Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-08-11 / 32. szám

3 32-ik szára. N Y I R V I D É K 1912. augusztus 11. unok áinak kívánságáról van szó, van-e olyan szülő, aki gyermekeinek és unokáinak ezt a szép és nemes kívánságát ellenezni merné? és van-e olyan szülő, aki gyermekeinek és unokái­nak azt merné mondani: ha nem értei tótul, ne menj a templomba ? Kelt Nyíregyháza, 1912. augusztus 3-án. Ifj. Henzscl András. Érdekes reformok a bíróságoknál. Az igazságügyminiszterium Székely Ferenc minisztersége óta az igazságügyi szervezetek sza­bályaiban igen nagy reformok tervezetét készíti s a tervezet nagy, egészen különös intézkedé­seket kíván életbeléptetni. Most a minisztérium értesítette az igazság­ügyi hatóságokat arról, hogy elkészült a tör­vényjavaslat előadói tervezete s valamennyi igazságügyi hatóságnak megküldötte a tervezet­nek a lényegesebb intézkedéseket tartalmazó kivonatát. A miniszteri leirat véleményt kér az igazságügyi hatóságoktól, mielőtt a végleges szöveget megállapítaná. Csak röviden ismertet­jük azokat a nagyszabásúnak tervezett újításo­kat, amelyeket a minisztérium most elkészült tervezete magában foglal. Nincs többé aktacsomó. A miniszter leirata közli, hogy az uj rendet azuj polgári perrendtartás életbeléptetésével kap­csolatban kívánja megvalósítani. Az uj perrend a birák munkáját megszaporítaná, a birák sza­porítását azonban az államkassza nem bírja, ezért ugy okoskodik, hogy a bírákat az admi­nisztratív hivatalnoki teendők alól felmenti s a birák semmi más egyebet nem dolgoznának, csak tárgyalnak és Ítéletet hoznak. A segédhivatalok, kezelőszemélyzet s a bí­róságok és ügyészségek nem biró alkalmazottai pedig a rájuk szakadt terhet ugy viselnék, hogy megszűnne az akta intézés. A szóbeliség és köz­vetlenség elvét honosítanák meg az adminisztra­tív munkák minden vonalán. Jelentéstételek, vizsgálatok, fegyelmi eljárások, kinevezések, kül­detések ezután nem írásban történnének, hanem szóbelileg, személyes érintkezés és telefon utján, a tisztviselők folytonos utazásával, hivataltól­hivatalig, várostól-városig. A hivatali vezetők­nek — ilyen állás szervezve lesz — pedig a saját hivatalaikban joguk lesz olyan rendszere­ket életbeléptetni, amilyent akarnak és jónak látnak, a törvényszéki elnöknek szintén. A helyes rendszeiek megbeszelése végett állandók len­nének a tisztviselői értekezletek. Nők a bíróságokon. A kezelőszemélyzet tagjai: a tisztviselők és alkalmazottak igy teljesen megszabadulnának az irásmunkáktó). A másolási munkálatok el­végzésére pedig nőket alkalmazhatnának a bíró­ságokon és ügyészségeken. S ennek indokolása­k?pen pedig ezt mondja a miniszteri leirat: a női munkaerő olcsóbb ; a férfi alkalmazottak számára a másolási munkák gyötrők, egyéni érvényesülést teljesen megakadályozók voltak ; a nők és férfiak egy hivatalban való al­kalmazása nem kifogásolható morális szem­pontból, mert a bankok és magánvállalatok irodáiban is bevált az ilyen rendszer; a tisztviselők feleségeik és leányaik szá­mára is nyújthatnak kenyérkeresetet. Ez indokolás két első pontja nem hangzik különösen és kicsinyes, de nem szociális szem­pontból. Azért kifogást a nők alkalmazása ellen nem lehet emelni. A nők alkalmazására kor­látul csak azt állítják fel, hogy házastársak a hivatalban ne kerüljenek fejebbvalói, vagy ellenőrzési viszonyba. Az egyenruha. A tervezet a birók, ügyészek, ügyvédek, jegyzők és joggyakornokok számára tenné kö­telezővé a tárgyalásokon az egyenruha viselé­sét. Az egyenruha talárból és fövegből állana, a tekintély emelését kívánná szolgálni. A birók talárja egyszerű, fekete szinü, a mellen koronás cimer. A kúriai, táblai, törvényszéki és járás­biiösógi birák egyem uhájának megkülönböz­tetését a cimer szne, nagysága és alakja tenné lehel övé. Az ügyészek talárja ugyanilyen. A jegyzőké és joggyakornokoké annyiban külön­bőz, hogy nem lenne rajtuk cimer. Es a talár viselése minden bírósági tárgyaláson kötelező lenne. Az ügyvédek szintén kötelesek lennének a tárgyalás-okon talárban megjelenni, csak a járás­bircsági tárgyalásokon nem. Az ügyvédi talár meghonosításáról a mi­niszteri tervezet a következőket mondja : „Az ügyvédi talár lényegében megegyez­nék a birói talárral, de ettől esetleg a szövet elterő .színében különböznék. Az ügyvédi talár viseletének kötelező volta a fenti korlátok kö­zött igen fontos volna az ügyvédi és birói, valamint az ügyészi funkciók egymáshoz közel álló viszonyának kidomborifása végett. Emelné egyrészt az ügyvédi tekintélyt, másrészt e kül­sőség előreláthatólag alkalmas lenne az ügyvéd és biró közötti viszony javítására is". S hogy ez igy lesz és nem másképen, arra vonatkozólag a katonaságot hozza fel. A kato­naságnál — mondja a miniszter — a kartársak egymás iránti tiszteletét, a kollegiális ragasz­kodást semmi egyéb nem teszi, mint az egyen­ruha. Indokolás uíán még azt közli a tervezet­ből, hogy a birók az Ítélet kihirdetése alatt nem felállással tisztelik meg a királyt, hanem a föveg leemelésével. & Kossuth szobor elhelyezése. i. A városháza előtti téren serényen dolgoznak a Kossuth szobor alapozási munkálatain, melynek elkészülte után ha­marosan elhelyezik arra a szobor fő- és mellékalakjait, ugy hogy a terv szerint a szobor, a kitűzőit időre teljesen készen lesz. Akik a szobor pályázatát figyelemmel kisérték, jól tudják azt, hogy a pályázó művészeknek bizonyos feltételekhez kellett ragaszkodniok, illetve ezen feltételeket kellet betartaniok. Ily feltétel volt eltekintve a szobor árától és megoldási módozatától a szobor elhelyezése is. A pályázók kész terep­rajzot kaptak a városház előtti térről, melynek virág ágyakkal való diszitése és a szobor helyének jóformán pontosan kitűzött alakja, fixirozva volt. Észre vehettük ezt mindannyian, akik a beérkezett pályaműveket nézegettük, hogy a pályázó művészek legtöbbje egy hosszanti alaprajzú alépítménnyel ellátott modellt készített. Ezek közül a legtöbben a főalak Kossuth alakja, a szobor felső főhelyét dominálta, mig az alépítmény két elnyúló oldalára kerültek a mellék alakok. Az ily megoldású pályamunkák között voltak a legszebbek és legsikerültebbek. Azon­ban ezek közül a kivitelre egy sem került, amint halottuk azért, mert ezeknek ára az előirányzott költséget tettemesen felül­multa. A választás a biráló bizottság részéről tehát oly műre esett, mely ugy az ár feltételeinek valamint az egyébb, művészi követelményeknek is megfelelt. A szobor kivitelével, a pályázaton első dijat nyert Betlen Gyula szobrász művész urat bízták meg. Az ő művének alapzata egy fél körben végződő kissé hosszanti téglány, melynek szimetrális tengelye, a városháza főbejáratát és az azzal szemben álló róm. kath. templom főbejárátát összekötő vonalra esik. A szo­bor részleteinek megoldása eltér a szokott sablontól. Az alépítmény félkörű záradéka erősen felemelkedik s ennek tetejében a géniusz ül s mellette jobbra és balra a géniusz ülő alakjától kissé lejebb két mellék alak van hozzá illesztve a szobor felső részéhez. A szobor talapzatának elő részén pár lépcsővel feljebb, mint a föld szintje, áll Kossuth alakja, tehát jóval lejebb, mint a géniusz. Ily elrendezéssel, a pályázó művész ur a szobrot ugy állí­totta. hogy annak eleje, igy tehát az elől álló Kossuth alakja is, a városházára néz. Hogy ezen elhelyezés helyes e nem-e ? — arról most már igazán késő vitatkozni. A jóformán kész mély alépítményt most már elfordítani vagy kiszedni — talán kissé nehéz lenne. Bizonyosan jól megfontolta a szobor bizottság, midőn döntött a szobor vég­leges elhelyezése fölött, s intézkedett, hogy a munkálatokat megkezdjék. Sokaknak igen helyes véleménye volt az, hogy a szobor a térnek vagy a nagy­takarékpénztár felé eső sarkába, vagy az u. n. Benczur-ház felé eső sarkába kap­jon helyet: amelyek közül az előbbi még a leginkább megfelelő hely; ezek bár­melyikén igen szép hátteret kapott volna a szobor. Azonban ha már ragaszkodott a szo­bor bizottság a régebben kijelölt helyhez és azt a városháza elé állította, akkor egyúttal helyesen tette azt is, hogy a szobor elejét a városháza felé fordította. Sokféle érvet lehetne felhozni. Talán mellette és ellene is, de vegyük figyelembe az utcák irányát, melyek a térre irányul­nak. Ezek közül tagadhatlan, hogy a leg­forgalmasabb az, amelyik a vasúttól irá­nyul befelé. Ezen az uton jön be leg­több ember a város közepébe. Nem tart­hatjuk helyesnek ha az ezen uton bejövő, a szobor hátát látná meg először, mely a maga egyszerűségével és különös szi­luettjével igen furcsa képet mutatna, mert ily elhelyezésben a szobor hátteréül még lombos fákat sem lehetne alkalmazni; mig a jelen elhelyezésében a szobor háta mögé, esetleg alkalmazott fák és bokrok igen szép hátterét adnák a szobornak, s a távolság, mely a szobor és városháza között van, teljesen elegendő a szobornak helyes szemlélésére és áttekintésére. Ha a szobor tehát ily elhelyezést nyer és ilyen hátteret, azt hiszem nem lesz kegye­letet sértő semhogy épen véletlenül a templomnak fordit hátat. — k — n, II. A szobrok elhelyezésénél legelső dolog annak eldöntése, hogy a kiválasztott tér­nek melyik pontjai azok, ahol egyáltalán szó lehet arról, hogy oda szobrot helyez­zünk el. Ha a szobor elhelyezésére alkal­mas pontok ki vannak választva, ezek közzül ki kell keresni azt, amely fekvésé­nél fogva legjobban megfelel annak a követelménynek, hogy a szobornak ugy a közvetlen környezete, mint a há ttere T , fi nöi-, férfi- divat és \m]7 rövidáru üzletében 0 Telefon 129. 653-44-52 Napernyők SS Kohn

Next

/
Oldalképek
Tartalom