Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-11-24 / 47. szám

10 46-ik szám. jNfótolŰék. 1912. november 17. lásnak s a felvirágzásnak éltető reménye, de a minden bizonyossággal bekövetkező további romlásnak és pusztulásnak szomorú előérzete rejtőzködik. Egy ujabb sorscsapás, melynek közeledtének puszta sejtelme is remegésbe ejtheti a lelkeket s amely hogy kezdete lehet a végső elmúlásnak: — ugy lehet! . . . Nem messze tőlünk, a délkeleti égbolt alatt élethalál harcát vivja meg testvérnemzetünk. S bár nincsen vége még a küzdelemnek, még áll a harc s a reménynek végső foszlánya még megmaradt, de készen áll már régen a koporsó, amelybe egy nemzetnek múltját, fényét és hatalmát s régi dicsőségét belefektetik. Az évszázadokon át pusztító viszálynak, a határt nem ismerő zsarnokoskodásnak s az egymásmegértéséig fölemelkedni soha nem tudó pártoskodásnak gyümölcse ime váratlan lehullt s hasztalan immár a népek részvéte: — a ravatalra hozott virágoknak egész özöne a búcsúzást csak szebbé teheti, ám a bukásnak szégyenét már el nem tünteti. Ám a kitöréssel fenyegető világháborúnak küszöbén, itt, az összecsapásra készülő fajok és nemzetek jövendő harcának szinterén, amidőn egy immár letűnő egykori világhatalom összeomlásának szemtanúi vagyunk, láttára e gyászos elmúlásnak, kell, hogy elvégre mi is eszünkre térjünk. Hogy a magábaszállásnak nehéz és komoly percei nálunk is elkövetkezzenek. Hogy az évek hosszú sora óta duló egyenetlenséget s pártoskodást az egymás megértésnek óhajtva várt korszaka cserélje föl s egy szebb jövendőnek biztos zálogául a pártoskodás fölött arasson győzelmet a hazafiúi belátás s a férfias önfeláldozás! Géczy Géza. Vasutat a tanyákra. A „Nyirvidék" 45-ik számában megjelent „Drágaság és több termelés* c. ciknek mindenben igazat adok, t. i. hogy egy szervezet csak akkor egészséges, ha annak minden egyes alkotó eleme elvégzi a számára kijelölt teendőt, összhangban működik egymással, egymásért! Vájjon igy van-e ez a társadalomban, a mindennapi életben is ? Nem. Az egész vármegyét behálóztuk vasutvonalakkal és kőutakkal, c?ak épen a város határát képező bokor tanyák nélkülözik még ma is a kőutat és a vasutat. Pedig bizony a Sipos, Antal, Csengery tanyák mellett olyan a dágvány, hogy minden képzeletet felül múl. Azt pedig senki se vonhatja kétségbe ugye, hogy első sorban a nyiregjházi határ van hivatva a várost élelmi cikkekkel ellátni. És mig Nagykálló vidékének kőut es vasút, Orosnak kőut és vasút, Bogdánynak kőut, Kemecsének vasút, Buj, Balsa vidékének részben kőut és vasút áll rendelkezésére, nekünk a mi tanyáinknak nincs semmi. A ki megfigyelte a mult szombati heti vásárt, mikor már a munka is szünetelt, jó idő, jó ut is volt és igy a mi gazdasszonyaink is bejöhettek, nem volt a tej 28, csak 12 fillér és igy esett minden élelmi cikknek is az ára, mert nagy volt a kínálat. Vezessük ki tehát a kis vasutat a tanyákra, mindjárt nem fognak panaszkodni a piaci drágaság miatt. Nem állítom én azt, hogy 7—8 korona lesz ismét a kenyérnek való, mint volt 1894-ben, mert most a cséplőgépnél 7 korona napszámot fizettem egy munkásnak, mig akkor 1 korona 50 fillért. Abban az évben vettem volt 280 koronával holdját a főidnek, most vett a fiam a mesgyéje mellett ugyan olyan földet 1400 koronájával. Most azon horribilis drága földön termelt takarmánynyal és szemmel neveljük a húsnak, tejnek való tehenet, baromfit; no meg azután az adó, ruba, cseléd, egyszóval minden drágább lett, ugy annyira, hogy ezt nem csak drágaságnak látom, hanem a haladó kornak, a kulturának tulajdonítom. Lássuk csak, hogy alakulnának a viszonyok, ha azon a határon csak a Nagycserkeszig is vasút volna! A múltkor a tanyámról, (mert én is onnét élek) két hétig nem jött be senki. Egyszer be jön a menyem; kérdem tőle, hogy m

árt nem jönnek be gyakrabban, hiszen igy mi itt éhezünk! Azt felelte rá: hogy szívesen bejönne, msrt pénzre szüksége volna, meg a hat tehénnek a tej termékét ott eszi a malac, ami féléves korában rendesen elhull, de a gazda nem ád neki lovat még a taligába sem, mert igába kell, ha még egyszer annyi volna is. Másodszor meg olyan rossz az ut, hogy nem lehet bejönni, harmadszor jön olyan idő, hogy nem állja ki a gazdasszony a szekéren két három óra hosszát. Ellenben, ha vasút volna, vajjal, tejjel, túróval, csirkével, pulykával stb. a gazdasszony beülne a meleg kupéba és legalább minden második napon bejönne, vagy ha nem, feladná az árut és beküldené anyjának, vagy anyósának, vagy valakinek, hogy azt értékesítse, akkor már lehetne tej csarnokról is beszélni, addig nem. Akkor aztán termelnénk zöldséget, több baromfit és mindent. Még egy előnye volna ezenkívül ugy a fogyasztó közönségnek, mint a tanyai termelőnek, t. i. egy lóval kevesebbet tartana és tartana két tehénnel többet, mert három tehenet lehet jól kitartani egy ló helyett. Felmerült még az a kérdés, hogy kifizetné-e magát egy kis vasút Nagycserkeszig, vagy nem. Hát én merem hinni, hogy igen, mert én napról-napra látom, mennyi nép jön be a bujbalsai vasúton és szeretnék a villanygyárhoz állítani egy bizottságot, hogy hány tanyasi jön be azon az uton napról-napra, hát még szerdán szombaton és vasárnap! Ha vasút volna, nem kellene a gazdáknak egy kocsi búzát, vagy gabonát egy hétig szállítani a városba, hanem kihordaná egy félnap alatt a vasúthoz; szívesen fizetne érte, mert az idő a legdrágább. A ki ezt a vasutat létesíteni fogja, annak nevét áldani fogják még az utódok is, mert csakis igy lehetne a nyiregyházi piac drágaságát csökkenteni és hiszem, hogy nekünk volna ez által legolcsóbb piacunk fél Magyarországon. Vasutat tehát a tanyáknak! Paulusz Márton. A házbérjövedelem bevallása. A házbéradó az 1913. évre való érvénynyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérvallomási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminiszter 1913. évi 111.507, sz. alatt kiadott rendeletével az 1912. évi november hó 2 tői 30-ig terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909. évi VI. t.-c. 46. §-a értelmében a bevallás annak a községnek elöljáróságánál történik, amelynek területén a ház fekszik. A hazbérjövedelem bevallására kötelezve van : a) tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az .összes birtokosok. b) a házközösségnél annak feje. c) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjanak tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos, vagy haszonélvező), illetve a törvényes képviselő, a házbérvallomási ivet meghatalmazott által is kiállíthatja, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhivatnak tehát a vallomásra kötelezettek, hogy a házbérvallomási ivet pontosan és a valósagnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) november hó 2-tól kezdve legkésőbben november hó 30-ig nyújtsák be. A bevallás tárgya: a házak évi nyers jövedelme. Nyers jövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékül fizet, illetőleg teljesíteni tutozík. Ide számitandnók különösen : 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztositási dijak, állami, helyhatósági s egyéb adók azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó cimén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy a mellékj irulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már bennfoglaltatnak ; 3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségék címén fizet, ide nem értve a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságokat, továbbá a lakás világításáért és fűtéséért megállapított összegeket, végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által üzlete céljaira felhasznált víz után fizetett vízvezetéki dijakat; 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház, vagy karbahelyezesének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozik fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csaí ama resze számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános házbéradó alá eső helyeken a házbirtokos állal használt, vagy másnak ingyen átengedett épületeknek, illetve épületrészeknek nyers házbérjővedelme gyanánt a bérbeadás esetén elérhető haszonértéket (bérériéket) az üresen álló lakásoknál pedig az előző évi adóalapot kell bevallani. Űzletfelszereléssel, földbirtokkal, házi kerttel, vagy egyéb do'gokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál nyers jövedelemnek az az összeg vallandó be, mely a házbér cimén a bérszerződésben kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30 °/°-ot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlők a vallomási íven bizonyítják a vallomás helyességét, nevüknek a vallomásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. EÍ a bjjejyzés a bérösszeg beírása előtt tilos. A felek a házbérvallomások beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki vallomását a kitűzött határidőben be nem adja, abban az esetben: a) ha a megállapított adóalap 1000 koronát nem halad meg, a kivetés során megálla pitott házbéradónak l°/°-át illetőleg, ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, további 4% át fizeti pótlék fejében; b) ha pedig a megállapított adóalap 1000 koronát meghalad a kivetés, során megállapított házbéradónak 5%-át, illetőleg, ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, az .adónak további 25°/°-át fizeli pótlék fejében. (Az 1909. évi VI. t.-c. 48. § a, illetőleg az 1912 évi LIIl. t.-c. 39. § a). Ha a vallomásra kötelezett a vallomási ivet a bérösszegnek beírása előtt íratja ala a bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—200 koronáig terjedő rendbirsággal, ahány bérlőjével ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallomási iv aláírását elfogadható ok nélküi megtagadja. (1909. évi VI. t.-c. 69. §-a.) Bíróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tény. E&tíGumyi ajándékul ékszer, óra,ezústnemüekés brilliáns áruk legnagyobb választékban csakis REiCH ARNOLD pazar berendezésű uj ékszerüzletében található,Nyíregyháza, Rákócziutca 1. szám, Takarók-palota.