Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-10-20 / 42. szám

ftyiregyMza, 1912, XIIIII. éYfolyam, 42, szám, vasárnap, október 20. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjeienik hetenként egyszer vasárnapon. ÍSÍBwléii feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TBR 6. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit

. A jegyzők és a közigazgatási reform. Ha a közigazgatás reformjáról kiszivárgott hírek a valóságnak tényleg megfelelnek, ugy a jegyzó'k helyzetének javítása egy csapásra a megoldás stádiumába jut. A közigazgatás reformja, mint a neve is mutatja, évtizedek hibáit van hivatva pótolni és véglegesen rendezni. Lényeges átalakulást fog mutatni rövid időn belül, mert a státusa a legképzettebb elemekből fog kialakulni. Ugyanis a tervezett reform a községi jegyzők alapképzettségét a jogvégzettséghez és gyakorlati képesitéshez köti és módot fog nyújtani arra, hogy a jegyző tehetségét, szakképzettségét, rátermettségét a közigazgatás legmagasabb fórumain, a minisztériumban és közigazgatási bíróságban érvényesíthesse. Holott jelenben bármily tehetséges is legyen, marad a megkezdett uton községi jegyző, kiből kiölték az ambíció minden csiráját, marad egyszerű gépezet a falu igazgatásában. A kik figyelemmel kisérik az egyes tanfolyamokat, szomorúan tapasztalják, hogy ezen tanfolyamokon évről-évre mindkevesebb a hallgatóság és ennek indoka az, hogy az e pályára készülők, a gyakorlati év alatt ismerik meg, hogy minő rengeteg munkát, energiát követelnek meg a jegyzőtől s bár az intéző körök tisztában vannak ezzel, mégis a legnagyobb közönyt tanús tják e kérdésben, holott ezen súlyos bajon segíteni igen könnyű dolog volna, ha a községek lélekszámának arányában segéd munkaerőket adnának a jegyzőknek. És e kérdéssel a reform keretében foglalkozni kell. Nem szabad elfelejteni, hogy közigazgatásunk és általában adminisztrácónk összes szálai a községi jegyzői irodából indultak ki és végeredményben oda futnak vissza. Igyekezzünk tehát a jegyzői iroda túlterheltségén könnyíteni, hogy annak alkalmazottai kellő gyorsasággal és alapos tudással láthassák el a reájuk rótt fontos teendőket és hogy, mint a nép tanácsadói, vezetői, időt nyerjenek szociális teendők végzésére is. Ha számot vetünk a jegyzők jelenlegi túlterheltségével, mert ez ép oly sérelmünk, mint az anyagi helyzetük — és e bajon is segítünk, akkor látni fogjuk, minő üdvös hatása van az egész reformnak, melytől annyit és oly sokat várunk. —1. Körirat a városokhoz. A magyar városok orsz. kongresszusának elnöksége az alábbi köriratban hivta fel a városokat arra, hogy a folyó évi egyetemes ülés határozata értelmében alakítsák meg a kongresszus helyi bizottságát, amelynek utján a városi polgárság is részt venne a kongresszus munkájában. Hogy hány tagból álljon a bizottság és kik legyenek a tagjai stb., arra nézve irányítást nem foglal magában a levél, mert azt minden városnak a tetszésére bízza. Az a fő, hogy a helyi bizottság tagjaiul olyanok választassanak be, akik a városok egyetemes érdekű ügyei iiánt kiváló érdeklődést tanúsítanak. A bizottság tanácskozása és ügyrendje olyan lenne, mint más városi bizottságé. Elnöke lehetne a polgármester, jegyzője pedig az illető város kong. tudósítója. A köriratban az elnökség egyúttal közli a kongresszusi munka programmját s azt a tervét, hogy a vidéken meetingeket akar tartani, hogy ez által közvetlenül is érintkezhessék a vidéki polgársággal. A kongresszusi tudósítók kijelölése iránt is intézkedik a körirat. Ilyen tudósítóknál legfőkép az a kívánság, hogy azok mozgékony, gyors emberek legyenek, akik a központ megkereséseinek haladéktalanul megfelelni tudnak. Ezek a tudósítók egyúttal az egyetemes ülésnek is tagjai s leghelyesebb, ha a vezető tisztviselők legambiciózusabb tagjai szemeltetnek ki erre a tisztségre. Ezek utján a városi tisztviselő kar kapcsolódik bele a kongresszusi szervezetbe. Gyakorlati szempontból kiváló jelentőségűek lesznek az u. n. körkérdések. Ilyen körkérdéseket az egyes városok is vehetnek fel a központ utján. Ennél legfőbb a gyorsaság. Ha ezt sikerül népszerűvé tenni, akkor a városok körkérdések utján 8 nap alatt az összes városokból értesülhetnek bizonyos kérdéseknek mikénti állásáról Az állandó bizottság legközelebbi ülését még október hó végén, vagy november elején tartja. Nagyon kivázatos volna, hogy ezen főleg a városfejlesztő törvény végrehajtásának vitás kérdéseivel foglalkozzanak. Az ülésen való megjelenésre a belügyminisztérium illetékes tényezőit Mesalliance. Irta: Kóbor Tamás. A kis Miklós gróf ajtóstul rohant be a kis Anikó szobájába. A művésznő éppen a fehérnemű miatt pörölt a szobaleánynyal, aki váltig esküdözött, hogy azt az alsószoknyát, amit a kisasszony rajta követel, sohasem látta. — Jól van, — jelentette ki Anikó — de amig én viszont nem látom, maga sem lát pénzt. Engem nem lehet megcsalni. Ezzel kiküldte a szobaleányt és édes mosolylyal nyújtott kezet a kis Miklósnak. A kis Miklós: Anikó, édes Anikó, eldőlt a kocka és én olyan boldog vagyok! Anikó: Beszélt az édesatyjával? A kis Miklós : Beszéltem vele. Anikó: És ? A kis Miklós: Mindent elmondtam neki. Anikó: Mi az a minden ? A kis Miklós : Hogy én maga nélkül nem tudok élni, hogy maga egészen más, mint a többi színésznő, uri a famíliája, madonna az élete, arany a szépsége és főbbet ér a szerelme, mint egy egész aranyjuhnak a gyapja. Anikó : És beleegyezett ? A kis Miklós (szinte boldogan): Nem. Azt mondta, hogy . . . nem, azt mégsem mondom meg, hogy mit mondott. Anikó: De csak mondja meg, lelkem, tudja, hogy beszélni mindenről lehet velem, hogy az öreg urakat tisztelem, különösen az ön édes atyját. Hát mit mondott ? A kis Miklós: Nem, azt nem mondhatom meg. Az öreg nagyon cinikus és soha nem volt olyan színésznővel dolga, aki ... aki .. . Anikó : Aki jó pénzért és szép szóért igent nem mondott volna. Ezt mondta rólam is? A kis Miklós: Nem, magáról tudja, hogy nem olyan. De . . . Anikó: De? Ugyan, beszéljen már, úgyis csak egy félóránk van. A kis Miklós : Hát, azt mondta, hogy szégyeljem magamat, az az ember, aki csak ilyen bugris módon tud magának színésznőt hódítani, nem érdemli meg, hogy gróf legyen, de azt sem érdemli meg, hogy valamirevaló leány a felesége legyen. Anikó: Hisz ez egészen úgy hangzik, mintha édesatyja nem tartaná magát hozzám méltónak ! Köszönöm a jó véleményt. Nos, és megtagadta a beleegyezését és maga most boldog? A kis Miklós: Igen boldog vagyok. Mert ezzel fölszabadultam, egyszerre férfi lettem, az a megtagadás nagykorúvá tett és most ugy cselekedhetem, mint férfi és szabad ember, aki szembeszáll előítélettel, lemond rangról, vagyonról és mint mesebeli lovag, áldozat és küzdés utján jut a nőhöz, akit szeret. Anikó : Kitagadtatná magát ? A kis Miklós: Igen, megmondtam öregem» nek, hogy beleegyezése nélkül is feleségül veszem, hogy nem törődöm az átkával, nem kell nekem a majorátus, kivándorlok és leszek skribler, festő, cigánymuzsikus, színész vagy utcasöprő, de mindenekelőtt a maga férje, édes Anikóm. Anikó: Csakhogy, édes Miklósom, ebből nem lesz semmi. A kis Miklós: Hogyan ? Értem, édes, nem akarja, hogy miatta áldozatokat hozzak és lemondjak a gazdagságról. Anikó: Rosszul érti, Miklós, ugy gondolom, hogy én nem vagyok hajlandó áldozatot hozni. A gazdag gróf gazdag grófnéja lenni, vagy a kitagadott kis proletár felesége lenni — el fogja ismerni, akkora különbség, mintha egészen más emberről volna szó. A kis Miklós: Ezt komolyan mondja? Anikó: Egészen komolyan, Miklós. A kis Miklós: Tehát igaza volt apámnak ? Hogy maga csak a címet és a vagyont szereti bennem és azért olyan megközelíthetetlen, mert bolond volna kevéssel beérni, amikor mindent is elérhet ? Anikó: Ha azt mondta, teljes igaza van édes atyjának. A kis Miklós: Ah, ez sok, ez alávaló. És hazugság volt mindaz, amit szerelemről beszélt, A felás i r átmeneti és téli kabátokat valódi angol szövetekből készít J Divatcikkekben folyton változatos újdonságok! Kerekes Pál utóda Nyíregyháza. Telefon 197.