Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-09 / 20. szám

4 20-ik szám JffifelDÉK. 1913. március 9 sával létesítette az uj köztársaságot. Ekkor sza­vaztatják meg a népet minden cenzus nélkül és igy választják meg elnökül 7 és fél millió szavazat közül 5 és fél millió szavazattal Bona­parte Lajost. Kinek volna kedve foglalkozni a tömegek lélektanával? Érdemesjvolna pedig! íme, a csak­nem félszázad előtti dicsőség nymbusa vesz körül egy nevet és annak varázsa átfogja a lelkeket. Gondoljunk Kossuthra és e név csodás varázsára! Jognélkülíek. Irta: Tóth József. IV. Láttuk az évszázadokon át féltve őr­zött nemesi előjogok élethalál küzdelmét a liberális eszmékkel. Mielőtt kijelölt utan­kon tovább haladnánk s előbb emiitett célunkat elérnők, szenteljünk néhány per­cet az általános emberi jogok oldalhajtá­saként mind magasabbra növekvő polgári és politikai jogoknak. Ezek közt a leg­fontosabb: a választójog kérdésének. Ez az a kérdés, mely ma az egész világ figyelmét leköti, ébrentartja. És nemcsak a szociális s fájdalom! a kultu­rális kérdéseknél is jobban foglalkoztatja a társadalom minden, de leginkább alsó rétegeit. „Jogot a népnek!" Mintha e kiál­tásban volna kifejezve mindazon üdv és boldogság, mit a földi lét halandó­nak adhat. Mintha az 1848. csak álom volna s jogait a nép nagyrésze még most sem élvezné, oly hangosan kiabálja e szavakat utcai tüntetések alkalmával a nép majdnem minden rétege. A tö­megnek mennyiben van igaza, szintén nem ide tartozó kérdés. De mert az a tömeg, mely magát meg ma is az alkot­mány sáncain kivül állónak mondja, szám­ban felülmúl minden más érdekcsoportot s mert mi a társadalmi tényezők minden rétegének jogos kívánságát kielégíteni sze­retnők, midőn itt a köztisztviselők jogaiért küzdünk; kell, hogy ne térjünk ki a kérdés elől. talt szigorúsága, továbbá az a körülmény, hogy az egész ország el volt zárva a küllőidtől; japáni emberre halálos büntetést szabott a tör­vény, ha a kormány engedélye nélkül külföldre akart menni, idegen nyelvet tanult, vagy ke­resztény hitre tért, hasonlóképen szó nélkül fel kellett koncolni minden idegent, aki Japán szent földjére merte tenni a lábát; csak a német alföldiek jelenhettek meg évenként egyszer, egy hajóval a nagasakii kikötőben, mint némelyek állítják a keresztények üldözése körül tett szol­gálataik elismerése képen. 250 évnél tovább tartott a Tokugajvák uralma s az ország virult és boldog volt, de 1854-ben hirtelen vége lett a gyöngyéletnek. Az egyesült államok kényszeritették először a yedói kormányt kereskedelmi és hajózási szerződések megkötésére, bizonyos kikötő váro­soknak az idegenek előtt való megnyitására, majd sorra következtek a többi hatalmak. A japáni nép vad ellenszenvvel nézte a beözönlő idegeneket s mikor kitűnt, hogy min­den szerződés, amit az idegenek hadihajóik se­gítségével kierőszakoltak, s egyértelmű Japán ki­szipolyázásával, a forradalmi hangulatot már nem lehetett féken tartani, Az elégedetlenek az akkori Mikádót Kómei tennót, majd ennek fiát a nemrég elhunyt Mutsuhittót sürgették, hogy csapja el a Toku­gawákat, akik az országot megvédeni nem tudják. Hosszas forrongás után 1867-ben a csá­szárpártiak ismételten megverték a Tokugawák híveit, mire 1868-ban Mutsuhitó bevonult Yedóba és maga vette kezébe az ország gyeplőit. Tudvalevőleg ezen kérdés a választói jog kérdése. Fokozatos (plurális) vagy általános, titkos legyen-e az? Gróf Andrássy Gyula minisztersége alatt készített javaslatnak nyilvánosságra hozatala alkalmával a „Huszadik század" társadalomtudományi magyar folyóirat szerkesztősége e tárgyban 30 külföldi szaktekintély véleményét kikérte s a be­küldött vélemények az 1908. évi dec. 21-iki számban közzététettek, honnan összeállítottuk a következő táblázatot: A s z a k t u d ó s ín — ti w vál. o Neve foglalkozása jog hive 1 Alfréd Fanillée Institut de Francé bgja 1 ± Emil Reich bécsi egyet, tanár, művészeti sociálpolitiku? 1 bécsi egyet, tanár, művészeti sociálpolitiku? 3 Kart Kautsky Neu Zeit főszerkesztője, német sociáldemokrata 1 4 Ferdinánd Tünnies kiéli egyet, tanár 1 b Achites Loria turini egyet, tanár 1 ti J. Castberg Norvég igazságügyminister 1 V Ernst Mach ny. bécsi egyet tanár, császári akad. tanár 1 8 Walter Crane modern eszthetikus 1 9 Georges Renard College de Francé tagja 1 lu Ott i Bauer bécsi „Kampf" szerkeszt. 1 11 A. Forel természettudor és sociolog. 1 12 Michelangelo Vacaro római egyet, tanár 1 ia T. G. Masaryk prágai egyet, tanár 1 14 G, Serg római egyet, tanár, antro­1 G, Serg pologus és sociologus 15 Joseph Reinach francia parlament tagja 1 16 G. D. Greef bruxellesi egyet, tanár 1 17 E. Vandervelde belga parlam. tag, tanár 1 18 Rohert Michels turini egyet, tanár 1 16 Keir Hardie angol parlament tagja, hirlapiró 1 20 E. Waxweilor bruxellesi tanár, Institut Solvey igazgatója 1 21 E. Ramsay Macdon. angol par amenti tag, 1 22 sociologus 22 Theodor Barth német liberális pártvezér 1 23 Yves Guyot volt francia minister, 1 Yves Guyot pártvezér 24 Jean Grave .Tempe Noueauy" szerk. 1 25 Georg Brandes dán szépíró és publicista 1 26 Alfréd R. Wallaee világhírű természettudós, Land Nationalisat. L. eln. 1 27 M. Nordau párisi iró (honfitársunk) publicista 1 28 Freiher von Hoeh osztrák reichsrath tagja, Frei Schule elnöke 1 29 E. A. Ross wiskonsini egyet, tanár 1 30 H. v. Gerlach német reichsrath tagja, nemzeti sociálista 1 Összesen 26 '1 Mutsuhitó kétségtelenül a legnagyobb ural­kodók egyike volt, a kiről a világtörténelemből >. tudomásunk van. Kormányai kezdettől íogva sűrűn változtak, { de az ő uralkodói programmja változatlan ma­\ radt, aminek megvalósításában logföbb támaszát j| a minden áldozatra kész japáni hazafiságban | lelte. Közigazgatásnak, közegészségügynek, köz­oktatásnak, honvédelmi rendszernek európai mintára való átalakítása szinte mesés könnyed­séggel, úgyszólván máról holnapra történt, sőt még külön kell hangsúlyozni, hogy a nyugati intézményeket nem is vették át szőröstül bőrös­tül, hanem a legtöbbön később nagyon cél­szerűnek bizonyult változtatásokat eszközöltek. 1877-ben Satsuma fellázadt az uj rend ellen, Saigo Takamori vezetése alatt a régi japáni államrend és erkölcsök visszállitását kö­vetelve. Mutsuhitó hadai csak hallatlan erőfe­szítés árán boldogultak a rettenhetetlen párt­ütővel, de alig hogy a polgárháborúnak vége lett, Mutsuhitó maga emeltetett szobrot vitéz ellenfelének Saigó Takamorinak s ezzel az iga­zán fejedelmi tényével megnyugtatott minden szivet, amely attól félt, hogy az európaiasodás véget fog vetni a régi japáni lovagiasságnak. Leghívebb munkatársa volt Mutsuhitónak Ito Hirobumi, ugyanaz az Ito márki, aki 1909. évben mint Korea alkirálya Kharbínban or­gyilkosságnak esett áldozatul. Ito, épugy mint Hideyoshi, parasztsorból emelkedett egyre magasabbra. Legnagyobb ér­deme a japáni alkotmány megteremtése, melyet Mutsuhitó, a nélkül hogy bárhol az országban Tehát az eredmény az, hogy 30 tudós szociologus közül 26 feltétlenül általános titkos választói jog mellett és csak 4 nyilatkozott ellene. De hisz ezek kiiltöldi tudósok, akik hazai törvényeinkkel, jogszokásainkkal, népéletünk ezernyi sajátlagos nűanszavai­val nem ösmerősök, különleges közjogi helyzetünkkel még kevésbbé, nemzetiségi viszonyainkkal pedig elfogult vélemények által befolyásolvák. Ellenben gróf Andrássy mindezekkel teljesen ösmerős. Vérünkből való vér, igazi jó hazafi, ki azon aggodalmakkal, hogy az általános választói jog behozatala előtt, vagy azzal kapcsolatosan a törvény­hozási, törvényhatósági és közigazgatási szervek megerősítendők, nem egyedül áll; ellenkezőleg a nemzet értelmiségének nagyobb fele áll mögötte. A kérdés annyira előtérbe tolult, szo­ciális rugók azt oly feszülten tartják, hogy a megoldás sokáig nem késhet, mi azzal itt bővebben nem foglalkozhatunk anél­kül, hogy a felszínen levő napi politikai kérdések hangvegyületébe avatatlanul bele ne beszéljünk. Marad tehát megoldatlanul a mi másik nagy társadalmi kérdésünk: a köztiszt­viselők fegyelmi jog- és fegyelmi eljárás reform kérdése, melyre most már teljes figyelmünket fordítva annak részleteibe boesátkozni főíeladatunk. V. Remegve fogunk a kérdés megoldá­sához, mert a köztisztviselők fegyelmi jogának és szolgálati pragmatikájának reformjához minket oly rajongó szeretet köt, hogy azt oly tökéletes műnek sze­retnők képzelni, mint szt, Vazul templo­mát, azt az archilekturai remekmüvet, melyhez, hogy hasonlót a Mester ne építhessen, kegyetlen Iván által szeme­világától fosztatott meg. Ámde rajongás és elfogultság iker­testvérek. Emiatt ingadozva haladunk a cél felé. A feladat nagyságával arányban csak hire is lett volna valami alkotmányt kö­vetelő mozgalomnak, a maga elhatározásával 1889- február 11-én Japán és az egész müveit világ meglepetésére császári ediktummal lép­tetett életbe, proklamációjában azt hangsúlyoz­ván. hogy hazája sorsának intézéséért nem akarja és nem meri egyedül vállalni a felelős­séget. Az uj Japánnak egyik legfőbb törekvése az volt, hogy a nyugati népek elismerését vagy legalább érdeklődését kivívja magának; mert minden japáni emberben nagy ambitio, de még nagyobb nemzeti hiúság dolgozik; azonban hiába volt minden jó igyekezet, a gőgös nyuga­tiak csak nem akarták Japánt komolyan venni egészen az 1894—5-iki kinai háborúig, amikor egyszerre kitűnt, hogy Japán katonai hatalom, amelylyel tréfálni nem lehet. Végzetesen fontos esemény azonban Japán és kelet Ázsia történetében az 1904—5-ikí Japán-orosz háború, mely az oroszok kelet­ázsiai hatalmának majdnem teljes megsemmi­sülésével végződött, Japánnak pedig megadta a lehetőséget arra, hogy kelet Ázsiában s az egész Csendes Óceánon magához ragadja a vezérszerepet. A háború után Japán a legnagyobb ener­giával látott hozzá a munkához s ugy tengeri, mint szárazföldi hadereje nemsokára kétszerese lesz annak, amivel az orosz háború megkez- . désekor rendelkezett. • (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom