Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)
1912-12-04 / 49. szám
3 49-ik szám. JÍYÍRITIDÉK. 1912. december 4. Iparosok és kereskedők Ismeretes a belügyminiszternek az a tervezete, hogy a belegápoiási pótadót az eddigi •5 százalékról 10 százalékra emelje föl. Mondanunk sem kell, hogy megint az iparosok és Kereskedők vállaira nehezedő ujabb teherről van szo, mintha csak a miniszterek egyébről sem kondolüodnának, mint hogy miként lehetne az amúgy is agyonsanyargatott magyar iparos és kereskedő sorsát még elviselhetetlenebbé tenni. Most a betegapolási pótadónak aránytalan felemelese megmozgatta az egész ország iparosait és kereskedőit és maid mindegyik szervezetük tiltakozik az ujabb adósrof ellen. Az 1913. évi költségvetés indokolásában a belügyminisztérium felhatalmazási, ker a törvényhozástól, hogy az országos betegápolási pótadó eddigi 5 százaléka helyett ezentúl 10 szazalékban allapithassa meg a pótadó tételét. A belügyminisztériumnak ezt az elől erjesztését a közvetett adófizető, akire egyenes adó van kiróva, igen súlyosan fogja megérezni. A betegápolási pótadóról szóló 1898. XXI törvénycikk értelmében a pótadót az egyenes adó összege után vetik ki és igy a jelenlegi 5 százalékos pótadónak 10 százalékra való felemelése annyit jelent, hogy minden adófizetőnek egyenes adója 5 százalékkal nagyobb lesz. Nincs az országban még egy társadalmi o-ztály, amely a közegészségügyi c^lok érdekében olyan súlyos közterheket viselne, amilyenekkel a kisiparos osztály válla van megrakva. Az ipari üzemekben alkalmazott munkásnak és azok családjának betegseg esetére való biztosítása a kisiparos osztályt terheli. Ennek a tehernek súlya szembetűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági üzemek munkásainál nincsen kötelező betegbiztosítás és ha egy pillantást vetünk az ipari munkásbiztosilás által megkövetelt és évről-évre emelkedő óriási anyagi hozzájárulásokra, ez már magában véve is teljesen megokolttá teszi, hogy a kisiparosokat akik az ipari munkásbiztositás terheihez — tehát az egészségügyi küzigazgatás szükségitteihez — már amúgy is hozyájárultak fel kell menteni a betegápolási pótadó fizetése alól. Lehetetlen allapot az, hogy a társadalomnak egy már amúgy is közterhekkel erősen megrakott és minden oldalról szorongatott osztálya két cimen viselje a betegtámogatás közterheit. A válságos politikai viszonyok miatt nem is számithatunk arra, hogy kérésünk tárgyalás alá vétessék. Most azonban, hogy a betegápolási potadónak kérdése — igaz megint vigasztalan auspiciumok között — a törvényhozás elékerül és a magas kormánynak alkalma van 600.000 magyar kisiparos jogos kérésének elbírálására, a legnagyobb nyomatékkal kell azt kifejezésre juttatnunk és a legelszántabban kell rajta lennünk, hogy a kérés meghallgatásra találjon. Fogtunk törököt. A „Miskolci Naplóból" vettük át a következő sorokat: ne vádoljon bennünket senki azzal, hogy nem szereljük török testvéreinket. Szeretjük mi őket nagyon, de azért sokkal jobban szeretnénk, ha valamivel távolabb lennének tőlünk, sokkal távolabb, egyszóval, ha nem lennének Miskolcon. Itt igazán semmi szükség sem volt rájuk. Meg voltunk eddig is a törökök néikül és meglehettünk volna ezután is nélkülük. Ugy vagyunk a törökkel most, hogy igazán elmondhatjuk: — fogtunk törököt, de nem enged. Itt vannak a mi kedves, de meglehetősen elhanyagolt külzetü, mondhatni ronda testvéreink, de nem tudunk tőlük szabadulni és ha még csak annyi volna a dologban, hogy a külzetük lényegesen elhanyagolt és hogy nem rajongói a tisztaságnak és ahol letelepednek, ott a piszok rendez be tanyát, mondjuk, mindez nem volna baj, ha más komolyabb baj nem lenne. De van. Menjünk csak sorba. A kassai hadtest abban a kiváló, ámbár nem kért szerencsében részesült, hogy három helyőrsége kapott menekült törököt. E& a három helyőrség: Lőcse, Ungvár, Miskolc. Ungvárról eddig nem jött semmi különösebb hir, ellenben annál inkább jött Lőcséről. Fentartással közöljük, ámbár elég jó forrásból tudjnk, hogy Lőcsén a menekült török katonák között fekete himlő esete fordult elő. Lőcséről ezt az esetet rögtön bejelentették a kassai hadtestparancsnokságnak, ahonnan rendelet érkezett Miskolcra, hogy a török tiszteket oltsák be fekete himlő ellen. A hadtestparancsnokság ezen rendeletének természetesen eleget tettek és a tisztek be lettek oltva. Az oltás következtében most lázas az állapotuk és nem járhatnak ki az utcára. Ez az egyik baj, ha ugyan oaj, hogy nem járhatnak ki. A baj inkább az okban van, amiért a bámészkodó közönség most nélkülözni kénytelen az, — ugy látszik — soha meg nem unt látványosságot, melyet ezek a lézengő török tisztek nyújtanak. A baj Lőcse felől fenyeget, ahol, ha igaz a hir, a legrettenetesebb betegség lépett fel a törökök kőzött és most igazán nem kellene egyéb, mint az, hogy a törökök behurcolják hozzánk ezt a szörnvü nyavaját. De van más baj is a törökökkel. Nevezetesen az, hogy fellépett közöttük a trachoma. Az egyik katonánál annyira előre haladott stádiumban van a betegség, hogy a katona megvakul. Jelenleg ugy áll a helyzet, hogy az egész török haderő, amelyet szerencsénk van falaink között üdvözölhetni, vesztegzár alatt van, nem szabad elhagyni azt a helyiséget, ahol tartózkodnak. Mindenesetre legkevésbé sem kellemes meglepetés, nmiben bennünket a törökök részesítettek és igazán szívfájdalom nélkül lemondtunk volna arról a szerencséről, hogy éppen a kassai had test három helyőrsege kapjon török katonákat, közöttük Miskolc. Egyáltalán sok baj van ezekkel a törökökkel, akik nem ismerik a fegyelmet és a rendet. A fejlődő magyarság. — A népszámlálás adatai. — A napokban dr. Varga Gyula, az országos statisztikai hivatal igazgatója az Akadémia gyűlésén tárta fel az 1910. évi népszámlálás adatait és ismertette azt a fejlődést, melyet a magyarság 1880 óta tetl., midőn a népszámlálás először tudakolta a nyelvi viszonyokat. Az 1910-iki népszámlálás az egész magyar birodalomban 10,050,000 magyar anyanyelvűt talált, mig 1830-ban a magyar anyanyelvűek száma csak 6,446,000 volt. Harminc év alatt hárommillióhatszázezerrel szaporodott a magyarság száma, ami 55-9 százaléknak felel meg, mig a nem magyar ajkúak szaporodása ugyanazon idő alatt csak 17'8 százalékot tett. — Magában a magyar anyaországban a magyarság számaránya 44-6 százalékról 545 százalékra emelkedett. A fölolvasó részletesen ismertette a magyarság helyzetét az idegen nyelvterületeken és az érintkező határokon, de különösen az oláhsággal érintkező vidékeken. A magyarság mindenütt tért hódit, kivéve keleti határainkat. Ezzel kapcsolatban nagy határozottsággal hangsúlyozza az erdélyi magyarság és szászság érdekeinek közösségét s hogy mily nagy szükség van a teljes megértésre. A magyar anyanyelvűek aránya itt 1880 óta 56'8 százalékról 86-3 százalékra emelkedett. Érdekes, hogy a városokban a magyarság nemcsak a magyar nyelvterületen és a magyar nyelvhatárokon nyomult erősen előre, hanenr még teljesen idegen nyelvterületeken is. Előadó a magyarul tudást is részletesen tárgyalja. A népszámlálás alkalmával már 12 millió lélék beszélt magyarul. A magyarságnak nemcsak a számbeli túlsúly, hanem a nagyobb kultura is biztosítja a fensőbbségét. Végül a birtokviszonyoknak a magyarságra nézve kedvezőtlen megoldásáról beszélt és a baj orvoslását sürgette. Annyiból is érdekesek ezek az adatok, mert kimutatják, hogy a magyarság már tul haladta lélekszámban az ausztriai németséget, tehát mi vagyunk a monarchia népei közt számra nézve az első helyen. Ki gyűjthet megrendelést? A vándoripar szabályozása. A megrendelésgyüjtés ügyét a kereskedelmi miniszter a vándoripar gyakorlásáról közreadott törvénytervezet keretében más alapon kivánja rendezni. Az uj tervezet szerint megrendelést az gyűjthet, aki ama községen kivül, ahol állandó üzlete vagy ipartelepe van, anélkül, hogy arra előzetesen, kifejezetten felhívták volna, oly személyeknél keres megrendeléseket, kik a kinált áru eladásával, vagy a kinalt munkának felhasználásával saját üzemükben nem foglalkoznak. Az ily megrendelés gyűjtéshez az elsőfokú iparhatóságtól kiállított hatósági engedély szükséges, aminek dija husz korona. Előzetes megrendelésre házrol-hazra járva árukat szállítani vagy ipari mnnkát teljesíteni engedély nélkül is szabad Nem adható engedély oly iparosnak, kereskedőnek vagy ezek utazóinak, akinek az országban állandó üzlete vagy ipartelepe nincs, vagy akinek üzleti tevékenysége itteni telepén kizárólag megrendelések közvetítéséből áll. Tilos a megrendelés gyűjtés részletfizetés és ezzel kapcsolatban oly kikötés mellett, hogy ha a vevő részletfizetés kötelezettségét nem teljesiti, az egész hátralevő vételár egyszerre esedekes; továbbá oly kikötés mellett, hogv az egyes vevők az áltáluk nem közös tulajdonul vásárolt áruk vételára tekintetében egymásért kezességet, vagy egyetemleges kötelezettséget vállalnak. A tilalom ellenére létrejött ügylet hatálytalan. A tervezet szerint felhatalmazást nyerne a kereskedelmi miniszter, hogy gazdasági érdekből a megrendelés gyűjtés gyakorlását meghatározott áruk tekintetében az egész ország tei ületén, vagy bizonyos vidéken további feltetelekhez köthesse, vagy teljesen megtilthassa s az előirt feltételek megtartása nélkül vagy a tilalom megszegésével felvett megrendelést a megrendelővel szemben hatálytalannak nyilvánítsa. Gazdasági egyesületi közlemény. A magyar szőlős gazdák Orsz. Egyesületa 7 év előtt kebelében bornyilvántartást rendszeresített. Ezen kimutatás mindig 10.000 példányban lesz kinyomatva és megküldve ugy a hazai mint az ausztriai, németországi és svájci borkereskedőknek és vendéglősöknek, nemkülönben a magyar és osztrák tiszti-étkezdéknek. Ily nagyarányú reklámnak meg is volt mindig a hatása s ugy a bel, mint a külföld nagy mértékben erdeklődött boraink iránt. Az idén mikor Ausztriában és Németországban rendkívül gyönge szüret volt, az érdeklődés a mi boraink iránt még nagyobbnak Ígérkezik. E borkimutatások ulján a tél végén újra fel lesznek hiva a bel és külföldi érdeklődők figyelme a termelők meglevő borkészletére. Megjegyeztetik, hogy csak azon termelők jelentsenek be bort, kiknek legalább 10 h. litert kitevő készletük van. A borbejelentésben szereplő összeg öszmennyiségéből az első 200 hl. díjmentes, ezentúl minden megkezdett hl. után 1 korona fizetendő (tehát hl. 1h fillér). Holott azok a szőlő termelők, kik a Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének nem tagjai, az első 50 hl. után 2 koronát és minden további megkezdett 100 hl. után ismét 2 koronát kötelesek fizetni. A bejelentéseket december 15 ig kell eszközölni. Minden egyes szőlőbirtokos [részéről a következő adatok beküldése szükséges: Mily fajtájú, hány hl., mily évjáratú bora van, továbbá a hektóliterkénti ár és mi a legkisebb eladó menynyiség Ezenkívül mily borvidékhez tartozik a szőlő; hordóval egvütt adja-e a bort. Végül: a termelő neve, lakhely, utolsó posta és vasútállomás. A Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének tagdija 8 kor., melyhez az első évben a felveteli dij (1 korona) is hozzá jön. Bejelentési ivek, belépési nyilatkozatok a szabolcsmegyei gazd. egylet titkári hivatalaban beszerezhetők. ós fehérnemű e tiszlifó intézete Mészáros János S2££ gozmosó November l-től Kossuth Lajos-tér 5. (Baromfi piac) Bejárat a Zöldség-íérröl is