Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1913-02-16 / 14. szám
14 ik szám. JÍYOTIDÉK. 1913. február 16. 3 Szávay Gyula előadása Mármarosszigeten. — Saját tudósítónktól. — Szépszámú közönség előtt tartotta február 10-én előadását Szávay Gyula a debreceni kamara titkára a mármarosszigeti polgári körben A kamara kérdését fejtegette. A tárgyára nézve ridegnek Ígérkező előadást poétikus lendületű mondataival emelte művészi színvonalra és a két óra hosszatt tartó előadás állandó feszült figyelemben tartotta a több száz főre menő hallgatóságot. Egy pár kiemelkedő gondolatának vázlatát itt adjuk: Milyen bonyolult berendezésű az emberi szervezet. Minden legparányibb szervecske olyan érthetetlen és kifürkészhetetlen, hogy — bár ezrek szentelik egész életüket kilurkészésükre, — a sok evezredes orvosi tudomány máig sem tudta felderíteni azt a kölcsönhatást, munkarészvételt, szolgálatot, eredetet, fejlődest, amit a millió szövet, ideg, sejt, kifejt, végez. — S mégis, mikor a milliárd apró szervecskékből összegyűrődik egy tömeg, mikor organizálódik az ember, milyen egyszerű, áttekinthető szervezet ali előttünk. Igen, a sokfeleséget, az érthetellenséget harmonizálja az ember. Épen igy van ez az ipar és kereskedelem nagy társadalmában. Az egy-egy ipari szakban működő apró emberek érdekeik megóvása végett osztályokban szerveződnek, létrehozzák a szakok érdekeltségeit. Létrejön egy nagy, mondjuk egy ország területen, a fonó, szövő ipar, fűszer, szövet és más kereskedők szakosztálya, melyek osztályérdekeik megóvása vegett, egy függőleges vonalakban abrázolható együtt-cselekvő érdekeltsegeket hoznak létre. Az egy egy helyen létező iparosok és kereskedők tekintet nélkül az ő szakmáik külőnféleségére egy csoportban külön helyi érdekeltségeket hoznak létre, amiket szemben az előbbi függőleges vonalakkal vízszintesekkel ábrázolgatunk. Mi lesz a ket fajta érdekeltséggel? Mindenesetre mindkettőnek a földön kell mozognia! Egymásnak útját keresztül kell keresztezniük, s a találkozási pontokban érdeksurlódásoknak kell keleikezni, ami már itt említett szakoknál is bonyolultságot, hoz létre. Jönnek az osztályokba bele nem tartozók. Iparosok, kik kezdetleges módszerekkel otthon szőnek gyártanak, kereskedők, kik saját ipari gyármányukat adjak el, akik gyárilag gyártanak, ezek mint ideges pontok beleszövődnek a kockába. Du miként az ember a részecskékben levő nagy diszharmóniát kiegyenlíti, akként rendezi a különtéle súrlódásokat az ipari és kereskedelmi súrlódó pontokban a kamara. Mert a kamara nem valami osztály teremtménye, nem is az állam által megalkotott valami, nem valalamely nagy agynak a szüietmenye, hanem egy önmagából szükség folytán organizálódott valami, ami létre jött, organizálódott a természet folytán, miként az ember a szerveknek természetes kivetése folytán. Miniszterek, kik tárcájuk elején nem tudták hogy ez igy van, reformokat akartak belehozni a kamarába, de mindig meggyőződtek, hogy ez olyan teremtmény, mint a kagyló a parton, a fű a réten, a természet alkotta, azon vátoztatni nem lehet. Az első kamara évszázadokkal ezelőtt ugyanolyan volt, mint a mai kamara. S minthogy a kamarák nem mások, mint az ipari és kereskedelmi érdekek gazdasági megóvására létrejött teremtmények, azok mindig csak annyi sulylyal fognak birni, amennyivel az ipari és kereskedelmi osztály bir, amelynek érdekében természetes szükség folytán megalakultak. A gazdaság adja meg a kamara tekintélyét. A cimek, mikkel az állam által elhalmoztatik, a férfiak értelmi súlya, akik által vezettetik, mint csak olyan külső tényezők, melyek mit-mit sem érnek, ha nem gazdag az az érdekeltseg, melynek szolgálatában a kamara létrejött. Nézzünk szét a világ leggazdagabb országaiban. Az angol kamarai elnökök évszázadokon keresztül lord majorok voltak, akik uralSTÍ7¥e kodcikat koronáztak, a francia elnöknek első dolga megválasztásakor követendő gazdasági programmjáról beszámolni a francia kamarának. Az Északamerikai Egyesült Államokban a kamarák, mint gazdasági érdekeltségek kiffjezői képezik azokat a pártokat, melyek közül egyiknek vagy másiknak gazdasági túlsúlya, ugyannak politikai győzelmét is jelenti. Hogy nálunk ilyen szomorúan kishatalmu a kamara, hogy kis tekintélye van, hogy alig veszik észre őket, ez csak annak a szomorú jele, hogy nálunk még kicsi az ipar, jelentéktelen a kereskedelem s ezért jelentektelen azoknak a képletes kifejezője a kamara is. Érvekkel telten beszélt még a kamara céljáról, szolgálatáról, szervezetéről, fennállásának alapjairól, segélynyújtásairól, az ipart és kereskedelelmet egyarant fejlesztő tevékenységéről. Fejtegette, hogy az eszközök rendelkezésre állanak a kamarák céljainak a keresztülvitele ben. Mert független, a kormánynyal közvetlenül érintkező teremtmény, ki egyaránt résztvesz a törvényalkotásban, a szabályrendeletek megalkotásában, sőt minden esetben, ha hozzá for dúlnak, a kereskedő és iparos embereket érdeklő peres esetekben bíráskodik is. Dr. D. S. ' l A fenti tudósításhoz volna egy pár szavunk. Készséggel elismerjük azt, hogy a debre czeni kereskedelmi és iparkamara titkára költői lelkületével akként látja a kamarák alakulását és szerveződését, miként azt Máramarosszigeten hallgatóinak elmondotta. Mi azonban jobban szeretnők, ha a kamarák hivatását inkább a reális élet szempontjából tette volna vizsgálat tárgyává a kamara titkára s a mindennapi élettel igyekezett volna a szorosabb kapcsolat fonalait megtalalni. Mert elvégre is szép, szivet-lelket gyönyörködtető dolog a poézis; de azzal jóllakni nem lehet. Szép dolog a kereskedelem és ipar érdekeit költői szemüvegen keresztül nézni, de ebből még nem lehet az ezeknek fejlesztésére szükséges tanulságokat levonni. Iparunk és kereskedelmünk fejlesztéséhez pedig első sorban arra volna szükség, hogy az arra hivatottak és kiválasztottak megkeressék és megtalálják elmaradottságunk okait és tényezőit s ezen az alapon megmutassák a segítés helyes módozatait. A Gazdasági Egyesület igazgató választmányi ülése. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület gróf Vay Tibor főispán elnöklete alatt február hó 13-án délután 3 órakor tartotta február havi igazgató választmányi ülését. Örömmel vette tudomásul a választmány, hogy a vármegye törvényhatósági közgyűlése az egyesület által előterjesztett uj állattenyésztési szabályrendelet tervezetet egész terjedelmében magáévá tette és elfogadta; mert ez bizonyára hathatósan előfogja mozdítani a különben erős visszaesést mutató köztenyészetünket. A földmivelesügyi kormány által véleményadás céljából leküldött Piricse község közlegelő szerzésében anyagi támogatás iránti kérelmet kedvező véleménynyel ellátva, hathatós támogatásra ajánlotta a választmány. Polgár községnek nyugati fajú szarvasmarha kőztenyészthetését célzó kerelmében a választmány a vármegyéhez oly indítványt terjesztett eiő, hogy az engedély csakis akkor adható meg, ha egyben a nyugati és magyar fajú tenyészet teljesen elkülönítve, külön gulyában legeltetnek vagyis a fajtiszta tenyészet minden más szabályrendeleti intézkedések betartására is kellő biztosíték nyujlatik. Örömmel vette tudomásul a választmány az alispánnak egy előértekezlet javaslata alapján, Nyíregyháza város szarvasmarhatenyésztésének érdekében tett intézkedését, melyben a várost, különösen a nyíregyházi köztenyészetből hiányzó kellő számú és kifogástalan tenyészapaállat fokozatos beszerzésére kötelezte. Előterjesztés alapján sürgős feliratot intéz a választmány a pénzügyminiszterhez az iránt, hogy a dohánybeváltási árak emelésével — a nehez termelési viszonyokra való iek'ntetből — az eddig érvenyben levő kat. holdankénti 40 koronás rendes dohánytermelési előleg 50 koronára, a rendkívüli 80 koronás előleg 100 korinára emeltessék s ezek már a folyó 1913. évi termelesre kiutaltassanak. Tudomásul vette a választmány Jablonovszky József, a rovartani állomás tudós igazgatója által Nyíregyházán február 8-án és Kisvárdán február 9-én a szőlőilonca és szőlőmoly és azok elleni védekezés tárgyaban tartott előadás szép sikereiről szóló jelentést, valamint a Kovácsy Béla gazd. akad. igazgató által a vármegye 6 külső gócpontján tervbe vett: 9A dohány és szőlő műtrágyázásának fontossága és jövedelmezőségi3* cím alatti szakelőadasa érdekeben tett intezkedeseket. A földmivelésügyi miniszternek a vetőmagnak szállítási kedvezményére vonatkozó leiratot szintén tudomásul véve, a gazdaközönséggel azzal a figyelmeztetéssel közli, hogy a szállításhoz az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőségtől beszerzendő igazolvány csatolandó. Végül több tagsági ügyet és uj tagfelvételt intézett el a választmány. Természet — társadalom. Az angol parlamenti bizottság megvizsgálta a gyári munkások helyzetét és nagyon siralmas, mdgdöbbentő állap ltokról referált. A gyáripar hirtelen fellendülése nem adott időt sem ahoz, hogy a munkások minimális igénye felett gondolkozni is lehessen. Egészségagyi követelmények, erkölcsi igények, munkabér igények nem jöttek szóba. Csak az volt kézzelfogható, hogy még igy is suk a jelentkező munkás. Nem csoda tehát ha sok gyermek volt a munkások sorában található. Ezeknek nevük sincs, műveltségük a legprimitívebb; szeméremérzetről szó sem lehet. Anya felnőtt fiával osztja meg az ágyat, leányok férfiak pirulás nélkül öltözködnek egy zsúfolt szobában, mosakodast nem ismernek. Egy 17 éves fiu hirét sem hallotta Londonnak. Egy 16 éves Ktiszlusról azt tudta, hogy régen király volt Londonban. Egy másik szerint Krisztus feláldozta magát, hogy az üdvözítőt megmentse. A fegyencek sokkal jobban vannak táplálva. Égy csődtömegben a gyerekek mint, a csődtömeg részei elárvereltettek. A gyerekek bérbe adattak. Egy londoni plébania szerződést kötött egy gyárossal, ki eszerint minden 20 gyermekre egy hülyét tartozik elfogadni. A parlament politikai pártok küzdőtere. Az angol parlamentben a thory-k és wigh ik pártja küzd egymással; de ezek nem közjogi pártok, hanem egyik az agrár, másik a merkantil érdekek képviselője. Az előbbi óhajtja a gabona vámokat, az utóbbi ezt nem akarja, mert a szabadkereskedelem olcsó gabona mellett a munkabért is olcsóbbá teszi és a gyári produktumokat vámmentesen engedi a fogyasztó piacokra. Amint az agrár párt kerül hatalomra a szabadkereskedelemért azzal áll bosszút, hogy a gyárosokat munkás jóléti intézményekre kényszeríti. A parlamenti bizottság jelentése hozott is ilyeneket létre. De mit használt az, hogy a gyermekek alkalmazását megnehezítették ! A szülők igy nem tudták eltartani őket! Nem is értek ezek az intézkedések semmit sem. — Már egyszer emiitettük, hogy a társadalom jól elhelyezkedettjei közül állanak elő azok a férfiak, kiknek szivük és műveltségűk van és a bajok forrásaira ráakadnak. A Gracelusok és Drusus — patríciusok voltak a girandisták — nemesek, Széchényi, Deák, Kossuth — nem jobbágyivadékok. íme előáll Owen, a gyáros, hogy megjavítsa a munkások helyzetét. Owen egy már 15 éve fennálló new-lanark-i gyártulajdonosának a veje, 30 éves korában veszi át a gyár igazgatását 1804'ben, épen akkor mikor az ipari forradalmak tetőponton állottak. A telepátvételekor siralmas állapotokat talált. Gépiesen, szinte szédülten végezték dolgukat a munkások, kiket Ignátz 17-52-15 Telefon 128 f g az idény előrehala- fX ^^ a p II V dottságanál fogva f\ Q j I U R mélyen leszállított árban kaphatók divatáruházában.
