Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-08 / 50. szám

8 50-ik szám. JSÍYÍRYIDÉK. 1912. december 8. — Névjegyek, meghívók, minden­féle nyomdai és könyvkötői munkák gyor­san és ízlésesen készülnek lapunk nyom­dájában és könyvkötészetében. — Levelezőlap mint nyugta. Igen érde­kesen döntött a német felebbviteli biróság egy illeték fellebbezési űgvben. A panaszos egy ma­gán személy, aki a tőle távoli bankot arra levél ut­ján, kérte, hogy letétjéből neki 100 márkányi ösz­szeget küldjön, amit a bank meg is tett, egy­ben azonban arra kérte felét, hogy a történt kézhezvételről őt rövidesen értesítse, amit a fél levelezőlap utján eszközölt is. A német fiskus ezen levelezőlapot okmánybélyeggel ellátandónak biralta. s kötelezte a nyugta kiállítóját 10 pfe­ning bélyegpótíására. A fél ebből elvi kérdést faragott s meg­fellebezte a bírósághoz, mely elsőfokú biróság mi­után megállapította, hogy ezen összeget a bank ügy felének s csakugyan annak sajátjából kül­dötte volt el s ha azt személyesen vette volna feí a bélyegilleték alá akkor sem volna vonható a íiskust keresetével elutasította, annak feleb­bezése folytán került az ügy a másodfokú bí­rósághoz, mely jogérvényesen megállapította a levelezőlapra írott elismeryény teljesen nyugta jellegét, melyből az mit sem von le, hogy a fél saját összegét nyugtatja második személy­ijei szemben, valamint, hogy a bank azt nem is nyugtaként kezeli, mert hiszen azon körül­mény, hogy az összeg elküldese feladói vevény­nyel igazolva van, úgyszintén, hogy a fél az összeget nála nem reklamálta s igy annak kéz­hezvetele igazolva van. — Az Est városunkban már este 9 óra­kor kapható. A lap itteni megbízottja kívánatra házhoz is kikézbesiti a lapot annak, aki cimét nála bejelenti. (Reisman Samu, Nyíregyháza, Selyem-utca 7.) — A Zoltán-féle csukamájolaj azért ör­vend oly nagy elterjedésnek, mert tápereje igen nagy s a gyermekek, valamint felnőttek szíve­sen veszik be. Páiatlan szer a gyermekbetegsé­gek megelőzésére, mert a gyermekek erejét és ellenlálló képességét növeli. Üvegje 2 korona Zolián B. gyógyszertárában Budapesten és a gyógyszertárakban. — Dr. Gar el Hama. A diplomás gazem­ber folytatása képezi az Apolló színház szom­bat, vasárnap és hétfői előadásainak nagy slá­gerét. A mult szezon legnagyobb sikerű szen­zációja volt a Gar el Hama fantasztikus regénye. Oiy művészies raffinériával, a rendezésnek oly csodás tökéletességével volt ez a darab meg­komponálva, hogy a néíőnek felejthetetlen látványosságot szerzett. Ezenkívül szinrekerül­nek a balkáni harctér legújabb eseményeinek eredeti felvételei, úgyszintén néhány bohózat, kőzte : Pali szomorú órái. — Doránt Ferencz kereskedelmi virág nagy kertészete és modern virág kötészete. Kállai-utca 59. sz. Nagy választék, olcsó árak. Csokrok és koszorúk 2 koronától feljebb. Tele­fon 188. szám. 551—52—3 — Eredeti francia és angol gnmmi különlegességek főraktára Blutnberg József cégnél a legmegbízhatóbb forrás. 613 2 1. — Könyvtárt és egyes könyvet a legma­gasabb árban vásárol Szántó Ernő könyvkeres­kedése Nyíregyháza. Telefon 2—29. sz. — Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy ékszer, óra, ezüst és brilliáns árukban a legnagyobb választék és legszolidabb kiszolgálás egyedül Reich Arnold I-ső rangú ékszerüzleté­ben található. Nyíregyháza, Rákóczi-utca 1. sz. Takarékpalota.) „Menyasszonyi selyem" 1 K 35 fillértől méterenként minden szín­ben vámmentesen és bérmentve házhoz szállítva. Dús minta választék postafor­dultával. Henneberg Selyemgyár Zürich. IRODALOM, MŰVÉSZET. A Rákóczi induló eredete és fejlődése.*) Irta: Vertse K. Andor. Két igazi harci induló van a világon: az egyik a Marseillaise, a másik a Rákóczi-induló. Mindkettő a féktelen szabadságszeretettől átita­tott néplélek fenséges kilobbanása. Nyomuk­ban vér és lángtenger. Ott a guillotine ontja az arisztokraták poshadt, vizenyős vérét, s ragyogó, paloták lesznek a lángok martalékává, itt az agyonsanyargatott kuruc fürdik a gyűlölt labanc vérében, s paripáik patkója nyomán magyar falvak felett kondulnak meg a vészharangok. Ott világot járó diadalt jelent a Marseillaise, itt gyászt és kétségbeesést a Rákóczi nóta. Ott teli tüdővel, mámorosan énekli minden francia polgár a szabadságot jelentő himnuszt, itt csak titkos imádsága lehet minden igaz magyarnak, s mikor a majtényi letört reménység gondja hollószárnyú felhőivel ráfekszik a kuruc lel­kekre, elnémul a tárogató, a kuruc keservek hű tolmácsa s elhallgat a Rákóczi-nóta is. Nincs aki fújja, nincs aki hallgassa. Labanc pribé­kek ahol találják, ott semmisitik meg a tároga­tót, ezt a rebellis szerszámot, s jaj annak aki Rákócinak még csak a nevét is kiejti. Egy év­századig tart a Rákóci-induló száműzetése, avatatlan kezek sokat rontattak, változtattak rajta, mig a XIX. század negyvenes éveiben, amikor a szabadság szele mégegyszer végig­süvölt Európán, egy Liszt Ferenc és egy Ber­lioz Hektor kapnak ihletet, hogy zsenialitá­suk izzó kohójában átformálják ezt a világhim­nuszt. Különösen Berlioz-nak, ennek az orkesz­termüvésznek a munkája érdekel bennünket. Ez a lángeszű francia megérezte a rokonságot a Marsaillaise és a Rákóczi-induló között s ezt a rokonságot az ő személye kapcsolja szoro­sabbra. A kuruc-korszaknak zenei szempontból a Rákóczi-indulón kivül még más érdekessége is van. Ebben az időben kezd kivetkőzni a ma­gyar népdal egyházias jellegéből, s a keleti, vagy másképen magyar hangnemet veszi fel. Ez a keveredés melódia és ritmusbeli változa­tosságot kölcsönöz a magyar népdalnak, s va­lószínűleg török és oláh hatásoknak köszön­hető. Bebizonyított tény azonban, hogy az oláh népdalok már e keveredést megelőzőleg tele voltak török elemekkel, viszont az is va­lószínűnek látszik, hogy e keveredésben az ősi magyar ritmus csak újraéledt, s felszabadulva az egyházi zene béklyóiból, erősen nemzeties irányban fejlődött tovább. A legrégibb feljegyzést a magyar ze­néről Szent Gellért püspök életrajzában ta­láljuk A püspök a királyhoz utaztában megszállt egy majorban, s lefekvés előtt szo­kásához híven szent olvasmányaiban lapoz­gatott. De nemsokára abba kellett hagynia olvasmányát, mert egy jobbágynő, aki kézi­malmát hajtotta, éneklésbe kezdett. A püspök csodálkozott az idegen népdalon és igy szólt a a kíséretében lévő német Waltherhez: „Wal­ther. quis istius melodiae cantus sít", micsoda dallamű éneklés ez ? Walther megmagyarázta, hogy az éneklő egy magyar jobbágy asszony, aki egyhangú munkájának, a malomkőforgatás­nak unalmát énekléssel igyekszik elűzni. Miután a magyar zenére vonatkozó emlé­kekben olyan szegények vagyunk, hogy a ku­ruc-korszak előtti időkből alig maradt ránk valami, ez a kis epizód igen nagy fontosság­gal bír a kutató zenész szempontjából, annál is inkább, mivel sokan még azt is tagadják, hogy magyar zene egyáltalában van. Egy Liszt Ferenc is, aki egyébként a magyar zenének oly lelkes és zseniális müvelője volt, a magyar zenét kizárólag cigánymuzsikának tartotta, ho­lott tudjuk, hogy a cigányok csak a XVIII. században kezdenek a muzsikálással foglalkozni. Vannak mások, akik a magyar zene eredetét a nyugati eg yházi zenében keresik, s azt állítják, *) Mutatvány a szerző legközelebb megjelenő ,Feje­ietek a magyar zene világból" c. könyvéből. hogy a régi magyar zene az egyházi zenének csak elnépiesedése. Annyi tény, hogy egy nép­faj zenéje teljesen izoláltan nem fejlődhetik ki, mert a népek egymásközti érintkezése ma­gával hozza a zenének is az összekeveredését, s ezen összekeveredésből fejlődik tovább az új irány, amely szerint, amint egyik, vagy másik tipus volt erősebb, többé-kevésbbé elüt a régitől. Hogy a magyar zene nem a nyugati egyházi énekekből fejlődött ki, bizonyítja Szent Gellért püspöknek fentidézett kérdése: micsoda dallamu éneklés ez ? A nyuga'i egyházi élet már abban az időben meglehetősen fejlett volt s ekkor még legkisebb hatást sem gya­korolhatott a magyar népdalokra, mert a ma­gyarság legnagyobb része még pogány volt. Sőt ez a dal annyira szokatlan, annyira külö­nös volt Szent Gellért olasz muzsikához szo­kott fülének, hogy csodálkozva kér felvilágosí­tást a német Walthertől ezen ének dallamára vonatkozólag. — A zenekedvelők Kisvárdán. Mult szá­munkban már jeleztük, hogy a nyíregyházi Zenekedvelők Egyesülete teljes 30 tagu zene­karával, tehát a debreczeni fúvósokkal együtt átrándul Kisvárdára. A zenekedvelők tegnap délután a 2 órási vonattal utaztak el a debre czeni üzlet vezetőség által rendelkezésökre bo­csátott külön vasúti kocsiban és 4 órakor ér­keztek Kisvárdára, ahol a Nyíregyházán mult vasárnap előadott számokat játszották. Kisvárd,i intelligens és műpártoló lelkes közönsége leg­utóbb nagy ovációban részesítette a zeneked velőket. Tegnap este is szép közönség gjü t egybe, hogy a kis culturcsapat. művészi játéká­ban gyönyörködjék. Nyíregyházáról többen át­rándultak a Zenekedvelőkkel Kisvárdára. Az ösztön. Henry Kistemnekers három fel­vonásos színmüve, mely a Nemzeti színház tavalyi műsorának egyik legmaradandóbb becsű újdonsága volt, most megjelent könyvalakban, Radó Antal ki­tűnő vállalata, a Magyar Könyvtár kiadásában. Az érdekes cselekvényü, drámai fordulatokban gazdag darabot Ábrányi Emil fordította s a fordítás finom­ságai már magukban is megérdemlik, hogy a da­rabnak nagy olvasóközönsége legyen, mert ezek ol­vasás közben jobban érvényesülnek, mint a színpa­don. A füzetet a Lampel R. (Wodiáner F. cs fiai) cég adta ki; előfizetési ára 60 fillér. C. F. Jlayer : A barát násza és egyéb novel­lák. Az Athenaeum Könyvtár, amely sorra adja a világ legnagyobb remekeit, a legutolsó kötetében a svájciak legnagyobb német írójának lgkiválóbb no­velláit ismerteti meg a magyar olvasóközönsággel. Conrad Ferdinánd Meyer a világirodalom egyik leg­nagyobb jellemző talentuma. Történeti alakokat és korokat — talán a mi Kemány Zsigmondunkat ki­véve — senki sem tudctt hozzánk oly közel hozni, mint ő. Noha a világtörténet legnagyobb alakjainak hatalmas rajza mellett az apró, jellemző dolgokról sem feledkezik meg: bámulatosan tömör nemcsak kifejezés, hanem kompozíció tekintetében is. Az Athenaeum Könyvtárban megjelent novellái legkiválóbb írói kvalitásait tüntetik fel. A barát násza rendkívüli érdekfeszítő, szinte izgalmas történetét Dantevai, minden idők legcsodálatosabb költői talentumával beszélteti el! És olyan ragyogó költői nyelven, hogy teljes illúziót ébreszt. Elhisszük, hogy Dante beszél el, hogy Dante fantáziája és poézise csillog fel előt­tünk. A kötet egy másik novellája : Az asszonybiró mely különben „Barát násza" és az ugyancsak ebben a kötetben kiadott: Gusztáv Adolf apródja cimü elbeszélés mellett, a hires svájci legnagyobb remeke: a művészi tömörségnek nagyszerű példája. Ebben az aránylag rövidke novellában több kötetü regény anyagát sűrítette össze. Ugy hat ez az el­beszélés, mint valami csattanó jelenetekben gazdag, remekül megkonstruált dráma. Gazdag cselekménye szinte rohan a cél felé. Egy-két vonás realisztikus élethűséggel varázsol elénk alakokat és eleveníti fel korukat, milliőjüket. Azt hisszük ezek a jól össze­válogatott novellák, melyeket Lányi Géza Viktor nagy hozzáértéssel és bravúrral fordított le magyarra csak gyarapítani fogják az Athaeneum Könyvtár ed­digi sikereit. A gyönyörű kötetecske fedő lapjának művészi és jellemző illusztrációja Basch Árpád müve. A kötet ára 1 korona 90 fillér. A 8 U 0 w tr * O Saját gyártmányú BLÜMBERG JÓZSEF keztyü, fűző és kötszer gyárában. Telefon 96 Párisi fűzök, támgépek, hátegyenesítök, sérvkötök, haskötők és mindennemű kötszerek »u ntS„ Qek mé r - kuiöh próbaterem CD N 9 1 © X

Next

/
Oldalképek
Tartalom