Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)
1912-11-03 / 44. szám
4 47-ik szám. j ff iÍEffl oÉK. 1912. november 24. egyúttal társai megbízásából az ez alka lomra szánt emléktárgyakat és az összes járásbeli jegyzők arcképét magábanfoglaló művészi kivitelű diszalbumot. A beszéd, melynek minden szavában megcsendült azon örvendetes — s nagyrészt a főszolgabíró szeretetteljes és tapintatos vezetésén alapuló harmónia, mely a községek és a járás vezetőjének összműködését oly annyira jellemzi, általános hatást kel tett. Az elhangzott beszédekre egyenként meghatott szavakkal válaszolt az ünnepelt s ezután a közönség a szózat hang jai mellett emelkedett hangulatban szétoszlott a gyűlésről. A különböző küldöttségek tisztelgése után közebédre gyűlt össze a közönség a Pannónia vendéglő nagytermében. A mintegy 400 terítékű közebéden természetesen felköszöntőkben sem volt hiány. Legelsőnek Mezössy Béla mondott érdekes és szép pohárköszöntőt a jubilánsra, kit sorra köszöntöttek fel: főszolgabírói társai nevében Olchváry Pál, Szabó Miklós gör. kath. esperes, Balogh Lajos egy jó humoru verses felköszöntőben, Horváth Géza doktor és még többen. Görömbei esperes, Mezössy Béla, Sőrés János az alispánra, Dudinszky Miklós az ünnepelt családjára emeltek poharat. A közebéd a legjobb hangulatbau a késői délutáni órákban ért véget, sőt utána a közönség egy nagy része a főszolgabiró vendégszerető uri házánál folytatta a kedélyes együttlétet és innen ment az este megtartott igen sikerült hangversenyre, melyet különösen Erdőhegyi Ferenc szolgabíró gyönyörű magyar nótái, na meg az utána következő kedélyes táncmulatság tettek emlékezetessé. Az egész ünnepély a legkedvesebb emlékeket hagyta hátra ugy az ünneplőkben, mint bizonyára az ünnepeltben is. Ki kellett, hogy érezze, mily meleg szeretettel dobog felé e napon egész járásának a szive. Élvezhette egyúttal felső hatósága elégedettségét is s büszke s boldog öntudattal mondhatja el magáról, hogy mig egyrészt erélyes vezetője volt járásának, páratlan népszerűséget is ért el tapintatával s érző meleg szivével. Közgyűlés a városnál. Nem is egészen egy hét leforgása alatt az október havi rendes közgyűlés után, a mult csütörtökön délután ismét közgyűlésre gyűltek össze a városi képviselőtestület tagjai. Azaz hogy csak gyűlhettek volna, ha gyűlni akartak volna. A rövid időköz, avagy a rövid tárgysorozat volt-e az oka ? — ki tudná megmon dani; elég az hozzá, hogy sokat mondunk, ha azt állítjuk, hogy a tisztviselőkkel együtt jó ha huszonötén voltak jelen a kétszázhúsz képviselőtestületi tag közül. A rendkívüli gyűlés tartását az uj honvédhuszár laktanya ügye tette szükségessé. A laktanya ügyében Szabolcsvármegye alispánja november hó 12-ére már összehívta az úgynevezett helyi vegyes bizottságot. A képviselőtestület azonban annak idejen kimondotta, hogy a laktanya építési terveinek a megállapításába csak abban az esetben megy bele, ha a szükséges kölcsönt biztositani tudja s megbízta a polgármestert, hogy kérjen ajánlatot a nagyobb budapesti pénzintézetektől. Ez meg is tőrtént. A pénzintézetek azonban, köztük egy bécsi is, egymásután azt válaszolták, hogy a jelenlegi pínzviszonyok mellett nem tehetnek ajánlatot. Csupán a Pesti Hazai, a Pesti Magyar Keres kedelmi és a Magyar Jelzálog Hitelbank tettek egy közös ajánlatot, hogy 89-es árfolyammal és 5-65-ös annuitással volnának hajlandók a jövő év tavaszától kezdődőleg az építkező elő haladásához képest a szükséges összegeket folyósítani s ezt az ajánlatot 15 napig állják. E két terminus miatt kellett a közgyűlést összehívni. A képviselőtestület a laktanya-bizottság javaslatára kimondotta, hogy áz érkezett egyetlen ajánlat drágasága miatt a kölcsönt fel nem veheti s felkéri a vármegye alispánját, hogy a november 12 ére kitűzött helyi vegyes bizottsági tárgyalást halaszsza el. Egyelőre tehát lekerül a napirendről az uj honvéd laktanya ügye is, mint megannyi sok más tervezés alatt álló városi intézmény, a pénzpiaci helyzet nehézségei miatt. Egyidejűleg a közgyűlés néhány kisebb jelentőségű ügyet is békességben elintézvén, alig fél óra alatt végett is ért. A háziállatok törzskönyvezésének célja és haszna. Az állattenyésztés sikere két tényezőn fordul meg. Az első és legfontosabb a tenyésztésre alkalmazott állatok helyes kiválasztása, a második tényező a tenyésztési produktumok okszerű felnevelése és tartása. Sok tenyésztő még ma is azon a véleményen van, hogy a tenyészállatok kiválasztásához nem kell egyéb, mint az állatok külsejének alapos ismerete és a jó szem. Igaz, hogy igy szép állatokat lehet tenyészteni, bár ezen eljárás mellett csalódásoknak nagyon is ki vagyunk téve. Ma azoDban a számító gazda nem annyira az állatok szépségét nézi, mint azt, hogy tartásuk és szaporításuk minél több hasznot hozzon. A szép állat pedig nem mindig egyúttal hasznot hozó is. Elég gyakran előfordul, hogy egy drága pénzen szerzett bika után oly borjak esnek, melyekben nyoma sincs az apaállat szépségének, vagy az utána nevelt üszők, bár szépek, de ig^n gyenge tejelőkké fejlődnek; vagyis általánossagban szólva, valamely állat birhat erős, vagy gyenge átörökítő képességgel, még pedig ugy a külső, szemmel látható tulajdonságok, valamint más benne előre fel nem ismerhető tulajdonságokra nézve. Miután állattenyésztésünk eredményét nem tehetjük a véletlen szerencsétől függővé, mit tegyünk tehát, hogy a balsikert lehetőleg elkerüljük. miből következtethetünk előre valamely tenyészállat, átörökítő képességére, miről ismerhetjük fel a benne rejlő kívánatos, vagy esetleg tenyészetünkre káros tulajdonságokat? Erre csak egy felelet van: Igyekezzünk minél behatóbban megismerni minden egyes tenyésztésre alkalmazandó állat leszármazását. Tudnunk kell ugyanis, hogy minden állat magában hordja őseinek jó és rossz sajátságait, amelyek körül némelyek azonnal szembetűnnek, mások pedig csak lappanganak benne, hogy előbb-utóbb, néha több generációt átugorva — ismét felszínre kerüljenek. Ezek a tulajdonságok egyrészt ősidők óta örökségképen nemzedékrőlnemzedékre szállottak, részben azonban olyanok, melyeket egyes egyedek időközben szereztek s amelyeket a háziállatoknál az emberi beavatkozás a szoktatás és tenyészkiválasztás által fejlesztett és állandósított. Ugy az örökölt, mint a szerzett tulajdonságok továbbra is annál inkább örökittetnek át és az utódokban annál biztosabban válnak jellegzetesekké, állandósulnak, mennél több ősben voltak azok meg. Ezért a tenyésztésben annak az egyednek lesz rendszerint nagyobb az átörökitőképessége, melynek a családjában minél több esetben s minél régibb idő óta találjuk meg ugyanazokat a jellegzetes tulajdonságokat. Miután pedig az átörökitőképesség meg van ugy a hím, mint a nőstyénállatokban, ezért annál biztosabban számithatuk arra, hogy az utódok bizonyos tulajdonságokkal bírni fognak, ha ezek a tulajdonságok mindkét szülőben feltalálhatók, illetve a fentemiitett elrejtett letezésük feltételezhető. Ebből már most megérthetjük, miért kell arra törekednünk, hogy a tenyésztésre kiválasztandó, vagy beszerzendő állatok leszármazását megismerjük. Ezt megismernünk azonban csakis a helyesen berendezett és pontosan vezetett törzskönyv nyomán lehet, mert ha csak a magunk és mások emlékező tehetségében bízva, erre alapítjuk tenyésztési eljárásunkat, súlyos tévedéseknek és helyrehozhatatlan hibák elkövetésének vagyunk kitéve. A törzskönyvezés célja tehát a pontos feljegyzése mindannak, amit tenyészetünk minden egyes állatjáról tudnunk kell, hogy ennek alapjan 1. a teny észcélunknak megfelelő anyagot kiválaszlhassuk, 2. tiszta képet nyerhessünk a tenyészetnek a kitűzött cél felé való haladásáról. A helyesen vezetett törzskönyvben feljegyzett adatok tehát nemcsak arról tájékoztatnak bennünket, hogy valamelyik állat apját, anyját hogy hívták, aminek magában véve semmi értéke nincsen, hanem ugyanott megtaláljuk az adatokat az állat őseinek minden jó és rossz tulajdonságáról, szolgáltató képességükről, termékenységükről stb., mind oly dolgok, miket a körültekintő tenyésztőnek figyelembe kell vennie. Ezenkívül a meglévő állatainkról vezetett több évi törzskönyvi feljegyzésekből azonnal megtudhatjuk, vájjon üzleti szempontból tekintve jár-e tartásuk haszonnal vagy nem s ebből irányítást nyerünk a mustrálásnál. Igy pl. nem fogunk megtartani oly tehenet, me'ynek borjai rosszul fejlődnek, vagy tejhozama nem kielégítő. A — bár némely kivételes esetben indokolt — vérfertőző (közeli rokonok közötti) tenyésztést is a törzskönyv segítségével kerülhetjük el legbiztosabban. Az egész tenyészet mindenkori állapotát, haladását, vagy hanyatlását is a törzskönyv mutatja, ha ennek adatait megfelelő kimutatásokba (szaporaság, utódok minősége, eladási árak, tejhozam, testmérték stb. szerint csoportosítjuk és ezen kimutatásokat a régibb kimutatásokkal összehasonlítjuk. A törzskönyvek alakja, rovatainak beosztása nagyon sokféle lehet és annak megszerkesztése az e téren kellő gyakorlattal nem biró gazdáknak sok fejtörést okozhat. Ezenkívül a? rovatlapok könyvnyomdai uton való előállítása az egyes tenyésztőnek aránytalanul sokba kerül, mert csak több ezer iv készíttetése esetén válik az jutányossá. E bajon az Országos Törzskönyvelő Bizottság segített, midőn a törzskönyvezés minél szélesebb elterjedése érdekében minden igényeknek megfelelő rovatlapokat nyomatott és ezeket olcsó áron, 4 oldalas ivenkint 15 fillérért, a tenyésztőknek rendelkezésükre bocsátja. Kívánatra a nyomtatványokat könyvbe kötve is szállítja. Ezen rovatlapok a következők : Tehenészetek részére: bika iv (egyenkint 4 bika bejegyzésért), tehén-ív (2 tehénre), hágatási és borjazási jegyzék (40 eset beírására), utmutatás. Sertéstenyészetek részére: kan-ív és koca-iv (mindegyik 4—4 állat bejegyzésére), malacok jegyzéke (ivenkint 100 malacra), bugatási jegyzék (40 bejegyzésre), utmutatás. Ménesek részére: mén- és kanca-iv (2—2 állat számára), fedeztetési és csikózási jegyzék (40 bejegyzésre). Ezen nyomtatványokból mintaivek is rendelhetők, ugyancsak 15 fillérért ive, mely ősszeg levélbélyegekben küldhető legcélszerűbben. Az Országos Törzskönyvelő Bizottság címe Budapest, IX., Köztelek-uica 8. Murányi Nándor. & tea-kimérés. Ez alatt az igénytelen cim alatt sokkal jelentősebb akció első kezdeményező lépését üdvözölhetjük, mint első pillanatra gondolni lehetne. A Szabolcsvármegyei Pártfogó Egyesület a Zöldség-téri tea-kimérés megnyitásával „az ember" egyik legna gyobb ellensége és veszedelme I az alkohol ellen kezdi meg tervszerűen folytatni szándékolt küzdelmét. Az alkoholról köztudomásu dolog, hogy egyike a legveszedelmesebb mérgeknek. Veszedelmét ugyanis az fokozza, hogy élvezete kellemes, mert hatása hóditó ; aki belekóstol, vágyik utána, vágyik az isÚjonnan megnyílt Cipőkülönlegességi Áruház (Siein Hermán divatáruháza mellett) Állandóan nagy raktár amerikai férfi-, nőiés gyermek cipőkben • Szigorúan szabott ár minden pár cipőre reáplombálva. 631 52-2
