Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1913-02-27 / 17. szám
27 ik szám. J SÍ YÍSÜTEQ ÉK. 1913. február 20. 2 sületi elnök imája következett, mely az életből hatalmas Íveléssel szárnyalva vitte a hivő lelkeket a mulandóságba, hol elnémul a madár, elhervad a virág, lefut a csillag, bus emlékes zetbe vész a világ dicsősége, a boldogság . . . s csak egy marad örökké. Az ima után lelki pásztori szeretettel üdvözölve a híveket, bejelenti azon örvendetes tényt, hogy az eperjesi theologia nagy nevü tanárát, dr. Szlávik Ma tyást, kiben egykori tanárát tiszteli s kinek nagyrabecsüléssel tartozik, sikerült megnyernie a vallásos estélyre. Dr. Szlávik Mátyás megköszöni a szivelyes üdvözlést, melynek, — mint mondá — méltó kifejezést fog adni a felolvasásban is. A műsor felolvasása u'an dr. Szlávik ismételten megköszönte a szivelyes fogadtatást s megemlékezett azon kedves kapocsról, mely őt Nyíregyháza nagy papjaihoz és az egyházhoz fűzi; felújítja azon érzéseket, melyeknek engedve oly ölömmel jött a múltban és a jelen alkalommal. A modem bajaink c. felolvasásában altalános képet adta a bijoknak, majd pedig a család, iskola, társadalom és a mai sajtóban keresve a bajokat, rámutatott ezek orvoslására. A bajok és bűnök inditó okának az önzést, az önérdeket tartja, mely elvá laszt embert embertől s a társadalmat összeomlással fenyegeti. A családban különös'n a jourozó anyákat tartja hibásnak, kik tehetségtelen gyermeküket nagyzási hoborttal toljak fölfele, mely bűnös hibáért később oly keservesen kell vezekelniök. Nem kalapos belladonnák, hanem jó háziasszonyra van szükség. Az iskola értelmi halmazával eltemeti a szivet, inkább a didaktikára, mint a paedagogiára fekteti a súlyt. Tanit, de nem nevel az iskola a népiskolától kezdve a középiskolán át az akadémiaig es egyetemig. Nem tépelódő filozófusokra, hanem harmonikusan képzett müveit emberekre van szükség, mert ezek döntik el a csatát népek és nemzetek között; ezekre van szüksége az egyhaznak és országnak. Elmondja a tanuló a Hannibal harcokat, a batiyloni uralkodók éveit, de nem ismeri saját földének rajzát, melvbe szülőföldje illeszkedik, mely ápolta egykoron. Bemutatta továbbá a mai társadalmi élet szomorú kulturképeif, azon sajtó pusztítását, mely a bűnösök előtt oly kedves, hogy az irodalom remekeit háttérbe szorítja. Az egyház és h.tza iránti súlyos felelősség erzetének es tudatának, — továbbá az önismeret — s végül a keresztény műveltség, — mely az értelem és a szív összhangzatos képzésében rejlik, — hiányában találja a modern bajokat. Istent imádni, embert szolgálni kell, hogy enyhítsünk a bajokon. Isten dicsőségére, a haza javát célzó szent harcra hívja fel a hallgatóságot. A nagy hatású felolvasást követték a val lásos énekek, melyek remek összhangjaikkal le csendesítve az élet viharatol dult sziveket, a legnemesebb érzéseket váltották ki belőle. A vallásos költemények, lekötne a hallgatóság figyelmét, nngy tanulsággal szolgáltak mind tárgyuknál, mind előadásnál fogva. E szép es tanulságokban oly gazdag vallásos estély fényét emelte az egyházi dalárda is azon vallásos ének által, melyet Titanic hajó szeréncsétlenül járt uiasai énekeltek s melyet — mint az énekek egyik gyöngyszemet — dr. Vietórisz József főgimnáziumi tanar hozta a külföldről s adta ezt a melió magyar ajakra. Krieger Mihály záróimája u»án a hívek a' közös ének hangjai mellett oszoltak szét. Az offertoriumból, melyet Imre Jánosné és Buhmann Andorné úrnők, mint a templomegyesület tevékeny tagjai gyűjtöttek, közel ltO kor. gyűlt -egybe ezen egyesület céljaira. (s ) Kereskedelmi és iparkamara. A Nyíregyházán létesítendő kereskedelmi és iparkamara ügyében kiküldött végrehajtó bizottság e hó 24-én Mijers^ky Béla kir. tan., polgármester elnöklete alatt értekezletet tartott. -Az értekezleten az ügy előadója, Balla Jenő városi pénzügyi tanácsos, ismertette a propa ganda teren eddig tett lépéseket. Bejelentette, hogy az ipartestületek országos egyesületenek elnökét, G lléri M >rt. aki eddig a kamarák decentralizációja ellen foglalt állást, sikerült meggyőznie az uj kamarák szervezésének üdvös voltáról. Előadta, hogy a Bessenyei körnek e hó 22 én és 23 án Ungvártt tartott előadásai alkalmából az ungmegyei és ungvári vezető férfiakkal folytatott beszélgetések során meggyőződést szerzett arról, hogy ezen tényezők óhajtják a Nyíregyházával való szorosabb érintkezést, amit nagy mértékben elősegítene a kamarának Nyíregyházán való felállítása. Indítványára elhatározta a végrehajló bizottság, hogy a már kinyomtatott memorandumot a bevonandó vármegyék összes illetékes egyénei nek és testületeinek, úgyszintén ezen vármegyék országgyűlési képviselőinek megküldi ; hogy Kisvárdát, Nagykállót, Nyírbátort, Ungvárt, Munkácsot, általában a négy vármegye területén levő azon községeket, ahol a propagandának személyes terjesztése az ügyet előbbre viheti, arra vállnlkozó kiküldöttjei által felkeresi s az élőszó erejével igyekszik azokat a mozgalomnak megnyerni. Elhatározta, hogy felkéri csatlakozás'a a szaboicsmegyei gazdasági egyesületet s vármegyénk főispánját és alispánját is. A város, az ipartestület, a kereskedők és gazdak körének, valamint — amennyiben csatlakozik, — a Szabolcsmegyei Gazdasági Egyesületnek külön-külö'i kiállítandó memorandumát a jövő hónap első felében egy 12—15 tagból állo küldöttség viszi fel és adja át a k reskedelemügyi miniszternek. Egyben megbízta az értekezlet az elnököt, készítsen pro grammot — előzetes megkeresés után — a kijelölt városok és községek meglátogatása cél jából, hogy a latogatások eredménynyel jár janak. Mmt az előadottakból láthatjuk, a kamara ügye nagy lépesekkel halad előre Balla Jenő előadó ugy az előkészitesben, mint a kapacitálás terén igazán elismerésre méltó, szinte em berfeletti munkát végez 'Mi hisszük, hogy sikerülni fog az egész erdekeliséget az ügy mellé egy táborba állítani s az esetben nem lehet kétségünk az iránt, hogy az iparunk és kereskedelmünk s ezzel együtt földmivelésünk érdekeinek megóvására, szintjének emelésére^ századokra kihitó, sikeres munkát fogunk végezni. A város nevében Balla Jenő által készített memorandum — mint emiitettük — kinyomatott s abból az ipartestületnél 100 példány áll az érdeklődők rendelkezes ure. Színház. A debreczeni színtársulat ismét elfáradt hozzánk három estére. Természetesen csak a drámai erővel. Természetesen kiérdemesült díszletekkel De nem. Az első előadás III. felvonásában egy kopott zöld bőrganiturát láttunk. Ez volt uj. Hanem a kurta repertoire — az már valami. Három estén —• három uj darab. Ez elismerésre méltó. Kedden a Miniszterelnök, a Nagy Endre tréfája. Ki ne ismerné Nagy Endrét, ki ne becsülné őt sokra, ki ne tudná, hogy a magyar irodalom örök hálára és elismerésre van kötelezve iránta? Budapest és sajtójának méltán dédelgetett kedvence, és ez a magyarázata a Miniszterelnök nagy sikerének. Igaz, hogy nem lép fel világhírre törekvő igénynyel, hanem a mai közállapotok éles satyrája csupán ; azonban nem is szolgál más célt, mint, hogy e satyra keretében egy -- könnyen feledésbe menő vidám estét nyújtson. A miniszterelnök — nagy kujon — kalandkeresés közben véletlenül jut egy fiatal hivatalnok házaspárhoz, a hol hirtelen — rosszul lesz, elájul. Nagy a consternatió. A sajtó foglalkozik a szerencsétlen esettel és — a közvélemény a nagy férfiú és az igénytelen asszonyka között viszonyt sejt. És ez elegendő arra, hogy az ártatlanul meggyanúsított asszony, még inkább férje a közérdeklődés központjába kerüljön, emelkedjék, nőjön, keresetté váljék. Nagyon mulatságos a dolog. Sajnos, az előadás nem nyújtotta mindazt, amire a darab alkalmat ad. Eltekintve Bérczytől, ki egy pár jelenetes episod szerepben kitűnőt produkált, Lajthai-tói, ki a Dr. Vas Jenő szerepében ezúttal is megerősített róla táplált véleményünkben, Szabó Gyula túlzásaival tette elfogadhatlanná alakítását, Kis Mariska pedig merevségével érthetetlenné Benkéné szerepét. Feltűnt L. Farkas Pál. Nagy közönség töltötte meg egészen a színházat. í Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület Köre. A nagygyűlés. A tanítóság küzdelmében minden figyelő egy égő vágyai, titkos sóvárgást, egy jobb kor utáni epedést lát, mely az ébredes korszakát jelenti. Nem kenyérharc ez, mint a legutóbbi országos tanítói nagygyűlés határozatai is mutatják, hanem az eszmek duló harca a láncra vert gondolat felszabadítása. Koldussá tette a középkori felfogás a tanítókat, hogy aztán nyomorult szolgalelkeket formáljon belőle s ez ilyeneket neveljen a gyermekből és népből . . . Figyelve hallgat mindenki az ismeretlen morajra, mely egy tarsadalmi kitöresnek az előjele . . . Megáll a véső Glio reszketeg kezében, midőn látja, mint tepi az elnyomott tanítóság láncait, hogy a világosság felé fordulva haladjon s vezesse a népet előre ! Ezeket a tüneteket mutatta a febr. 23-1 országos tanítói naggyűlés, de mutatta az erőszakot is, az erőt erővel való viszszanyomást. Áldozatok lesznek ! De az eszme, mely világító tűzosz opként vezeti a tanítóságot, érintetlen marad s tanítóról tanítóra szállva megihleti s halad vele: előre! Két ezer tanitó rohant egy hivó szózatra az ország szivébe, hogy rgy szenvedelmes gyűlésen részt vegyen, felemelje tiltakozását a fizetés rendezési javaslatok ellen s állást foglaljon a radikális választójog és az iskolák államosítása mellett. Testvéri ölelő karok várták a tanítóságot a fővárosban s rendőri kardok választották el egymástól. Bizva bizík a tanítóság, mert vele a szent ügy, vele az igazság — mint ezt mutatja a miniszter válság. Küzdve küzd a nemzettel, melyet segítségül hív a nemes harcra — a nemzetért. íme itt a költő jósolta uj szabadságharc, melyet a tanítóknak kell megvivníok. Semaphor. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szám Mai számunk 8 oldal. Közgyűlési naptár. A Nagyhalászi Hitelszövetkezet évi rendes közgyűlését március 2-án d. e. fél 9 órakor tartja a szövetkezet helyiségében. A Szabolcsvármegyei Jegyzők és Gazdák Bankja Részvénytársaság I. évi rendes közgyűlése március 2-án délelőtt fél 11 órakor, saját helyisegében. A „Boni" Gyártelep és Mezőgazdasági R.-T. tizenkettidik évi rendes közgyűlését marc. 9-én délelőtt 10 órakor tarlja Nyírbátorban, saját helyiségében. A Rakamazi Kölcsönös Segélyző-Egylet mint Szövetkezet XIV. évi rendes közgyűlését márc. 9 én délelőtt 11 órakor tartja a községháza tanácstermében. A „Nyirbaktai Takarékpénztár 1913. márc. 25-én d. e. 9 órakor tartja VI ik évi rendes közgyűlését Nyirbaktán, üzleti helyiségében. — Cholnoky Jenő Nyíregyházán. Még élénk emlékezetünkben van az a nagysiker, melyet a kolozsvári egyetem tudós professzora a Sarkvidékekről és Tripoliszról tartott előadásaival aratott. Örömmel jelentjük tehát, hogy a szabad líceum vezetőségének újból sikerült megnyernie Cholnoky drt egy előadásra, 1ha Olcsó és jó I • p PA**!..*! cipő üzletében, Zrínyi Ilona-utca 3. nR7an cipőtakar, | pnRF H ImíH R ^erezze be, Lioi a legtartósabb és legelegánsabb lyULUII, a l[ kor aztcsaki s LIUIIUI U. uumuui férfi, nöi és gyermekcipők vannak raktáron.
