Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-08-25 / 34. szám

Nyíregyháza, 1912. Iliin. éYfolyam, 34. szám. yasárnap, augusztus 25. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Élá#zeté»i (altételek: Egész évre R kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TSH S. SSÁM. Telefon Bzátn: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyílt-téri közlemények dija soronként 60 Apró hirdetések 10 szóig 4-0 fill., minden további fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. fillér szó 4 Alkalmi kérdés A körülmények véletlen találkozása Nyíregyházát már is jelentékeny gócponttá tette, előnyére a vármegyének, amelynek mégis érdeke, hogy székhelye forgalmas, kulturális központ legyen és előnyére magának a városnak, amely előny élvezetére Nyíregyháza józan, takarékos népét érdemesnek is tartom. Ez utóbbi méltatásra azért vagyok vonatkozással, mert Nyíregyházának emelkedése még is első sorban magának a népnek, a város lakosságának válik előnyére. Azt se irlam minden vonatkozás nélkül e sorok elején, hogy Nyíregyháza vasúti gócponttá fejlődését a körülmények véletlen találkozásának köszönheti, mert bizony ujabbi időkig ellentétben Debreczennel, mely mindjobban és jobban minden irányban kisugárzó vasúti vonalak utján szívja fel a vidék forgalmát és ennek a forgalomnak előnyeit, ebben az irányban se a vármegye, se Nyíregyháza valami öntudatos tevékenységet ki nem fejtett, sőt annak idején, mikor a Szentmihály— Debreczen közötti vasút kiépítéséről volt szó, mind a két tényező, leginkább még is a vármegye, épen saját érdeke ellen cselekedett, amikor utóbbi jelentékeny, ha jól emlékszem, ma legalább is kétszer annyi értéket kitevő 20000 forintnak az emiitett vasút kiépítésére megajánlásával, aminek néhány várdavidéki bizottsági tag társával, akkor csak e sorok irója volt ellenzője, elősegítette azt, hogy Szentmihály, Nánás, Dorogh, amely jelentékeny helyek lakosságának a vasút létesítését megelőző időben Nyíregyháza volt a piaca, Debreczen forgalmi körébe vonatott és az emiitett helyek lakossága ettől kezdve Debreczen város forgalmát és fejlődését emeli. Ezt a Nyíregyházára és Szabolcsvármegyére nézve szerintem hibás lépést, azóta, sem a vármegyének, se a városnak nem igen volt módjában jóvá tenni, ha csak azt a kis reperationális lépést nem tekintjük, mely szerint utóbb a vármegye még nagyobb anyagi hozzájárulásával, elkésve bár, a Nyíregyháza—Tiszapolgár közötti és utóbb a Nyíregyháza—Nyiradony közötti helyiérdekű vasutakat kiépíttette, illetve megvalósítani segített. Ezenkívül, ugyancsak az érdekelt vármegyei községek jelentékeny anyagi áldozatával, Nyíregyháza maga még csak a nyíregyházi, illetve Nyiregyházavidéki kisvasutak eddig forgalomba hozott vonalai kiépítésének elősegítésével tett jelentékeny lépést, az előbb említett forgalmi veszteség pótlására, amely lépés tagadhatatlanul erősen segítő eszköz is lett arra nézve, hogy Nyíregyháza vasúti gócpontisága, forgalma fejlesztessék. De mindennek, a vármegye és Nyíregyháza város részéről tett lépésnek elvárhatott eredményét, szerintem nagyon mérsékli egyfelől a Csap — Y.-Namény, Mátészalka közötti vasútnak utóbb a Nyírbátor - Debreczen közötti vasútnak és közelesen a Kisvárda—Nyirbakla—Nyírbátor közötti vasutaknak kiépítése, mely az átszelt nagy vidéknek forgalmát, ha nem is egészben, de felette nagy arányban, sokkalta nagyobb arányban, hogy sem azt a vármegye székhelyének, Nyíregyházának forgalma és fejlődése meg ne érezné. Ebben a helyzetben szinte kínálva kínálja magát a Nyíregyháza és vidéke kisvasutak hálózatának tovább fejlesztése. Nagyon örvendetesnek találom, hogy erre nézve már előbb s e lapok utóbbi számában is több hiradás volt arról, miszerint a szóba hozott kisvasúti részvénytársaság a Nyíregyháza - Pazony, Ramocsaháza— Petneháza közötti, utóbbi hiradás szerint a Dombrád—Kisvárda közötti és a nyíregyházi bokor tanyák közötti szárnyvonalainak kiépítését tervezi, sőt kiépítését már meg is kezdette. De szerintem mindez iránynál sürgetőbb és kívánatosabb a vármegye és Nyíregyháza szempontjából a pár évvel előbb már szintén szóba volt, de azóta elhallgatott szárnyvonalnak, t. i. a Nyíregyháza—Nánás közötti vonalnak kiépítése, a mi által Nyíregyháza, a Szentmihály—Debreczen közötti vasút építésével elvesztett, régi összeköttetéséhez visszajutna, ezenkívül vasúti összeköttetés léte. sittetnék, a Nyíregyháza—Nánás közöttj vonal kiépítése által, Doroggal is, amely nek vidéke és lakossága, mint elől emli" tettem, régebben szinte Szabó)csvármegyg" Gyógyszertár az Őrangyalhoz. Irta : Matlák József. Pál Endre nagyot sóhajtott, amint a vonat észrevétlen simasággal megindult az állomásról. Nehéz volna ezt a sóhajtást pontosan, százalékok szerint elemezni. Volt abban mélységes szerelem, volt benne bánat, fájdalom, kétségbeesés, remény és — öröm. Szerelmes volt, régóta szerelmes Áray Margitba. Sokáig nem szólt róla senkinek. Csöndes, hallgatag ember volt, aki csak a könyveinek élt. Bizalmasabb, komoly barátság se fűzte senkihez. Egyszer ugy véletlenül elszólta magát Margit előtt, kivel nagynéha, elvétve találkozott. Nem annyira a szó volt jelentős, mint inkább a félénk megütődés, ami szavait nyomon követte és fölrajzolódott az arcára. Margit észrevette az Endre zavarát és finoman, diplomatikusan vallatni kezdte. És Endre vallott... . Aztán ment minden a rendes uton, mig egy szép napon csodálatosképen — rosszul kezdte magát Endre a Margit társaságában érezni. Dr. Kiss, a kórházi alorvos egyre gyak rabban járt Margitékhoz és a leány egyre figyelmesebb lett az orvos iránt. Endre még el-elment néhányszor a nem is oly régen még annyira kedves házhoz, de az ily látogatások csak arra voltak jók, hogy hatványozódjék elkeseredése és — szerelme. Néha kérdezte. — Mondja meg őszintén, hogy szivei-e engem, avagy nem. Akármi legyen is a válasz : csak jót fog velem tenni. Alkalmatlankodni világért se akarok és ha azt mondja, hogy az én ide jövetelem kegyedre kellemetlen, hát — egyszerűen nem jövök többet. Margit kacagni kezdett. — Hát ki mondta magának, hogy kellemetlen rám nézve a jelenléte ? ! Én nem, az bizonyos! És hogy jön-e, vagy nem, az magától függ. A tetszesére bizom. — Ilyen szavakat már többször halottam — fakadt ki Endre — de határozott választ még soha nem adott. Kérem, esedezem, mondja meg őszintén, nyiltan: elmaradjak-e maguktól vagy járjak ide néha-néha ezután is. — Nem mondhatok semmi egyebet, mint amit már halott. Tegyen ugy, ahogy akar. Csak azt ismétlem : én soha nem mondtam, hogy a maga jelenléte rám nézve kellemetlen. — Bocsáson meg, de ugy látom, kegyed a Richelien tanitványa. Roppant diplomatikus válaszokat tud adni. A beszéd önnél csak arra való, hogy elpalástolja

, amit mondani akar. uti készletek a legjobban beszerezhető Margit felkacagott. — Mig egyrészt köszönöm a hízelgő bókot, mellyel engem olyan kiváló diplomatáként mutat be — önmagamnak; másrészt ki kell jelentenem, hogy én ugy teszek, ahogy akarok és maga is ugy tesz, ahogy akar. — Ez az utolsó szava ? — Ennél többet nem mondhatok. — Ajánlom magamat ! — Isten vele ! Hogy az utcára hogyan jutott ki és mikép került haza, arra Endre a legjobb akarattal se birt visszaemlékezni. Zúgott a feje és elmosódott előtte minden. Csak mikor már régóta otthon ült a diván sarkában, akkor kezdett előtte a történtek emléke feltünedezni. Irtózatos dühös volt — önmagára. Hogy is tudja azt a hozzá annyira közönyös, annyira kacér leányt oly nagyon szeretni?! Szó sincs róla, Margit bájos teremtés, de nincsen-e még tömérdek szép leány a világon ?! Egy kicsit Margitra is neheztelt. Nem azért, hogy talán nem szereti, hanem: mert nem mondja meg nyiltan, őszintén, amit ő már olyan sokszor kérdezett. Nem akart többet Margitékhoz menni. Csakhogy szilárdan megállni e szándék mellett — roppant nehéz dolognak ígérkezett. Az első 2—3 nap csak elmúlt valahogyan, de a többi Kerekes Pál utódánál. Nyíregyházán. Telefon 197 Eredeti angol vászon és iíiszter ruhák mérték után készítve, nyári zephir ingek és rövid alsó nadrágok,szalma kalapok, utazó bőröndök,