Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-07-28 / 30. szám

nyíregyháza, 1912, min, évfolyam, 30, szám, vasárnap, julius 28. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. ílGfizetéii feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁ2-TBR S. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Uj laktanyák. Az uj véderőtörvény szentesítésével nagy mozgolódás indult meg több vidéki városban azzal a célzatfal, hogy az e törvény állal tetemesen fölemeli katonai létszám elhelyezésével együtt járó áldásokban részesüljenek. Ott vagyunk mi is: Nyíregyháza a leíleklálók sorában s polgármesterünk előrelátó gondoskodásából bizonyos fórban a többiekkel szemben, amennyiben mi már évekkel ezelőtt jelentkeztünk s birtokunkban van egy becses kis iráska, mely szól a következőképen: ^ M. kir. honvédelmi miniszter 62611 sz. Szabolcsvármegye közönségének. A folyó év' május 10-én tartott 20639/1905. k. és 233. bgy. szám alatt kelt felterjesztésére értesítem a törvényhatóságot, hogy Nyíregyháza városnak egy gyalogezrednek és a hadkiegészítési kerületi parancsnokságnak oda való áthelyezése iránti kérelme, oda helyezhető csapatok hiányában ezúttal nem teljesíthető. Az ajánlatot azonban a közös hadügyminiszter, netán beálló szükséglet esetére, előjegyzésbe vette. Megjegyzem különben, hogy a hadkiegészítési parancsnokság székhelyének Nyíregyházára kért áthelyezése oly kérelem, mely az egész hadkiegészitéssel szerves összefüggésben áll s ugy az uj véderőtörvény, illetőleg az uj utasítás megalkotása előtt alig volna teljesíthető. Budapesten, 1905. évi szeptember hó 12-én. A miniszter meghagyásából Szuhosy miniszteri tanácsos. Ezen az ígéret-fonalon indul meg most a dolog, aktuálissá lévén az uj véderőtörvény, illetőleg a nagy létszám emelés életbe lépése által. Egy gyalogezrednek Nyíregyházán való elhelyezése ügyével kapcsolatban, természetszerűen felmerül, még pedig első sorban az a kérdés, hogy, ha csakugyan megkapjuk ezt, hol építsük föl ennek a gyalogezrednek a laktanyáját s hol jelöljük ki annak gyakorlóterét? Ugy halljuk, hogy igen sokan a régi vásártérre gondolnak! Hát mi megengedjük, hogy ez a terület a várossal való közvetlen szomszédsága, nagysága, egészséges fekvése s talán még egyéb okok miatt is igen alkalmas arra, hogy ott egy katonai laktanya felépíttessék s a katonaság gyakorlótérhez jusson. De a város jövendőbeli fejlődése szempontjából mi ezt még sem tartjuk megengedhetőnek, nem különösen azt, hogy ez a terület gyakorlótér céljaira átengedve, egyszer s mindenkorra elvonassék attól a rendeltetésétől, hogy a város jövendőbeli terjeszkedése erre az ideálisan alkalmas területre tereitessék. Nagy okaink vannak nekünk itt Nyíregyházán arra, hogy a város terjeszkedésének a Bujtosi és az úgynevezett Ér alatti területeken való, a legutóbbi években megindult áramlatát aggodalmakkal kisérjük. Ezek az alacsony szintű, ezért nedves, nyirkos területek, amelyeken most egy-egy uj városrész van kialakulóban, nagy gondot fognak még okozni a városnak, mert óriási nagy áldozatok árán fog lehetni csak majd megteremteni ezeken a területeken azokat a város rendezési feltételeket, amelyek a városias fejlődés útjait mindejiütt kisérik. Ezért tartanánk mi szükségesnek, hogy az elhagyott régi vásártér a város jövendőbeli terjeszkedésének céljaira fenntartassák. Hiszen a legújabban felmerült az a mozgalom is, mely egy tisztviselő telep létesítését célozza, elsősorban épen a régi vásárteret vette kombinációba, mint ideálisan egészséges, másrészt telepítésre talajviszonyainál fogva is elsősorban alkalmas területet. S az bizonyos, hogy ha a tisztviselőknek ez a mozgalma sikerülni fog s megvalósul ott, 15—20 holdnyi területen a tisztviselői telep, ez már magában is képviselni fogja azt a vonzó erőt, mely a terjeszkedést ebbe az egészséges irányba fogja terelni s pár évtized alatt be fog népesülni a régi vásártér 80 holdnyi területe, nagy anyagi hasznával, — már a terület jó értékesítése által is — a városnak. A laktanya építés ügyével a kezdet kezdetén állunk; időnk van elég a megfontolásra. A kérdéssel a péntek délután tartott képviselőtestületi gyűlés foglalkozott, melynek lefolyásáról lapunk más helyén referálunk. A Bogarakról és másokról. — Egy ügyész elbeszélése után. — Irta: Pataky István. II. Dönti Peti 30 éves volt, amikor a katonaságtól hazakerült. Bizony szokatlan volt már neki a paraszti foglalkozás. Amit a nemes katonaságnál tanult, annak a falusi életben bizony mi hasznát sem vehette. Olyan állást pedig, ahol csak parancsolni kellene, sehogyse kapott. Meg aztán ahoz is kell valamit tudni, hogy mikor mit kell parancsolni. Sehogyse volt kedve Dönti Petinek. A többi legény mind dolog után jár, csak ő felé nem néz senki és igy nem csoda, ha a „Végig üres* nevü korcsmárosnál jóvaltöbbs;ör fordult meg, mint a többi legény. Egy kiskőrösi vásáron megismerkedett a Nagy Náci uram Juci nevü lányával. Volt is rajta mit nézni. Szép, egészséges, vidám lány volt a Juci. Ugy 16—17 éves. Bebandukolt Dönti Peti egy párszor Kiskőrösre s mivel a Juci ellenségeskedést nem mutatott, feleségül is kérte a lányt. Nagy csodálkozására azonban kosarat kapott. Juci őszintén megmondta, hogy ne haragudjon Peti lácsi, de ő rá már más számit. A bácsi szó nagyon megütötte a Peti fülét. Hja, persze 30-at meghaladott emberre már a paraszt fiatal lányok nem vágynak. Olyannak már csak özvegy asszony dukál. — Persze fiatalabb ? Kérdi busán Peti. Juci csak intett a fejével és elszaladt a baromfiakat megétetni. * Ezután sokszor volt hangos a Végig üres korcsmája. Dönti Peti verte, költötte a kis vagyonkáját. Egyszer csak eltűnt s nem sokára az addig könnyen megtűrt Bogár banda hire, neve hangosabb lett, félelmes lett és hire ment, hogy a Bogarak most már rablóbandává léptek elő egy erős, hatalmas vezér alatt. Dönti Peti lett a rablóvezér. Hírt, nevet szerzett a bandának és lassan, de biztosan vitte a megsemmisülés felé. A Bogarak egyszer csak azt vették észre, hogy ahol addig majdnem szívesen látták őket, most csak bizonyos félelemmel teljesitik kívánságaikat. * Az Izsáki Baski Gjurát 1S62. évben az elöljáróság előiratta katonának. Nem mintha rossz fiu volna a szép Gyura, a nótás Gyura, hanem bát, ha őt nem írják elő, a sor a törvénybiró uiam fiára került volna. Az ugyan se uti készletek a legjobban beszerezhető szép fiu, se nótás fiu nem volt, hanem az apja tanácsbéli, az anyja pedig az őregbiró huga. így kellett tehát a sorsot kijavítani, mivel hogy Gyura árva fiu volt s utánna senki sem sir. Senki ? Dehogy senki. Egy kiskőrösi leánynak talán a szive is megrepedne utánna. * Vigyáztak Baski Gyurára ezután. De ő nem tudott volna elmenni, hogy ne lássa még egyszer az ő kedvesét. Megszökött s elindult Kiskőrös felé, alig halodt azonban az izsoki erdőben amikor nótázást hallott. Zöld az erdő, zöld a fája, levele, Kinek nincsen biztos tanyája, helye, Akit otthon puha ágyra nem várnak: Minden bokor szállást ad a betyárnak. Gyura megállt. Sokáig töprengett. Egyszer csak lecsapott öklével. Azért sem. Menjen a törvénybiró uram fia. Annak van pénze is, nem fog éhezni. S aztán rágyújtott az imént hallott nótára. Gyönyörű bariton hangja volt. Csak ugy csengett-zengett hangja a ritkás erdőben. Nem mozdult el helyéről. Várt valakíL Tudta, hogy Döndi Peti néha-néha meglátoga

tta Kerekes Pál utódánál. Nyíregyházán. Telefon 197 Eredeti angol vászon és liiszter ruhák mérték után készítve, nyári zephir ingek és rövid alsó nadrágok,szalma kalapok, utazó bőröndök,