Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-08-18 / 33. szám

18 32-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. augusztus 11. toknál elfoglalt tanárok a rendes tanítást azon­ban csak ezen vizsgálatok befejezése után kezd­hetik meg. Nyíregyháza, 1912. évi augusztus hó 1 ső napján. Leffler Sámuel. főgimnáziumi igazgató. 70086 XI—1. 1912. -szam. Pályázati hirdetmény. Az állami kertészetekbe munkások fogad­tatnak fel abból a célból, hogy egy-két év le­forgása alatt e munkások a fagondozásban és a gyümőlcscsomagolásban vagy a zöldségterme­lés különböző módozataiban a kellő gyakorlati jártasságot megszerezvén, mint gyakorlott mun­kások munkavezetőkül az állami kertészeti te­lepeken, vagy magánosok kertészeteiben alkal­mazhatók, vagy községek részére mint vándor fagondozók ideiglenesen átengedhetők legyenek. Amennyiben a zöldségtermelésben kiképzést nyert egyének csoportokba összeállva közös ter­melésre hajlandók lesznek, őket az egyes váro­sok mentén való letelepedésben s külön zöldség­teiepek beállításában államilag is támogatni fogom. A kiképzés folyama alatt az ily állandó munkások a kiképzési telepen minden napszámos teendőt végezni kötelesek és pedig a telepen folytatott üzem természetének megfelelően a munkaidő külön korlátozása nélkül. A munka­idő rendszerint napkeltétől naplementéig tart. Félvételi kellékek: a) nőtlenség, a magyar nyelv birása, leg­alább 17 éves, legfeljebb 30 éves életkor; b) ép, erős testalkat, szervezet, valamint fertőző betegségektől mentességet igazoló orvosi bizonyítvány; c) községi erkölcsi bizonyítvány a folya­modó tartózkodási helyéről. A kiképzés ideje alatt a munkások nap­szám és ellátás fejében személyenként és na­ponként 3 K napszámbért kapnak, mely két­hetenkint, illetve időközi elbocsájtás esetében az elbocsájtáskor fizettetik ki. Ezen munkások napszámosoknak tekintet­nek és erre való tekintettel azon munkások, a akik a gyakorlati kertészeti teendőkben meg­felelő előmenetelt nem tennének, vagy ellenük bármely okból kifogás merülne fel, 3 napi fel­mondás mellett elbocsájthatók a nélkül, hogy emiatt bármi igényt támaszthatnának. A folyamodók közül előnyben részesülnek, akik vizmenti községek mellett gyümölcstermelő vidékeken, vagy oly nagyobb városok közelében laknak, ahol a piac zöldséggel kellőleg ellátva nincs, vagy ahol a zöldségtermelés idegen kéz­ben van. Felvétel végett 1 K-ás bélyeggel ellátott kérvénnyel a m. kir. földmivelésügyi ministerhez kell folyamodni. A kérvényben a folyamodó munkásnak meg kell jelölni, hogy a kertészet melyik ágában (zöldségtermelés vagy gyümölcs ­tenyésztés) kiván foglalatoskodni. A kérvényt legkésőbb 1912. október l-ig kell benyújtani, vagy közvetlenül a földmivelés­ügyi ministeriumnál, vagy pedig az illető köz­ség elöljáróságánál, mely tartozik a beérkező kérvényeket felettes hatósága utján a föld­mivelésügyi ministeriumhoz a fenti időpontig felterjeszteni. Későbben érkező, vagy hiányosan felszerelt kérvények nem vétetnek figyelembe. A folyamodók a fel- vagy fel nem vételről értesítést fognak nyerni. Budapest, 1912. junius 26. M. kir. földmivelésügyi minister. Uj egyetemi é8 főiskolai internátus Budán. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület vezetése alatt álió Főiskolai Internátusba fel­vétetnek a jövő iskolai évre bennlakásra s el­látásra évi 850 K dij ellenében bármely főiskolai hallgatót, nem biró vagy ügyész szülök gyerme­kei is. Az internátus a legmodernebbül és csak 90 hallgató reszére van berendezve, a deák­szobák 2 személyre szólanak. A német, francia és angol társalgási órák díjmentesek. Prospek­tust szívesen küld az Igazgatóság, Budapest, I. Ráth György-utca, Birói Internátus. Lélek analisisok. A Királyról és a Királynéról. 1912. augusztus hó 11. Valami ideges reszketés vonult rajtunk végig és örömre ragadott egész valónkban, valami kedvesen csiklantozott és tetszett hizel­kedően hiuságuknak: egy müvészpár fellépése. Valami ideges reszketés vonult rajtunk végig és egész valónkban lehangolt, valami ingfacsaróan megrázott tönkre silányitotta hiuságunkat: az esőnek megérkezése. Csodálatosan összeölelkezett ez a müvész­pár, a hangulat és sárnak a művésze, könnyekre fakasztott egyszer gyönyörűségünkben, meg­röhögtetett hosszúságúnkban. Nem vagyok események kritikusa. Mindenki ugy gombolja be magába a megtörténteket, amilyen a lelkivilága, mindenki ugy emlékezzék a percek színeire, amilyen érzéseket belőle kiváltottak, én csak egy pár morzsát próbáltam leszedni a dúsan megtömött asztalokról. * * * Előadás előtt. (Az egyik asztalnál csak asszonyok ülnek, hogy kerültek össze, nem tudom, miért ültek igy össze, még kevésbbé tudom, hol vannak férjeik, azt ők maguk sem tudják, de hogy erről a bámulatosan érdekes művészemberről lesz köztük szó: azt tudtam, azt vártam, s egy elröppenő szójátékból mégis halottam.) Egyik asszony (sovány, ráncok húzódnak az arcán végig, látszik, hogy nem sokat kapott, de nem is kereste az élet örömeit, mindig ott álmodott szépekről, vágyakról, ahol azok talál­hatók nem voltak, de ahol előjöttek színesen maguktól, gyáván visszalökte őket; mindig álmodik, de sohasem csókol:) Látjátok kedveseim, még nem tudjuk, kik jöttek, milyenek jöttek, mit hoztak magukkal ezek az emberek, de szeretném, ha játékában ennek a Királynak elveszne a férfi hatása, ha gyönyörű elragadtatájomban nem látnék, nem hallanék, nem érzékelnék egyebet, mint a meg­hamisíthatatlan művészetet. Másik asszony : (friss, fiatal, nem ábrándos, nem gondolkozik, az életet éli, a hogy jön virágaival, csókjaival, örömeivel és elevickél az apró bosszantásai, megbántásai mellett, mindig csókol és sohasem álmodik.) Asszonyok, — mert azok vagyunk, s nem hivatott kritikusok, hagyjuk a művészt, mi közünk a férfiban a művészethez, az élet nem művészet, hanem élet, bár ne hozná magával Király azt a csalhatatlan nagy művészetet, bár ne ragyogna előttünk a művész, hanem az a kis édes, az a kis csókos fiu, aki, aki . .. (Ebben a pillanatban lép ki a művész, szalmakalapja, miben a rajongó hölgyei között soros hódításait viszi véghez, mostjis félrecsapva áll a fején, min hangosan kopognak a szitáló esőcseppek, bus feketéje felöltője alá bújik, vonásainak éles érdekessége elolvadni látszik a tolakodó esőcseppek kopogó danájában, ellen­állhatatlanul ragadó kupléiban neki eresztett baritonjába zotyogó, csoszogó busán zavaró hangokat fuj a nekibátorodott esőhad sártolvasztó diadalmassága, mindenki észreveszi, hogy itt meg van hamisítva a szépség, de a művészet i£.) Harmadik asszony: (tagadhatatlan egysze­rűen.) Látjátok a valóság. * * * 11. Előadás közben. (A Királyné első számai után a közönség felvillanyozva a gyönyörűségektől, de meg egy része a vágyaktól is, egy másik asztalnál asszonyok és férfiak ülnek, jól tudom, ezekre kerül most a sor a szünetet kitöltő szereplő had művészt biráló versengésében, hátuk mögé ültem, rájuk nehezkedtem, ők pedig tisztán az én memoirjaim kiépítésére beszéltek igy.) Nő (szeme nagy ragaszkodással csüng a szemben ülő férfiú, férjén, a sorsnak az a titkos, szomorú fantoma lebeg az arcán, hogy soha­sem fogja férjét megcsalni, azok közzé tartozik, kiket még érett asszonyiaságukban is pirulás fog el, ha nászéjszakájukra gondolnak vissza, ki sir, ha idegenek látják gyermekeit, mert a gyermekekben egyedül látja csalhatatlan bizonyi­l tékát annak, hogy tul ment férje-urával a csókok szemérmességén, reszketve félti urát minden idegen szellőtől, férfitől, nőtől egyaránt.) Fiacskám, — én félek, láttad ezt a Királynét ebben a kőnnvüségében, ebben a lobogásában, lehetetlen, hogy téged is el ne ragadjon, lehe­tetlen, hogy téged is a vágyai ezre el ne fogjon, hogy gondolatlan utána ne szaladj és el ne borítsd bőrének meztelen felcsillanását, művé­szete lobogásában égő ajkát vágyaid lihegésével, te te, menjünk, félek, nekünk gyermekeink vannak. Férfi (utálja nejét háziasságáért, burkolt­ságáért, utálja mert fázik, mert reszket már a gondolat szabadságától, bepólylatlanságától, mindentől, ami kissé meztelen. Az unalom un­dorát, ami különben érdekes férfi arcát be­árnyékolja, most ideges csillogás váltja fel, s át akarna látni a színfalak átláthatatlanságán; majd hízelkedve simul feleségéhez, hogy minden szavával jobban megvághassa.) Eredj, eredj te aggódó báránykám, hát felhevít ennek a nőnek a mozgása, felhevít benne az élet ujjongása és megéget a gondolat, hogy ezeket a lobogásokat nem én fogom eloltani. Nő (szemrehányással.) Látod, látod én pedig a Királyban csak a művészetet élveztem. Férfi (taglalva.) De nekem kell, én vágyom, hogy valami felzavarja véremnek csendességét, vágyamnak szunnyodását, valami túrjon belém és kavarja fel az én szándéktalanságomat, az én nagyszerű becsületemet, hogy ne legyek hozzád hasonlová. Nő. (sir.) Férfi (békitőleg.) És én leveszem ezt a sok mindent erről a Királynéról és reárakom az én kis feleségemre és a szobánk elnyúló sötétjében illusiálni fogom az én kis feleségemet, mintha az a Királyné lenne mellettem. (De én már szöktem, nem bántott amit láttam, hiszen imádom ezeket az apró csalásokat, enyelgéseket, simogatásokat, pofonütéseket, hi­szen az élet lüktetéseinek ujjongó szavát latom bennök, de siettem látni a Királynét, amint beszél a körül sereglő férfi csapatnak.) Királyné: Erősen csiklandoztatok gyerekek, majd felfaltatok, de én tűrtem, hogy egy percig álmodjatok rólam, ti szegény koldusok, hogy ringassátok magatokat, hogy tietek vagyok, hiszen odakulcsoltam tekintetetek az én bőröm­höz, lihegésetek ruhám libegéséhez, hogy szúr­jatok át szemeitekkel, hogy álmodjatok át gon­dolataitokkal, de csak egy percig, mert tudjátok meg, valóságban nem vagyok más, mint hűséges, kis felesége ennek a kis királynak. (Ellibegnek, mi is.) * * * Egy pár szót az est rendezőiről is. A Keres­kedő Ifjak magas nivóju estélyének rendezésé­ben tudomásommal három ember követelhet előkelő osztályzást. Az első Tábor Artúr im­ponáló kedvességével, de megtagadhatatlan hozzá értésével; a másik Gorosz Jenő (ki egyébként is szívesen foglalkozik a poétikával, de a Királyné mellett, ugy mondják, egész éjjel rigmusokban beszélt), sokat köszönhetünk az ő fáradhatatlan, becsületes tevékenységének; no meg az én távoli rokonom a kis Dinidani, akiről szemé­remérzetem tiltja beszélni. Hálás köszönet nekik a nagy közönség nevében. Elsán. Telefon azám 96. Alapíttatott 1880. Mertföszekréngeb min. rend. sz. teljesen felszerelve 6 koronától fel­jebb valamint egyes részei is 437-52—6 Telefon sjám 96. Alapíttatott 1880. Seri-, Ildök- és Haskötők, helyemben készülnek. Külön próbaterem. Blumberg József orth. kötszerész Nyíregyháza Katii, parochia épület

Next

/
Oldalképek
Tartalom