Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-22 / 54. szám

54-ik szám. JSÍYÍR¥IBÉíC 1912. december 22. <ei, Tóth József gyürei, Makay Ferenc eperjeskei, Reizmann Jenő tornyospálcai, Répánszky litván mándoki. Póttagokul: Barkaszi Károly rzalókai, Rochiitz Miklós mándoki, Szabó István eszenyi lakosok. A nyírbátori járásba rendes tagokul ; Soniossy Ferenc nyirbogáti, Balogh Ferenc nyírbátori, Pikó Béla encsencsi, Irinyi Csaba pócspetri-i, Gencsy Albert kislétai, Vékey Sándor máriapócsi. Póttagokul : Katz Mihály pricsei, Mandel Loránd piricsei, Rusznikó Enánuel máriapócsi lakosok. A nagykállói járásba rendes tagokul :Pethő András, Béres Fefenc nagykállói, KertészJstván kállósemjéni, Nánássy Mihály ujfehértói Jámbor Pal geszterédi, Szakolyi Ignácz sakolyi lakosok. Póttagokul: Pásztor Károly bdnányi, Pelsőczy Béla nagykállói, Horvay Andris balkányi lakosok. A ligetaljai járásba rendes tagokul: Módis Károly, Gencsy Ferencz, Farkas Józse) nyiracsádi, Mezőssy László, Barek István nyílugosi, Dobozy Endre nyiracsádi lakosok. Póttgokul : Bőhm Ignácz nyiracsádi, Halliarszky Lajos nyiradonyi, Szoboszlay Gyula nyiracsdi lakosok. A nyirbaktai járásba rendes tagoki: Kádár Imre nyirbaktai, Jármy Béla, Okcicsányi József laskodi, Blau Frigyes nyirkéríi. Bay Ferencz nyirmadai, Molnár Gusztáv lev.eki lakosok. Póttagokul: Varonyák Lajos óíhértói, Burger István apagyi, Sipos Emil pineházi lakosok. Nyíregyháza r.-t. városba rendes tgokul: Bleuer Lajos, Haas Ignácz, Klár Gusztv, Klár Sándor, Liptay Jenő, Marsalkó Lajos yiregyházi lakosok. Póttagokul: Déri P. Pál^aulusz Márton. Kovács András (János bokor) yiregyházi iakosok. A borellenőrző bizottságok tagjai, megvala^ztattak : 1- Nyíregyháza r. t. város területé : Szik s>:ay Sándor, Szalay Béla nyíregyházi ikosok. •2. A dadai alsó járás területére : DrKorniss Ferencz tiszabüdi, Bagdy Imre tiszalöki ikosok. 3. A dadai felső járás területére: zikszay András ibrányi és Horváth Ferencz bujakosok. 4. A nyirbogdányi járás területé): Elek László és Rosenthál Ferencz nyiregyháziikosok. 5. A tiszai járás területére; Ránszky István mándoki és Reizmann Jenő „írnyospálczai lakosok. ö. A nyírbátori járás területére Hitter Lajos nyírbátori és Vay István vajai ikosok. 7. A nagykállói járás területére : Sayoghy Márton ujfehértói és Nánássy Andor nykállói lakosok. 8. A ligetaljai járás területére: Mis Károly és Barek István nvirlugosi lakosok 9. A kisvárdai járás felső községe nézve (u. m. Dombrád, Szabolcsveresmart Döge, Fényeslitke, Komoró, Pap, Jéke, Tiszanyár, Kékese, Pátroba és Rétközberencs) Boc Zsigmond dombrádi és Nagy Gyula pátrol lakosok ; ugyancsak a járás alsó kőzségeii nézve (és pedig Kisvárda, Ajak, Anarcs, Nyírt Nyirkartasz és Gyulaháza községek) Balog János kisvárdi és Jármy Elek laskodi lakosok 10. A nyirbaktai járás területér Jóna László nyirbaktai és Okolicsányi Istváraskodi lakosok. Ezután még több kisebb-nagyobb mtosságu ügyeket tárgyaltak le és a közgys egynegyed egy órakor véget ért. A magyar nyelv Ugye. Jogos öröm töltötte el Nyíregyház város minden polgárának lelkét, mikor a yó év augusztus havának 4. napján a nyiregázi ág. h. ev. egyház képviselő testülete egyhet lelkesedéssel elhatározta, hogy a temploi istentiszteleteken a magyar nyelv érvényéének az eddiginél nagyobb teret nyit, a tóiryelvü istentiszteletek számának korlátozásává í határozat méltó volt a testülethez, melytmondotta. méltó volt az egyházhoz, mely izlaján hirdeti, lényegében hozdoz^a a fcjiist, az előrehaladást. Lapunk annak idején egy szívvel-lélekkel csatlakozott az örvendezekhöz, mert az augusztus 4-iki határozatban óriási lépést látott a teljes megmagyarosodás utján. E hó 15 én tartott egyházi képviseleti gyűlésen azonban az öreg tótajku hivek köréből érkezett kérvények kapcsán újra szőnyegre került ez a kérdés. A hivek kérvényeztek és nem felebbeztek, mert ezzel is kerülni akarták bizonyára még a látszatát is annak, hogy a szerintük is helyes határozat ellen a formai jog korlátain belől szólaljanak fel s ez által nem kevés ellenségeik szemében ugy tűnjenek fel, mintha ők a magyarság ellen kívánnának frontba lépni. Kérvényeikben a méltányosságra hivatkoznak, mely nem engedheti, hogy az idősebb hivek, kik az <5 külön egyházi ceremóniáikat megszokták, azokhoz ragaszkodnak, kiknek szivükhöz nőttek a régi, kapcsos énekes könyveikben, a Tranosciusban foglalt szép énekek, melyek magyarra fordítva még nincsenek, hagyományos szokásaiktól megfosztassanak. A méltányosságra hivatkozva kérték tehát az augusztus 4-iki határozatnak megváltoztatását s a régi rend fentartását. A képviselőtestület fontolóra vette a kérvények hitéleti indokait s belátva azt, hogy a tót szertartásnak, valamint a tót énekes könyvben foglalt legalább egynehány legszebb éneknek jó magyar fordításának elkészítéséhez több időre van szükség, mint ezt az első alkalommal gondolta, ugy határozott, hogy az augusztus 4-iki határozatot már az 1913. évben csak részben hajtja végre és pedig akként, hogy vásárok vasarnapján és a nagy ünnepek II. napjain a tót istentisztelet helyében és ennek idejében a régi szertartás szerint, de magyar nyelven tartassanak már az 1913. évtől kevdve, ugyanazon határozatnak azon részét pedig, mely szerint ezen istentiszteietek minden hónap első vasárnapjan is magyarul tartassanak, 3 évre felfüggesztette, ami tehát azt jelenti, hogy mihelyt a szükséges fordítások elkészültével lehetséges lesz, ezen felfüggesztés a 3 éven belől is megszüntethető. Ebben a határozatban a kérvényező hivek is megnyugodtak. Ez voit a december 15 iki határozat, amelyet sokan szeretnének ugy magyarázni, hogy ezzel a magyarosodás ügye megbukott, holott ez visszaesés ugyan az augusztusi határozathoz képest, kisebb, de feltetlenül biztosab s hitéleti szempontból ésszerűbb haladás a magyarosodás utján. Gazdasági egyesületi kőzleotény. 1061-1912. A. Meffhivo. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület f. évi december hó 28-an d. e. 11 orakor Nyíregyházán, a vármegyeháza kistermében évi rendes közgyűlését tartja, melyre az egyesület összes tagjait tisztelettel meghívom. Kelt Nyíregyházán, 1912. dec. hó 14. Gróf Vay Tibor, e. elnök. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki jelentés az egyesület 1912. évi működéséről. 2. Az 1911. évi pénztári számadások bemutatása és a felmentvény megadása. 3. Az 1913. évi költségvetés megállapítása. 4. Az 0. M. G. E. igazgató választmányába úgyis mint a G. E. 0. Sz.-nek végrehajtó bizottságába 3 képviseleti tagnak 3 évre való megválasztása. 5. Az egyesület alapító és rendes tagjai által a közgyűlés előtt legalább 4 nappal (alapsz21. §. g) pontja) az elnökséghez esetleg beadott indítványok tárgyalása. Kivonat. Alapszabály 23. §. Az év első felében megtartott közgyűléseken csak azon tagok birnak szavazati joggal, kik tagsági dijaikat és alapítványi kamataikat az előző évekre befizették, a második félévi közgyűléseken pedig azok, kik tagsági dijaikat és alapítványi kamataikat a folyó évre is befizették. Tisztelt Gazdatárs ! Az 1913- évtől kezdődő hatályú adótörvény szerint a gazda tiszta jövedelmei után külön lesz megadóztatva. Ezen adó kivetési alapját vagy a gazda által vezetett tiszta képet nyújtó és megbízható számvitel-számadások képezendik, vagy pedig a kataszteri tiszta jövedelem után tog az a pénzügyi hatóságok részéről kiróvatni. Ugy e célból, de meg a gazda saját lelkiismertének megnyugtatására és a gazdálkodás egészének mint egyes részleteinek állandó tiszta képe érdekében ma már nélkülözhetetlen a megbízható számadások vezetése. Éppen a gazdasági kezeléseinknél ma még nagyban mellőzött gazdasági könyvvitel felfektetése, bevezetése és folytatólagos vitelére alakult az ,Első Gazdasági Könyvvezetési Vállalat" Szolnokon, melynek egyesületünk módot kivánt nyújtani magát, illetve közgazdasági céljait gazdatársaink előtt megismertetni. Ezen Első Magyar Gazdasági Könyvvezetési Vállalat képviselője f. hó 28-án, v gyis egyesületi közgyűlésünk napján, d. u. fél 3 órakor kezdődöleg a vármegyeháza kis termében ugy az általános, mint saját rendszerű gazdasági számvitelükről és számviteli vállalatukról előadást fog tartani, melyre ez uton van szerencsénk gazdatársaink figyelmét felhiva, azon való megjelenésre kérni. Kelt Nyíregyházán, 1912. dec. 21. Teljes tisztelettel a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület nevében Szikszay Sándor, Gróf Vay Tibor. e. titkár. e. elnök. Angyal ön? A szerénység minden esetre tiltja szives olvasóim legtöbbjét, hogy igennel feleljen azonnal e kerdésre. Azonban az is bizonyos, hogy ha nemmel felel, akkor csak egy más allapótja lehet. Az bizonyos, hogy az embereket ma is két részre keli folosztani és pedig nem testi és értelmi erejük szerint, hanem a bennünk való lélek szerint. Két nagy erő működik e földön: jó és rossz és ezek emberi élet által működnek. Nagy harc és háború közben foglalják el egymástól sokszor a lelkeket. A vége azonban minden harcnak az, hogy ha a jó győz és annak engedelmeskedünk, angyalok vagyunk, ha nem ördögök. Hiszszük, hogy ugy az angyalok, mint az ördögök nagy missziót folytatnak e földön. Az angyalok szolgáló lelkek, kik szolgálatra küldetnek ki azokért, kik az üdvösségnek örökösei lesznek. (Zsidókhoz irt levél 114. v.) Az ördődök pedig ördögi lelkek, kik jeleket tesznek, kik elmennek e földnek és az egész világnak királyihoz. (Jelenetek 16., 14), kiknek hatalma vagyon a levegő égen és a lelken, mely most cselekszik a vakmerő emberekben (Efezus 2. 2). Minden emberi lélek a küzdő tere ezen lelkek egyikének vagy másikának. A fellegvár talán csak erős küzdelem után vétethetett be. Talán a harc még most is folyik, de az állandó bennlakó lélek adhat feleletet kérdésünkre. Angyal ön ? Az angyalok nagyban különböznek egymástól, bár a különbözet nem szárnyakon és fényes öltözetben van. Azonban mégis van valami fénylő az arcon s modoron, mely kitetszik, forgolódjék az illető hivatalban, konyhában, műhelyben vagy szalonban. Jó múltkoriban egy nagy világvárosban hajtatott diszes fogatán egy gazdag uri nő és meglátott egy mezitlábos rongyos gyermeket állani egy cipőbolt kirakata előtt. Az uri nő megállította kocsiját, leszáll és a fiúhoz ment. Kis gyermekem — mondá — miért nézel te olyan nagyon abba a kirakatba? — Épen most kérem Istent, adjon nekem egy par cipőt — feleié a fiu . . . Édes anyám azt mondta, ha kérek, ugy kapok. Tengeri, csöves és aasolt, étkező burgonya ró2sa és Wolthmaaa-féle . . ** ... i. 1! *.r> Ijn.n. iinlr n 1 r\ rt r»i o rt <i a o l-i K rmr»iórói"t mor»\jfítoli»S G^iiroc! a iíj >ilf> tnlra t paatia lpvplilí»cr lrpriinl•M ») ' ' ~ • l . — j-, « sakis waggönteteit azonnali sálinra keresünk a legmagasabb napiárért megvételre. Szives ajánlatokat csakis leveiileg kérünk ' ' .Anr'nnlo

1' lorm^nv í/ivihi onritA ifcvfei, Bocskay-u. 26.; avagy főtelepünk cimére; Budapest. iX,, Lónyay-u. 9. szánunk 13S 32. címezni az „AgriCOla" terménykivibi: ?? IC i