Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1913-02-23 / 16. szám
* 16 ik szám •fÍYÍRSTDÉK. 1913. február 23. 3 A nyíregyházi tanítók értekezlete. Mint a földre sújtott Antheus ertjének teljében, ugy pattant föl a törvényjavaslat által földig alazoU magvar tanítóság az összetarlasnak eddig ki nem próbált, tehát nem i-mert erejével. A tanitoság elkeseredése zújó árada 1ként hat, melynek hangjait hordozza a sajtó messze hangzó szó^ataval s igy az elet zajfolyatnaba ömölve mély nyomokat hagy maga után a társadalom minden rétegében. A re ményt, bizalmat, a béxés türelmet: a csalódás, bizalmatlansag, fékevesztett türelmetlenség vál tolta föl, mely önerejét kész pr bara tenni s bármily eszközőzökkel küldve nyomulni: elóre ! Az ország tanitoságanak izzó hangulata nem hagjta érin'etleriül a szabolcsvármegyei tam'ó ságot sem s a riadó hangjai, mmi a ebihalat lan jelek mutatlak, csata kés zen találta kulturánk elnyomott baicosait. kiknek veszíteniük nem lehet mert nincs mit, csak nyerniök lthet. A lappangó tűz, melyet a kölcsönös ámítás, biztatás és remény takart a külvilág elől, most az első bátor szóra lángra gerjedt, egybeforrasztva az egymástól távol allo kebleket, benne a síív együtt érzett. egyé<t dobogott: a magyar tanügyes tanitoság becsületem k kiváltásáért. A nyíregyházi tanítóság elismeréssel adó/ik igazgatóinak élén Orsovszky Gyulával, hogy az értekezlet egybehivása által alkalmat és módot nyújtottak az érzelmek kifejezesének, az es/mek hirdetésének, a kölcsönös n egertésnek. Ez ertekezlet f. iió 20 an lett egybehiva és megtartva Orsovszky Gyula elnöklete alatt. Jeien voU tanítónők: Bozan Ilona. Ivancso Emma. Jozsa Rózsika, Kubik Róza, Osovszky Marcsa. Tanítok közül részt vetlek: Acél Sándor, B ler Gusztáv, Fábián Ferenc igazgató. Fa" kas János. Fekeíe István, Fiiedman B rta an, Gaal L jos. Gibrienyi Sámuel, Kádár Ioné. Kohn Izsák, Kovács János, Kubacska István, László Zoltán. Lengyel Miklós, Leskó Sándor, Luka Jenő, Macsánszky Lajos, Nandra-sy D. Aurél. N> umann Albert, Neumann Jenő, Pataky Lajos az érti kezlet jegyzőj\ Petriküvic- Pál, Prisztauka Lajos, Ruhmann Andor igaz'. a'o, Sajermann Ferencz. Smiczer A cs'on. Sioil Ernő, Szabó Pál igazgató. Tolnay Pal. Tóth György, Varga György igazgató, Vargha Ferencz. Orsovszky Gyula elnök lelkesedestől álhitot szavakkal nyiiotta meg az éitekeJitet m jd röviden Tsmertetvén ennek célját, felhívta a jelen voltadat annak megbeszelésere mimodon adjon kifejezést a permanens bizottság által egybehívott f. ho 23-'ki népgyűlésen a tanítóságot ért sérelmekri • - I aiaztatásnak s mifde lokális inlézkedé«e r szüíís g' snek. Szabó Pál az iskolafeniai e- a vnros segitő jobb kezet kívánja igenjbe v> nni, mely utóbbin legszebb példa Iglo városa. mely felekezeti külőmbség nélkül, rész aranyo-an segelyezi a fele kezeti tanítókat. Enneliogva s üksege-nek »tartja a sérelmeket tartalma-ó memorandumnak egy alakítandó bizodsag állal val<> m gs/i rkesztését, kérve a hatosá>:okai a sérelmeknek a lehetősé szerinti orvoslását. Kubacska litván az értekezlet első bátor szónoka, ki .. tanítóság közhan gulatának és érzéknek minden kertelés nélkül nyilt kifejezest adva a»lep e Ruhicont s ezzel: jacta est alea. R mutatott a ladikális tanítók hivo szózatára, mehre a tanitosag — elvetve az álszemérem álarcát — ha hallgat, úgy ma mar a szocialisták di..dalra vitlek volna í gvét. A hosszulűrés, békés megadas határjelzőjét lűzte le, amelyen túl a szenvedélyek szabad folyása, hullám összecsapása hajihatja a tanítóságot a legszélsőbb radikálizm^s felé. A nyíregyházi tanítók nemcsak az alá/aiosságot tudtak a legszebben párosiiani az önerzettel, de a békés türelemnek is példaképéi vol'ak az ország tani tósága előtt, melyn -k jutalmául a többi fele kezeti tanítókkal együtt a inellőzest kapták. A nyilt őszinte szó megnyerte az öss'/es jelenvoltak szivét; mert hiszen mi< denki felismerte azt a lángot, melynek lappangó lüzet hordozza Fábián Ferenc hosszasan targvalja a törvényjavaslatban tett m gkülönbőz etéseket az állami es felekezeti tanítók lakbére között, mely hibát a kormány nem tett jová azaltal a kitétellel hogy az iskola fentarlok ezt az állami taniiók S z ő rnTe lakbérevei egyenlővé tehetik. Nandrássy Aurél sürgeti a tanítói szervszetek létesítését, politikai érvényesülését s ily uton véli ügyünk diadalra jutását. Sájermann Ferenc a tanítóság erkölcsi súlypontját a politikai szereplesben keresi; mert, mint a tények mutatják, minden osztály latba vetett politikai súlya lehet csak értékének emelője, a becsülésnek mutatója. Nem az aristokratákból, a nép ezreiből kerülnek ki a tanitók, igy tehát kell, hogy a nép rétegébfc vesse meg a lábát itt keresse, mert itt találja meg támaszszat A néptanítói név ma már fogalommá alakult : a mellőzés es elnyomottság fogalmává, mely körből aki csak teheti igyekszik szabadulni epugy, mint azok az idegenek, kik szívesen társalognak a tanítóval mindaddig, mig nem tudjak. hogy tanitó. Megbélyegzi a törvényjavas Idlnak hat os het-es kitételeit. Megemlékszik a tanítókról s eliteli a megkülönböztetést, melyet férfi es nőtanitók között tesz a javaslat. Leskó Sándor temperamentumos beszédben adott ki fejezest annak, bogy a csalódások után nem riad vissza semmiféle istá val való társulástól sőt, ha kell, a ta.iitoság az ördöggel is cimboráljon. Ajanlja a szocialistákhoz való csatlako zást — nem értve ezalatt a piros lobogó alatti fölvonulast — a szivvel lélekkel való egyesülest. Fazekas János a szög fejere üt azzal a k'jelentes^el, hogy e kormányto! mi jót sem vár, hanem mint az általános titkos választójog hive erre fekteti a súlyt, az uj elemek bevonulásától várja a tanítóság sorsának jobbrafordulasát, a a népoktatás államosítását. Fekete István tel tárva a botrányos lakásbér és viszonyokat támogatja felszólalásával az indítványokat s ezek idő es alkalomszerű voltát. Vargha Ferenc felve szólamlik meg, mert fél, hogy a keserűség oly szavakba találna önteni gondolatait, melyet maga is megbánná. Aláírja Kubacska István minden szavát s csodálkozik a tanítóság eddigi türelmen, hogy nem ment a legszélsőbb határokig régebben. Rámutat azon tényre, hogy a városi tanitók, kik legtöbbet fáradoztak, legnagyobb agitatiot fejtettek ki, csak a rothadt gesztenyét kapták, másnak kaparták azt ki. A megye székhelyén, hol háromszor több lakbér kellene, épen olyan mint egyebütt.^ Orsovszky Gyula elnök miután az indítványokban ellenmondást talal azok összhangba hozatala végett módosítja, melyet egyhangúlag magáévá tett. az értekezlet. Haiározatilag kimondatott Uhát, hogy: 1. Az értekezlet az elmondott sérelmek alapján egy bizottság által memorandumot szerkeszt, melyet ugy a városi, valamint a felekezeti hatóságokhoz eljuttat, kérve az abban foglaltaknak a lehetőség szerint teljesítését 2 A nyíregyházi felekezeti tanitók félkérik az Országos Szövetség vezetőségét, hogy ne mint ilyen, hanem mint magán egyének indítsák meg az akciót az ország összes tanítóinak szervezkedésére, hogy egymással solidarítást vállalva — ha sorsunk ugy fordul — politikai uton is diadalra juttassuk jogos kívánságainkat. 3 A nyíregyházi felekezeti tanitók, hogy az általános és titkos választói jog mellett küzdenek, melynek életbe léptetésétől remélik anyagi helyzetük javulását. Miutsn az értekezlet jegyzőkönyvének hí telesitésével Vargha György és Stoll Ernő bi zatott meg, Orsovszky Gyula zároszavainak lel kesitő ha'ása alatt az elnök éltetesével hagvták el a jelen voltak a nyíltan kifejezett egyűtterzésnek és egyetértésnek színhelyét. Semaphor. Tavaszi lószemle. Nyíregyháza r. t. város területén a folyó évben az állatvásártéren megtartandó tavaszi lószemle sorrendje a következő : Március hó 4 én d. e. 8 órakor az 1—6 tanyac-oport (Alsó , Felsősóskut, Felsőbadur, Jakus, Horváth, Ferenc, Halmos, Bedő, Debrőbokor) Március hó 5-én d. e. 8 órakor a 7 — 14 tanyacsoporl (Dankó, Szeke'es, Füzes, Varga, Antal, Zombori, János, Vajda, Kovács bokor. Március hó 6 án d. e. 8 órakor 15—20 tanyacsoport (Kazár, Szeles, Markó, Bundás, Lakatos, Bánfi, Puposhalom, Sipos, Tamás bokor) Március hó 7-én d. e. 8 órakor 21 — 27 tanyacsoport (Biji, Zöld, Magyar, Nádasi, Verbőczi, Vadas, Belfi, Cigány, Súlyán bokor.) Március hó 10-én d. e. 8 órakor a 28—33 tanyacsoport (Benkő, Mohos, Nadas, Geihát, Róka. Polyák, István, Ujteleki, Salamon bokor.) Március hó 1 l én d. e. 8 órakor a 30—40 tanyacsoport (Szélső, Lóczi, I. II. II. Mándi, Bálint. Kordován, Alsóbadur. Rozsrét bokor. Március hó 12 én d. e. 8 órakor a 41 — 45 tanyacsoport (Kisteleki bokor, Kisteleki és Rozsréti szőlő, Alsó, Felsősima, Nagylapos.) Március hó 13-án _d. e. 8 órakor Alsó, Felsőpázsit, Gugosrész, Örökösfőldek. Március hó 14-én d. e. 10 órakor Királytelek, Ferenc, Gyula tanya, Varjulapos, Belegrád, Görögszallas. Március hó 17-én d. e. 8 órakor az I. kerület (Bethlen, Mező, Pacsirta, Buza, Uj, Vizi, Síp, Rákóczi, Ár.>k, Korház, Ujszőlő, Himes, Kótaji, Holló, Sólyom, Dohány, Erdősor, Kossuth-utca, Kotaj-ut, Szegényház, Buza, Kistér. Március hó 18-án d. e. 8 órakor a II. kerület (Sóstói-ut, Sarkantyú, Kossuth, Keskeny. Körte, Epreskert, Nyírfa, Morgo, Ószőlő, Vay Ádám, Véső, Selyem, Hunyadi, Agyag, Mák, Nefelejts, Tavasz, Ibolya, Szegfű, István, Liliom, Gaza, Bujtos, Bocskai utca, Kossuth, Homok, Zöldség, Pazonyi, Belső-körut, Pazonyi-ut, Morgózug) Március hó 19-én d. e. 8 órakor a III. kerület. (Kállai, Ötvös, Debreczeni, Kisteleki, Maláta, Serház, Szilfa, Csillag, Rozsa, Róka, Bocskai, Közép, Sas, Forgó, Kez, Nádor, Honvéd, Turul, Kert, Vég, Kéz-utca, Ha 1 ház, Temetősor, Vásártér, Inczédi-sor, Hathat, Hatzel, Laktanyatér, Vásártérköz.) Március hó 26 án d. e. 8 órakor a IV. kerület (Deák Ferenc, Széchenyi, Szabolcs, Hatház, Bpthlen, Bercsényi, Zrínyi Ilona, Ér, Károlyi, Vécsey, Kiss Ernő, Damjanics, Szarvas, Virág, Gólya, Akacfa, Zöldfa, Kürt, Csipke, Luiher, Debreczeni Katona, Kigyó-utca, Széchenyi, Kálvin, Gr. Károlyi-tér Laktanyasor.) Március hó 27-én d. e. 10 órakor Vendégfogadok, Csárdák istállói s azon helyek, hol állatok etetés, itatás vagy pihentetés céljából megszállaní szoktak — vizsgálata. Tulajdonosok fentjeizeit időben és helyen egész lóállomanyukat (szamár, öszvér) kötelesek előállítani. A ki lovát a szemlén bemutatni elmulasztja, vagy nem minden lovát mutatja be, ellene az 1888 évi VII. t.-c. 150 § a alapján a kihágási eljárást folyamatba teszpm és költségére helyszínén fog a pótvizsgálat a városi állatorvos altal eszközöltetni. A kik lovaikat a rendes szemlére elővezetni nem akarják, kötelesek ebbeli szándékukat hivatalomhoz a vizsgálat megkezdése előtt Írásban bejelenteni és állatjaikat saját költségükre a vizsgálatra illet ékes Kondrács Ágoston városi állatorvossal (lakik Rákóczi ut. 25) 8 napon belül külön megvizsgáltatni. Azán állatbirtokos, ki állatjaira állatorvos által rendszeresen es állandóan felügyeltet, a szemle határnapját megelőző 3 napon belül lóállományát darabonként saját állatorvosaval is megvizsgáltathatja, az eredményt azonban a városi állatorvossal közölni köteles. A szemlere a tartáson levő kincstári katonalovak, lókupecek és az itt időző vándorcigányok lovai is elővezetendők. Nyomtatványok jutányos áron rendelhetők meg JÓBA ELEK könyvnyomdájában Nyíregyházán. Ignátz 17-52-16 Telífon 128 r « az idény előrehala- __ a II II 8/ dottságanál fogva J\ fj J W mélyen leszállított arban kaphatók divatáruházában.