Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-19 / 53. szám

4 53-ik szára. JSÍYÍRlflDÉK. 1912. december 19 A kereseti viszonyok javításának általános szükségét mindenki és mindenkor hangoztatja, de talán sohasem hangoztatható jobbkor, mint ilyenkor tél előtt, amikor a tél rettenetes lehe­tőségei elől való félelem — amelyhez most még egy háborús eshetőség rémei is hozzá­járulnak — foglalják el a kedélyeket. Hogy a kereseti viszonyok javítására mi­lyen intézkedéseket lehetne és kellene tenni, ez a kérdés már egész más rubrikába tar­tozik. Szinti Az előre hirdetett repertoire némi válto­zást szenvedett. Az Ostrom és A farkas került szinre. Nóra helyett szintén A farkas. Az Ostrom Bernstein alkotás, tehát a francia konyha legjelesebb csemegéi közül való. Tárgya röviden, hogy a hatalmas, nagyszabású poli­tikus, szónok és pártvezér ellen csúnya intrika folyik. Kikaparják, hogy 30 évvel ezelőtt — megfeledkezett magáról, bünt követett el és legjobb hivei — az intrikusok — arra kény­szerítik, hogy a nyilvános rágalmazót biróság elé állítsa. És épen akkor történik ez, midőn egy nemes érzésű, szép lelkű leány vallja be neki szerelmét. A küzdelem nehéz, mert a hős becsületes ember, tudja, hogy az állítás, mely őt bemocskolja, igas. Ámde gyermekeiért, a 30 éves .önzetlen és igaz köztevékenységért meg kell menteni a látszatot; a küzdelem eredmé­nyes. A hős a kártyákat keverő intrikus múlt­jában egy űrt panamát fedez fel és ezzel kény­szeríti öt és rágalmazóját a leszerelésre. Sze­relme és becsülete azonban nem engedi, hogy a sikerrel végződő harcznak eredményét élvezze; a leánynak bevallja a régi bünt, de elmondja annak körülményeit, a jóvá tételt, az expiálást, legyen tisztán álló a leány előtt egész múltja. És amig gyönyörrel szemléli a leány szerel­mének végtelenségét, lemond a politikai sze­replésről visszavonul a közélettől. Az előadás a lehető legrosszabbak közül való. Merital — a hős — szerepében Zilahy egyáltalán nem keltett illusiot. Mi vártuk a hatalmas egyéniséget, a nagy szónokot, aki éles látásával, rendkívüli szellemi erejével uralkodik pártokon és nősziveken. Azonban Ziláhytól egyetlen mondatot sem hallottunk, melyben szellem és szónoki erő lett volna. A gyönyörű beszélgetéseket, a fordulatos, szellemes ötlete­ket tönkre tette a sok aztán, azután, kérem, kérlek alásan, a habozás, a folyékonytalanság. És rettentően sok volt a pose, a természetelle­nes diszcsoportositás. Zilahynak. a kitűnő jel­lemszi nesznek, a Csöppség, a Rang és Mód, a Sevillai borbély mesés zsáneralakjai ábrázoló­jának nem való Merital és nemcsak ezt a sze­repet tette tönkre, hanem tönkre tette partne­reit is, kiket akadozó beszédjével, rémes szünetjeivel hosszú tétlenségre kárhoztatott. Nem is lehetett mást látni mint a bájos Vajdát és Keményt, kik jól megállta helyét. A farkas a legnagyobb magyar sensatió, mely a jövő héten kezdi meg külföldi hóditó körútját. Hárörn főszerep dominál, a betegesen féltékeny férj, a hü és szenvedő feleség, — az udvarló az életben és az álomban. Lajthai a férj, — Halassy a nő és Felhő az udvarló. Régen láttunk ily tökéletes előadást. Kiváló három tehetség került együvé, tehetség szor­galommal és lelkiismeretességgel párosulva. Hniassyt ezúttal látjuk meg először Remek organuma meleg tónosu. tisztán csengő. Tem­peramentuma ideges, szenvedélyes, mozdulatai stylszerüek. Lajthai egyike az ország legjobb színészeinek, tisztán, gyorsan és folyékonyan beszél, játéka természetes. Pethö méltán ara­tott nagy tetszést, tud hideg és blazirt lenni, de tud szenvedélyessé sőt pathetikussá is válni. Mint katona és mint lakáj igazán reme­kelt. Utolsó jeleneteiben kissé túlzott, a mire nincs szükség. Mind a hárman oly kitűnően töltötték be helyüket, hogy nem lehet meg­különböztetéseket tenni. Olyan három erő, melyre a társulat büszke lehet. Előre látjuk, hogy sok élvezetes előadás lesz nekik köszön­hető. Fogadják elismerésünket e helyütt, mert a szindarab szerkezete lehetetlenné teszi, hogy a közönség kifejezést adjon tetszésének. A mü egy folytában játszik, a közök is lefoglalják a színészeket. De mi tudjuk és megállapítjuk, hogy mind a hárman igazi nagy sikerhez jutottak. Ai Szaboícsvármegyeí Taníts Egyesület Köre. Tanitók, iskolaszékek és gondnokságok figyelmébe. Oísgyányi Géza péterrévi elemi iskolai ta­nító ,Belü kimematográf" taneszközét, melyet az olvasás és irás könnyed tanítására készített a szabolcsvármegyei tankerületben működő ta­nítok, iskolaszékek és gondnokságok figyelmébe melegen ajánlom, mint oly taneszközt, mely a hangok összekapcsolására és sokszoros és gyors hangképek előállítására igen alkalmas, a ját­szias könnyűség által á gyermek figyelmét le­köti és igy fegyelmiieg is hat. A taneszköz egy kis szekrényből áll, mely szekrény melső olda­lán 10 kis kivágással (ablakkal) bír. Ezen kis ablakon jelennek meg a kis szekrényben elhe­lyezett szerkezet működésbe hozatalával a han­gok képei, a betűk, majd ezek összetételeből származó szók. Bőven felvilágosítással szolgál e tárgyban szerző : Oísgyányi Géza el, isk. tanitó Péterrév. Nyirgyháza, 1912. december hó 2. Dr. Wilt kir. tanfelügyelő. Hirdesse az újévi vá­sárt a Nyírvidókhen, mely 2500 példányban jeBenik meg szerdán ós szovrcfoaton este. ÚJDONSÁGOK. Telafoit 139. szám Mai számunk 12 oldal. Közgyűlési naptár. A Nyírvíz-Szabályozó társulat e hó 23-án délelőtt fél 11 órakor Nyíregyházán a társulat hivatalos helyiségében (Pannónia-épület) dr. líezőssy Béla elnöklete alatt rendkívüli közgyű­lést tart. Tárgy : A székház építésére beérkezett ajánlatok felett határozat. Az Első Magyar Műgyapjugyár Részvény­társaság 1912. évi december hó 22. napján d. e. 10 órakor Nyírbátorban a Nyírbátori Álta­lános Hitelintézet r. t. helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. Karácsony. Véres karácsony réme kóvályog a fejünk fö­lött. Ellenőrizhetetlen hirek érkeznek minduntalan, hogy igy meg amúgy, háború lesz, már mozgósíta­nak is, sőt világháborút üzen a hírmondók fantá­ziája. Ha nem is hiszünk a kósza hírekben, néha mégis elfog bennünket a szomorúság, ha elgondoljuk, hogy mi is az a háború ? Kavargó, rettenetes tusa egymástól vadidegen emberek között. Szinte láthatjuk lelki szemeinkkel, amint ha­dakoznak a vérlátásától megvadult harcosok, hall­hatjuk a sebesültek reménytelen segélykiáltásait, haldoklók elhaló sóhajait, patkók dobogását, kürtök rianását. S láthatjuk a hanyatló napot, amint vészt­jósló piros fényt vet a harctéren keresztül folyó megdagadt vértengerekre . . . Milyen kegyetlen, embertelen dolog is ez a háború ! Képzeljünk csak el egy esetleges komoly mozgósítást: fájdalommal tölthet el minden szivet ennek a puszta elgondolása is. Mert nem fájdalmas dolog-e az, mikor a háborús sejtelmektől agyonkin­zott családapát, avagy ifjú embert elszakítják min­denkitől, akiket szeret s akik szeretik őt? Elszakít­ják az élettől és elviszik messzire, messzire . . . Egészen oda, ahol a Halál lakozik Ha elgondoljuk mindezeket, ugye, hogy fáj a szivünk és sajnáljuk a sok szerencsétlen embert, akik meghalnak most a hazáért ? Igaz ugyan, hogy a csatatéren meghalni szép és fölemelelő dolog, de­hát, Istenem, mégis csak fiatalon, telve életkedvvel, virágzó reményekkel és talán szerelemittas szívvel indul az örök halálba . . . Messziről nézve szép és nagyszerű dolog a háború, csak ne kéne mindig rágondolni és egész közelről elgondolni azt . . . (sz. v.) — Az uj évi üdvözlések megváltása. Alig van haszontalanabb társadalmi szokás az uj évi gratuláló levélkék küldésénél. Boldog-bol­dogtalan küldi halom számra boldog-boldogta­lannak a boldog uj évet kívánó boldogtalan levélkéket! Pedig sem olcsó, sem kényelmes és semmi értelme nincsen! Ha akadna olyan statisztikus aki kiszámítaná, hogy csak egy ilyen városban is mint Nyíregyháza, mennyit költenek el az emberek arra a négy betűre, meg a bélyegekre, bizony szép summát tenne ki! Nem is kényelmes. Kényelmetlenséget okoz annak aki küldi, annak is aki kapja. A szegény postásoknak meg éppen rengeteg kényelmetlen­séget és bajt okoz, éppen uj évkor, amikor amúgy is sok a dolguk. Már most ha mindenki csak a felét annak az összegnek amibe az uj évi gratuláció kerül jótékony célra adná, mennyi könnyűt lehetne vele felszárítani, ménnyi nyo­mort lehetne vele enyhíteni! Szüntessük be a „boldog uj évet" kivánó kártyák küldözgetését és adjunk csak 1 koronát jótékony célra a jótékony Nőegylet, az izr. Nőegylet vagy a Leányegylet részére: ők vannak legjobban hi­vatva rendeltetésöknél fogva is a nyomor eny­hítésére, a íagyoskodók felruházására, az éhe­zők ínségének enyhítésére, s nemes cselekede­tünk bizonyára elismerésre és követőkre fog találni! Szüntessük be az uj évi gratulációk küldö­zését ! — A gyermekek vallásos estélye. F. hó 15-én tartotta a helybeli ág. h. ev. Templom­egyesület a jól siiterült vallásos estélyét. — A választékos programm & az ismert, kilünő szereplők az érdeklődő közönség oly nagy számát hozták, hogy a központi iskola hatal­mas aulája nem volt képes valamennyit be­fogadni. Hogy a szereplők mint feleltek meg a várakozásnak, mutatta az a kitartó figyelem, mely kisérte szereplésüket s mindvégig együtt tartotta a hallgató közönséget. A gyermek vallásos estélyt a gyülekezet közéneke kezdte, melynek végeztével Paulik János ev. lelkész, Templom-egyesületi elnök buzgó fohásza kö­vetkezeit. Az estély egyik k;emelk^dő pontját képezte Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgató értékes felolvasása, bemutatva a svédek egyik szellemi kincsét a figyelmes hallgatóknak. A kis recitatorok; Vietorisz Lenke, Rátvay Irénke, Fazekas Lacika mindmegannyi kedves jelensé­get jelenítettek meg s a követésre méltó leg­szebb példát adták kicsiny társaiknak. Meg kell emlékeznünk még a gyermek-dalárdáról is, mely egy szép énekkel hozta rezgésbe az áhítatos sziveket, dicséretére önmaguknak s tanítóiknak: Kiss István másodkarnagynak, Gabrienyi Sá­muel, Kubacska István, Tolnay Pál tanítóknak. A vallásos estelyt Krieger Mihály ev. lelkész szép hálaimája s a hivők közéneke zárta be. Ismerettel, nemes érzéssel gazdagodva távozott a nagyszamu közönség, ajkain a hálát és el­ismerést hordozva, mely szólt a szereplőknek, szólt a Templom-egyesületnek, mely módot és alkalmat nyújt a sziv és lélek összhangzatos képzésére, nemesítésére; szólt ez egyesület ér­demes, fáradhatatlan elnőkenek: Paulik János ág. hitv. ev. lelkésznek. — Felfüggesztették az adókivetést. A legújabb belpolitikai érdekesség, hogy a kor­mány döntött az adótörvények felfüggesztésének dolgában. Teleszky János pénzügyminiszter ugyanis pénteken kijelentette, hogy ragaszkodik ugyan az adótörvények életbeléptetéséhez, de hajlandó addig, amig a gazdasági viszonyok nem változtak meg, az adókivetést felfüggeszteni. — Esküvő. Bilkei Galgóczy István e hó 28-án tartja esküvőjét Nagydoboson Szolnoki Jármy Margittal. — A rom. kath. énekkar vasárnap dél­előtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen dr. Konthy Gyula elnök bejelentette, hogy az énekkar a férfi tagok kevés száma miatt céljának megfelelni nem tudván, felosz­lik és újból alkkul meg akként, hogy vegyes karok lesznek, férfi és női énekkar. Az uj énekkar tisztikara igy alakult meg : Dr. Konthy Gyula elnök. Trak Géza és Ma jer Lajosné al­elnökök, Fekete Valéria jegyző, Luk a Jenő titkár, Pál János pénztáros, Jakab István kar­nagy, Fekete István segédkarnagy, Vertse K Andor orgonista. Választmányi tagok lettek : Hvaszta Irén, Völgyi Jolán, Eckert Irén, Or­sovszky Gyula, Mayer Ferenc, dr. Kerekes Pál,

Next

/
Oldalképek
Tartalom