Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-19 / 53. szám

402 45-ik szám. 1912. november 10. az ócsárlások szurka-piszkálásai hátterében meglátni a pózos fontoskodás önhittjeit és kielégitetleneit, kik üres okvetetlenkedéseikkel vizet igyekeznek zavarni és a zavaros vizet kisded malmaikra igyekeznek hajtani. Téved Szávay ur; a kereskedők — talán már megérti — nem is tudtak az iparosok terveiről; közöttük egy sincs, akinek aspirációi lennének; egy sincs, aki ez ügyben stréberkedik; egy sincs, aki piszkos vizzel kívánja malmát mozgásba hozni. Ez a sértő feltevés egygyel több meggyőző érv arra, hogy a kamax-a a nyíregyházi kereskedő osztályt nem becsüli sokra és nincs hizelgő véleménynyel felőle. — íme igy térünk el akaratlanul a kérdés lényegétől a személyeskedés terére, Mert hiszen fel kellett hívnom a kereskedők helybeli szervezetének figyelmét a Szávay ur cikkének reá vonatkozó részeire ; — sajnos onnan azzal az érveléssel, hogy a kérdés lényegéhez nem tartozó, az ügyet a személyeskedés terére hajtó részletekre nem ad felvilágosítást - érdemleges választ nem nyertem. Csupán annyit, hogy a kereskedő osztály a mostani válságos és nyomasztó viszonyokat alkalmatlanoknak tartja arra, hogy a kamara különválásának kérdésével foglalkozzék és ez okból az iparosság csatlakozásra szólító felhivását egyelőre érdemben nem tárgyalja. De végződjék bárhogy ez az ügy — Szávay ur csak az elmérgesitését volt alkalmas előidézni gunyoros, kicsinylő, gyanúsító és bizony szűklátókörű cikkével. a var Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó •20-án pénteken d. u. 3 órakor közgyűlést tart a városháza nagytermében. A közgyűlés !egfonto-abb tárgya a jövő évi költségvetés tárgyalása lesz. A közgyűlés tárgysorozata különben a következő : Tárgysorozat:' 1. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának jóváhagyó véghatározata a város által a női ipariskola segelyezésére megszavazott hozzájárulás tárgyában. 2. Ugyanaz a két községi elemi iskolai tanitó reszére megszavazott 400 korona helyi pótlék jóváhagyása tárgyában. 3. Ugyanaz Smitzer Ágostonné óvónő részere megszavazott 200 korona fizetési pótlék jóváhagyása tárgyában. 4. Szakosztályi és tanácsi javaslat a Sóstó fürdői vendégszobák bebútorozására megtartott ajánlati verseny megtartása tárgyában. 5. Ugyanaz a Hatház cigánytelep megszünteiese érdekében tartott tárgyalások eredménye tárgyában. 6. A honvéd laktanya bizottság javaslata a város által építeni célba vett uj honvéd laktanya ügyében. 7. Tanácsi javaslat a nyíregyházi villamossági részvénytársaság azon kérelmére, hogy a világítási potszer?.ődés szerint kicserélendő ívlámpák helyett nagyfényü Wolfram lámpákat alkalmazhasson. 8. Ugyanaz Merki János városi kövező kérelmére évi fizetésének 150 koronával leendő felemelése tárgyában. 9. Szakosztályi javaslat a városi tisztviselők részére járó családi pótlék folyóvá tétele tárgyában. 10. Ugyanaz a város 19!3. évi költségelőirányzatára vonatkozólag. 11. Ugyanaz a város 1913. évi kövezetvám költségelőirányzatára vonatkozólag. 12. Szaboicsvarmegye törvényhatósági bizottságának jóváhagyó véghatározata a nyíregyházi rendes és heti vásár alkalmával alkalmazottak napdijának 3 koronában való .megállapítása tárgyában. 13. Tanácsi javaslat Berki Károly, Kovács József és Katz Irén illetőségi ügyében. Esetleges más tárgyak. Az uj száz koronás. Az Osztrák-magyar bank 1912. évi január hó 2-áról keltezett, 100 koronára szóló bankjegyeinek kibocsátását budapesti és bécsi főintézeteinél, valamint összes fiókintézeteinél 1912. évi december hó 23-án fogja megkezdeni. Az Osztrak-magyar bank uj 100 koronára szóló jegyei 163 milliméter szelesek és 108 milliméter magasak, vízjegy nélküli papíron vannak nyomtatva, az egyik oldalon magyar, a másikon német szöveggel. A tulajdonképeni jegykép mindkét oldalon 151 millimeter széles es 96 milliméter magas. • A bankjegy rajza és színe mindkét oldalon teljesen különböző. A magyar oldal rajza és alapnyomata tarka. A derekszögü guilloche-keretnek jobb oldali részén tojásdad alakú guilloche-szalag arcélben ábrázolt eszményi fejet övez; ez alatt hosszúkás guillocheban a fehér „lOO'-as szám, még lejebb hosszú derékszögű pajzsban e büntetési határozat van nyomtatva: „A bankjegyek utánzása a törvény szerint büntettetik." A fejrajzot jobb és bal felől két hosszú, három részből álló függélyes guilloche szegélyezi, melyen fent fehér alapon nyomtatott, sötét színű „100"-as szám látható. E rajzoktól balra van elhelyezve a következő magyar szöveg: „Az Osztrák-magyar bank e bankjegyekért bárki kívánságára azonnal fizet bécsi és budapesti főintézeteinél 1000 korona törvényes ércpénzt. Bécs, 1912. januar 2-án. Osztrák-ma gyar bank, Popovics kormányzó, Heinrich főtanácsos, Pranger vezértitkár." Tovább balra köralaku guillocheban a magyar szent korona országainak eimere és ettől jobbra a vörös színű sorozat és szám láthatók. Az alapnvomatot domborműves modorban nyomtatott ,100"-as számok és guilloche-disz képezik. A német oldal jobb részén tojásdad alakú guiiloche-keretbe foglalt szembenező eszményi fej van, melyet négy guilloche-rozetta övez. E negy guilloche-rozetta legfelsőbbikét jobbról és balról, sötét alapon feher színben nyomtatott ,100" as számok szegélyezik, mig az alsó rozettában fehér Írással e büntetési határozat olvastó: „Die Nachmachung der Banknoten wird gesetzlicb bestraft." A jegyképnek valamivel kisebb baloldali része a bankjegy szöveget és a bank cégjegy zését tartalmazza a következő sorrendben : „Die Oesterreichisch-ungarische Bank zahlt gegen diese Banknote bei itiren Hauptanstalten in Wien und Budapest sofort auf Verlangen Rundért Kronen in gesetzlichem Metallgelde. Wien, 2. Jánner 1912." Ezután az ausztriai és császári sas és e cégjegyzés következik: Oesterreichisch-Ungarische Bank. Popovics Gouverneur, Schlumberger Generalrat, Pranger Generalsekrelár. Ezek alatt pedig a jegy névertéknek, vagyis „Hundert Kronen" megjelölése nyolc különböző nyelven e sorrendben : Sto Korún — Sto Koron — Sto Kron Sto Kruna — Gto Kopoh — Gto Kpyha Cento Gorone — Una Sutá Goroane. A zöldszinü jegyképet derékszögű guiilochekeret övezi. A larka alapnyomat domborműves modorban vésett alapján kis dült négyszögű di?£itnrny a 100-as számmal változik. * # * A Jézuska tehát uj ICO koronásokat ho?. a Monarchiának ! Most már aztán bizton várhatjuk a p n'.piac javulását! . . . Bár ugy lenne! A rendőrlétszám felemelése. Már régebben sürgetjük, hogy közbiztonsági ellenőrzésünk hiányos, amin csak a rendőrlegénység létszámának fölemelésével lehet segíteni. A rendőrök nem szentelhetik minden idejüket hivatásuknak és nem lehetnek áldozatkész és kötelességtudó közegei a végrehajtó hatalomnak, egyrészt azért, mert szégyenletesen csekely fizetésük követüeztében kénytelenek más megélhetési mód után is nézni, másrészt azért, nurt a szégyenletesen csekély létszám miatt — nem képesek folytonosan permanencíában lenni és egymást helyettesíteni. Csak igy történhetik meg, hogy a félreeső utcákban a legnagyobb botrányok és cs^ndbaborifások történhetnek, anélkül, hogy hamarjában rendőr akadna, aki a parázs összeszólalkozásokat lecsillapítsa. Vannak utcák, különösen a város központjától távolfekvő, elszigetelt utcák, ahol estenkint soha rendőrt nem latrjí; ahol a garázda elemek szabadon működhetnek minden félelem és jogos aggodalom nélkül. Általában a város közbiztonsága igen gyenge lábon áll, amely haladéktalanul ret'ormálásra szorul. Okvetlenül fontos tehát, hogy a rendőrlegenység létszámának növelése és gyarapítása érdekeben a képviselőtestület is m-gmozduljon. Eddig a kormány nagyhangú Ígéretétől: a rendőrség államosításától vártuk a rendezési munkálatokat. De mint minden kormánysegély és kormányigéret —elmerül „a nagy teendőkbe," ugy fog elmerülni ez is, s a városi képviselőtestületnek atinal Inkább kötelessége, hogy a lakosság vagyoui és személybiztonságáról körültekintőbben gondoskodjék, ami egyelőre a rendőrség létszámának fölemelésével lehetséges. Természet — társadalom. A vadászok — pásztorok — földmivesek társadalma alkotott-e államot ? Erre egy kiváló tudós (Oppeiiheimer) nemmel válaszol. Ainíg a primitiv gazdálkodás, a vadászat a szükségleteket kielégítette, — nem vált szükségessé az állam. Nincs vagyon különbség — és igy nincs meg az osztályképződés mozgató ereje. A férfiak egyranguak, az öregeknek tekintélyük igen, de hatalmuk nincs. A botikudok, vedda és mmkopie törzseknél" a főnök hatalma csekély. A fÖUlmives nép teljesen szabad. A szétszórt tanyák és falvak népe lazán áll érintkezésben. Ritkán, az ősök vagy a törzsistenség ünneplésére, ha jönnek össze. A paraszt nem mozgékony, megáll a maga földjén, mint elvetett gabonája. Csak munkája köti a röghöz. Nincs célja a rablóhadjáratnak. Az a harcias szellem, mely a vadászt jellemzi, távol áll a földmivestől. Bár erős izmu és szivós, mégis lassú mozdulataiban, habozó elhatározásaiban. Egészen másként áll a dolog a pásztor népnél. Ha ugyanis a nyáj állomány teljes egyenlőségét veszszük is eredeti állapotnak: minden bizonynyal beáll az a változás, hogy egyik törzs gazdagabb a másiknál. Rossz legelőhöz jutás, járvány vagy ügyetlenség a nyájat számban redukálja, ínséget eredményezhet A hol vadászok társulnak, a nyáj jobban van ragadozóktól megvédve. És ettől eltekintve, ha a pásztor törzs vándorlása közben egy kiváló legelőn más pásztor népet talál: ugy összeütközés támad a gazdasági érdekek körül. Egyik törzs a másik elöl használja el a legelőt. Ez a helyzet okvetlenül rablóhadjáratra vezet, amely nagyon keékszer. óra,ezüstnemüek és brilliáns áruk legnagyobb választékban csakis CH ARNOLD pazar berendezésű uj ékszerüzletében található, Nyíregyháza, Rákócziutca 1. szám, Takarék-paSota.