Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)
1912-08-25 / 34. szám
34-ik szám. « N Y I R V I D É K 1912 augusztus 25. 5 nek s ne tapasztalta volna, hogy miként lehet a mesterséget művészetté varázsolni át s mily fenséges harmoniaban egyesülnek egymással a különböző erők, amelyeket az ember rabszolgáivá tesz. Oh! a diósgyőri kirándulás sokáig feledhetetlen lesz előttünk, hatása kell, hogy ott tündököljék a leendő iparos lelkében s buzdítsa, serkentse, hogy a fél uton sohase álljunk meg, hanem végcélunk a tökéletességre való folytonos törekvés legyen. És itt nagy feladat vár a mesterekre, különösen pedig azokra, kik hazánk ezen egyik legelső vasgyarát már látták. Tudjuk, hogy az emberi elme a maga gyarlóságában hamar felejt, s éppen azért hálás munkát végez az az iparos, aki odahaza elbeszélteti tanulójával a látottakat és hallottakat, egyszersmind feltárja előtte a haladás nagy hasznát nemcsak az embernek önmagára, hanem édes magyar hazánk fejlődésere nézve is. E sorok szerény irója nem hivatott arra, hogy szakszerűen részletezze a különböző műhelyekben látottakat: az izzó vasgerendáknak acélsínné való átformálását, a nyersvasnak folyóvá tételét stb. stb., ezeknek szemléltető leírása nem az én feladatom, célom: röviden méltatni a kirándulásoknak hasznát tanitástani és neveléstani szempontból, hogy ez által az érdeklődést minden vonalon, — amennyire lehet, — felkeltsem s közös erővel már a jövő iskolai évtől arra törekedjünk, hogy e valóban hasznos tanítási és nevelési eszközt a népiskolában is meghonosítsuk. Ma már ugyanis mindinkább kezd kialakulni az a felfogás, hogy, mint fentebb is mondottam: a szemlélet minden ismeretnek az alapja s gyakorlatba kell vennünk a különböző helyekre való kirándulást, mert ezerszer igaz az, hogy nem az iskolanak, hanem az életnek tanulunk s az a tanitó, aki ennek nagy horderejét méltányolja, megragad minden alkalmat, hogy a szemleltetés nagy elvét érvényre juttassa. Ha a fentebbiekben különösen a gyakorlati életre veló nevelés egyik eszközéül pjánlotluk a kirándulást, fonios szerepet a földrajzi, lörtfnelmi, természetrajzi, természettani stb. tudás gyarapítása szempontjából is méltányolnunk kell. Tudjuk, hogy különösen a városi gyermekeknek oly kevés alkalma nyilik a természeti szépségekben gyönyörködni. Az iskolában pedig kárbaveszett munkát végzek például : a folyo lerajzolásával, még a képek is legtöbbször halványan sejtetik a tárgy valódiságát, mig ha c?ak az Ér patakhoz rándulunk is ki s kevés ideig megállunk a polgárok kertészeti telepén s felujitjuk az eddig tanullakat s aztán szives kérésünkkel bekopogtatunk az Irsay-féle vasöntődébe, ahol bizonyosan szeretettel magyarázzák meg, ha csak egy félóráig is pl. a gepek részeit s aztán az iskolában megbeszélgetjük még egyszer, nem tudományos nagyképpel, hanem egyszerű szavakkal a látottakat, majd felhívjuk növendékeinket, hogy otthon is említsék meg a tapasztaltakat, hiszen az édes szüle is hozzáfüzzi a maga gondolatait, hát én azt hiszem, hogy ez a tanítási eljárás többet ér minden nemet mintára szabott mezőgazdasági és beszéd- értelem gyakorlat tanítására szánt képeknél, mert csak a szabad természetben ismerhetjük meg az Istent a maga végtelenségében és jóságában s az egyes gyakorlati helyek válnak igazán jó nevelői eszközzé s szerettetik meg a gyermekkel a munkát s alakítják át idővel hasznos és szorgalmas polgárrá. Minden esetre dicséret illeti azokat, akik már eddig is szokásba vették a kirándulásokat s ez buzdításul szolgál majd nekünk is s módot fog nyújtani, hogy a körülményekhez képest fokról-fokra jobban hódoljunk a szemléltetés nagy elvének. Nem akartam hosszadalmas lenni, de a diósgyőri vasgyár megtekintése akaratlanul is kihozta belőlem ezeket a gondolatokat s azt hiszem, hogy a „Nyírvidék" kedves olvasói, különö-en pedig a szülők és az iskolai hatóságok támogatják ebben is a törekvő tanítóságot, amelynek lelkében, — dacára nyomorúságos anyagi helyzetének, — kiolthatatlan lánggal ég az a meggyőződés, hogy az ő hűséges munkája teheti csak idővel nagygyá, gazdaggá és hatalmassá az oly sokat szenvedett Magyarországot. Szénégető. Fürdői levél. Ószőlöfüred, Szentistván napján. Minekutána augusztus hó 6 dikára virradó éjjel a vén Európa fölött az északnyugati depresszió megerősödött, a délnyugati maximum ellenben delebbre, az északkeleti pedig északabbra tolódott el s 7-én Olaszország északi része felett egy ujabb kis kiterjedésű depresszió jelent meg, mig az angol depresszió valamivel keletre tolódott el, — egyszerre megzavarodott Ószőlőfüreden is az addigi egyenletes kánikulai meleg időjárás. Olyan zivatarok kerekedtek, hogy ilyen szapora villámlásra, dörgésre, sűrű villámcsapásokra és csattanásokra a legöregebb ószőlőfüredi diófák sem emlékeznek. Legalább eddigelé egyikőjük sem tett említést arról, hogy hasonló égiháborukat átélt volna. Nagyobb baj szerencsére nem történt. Mindössze a Ballagó-ut nevezetességei szaporodtak meg két villámütött fával. Azon a tájékon, ahol ez az ut az erdő második nyiladékát keresztezi. Az egyikeo, mintha léniát tartottak volna számára, olyan egyenesen szaladt végig a fán le a földbe, hüvelykujjnyi vastagságú barázdát szántva a kemény tölgy eleven gesztjébe. A kihasított részt hosszú vékony rostokká foszlatva szórta szét. a szomszédos fák és bokrok lombjain. A másik, az előbbitől alig ötven lépésnyire álló fán csigavonalban futott le, körül kerülve a fa derekát. Akad is bámulója elég a két villámsujtott fának. Ószőlőfüred leglustább sétálói is megnézték már, vagy megfogják nézni őket, keresvén, hogy hova tűntek el a villámok a főidbe ? Hátha legalább a farkát még megláthatnák? * A maximumok meg a depressziók jatéka, kivált pedig az Olaszország fölött kerekedett s hatalmassá fejlődött depresszió egyesülve az angol depresszióval, nemcsak ezt a két tölgyfát emelte a nevezetességek sorába, hanem annyira lehűtötte a levegőt, hogy a jól ismert mezitlábak egyszeriben eltűntek. Élőkerültek a szandálok, meg a harisnyák. Befellegzett az uszoda látogatásoknak, még mielőtt a Maurerék Pistája a kötélről lekerült volna. Ellenben az egész Középeurópában mindenütt hulló bő csapadékból annyi jutott Ószőlőfürednek is, hogy már-már a megalakulás stádiumába jutott az „Első Ószőlőfüredi Belvizlecsapoló és Nyárvizszabályozó Társulat." Kovách Dénes például már egészen komolyan hozzálátott az ószőlőfüredi Unter den Linden uton meggyülemlett vizek levezetéséhez. A többi helyeken valószínűleg a szükséges segédeszközök hiányában a dolog a tervezgetésig sem jutott. A fenyegető árvizveszedelem — hala Ószőlőfüred hihetetlen víznyelő képességű talajának — igy is elmúlott, mielőtt komolyabb jelleget ölthetett volna. Annál komolyabb aggodalmakra szolgáltatott okot az a legújabb pápai rendelet, amely az ünnepnapok apasztásáról intézkedett. Hire járt ugyanis, hogy a pápa a Szent István napot is eltörölte. Ez pedig nem kis baj lett volna. Lévén Ószőlőfüreden nem is egy, nem is két Pista, kiket és az ő révükön számos és számtalan jó pajtásokat az eddigi Szent István napokhoz kellemetes emlékek, ebből való következésképen az ezutániakhoz legalább is ép oly kellemetes remények fűztek. Szerencsére ez a hir kacsának bizonyult. Mivelhogy az immár emiitett Maurerék Pistája és nagyszámú barátai és barátnői számára Szent István napján egész délutánra és egész terjedelmében rendelkezésre bocsátódott a Ko rányi villa tágas verendája. Persze megfelelő Telefon szám 96. Alapíttatott 1880. Mervtöszehrényeh min. rend. sz, teljesen felszerelve 6 koronától feljebb valamint egyes részei is SegoBcsóbban. 437-52—7 Telefon szám 96. mennyiségű tortákkal és egyéb hasonló jókkal. Volt ott minden. Muzsikaszó, hegedű, kisbőgő, tánc kivilágos lámpagynjtásig. Még lovagias affér is. A Murányiék Pistája számára a következő vasárnapra halasztódott az Istvánnapja. Nem pápai, hanem apai rendelkezés következtében. Az érdekelt körök egy csöppet sem nehézményezik ezt. Sőt jobban szeretnék, ha minden Pista nevenapját más más vasárnapon tartanák meg, nem egyszerre. Mennyivel több tortát lehetne akkor enni ! A Szent Istvánnapi bucsu egyébként az Erzsébetligetben is jól sikerült. Telve voltak az utak sétálókkal, a lócák pihenőkkel s a lócák környéke meg a bokrok alja uzsonna maradványokkal, ujságpapirosokkal, miegyébbel. Lesz dolga Gerda bácsinak, meg Csörgő bácsinak, mig eltakarítják a bucsu emlékeit! A mi Pistánk nevenapját szűk családi körben ünnepelte meg. Csak az Irsai kisasszonyok vettek részt a „Három"-nál levő kft lócán tartott összejövetelen. A Pista gyerek a Bandi példáin és bámulatos eredményein felbuzdulva, ugrási gyakorlatokkal szórakoztatta vendégeit. Persze a nagy nekikészülődéseknek az eredménye még minimális. Sőt annál is kevesebb. Leguggol ugyan, karjait is meglóbálja, a „Happ!" vezényszót is elhangoztatja, ki is egyenesedik rája, — az a két kis párnás piskóta lábacskája azonban a legnagyobb igyekezet mellett is helyben marad, mint Kaba. De hát nem is megy az egyszerre. A király-unokáknak sem mindjárt sikerült j a Gsalóközt a szekérforgalom elől elzáró osz: lopokon bakugrási gyakorlatokat végezni. Ez idei nyáron meg már sorba veszik őket. A Király unokák különben ugy látszik, szintén erősen készülődnek az Olympiádokra. A birkózásban akarják a világbajnoki cimet elnyerni. C-ak rajta! Weisz Richárd is sok tréning árán jutott hozzá ! Ámbár szépen haladnak a karika-gyakorlatokban is. Már csaknem mindig sikerül, kivált a Lacinak, átbuckombárézni a tovagördülő karikán. Azonban elég legyen mára. Gyerünk, tegyük el magunkat holnapra! Jó'jszakát! Füredi. TJtóirat. Azt a körkérdést vagyok bátor intézni e fürdői levelek olvasói közül az Akadémia nyelveszeti osztályának nagyérdemű tagjaihoz, mit jelenthet ez a szó: „Ambitye" ? A Pista gyerek szókincséből való. Fogalmunk sincs róla, honnan vette. F . . . . i. TANÜGY. A nyíregyházi ág. hit*, evang. főgimnázium köréből. Van szerencsém a m. t. érdeklődők szives tudomására hozni: 1. A jövő 1912/13-ik tanévre az 1—2. osztályba már beirt tanulók szept. első három napján a fölvétel alkalmával kapott i^azolványnyal az osztályfőnöknél személyesen jelentkezni kötelesek. 2. A többi osztályokba való felvétel szept. hó 3, 4, 5. napjain történik d. e. 8—12. óráig és d. u. 3—5-ig a főgimnázium dísztermében. 3. Az általános beiratkozás előtt és pedig szept. hó 2, 3-án a javitó, pótló és magán vizsgálatokat tartjuk meg. 4. Tudatom, hogy a két tantárgyból jav. vizsg. eng. folyamodók az engedélyt kivétel nélkül megkapták s az egy tárgyból javítókkal ugyanazon időben tesznek vizsgálatot. Ezen vizsg. díjtalan, rendkívüli időben azonban dijas. Az egyes osztályokba való fölvételre mindig az előző osztály sikeres elvégzéséről szóló bízonyitvány jogosit. Az V-ik osztályba lépő tanuló előzetesen jelenti ki hogy görög nyelvet fog-e tanulni, vagy a görögpótló tanfolyamba kiván belepni. 5. A fölvétel alkalmával minden nyilvános tanuló az összes iskolai fizetések első felét és Alapíttatott 1880. Sérv-, Kőik- és Haskötők, ^..W^í'K helyemben készülnek. Külön próbaterem. Blumberg József orth. kötszerész Nyíregyháza^ Kath. parochia épílet