Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-09 / 20. szám

4 20-ik szám JffifelDÉK. 1913. március 9 sával létesítette az uj köztársaságot. Ekkor szavaztatják meg a népet minden cenzus nélkül és igy választják meg elnökül 7 és fél millió szavazat közül 5 és fél millió szavazattal Bonaparte Lajost. Kinek volna kedve foglalkozni a tömegek lélektanával? Érdemesjvolna pedig! íme, a csaknem félszázad előtti dicsőség nymbusa vesz körül egy nevet és annak varázsa átfogja a lelkeket. Gondoljunk Kossuthra és e név csodás varázsára! Jognélkülíek. Irta: Tóth József. IV. Láttuk az évszázadokon át féltve őrzött nemesi előjogok élethalál küzdelmét a liberális eszmékkel. Mielőtt kijelölt utankon tovább haladnánk s előbb emiitett célunkat elérnők, szenteljünk néhány percet az általános emberi jogok oldalhajtásaként mind magasabbra növekvő polgári és politikai jogoknak. Ezek közt a legfontosabb: a választójog kérdésének. Ez az a kérdés, mely ma az egész világ figyelmét leköti, ébrentartja. És nemcsak a szociális s fájdalom! a kulturális kérdéseknél is jobban foglalkoztatja a társadalom minden, de leginkább alsó rétegeit. „Jogot a népnek!" Mintha e kiáltásban volna kifejezve mindazon üdv és boldogság, mit a földi lét halandónak adhat. Mintha az 1848. csak álom volna s jogait a nép nagyrésze még most sem élvezné, oly hangosan kiabálja e szavakat utcai tüntetések alkalmával a nép majdnem minden rétege. A tömegnek mennyiben van igaza, szintén nem ide tartozó kérdés. De mert az a tömeg, mely magát meg ma is az alkotmány sáncain kivül állónak mondja, számban felülmúl minden más érdekcsoportot s mert mi a társadalmi tényezők minden rétegének jogos kívánságát kielégíteni szeretnők, midőn itt a köztisztviselők jogaiért küzdünk; kell, hogy ne térjünk ki a kérdés elől. talt szigorúsága, továbbá az a körülmény, hogy az egész ország el volt zárva a küllőidtől; japáni emberre halálos büntetést szabott a törvény, ha a kormány engedélye nélkül külföldre akart menni, idegen nyelvet tanult, vagy keresztény hitre tért, hasonlóképen szó nélkül fel kellett koncolni minden idegent, aki Japán szent földjére merte tenni a lábát; csak a német alföldiek jelenhettek meg évenként egyszer, egy hajóval a nagasakii kikötőben, mint némelyek állítják a keresztények üldözése körül tett szolgálataik elismerése képen. 250 évnél tovább tartott a Tokugajvák uralma s az ország virult és boldog volt, de 1854-ben hirtelen vége lett a gyöngyéletnek. Az egyesült államok kényszeritették először a yedói kormányt kereskedelmi és hajózási szerződések megkötésére, bizonyos kikötő városoknak az idegenek előtt való megnyitására, majd sorra következtek a többi hatalmak. A japáni nép vad ellenszenvvel nézte a beözönlő idegeneket s mikor kitűnt, hogy minden szerződés, amit az idegenek hadihajóik segítségével kierőszakoltak, s egyértelmű Japán kiszipolyázásával, a forradalmi hangulatot már nem lehetett féken tartani, Az elégedetlenek az akkori Mikádót Kómei tennót, majd ennek fiát a nemrég elhunyt Mutsuhittót sürgették, hogy csapja el a Tokugawákat, akik az országot megvédeni nem tudják. Hosszas forrongás után 1867-ben a császárpártiak ismételten megverték a Tokugawák híveit, mire 1868-ban Mutsuhitó bevonult Yedóba és maga vette kezébe az ország gyeplőit. Tudvalevőleg ezen kérdés a választói jog kérdése. Fokozatos (plurális) vagy általános, titkos legyen-e az? Gróf Andrássy Gyula minisztersége alatt készített javaslatnak nyilvánosságra hozatala alkalmával a „Huszadik század" társadalomtudományi magyar folyóirat szerkesztősége e tárgyban 30 külföldi szaktekintély véleményét kikérte s a beküldött vélemények az 1908. évi dec. 21-iki számban közzététettek, honnan összeállítottuk a következő táblázatot: A s z a k t u d ó s ín — ti w vál. o Neve foglalkozása jog hive 1 Alfréd Fanillée Institut de Francé bgja 1 ± Emil Reich bécsi egyet, tanár, művészeti sociálpolitiku? 1 bécsi egyet, tanár, művészeti sociálpolitiku? 3 Kart Kautsky Neu Zeit főszerkesztője, német sociáldemokrata 1 4 Ferdinánd Tünnies kiéli egyet, tanár 1 b Achites Loria turini egyet, tanár 1 ti J. Castberg Norvég igazságügyminister 1 V Ernst Mach ny. bécsi egyet tanár, császári akad. tanár 1 8 Walter Crane modern eszthetikus 1 9 Georges Renard College de Francé tagja 1 lu Ott i Bauer bécsi „Kampf" szerkeszt. 1 11 A. Forel természettudor és sociolog. 1 12 Michelangelo Vacaro római egyet, tanár 1 ia T. G. Masaryk prágai egyet, tanár 1 14 G, Serg római egyet, tanár, antro1 G, Serg pologus és sociologus 15 Joseph Reinach francia parlament tagja 1 16 G. D. Greef bruxellesi egyet, tanár 1 17 E. Vandervelde belga parlam. tag, tanár 1 18 Rohert Michels turini egyet, tanár 1 16 Keir Hardie angol parlament tagja, hirlapiró 1 20 E. Waxweilor bruxellesi tanár, Institut Solvey igazgatója 1 21 E. Ramsay Macdon. angol par amenti tag, 1 22 sociologus 22 Theodor Barth német liberális pártvezér 1 23 Yves Guyot volt francia minister, 1 Yves Guyot pártvezér 24 Jean Grave .Tempe Noueauy" szerk. 1 25 Georg Brandes dán szépíró és publicista 1 26 Alfréd R. Wallaee világhírű természettudós, Land Nationalisat. L. eln. 1 27 M. Nordau párisi iró (honfitársunk) publicista 1 28 Freiher von Hoeh osztrák reichsrath tagja, Frei Schule elnöke 1 29 E. A. Ross wiskonsini egyet, tanár 1 30 H. v. Gerlach német reichsrath tagja, nemzeti sociálista 1 Összesen 26 '1 Mutsuhitó kétségtelenül a legnagyobb uralkodók egyike volt, a kiről a világtörténelemből >. tudomásunk van. Kormányai kezdettől íogva sűrűn változtak, { de az ő uralkodói programmja változatlan ma\ radt, aminek megvalósításában logföbb támaszát j| a minden áldozatra kész japáni hazafiságban | lelte. Közigazgatásnak, közegészségügynek, közoktatásnak, honvédelmi rendszernek európai mintára való átalakítása szinte mesés könnyedséggel, úgyszólván máról holnapra történt, sőt még külön kell hangsúlyozni, hogy a nyugati intézményeket nem is vették át szőröstül bőröstül, hanem a legtöbbön később nagyon célszerűnek bizonyult változtatásokat eszközöltek. 1877-ben Satsuma fellázadt az uj rend ellen, Saigo Takamori vezetése alatt a régi japáni államrend és erkölcsök visszállitását követelve. Mutsuhitó hadai csak hallatlan erőfeszítés árán boldogultak a rettenhetetlen pártütővel, de alig hogy a polgárháborúnak vége lett, Mutsuhitó maga emeltetett szobrot vitéz ellenfelének Saigó Takamorinak s ezzel az igazán fejedelmi tényével megnyugtatott minden szivet, amely attól félt, hogy az európaiasodás véget fog vetni a régi japáni lovagiasságnak. Leghívebb munkatársa volt Mutsuhitónak Ito Hirobumi, ugyanaz az Ito márki, aki 1909. évben mint Korea alkirálya Kharbínban orgyilkosságnak esett áldozatul. Ito, épugy mint Hideyoshi, parasztsorból emelkedett egyre magasabbra. Legnagyobb érdeme a japáni alkotmány megteremtése, melyet Mutsuhitó, a nélkül hogy bárhol az országban Tehát az eredmény az, hogy 30 tudós szociologus közül 26 feltétlenül általános titkos választói jog mellett és csak 4 nyilatkozott ellene. De hisz ezek kiiltöldi tudósok, akik hazai törvényeinkkel, jogszokásainkkal, népéletünk ezernyi sajátlagos nűanszavaival nem ösmerősök, különleges közjogi helyzetünkkel még kevésbbé, nemzetiségi viszonyainkkal pedig elfogult vélemények által befolyásolvák. Ellenben gróf Andrássy mindezekkel teljesen ösmerős. Vérünkből való vér, igazi jó hazafi, ki azon aggodalmakkal, hogy az általános választói jog behozatala előtt, vagy azzal kapcsolatosan a törvényhozási, törvényhatósági és közigazgatási szervek megerősítendők, nem egyedül áll; ellenkezőleg a nemzet értelmiségének nagyobb fele áll mögötte. A kérdés annyira előtérbe tolult, szociális rugók azt oly feszülten tartják, hogy a megoldás sokáig nem késhet, mi azzal itt bővebben nem foglalkozhatunk anélkül, hogy a felszínen levő napi politikai kérdések hangvegyületébe avatatlanul bele ne beszéljünk. Marad tehát megoldatlanul a mi másik nagy társadalmi kérdésünk: a köztisztviselők fegyelmi jog- és fegyelmi eljárás reform kérdése, melyre most már teljes figyelmünket fordítva annak részleteibe boesátkozni főíeladatunk. V. Remegve fogunk a kérdés megoldásához, mert a köztisztviselők fegyelmi jogának és szolgálati pragmatikájának reformjához minket oly rajongó szeretet köt, hogy azt oly tökéletes műnek szeretnők képzelni, mint szt, Vazul templomát, azt az archilekturai remekmüvet, melyhez, hogy hasonlót a Mester ne építhessen, kegyetlen Iván által szemevilágától fosztatott meg. Ámde rajongás és elfogultság ikertestvérek. Emiatt ingadozva haladunk a cél felé. A feladat nagyságával arányban csak hire is lett volna valami alkotmányt követelő mozgalomnak, a maga elhatározásával 1889- február 11-én Japán és az egész müveit világ meglepetésére császári ediktummal léptetett életbe, proklamációjában azt hangsúlyozván. hogy hazája sorsának intézéséért nem akarja és nem meri egyedül vállalni a felelősséget. Az uj Japánnak egyik legfőbb törekvése az volt, hogy a nyugati népek elismerését vagy legalább érdeklődését kivívja magának; mert minden japáni emberben nagy ambitio, de még nagyobb nemzeti hiúság dolgozik; azonban hiába volt minden jó igyekezet, a gőgös nyugatiak csak nem akarták Japánt komolyan venni egészen az 1894—5-iki kinai háborúig, amikor egyszerre kitűnt, hogy Japán katonai hatalom, amelylyel tréfálni nem lehet. Végzetesen fontos esemény azonban Japán és kelet Ázsia történetében az 1904—5-ikí Japán-orosz háború, mely az oroszok keletázsiai hatalmának majdnem teljes megsemmisülésével végződött, Japánnak pedig megadta a lehetőséget arra, hogy kelet Ázsiában s az egész Csendes Óceánon magához ragadja a vezérszerepet. A háború után Japán a legnagyobb energiával látott hozzá a munkához s ugy tengeri, mint szárazföldi hadereje nemsokára kétszerese lesz annak, amivel az orosz háború megkez- . désekor rendelkezett. • (Folytatjuk.)