Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)
1912-11-24 / 47. szám
6 47-ik szám. JSffteiaÉfc 1912. november 24. magyar (anitónak csak elméletben 82 korona a havi íizetése, a valóságban annyi sincs. Hetenkeni kétszer annyi órát kell tartania, mint a tanárnak; 43 évet kell szolgálnia, hogy nyugalomba vonulhasson. Özvegyeik évi 84 forint kegydijat kapnak. Érdekes, magasztos a tanitó hivatása, de szomorú. Zsold nélkül, vérrel és ekével irtják az ugart. Már egyszer bátor keserűséggel fogadalmat tettek- a legszomorúbb szóra, sztrájkra. De pályájuk nimbusza visszatartotta őket. Csakis a társadalom zökkentheti ki a kátyúból a tanitó veszteglő sorsát. Csakis a társadalom enyhítheti nyomorúságát. És most erre itt az alkalom A tanitók szövetsége engedelyt kapott betegsegélyző alapja javára egy sorsjáték rendezésére. A sorsjáték fővédnökségét grof Zichy János, maga a kultusz miniszter vállalta. Ketszázezer darab 1 koronás sorsjegyet szórt szerte a szövetség az országban, melynek jövedelmét ezer beteg tanitó, tízezer beteg tanítógyerek várja. A sorsjáték húzása ez év utolsó napján lesz. A sorsjegyek vásárlását nemcsak a humánus kötelességek lerovására, hanem a fényes nyereményekre is lehet bazirozni. Ezen sorsjegyekből minden tanitó kapott. Könnyítse tehát meg a tarsadalom a tanitó munkáját avval, hogy maga leérje ezen eyy koronás sorsjegyeket a tanítótól, hogy ne kellessen annak kináigatásával a szegény tanítónak pirulnia. Mindnyájunknak volt tanítója és mindnyájunknak lesz gyermeke, kit a tanitó oktat. Mivel tehát a tanitó egészségét a mi kulturérdekeink rabolják el: tartsa erkölcsi kötelességének a társadalom az adósság lerovását. A tanitó sorsjegyek még csak pár hétig lesznek forgalomban s ha a társadalom segítsége elmarad: a remény utolsó forrását is betömheti az indolencia. A tanítóság igen sokat köszönhet a sorsjegyek elhelyezése körül a királyi tanfelügyelőknek, kik nobilis szívességgel és lelkesedéssel végzik az adminisztrációt. Sorsjegyet minden tanítónál kaphat az olvasó, ki egy levelezőlapou bármily mennyiségben kérhet a Tanitói Sorsjáték irodájából (Budapest IV. Erzsébet-tér 15.) A társadalom ezen revanche-sal tartozik a tanítóságnak. Drozdy Győző. A Hajdú vármegyei tanleerületi tanitók Gönczy-egyesülete Debrecenben, 1912. évi december hó 9-én délelőtt 9 órakor, a kereskedelmi akadémia dísztermében XX. rendes közgyűlését tartja. TÁRGYAK: 1. Elnöki megnyitó. 2. A tanitók patronázs szolgálatában. Előadó: Gáthy Bálint, kir. ügyész ur. 3. Titkári jelentés. 4. A népiskolai énektanítás a modern paedagogiai szolgálatában. Előadó : Hackl N. Lajos orsz. énekokt. felügyelő ur Budapestről. 5. Szolgálati pragmatika. Előadó: Dobó Sándor, egyl. alelnök ur. fi. Fizetésrendezés. Előadó : Simon Károly egyl. alelnök ur. 7. Pénztári jelentés. (Költségvetés.) 8. Indítványok. (Fiume—velencei kirándulás) 9. A gyűlés tagjainak számbavétele. A gyűléstől távo'maradókkal szemben az alapszabály 5., illetőleg a szabályrendelet 8. §-ában foglaltak érvényesíttetnek. Gyűlés után közebéd az Angol királynő fehér termében. Egy teríték ára borral együtt 3 korona. Csnrka István, Polster Adolf János, egyl. elnök. egyl. titkár. Ahol fa nincs . . . A mai zord időjárás szeszélyein elmélázgatva: eszembe jut a mi falunk „tudákosa," jó néhai Kerekes Mihály, — ki sajnos, már egyáltalán nem forgolódik ezen a hívságos világon, — amennyiben még tavaly elköltözött a mennyei igazságok országába. Értékes, gondolkozó, furó-faragó ember volt a mi Mihály bátyánk — határozottan érdekes ember, — ki hírnevét a gazdasági életbe vágó gyakorlati jóslatain kivül azzal szerezte nieg, hogy szegény embernek minden ügyes bajos dolgára akadt egy-egy praktikus, jó tanácsa, avagy ötlete. Jóslásainak pedig az időjárás szeszélye pedig szentül igazat adott; köszvényes lába meg valóságos barometrum volt szénagyüjtés idején. No de volt is becsülete; becsülte az egész falu népe és szerette, az ispán ur meg holtig ellátta dohánnyal. Isten nyugasztalja szegényt! Ép ma egy éve beszéltem vele utoljára, mikor is megjósolta, hogy az idei tél nagyon vizes és hosszú lesz, meg hogy az egerek tömétlen serege fogja majdan elpusztítani a határt. S csodák-csodája : a természet részben már megint igazat adott elhunyt prófétájának! Igazat addott! November közepén vagyunk még s a vizes tél már rég a nyakunkon van. Oly orozva, oly hirtelen jött, hogy az apagyi r, k. iskolaszék még az iskolájához való fát se tudta megszerezni. Most is ott van még valahol a leveleki, vagy az ibronyi nagy erdőn. Kárba veszett agilis egyh. elnökének minden faszerzésre irányuló törekvése, — kárba veszett, — mert a kivitele megtörik az időjáráson, mellyel az emberek takaródznak. Takaródznak . . . mert én egyáltalán nem hiszek a nevezett sár akkoraságában, mely minden akadállyal dacol. Summa summárum: Apagyon a bővelkedő sárban a kultura szekere is elakadt, mely szekérnek kihúzására nem tudom ki fog vállalkozni ? Erre pedig égető szükségünk volna, mert a tanitás a hideg, fagyos iskolában lehetetlen, mint ahogy szünetel is. Szünetel most a tanév elején ! Én a jelzett iskolának szerény paedagogus pedig (egyébb szórakozás hiányában) azzal foglalkozom, hogy Mihály bátyánk eszméit gyakorlatilag igyekezzem hasznosítani, értékesíteni, — mely oda konkludál: hogy a varjak, kányák és más mezei kóborló madarak csoportosulásából, vonulásából az időjárás mily némüségére lehet következtetni ? Ebbe van most már minden reményem; a jó időre való kilátás eshetőségével egyidejűleg emelkedik az a másik reményem is, hogy iskolámba ismét visszatér a vidám, zajos élet, -—- melynek csak egy icinke-picinke akadálya van, hogy fa nincs ! Büy Gyula. ÚJDONSÁGOK. Tekíom 139 szám Lapunk zárta pénteken este. fíP" Mai számunk 16 oldal. _ Pataky IstvJTl * k u ö! t öf? U I a helybeli kir. törvényszék épületébe. Szombaton reggel kitűzték rá a fekete lobogót: Pataky István kir. törvényszéki biró meghalt. Még pénteken láttuk őt amint munkáját elvégezve hazafelé tartott családja körébe, szerettei közé — és szombatra virradó éjjel váratlanul, örökre eltávozott. Halálának hire bizonyára megdöbbenti mindazokat, akik ismerősei, barátai s tisztelői voltak, akik értékelni tudták az ő vas szorgalmát, arany szívét, nemes lelkét, ideális gondolkozás módját. Hivatalának és családjának élt. Munka után — sietett szerettei közé, akik most már — hiába várják haza többé. Mi a „Nyírvidék" egyik fáradhatatlan s kiválóan értékes munkatársunkat veszítettük el Pataky Istvánban. A betyárvilág romantikájának egyik igazán arra hivatott, s avatott tollú krónikása költözött el tőlünk, ki annyi és annyi kedves percet szerzett mindannyiunknak az ő meleg érzésétől áthatott színes írásaival. Halála nagy veszteség mindannyiunkra, reánk, ahol az ő poétalelke megnyilatkozott, hozzátartozóira, kik ő benne a szeretet élő forrását, ismerőseire, kik önzetlen barátjukat veszítették el, s a közre, amelynek egyik serény, önzetlen munkása távozott el ő vele. Mély gyászba borult családja a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk ugy a magunk, mint a nagyszámú rokonság nevében, hogy felejthetetlen, szeretett jó férjem, atyánk, testvérem és sógorunk sárvári és vámosulfalusi Pataky István, kir. törvényszéki biró, Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, Nyíregyházán 1912. évi november hó 23-án délelőtt 5 órakor életének 51-ik évében hirtelen jobblétre szenderült. Drága halottunk kihűlt testét 1912. évi november hó 25-én délután 3 órakor a Bocskai-utcai 36. számú gyászházból a róm. kath. vallás szertartása szerint a Morgó temetőben fogjuk örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent mise áldozat november 26-án délelőtt 9 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Kelt Nyíregyházán, 1912. évi november hó 23-án. Áldott legyen emlékezete! Pataky Istvánné szalai Barkóczy Juliánná felesége. Pataky László, Pataky István, Pataky Endre, Pataky Magda, gyermekei. Sipos Gézáné szül. Pataky Erzsébet, testvére. Pataky Ilona, unokahuga. Pataky Emil, unokaöcscse. Sipos Emiiné Barkóczy Mária, Kövér Miklósné Barkóczy Erzsébet. Dr. Laudon Istvánné Barkóczy Sárika, özv. Pataky Árpádné Kémery Jozefin, sógornői. Barkóczy Barna, Barkóczy Béla, Barkóczy Bertalan, Sipos Emil, Sipos Géza, Kövér Miklós, Dr., Laudon István sógorai. — A szabad liceum harmadik évi működését dr. Kovács Gábor jogakadémiai tanárnak, a debreceni szabad iskola titkárának előadása vezette be. aki Az evolúció problémáját fejtegette. A rendkívül nagy számban megjelent. közönség által figyelemmel hallgatott és elismeréssel kisért előadásnak részletes ismertetését lapunk más helyén közöljük. A következő előadást dr. Vág Sándor főreáliskolai tanár taríja e cimmel: Vázlatok a könyv múltjából. E mindenben tanulságosnak ígérkező előadás keretében mintegy negyven vetített kép kerül bemutatásra. Az előadás ideje november hó 28-ik napja, csütörtök; kezdt-te d. u. 6 órakor. Belépődíj és belépőjegy nincs. Országos iparosgyűlés Nyíregyházán. A nyíregyházi ipartestület legutóbb tartartott rendkívüli közgyűléséből egyhangú határozattal meghívták az Ipartestületek Országos Szpvetségét, hogy a legközelebbi közgyűlését tartsa meg ebben a városban a szabolcsmegyei iparos tanoncotthon székházának ünnepies felavatásával kapcsolatban. Nyíregyháza város tanácsa is meleghangú meghívót küldött Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester utján az Ipartestületek Országos Szövetségéhez, a melynek elnöksége nevében Thék Endre udvari tanácsos, elnök, Gelléri Mór kir. tanácsos, társelnök és Dóczi dr. titkár ma értesítették a nyíregyházi ipartestület elnökségét és a város polgármesterét, hogy a szövetség az 1913. évi közgyűlést Nyíregyházán fogja megtartani. — A Szabolcsvirmesyei Bessenyei-Kör f. hó 20-án rendkívüli közgyűlést tartott a vármegyeház kistermében. Gíduly Henrik elnök előterjesztette a föloszlott Nemzeti Szövetség értesítését, mely szerint 600 korona vagyonát a körnek adományozta, hogy abból a Szabad Líceumot segélyezze. A közgyűlés örömmel fogadta az adományt. Azután dr. Popini Albert főtitkár és dr. Vietórisz József terjesztették elő jelentésüket. A közgyűléssel kapcsolatban adjuk olvasóink tudtára, hogy a Bessenyei-kör ebben a szezonban müvészestét nem rendez, hanem csak tavaszszal egy-egy irodalmi ünnepet Bessenyei György emlékének szentelve. Pataky István. A legfinomabb francáa és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN.
