ nemcsak tudós, de a tett embere. Ezer és ezer munkás férfi és nő ismerte és szerette őt, mint gyakorlati forradalmárt, aki többet tett a XIX. század nagy munkásosztályának felrázására, mint bárki és mig élt, abban activ és felvilágosító szerepet vitt. Bámulatosak politikai dolgozatai melyek nagy politikai érzékről tanúskodnak. Oroszországi tanulmánya és Oroszországnak Angliához való viszonyáról szóló dolgozataiban még alapos katonai ismeretei is feltűnőek. Marx főtörekvése gyakorlatilag oda irányult, hogy az utopismus gyakorlati és elméleti tévedéseinek sürü hálóját átszakítsa és mint Földes Béla mondja, az óhajok helyébe a tudomány kérlelhetetlen törvényeit állítsa. Ds irányult e mellett arra, hogy a különböző országokban levő socialisták és munkások nemzeti mozgalmai közölt öszhangot létesítsen. Ezt a közvetítő munkát ő és Engels végezték. Legismertebb müve az Engels-sel együtt irt „Konnunnista kiáltvány*-a. Ezt fogjuk kivonatosan ismertetni. TANÜGY. Meghívó. A f. és k. szabolcsi ref. e. megyékben levő ref. tanító-testületek özv.- árva,- gyám- és nyugdíjintézete f. év március 25-én déli 12—1 óra között Nyíregyházán a ref. iskola egyik termében közgyűlést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívjuk. Szabolcsbáka, 1913. március 4. Szabó Gyula Id. Lüszló Gyula gyámp. jegyző. gyámp. elnök. Tárgy: 1. Az 1912. évi számadás bemutatása. 2. Az 1913. évi költségelőirányzat bemutatása. 3. Szombathy Imre pénztáros állásáról visszavonhatatlanul lemondván, a pénztáros választása a tagok sorából az alapsz. 25. §, (negyedik bekezdése) alapján fog megejtetni. Á választás könnyebb megejthetése szempontjából felkéretnek a tagok, kik a kettős könyvvezetést ismerik és ez állást elnyerni óhajtják, mely évi 240 kor. dijjazással van egybekötve, hogy egyszerű levélben tudassák ezt az elnökkel. (Esetleg ajánlja más az illetőt a pénztárnokságra.) 4 Intézkedés a tem. egyletben több évi hátránnyal tartozó behajása iránt. 5. indítványok. A „Jó Egészség Naptára* szerkesztő bizottsága a magyar nép kezébe oly hasznos és egyúttal nemzeti célt szolgáló és egyszersmind szórakoztató naptárt óhajt adni, am-ly feladatául tűzte ki, hogy a két nagy nemzeti veszedelem a tüdővész és az alkoholizmus ellen harcoljon és emellett a népet felvilágitsa és megtanítsa az ezek ellen való hygienikus és társadalmi védekezés formáira és eszközeire. Ezen közhasznú naptárt a mélt. vall. és közokt. m. kir. miniszter úr folyó évi február hó 26 án kelt 15067—913. sz. rendelete alapján az iskolai halóságok, tanítók és tanerők figyelmébe ajánlom és felkérem, hogy elterjedését saját hatáskörűkben előmozdítani szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1913. márc. 7. Dr. Wiit György, kir. tanfelügyelő. Fiirdökedvezmény. A vármegye összes állami népiskolai tanerőinek figyelmébe ajánlom a vk. min. ur következő rendeletét: A buziási gyógyfürdő igazgatósága az áll. tisztviselők, altisztek és szolgák, valamint azok családtagjai részére a f. évi előés utóidény tartama alatt, vagyis május 15-től junius 20-ig és augusztus 15-től, szeptember végéig a fürdők árából (a moor fürdők kivéte3 a s CD Alkalmi ajándékul blumberg józsef rendkívülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerkazet- K^ZtyÜ, tÖtSZei' éS fÜZOgyáráb&Il <Tr Timfe l ták két koroná-tól i| feljebb kaphatók Nyíregyháza. Kath. Paróchia épület. Telefon sz, 96. Alapíttatott 1880. Szabott árak. o> N ® •z ©
