Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)
1912-10-13 / 41. szám
4 43-ik szám. J&mtÉK. 1912. október 27. Ez volt oka annak, hogy nagy megdöbbenés fogta el lelkeinket, mikor — lapunk multi számában már jelezi ük is, — dr. Bosnyák Béla haláláról értesültünk volt. Hirtelen választotta ki közülünk a végzet, egy harmonikus életet gátolt meg fejlődésében, egy magas röptű, nemes ideálizmussal telt életet tört derékban ketté! A tudományokérti lelkesültsége hatalmas önmunkálkodásra késztette; egy fiatal tudománynak : a Sociologiának szolgálatába szegődött. Eszmevilágát betöltő nagy gondolatait realizálta is, bár a tettek nagy küzdelme csak ezután következett volna. Most, hogy kidőlt közülünk vesszük észre a hiányát és értékeljük . . . közgazdasági dolgozatai közismertek,* mint az Omke s. titkára közmegbecsülésben és szeretetben állott, számos egyesület és tudományos társaság szívesen látta körében a korán érő, érdemes ifjút, kinek most már csak a fájdalmas búcsúzás koszorújával adózhattak. Szent eszmékért küzdő és munkálkodó fiatal barátunk s pályatársunk .hulló meteor" emléke élni fog. Sz. P. *„A polgári viszonyok eredete' 1910. „Oros község társadalmi rajza' 1911, megjelent a ,Nyirvidék"-ben is. .Nyíregyháza jövője" 1912. stb. Griardineffó. — Hány éves ? — Ötvenkettő. — Van gyermeke ? — Van instállom, öt darab. — Férjének foglalkozása? Könnyeit törölgetve: Jaj kérem, az meghalt még — vőlegény korában. * A földrajzórán a távíróról magyaráz a tanár. — Megtudnád mondani — fordalt egyik nebulóhoz — hogy a távirda oszlopok miért állanak a sínek mellett ? => Azért kérem tanár ur, mert ha a sinek közt állanának, forgalmi akadályt képeznének. * A hittant kezdte tanulni egy kis diák. Megtanulta, hogy az első emberpár volt Ádám és Éva, akiknek gyermekei valának Kain és Abel. Aztán olvassa, hogy Kain elmene idegen országba s onnan hoza magával feleséget. De ha csak egy emberpár vala, honnan hozhatott magának feleséget a furfangos Kain ? Sehogyse tudta ezt a kis diák megfejteni. Mint minden olvasni kezdő ember, a kis diák is mindent, ami kezeügyébe akadt, betűzgetett s látta, hogy a szerkesztőség mennyi sok kérdésre válaszol, ott tehát mindent tudnak. Feleletet kért tehát az atyjának járó laptól. Sokáig nem kapott választ. Talán ott se tudnák ? Az nem lehet! Egyszer mégis jött válasz. Ennyi: Családi ügyekbe nem avatkozunk. * Az esküdtszék lejárja magát, azt irta Kállay András akkor, amikor az esküdtszék felmentett egy anyóst, aki részeges vejét agyonverte. Mennyire igaza volt! A legnehezebb, a legritkább eset, a gyujtogatót kinyomozni. Egy rovott életű lány beismerte, de más körülmény is bizonyította, hogy gazdája és 7 tagból álló alvó családja feje felett a házat felgyújtotta. Beismerte és az esküdtszék\teljesen felmentette. Ez nemcsak botrány, de veszedelem. A meglepő itélet után a lány sírva kért uti költséget, vagy alkalmazást. És mégsem akadt a 12 esküdt közt, aki cselédül fogadta volna. * V. debreczeni főnykapész valami összejövetel alkalmával levette a kir. ügyészeket. Mikor kész volt s felvitte a képeket, kijelentette, hogy darabjának az ára: 10 K. Hangéi ügyész csodálkozva mondja: 10 K. V. odafordul: Kérem, vidámabb arcot kérek ! Időközben Hangéi Nyíregyházára került, V. pedig párbajba keveredett, amiből 8 napi államfogház dukált ki. V. Nyíregyházán jelentkezett a fogház elszenvedésére. Hangéi a saját szavaival fogadta V-t. Kérem, vidámabb arcot kérek! * Fácán Jánost lopás miatt elitélték s igy lett a fácánból fogoly. * Állítólag megtörtént a siófoki iskolában. A tanító a vallásokról beszélt. A magyarázatot a következőkép fejezte be: — Hát szóval fiam, a katholikus templomba a katholikusok járnak, a protestáns templomba a protestánsok De mondjátok meg, kik járnak a zsinagógába? És a fiuk kórusban felelték: — A fürdővendégek! * A hadgyakorlatok alkalmával három különböző ezredből való önkéntes került össze egy szobába éjszakára. Lefekvés előtt az egyik egy special térképet húzott elő a zsebéből s áradozva dicsérte: — Nagyszerű egy ilyen térkép! Kérem szépen, ezen minden rajta van! Tessék csak megnézni, még a legkisebb domb, még a rongyos gémeskutak is. Minden rajta van ! Miután kellőleg feldicsérte a térképet, aludni feküdtek le. Nem kellett őket ringatni, öt perc múlva már mind a három erősen horkolt. Ugy éjféltájban a térképes önkéntes erős oldalbaütésre riadt fel, de mindjárt átfordult a másik oldalára és tovább aludt. A bökdösések azonban szabályos időközben megismétlődtek. Végre álmosan felnyitotta a szemét. Egyik társa állott az ágya előtt. — No mi az? — kérdezte szemét tőrölve. — Keljen csak fel! — Miért? — Keljen csak fel, legyen szives! Nem vagyok itt ismerős és azért kérem, nézze meg a térképen, hogy hol találhatnék én ebben a házban egy — vizeskorsót. * Egy öreg kujonrói szól a mese, aki egész életében nagyon szerette a nőket és az utolsó órájáig kalandokon törte a fejét. Amikor közeledni érezte haláHát, hozzátartozóit maga kőré gyűjtötte, amint ez szokás ilyen .alkalmakkor" és igy szólt hozzájuk: — Imádkozzatok, hogy minél hamarabb a pokolba jussak ! — A pokolba? kérdezték megdöbbenéssel, akik mellette voltak. — Igen, a pokolba. Oda szeretnék jutni. Mellette sírtak, ritak, azt hitték, hogy az öreg ember már félrebeszél. De a vén kujon értelmesen folytatta bucsuzását: — A pokolba, mert ott vannak az asszonyok ! — Honnan tudod ? — kérdezte tőle egy barátja. — Mert különben mért volnának az ördögöknek szarvai! * Történet a szórakozottságról, amely azonban kivételesen nem a tanár úrral esett meg, hanem a tarokkozni szerető ügyvéd úrral. A fiatal fiskális minden szabad idejét a tarokkpartnerek között tölti s az ügyvédet baráti körben röviden dr. Passznak hívják. Tudniillik játékközben rendkívül sokat használja ezt a szót: pássz. Ha valaki játékközben kérdést intéz hozzá, azonnal szinte gépiesen ezt feleli : — Pássz! Az ügyvéd urnák a napokon főtárgyalása volt. A vádlott, akit ő védett, rosszul állott, mert a tanuk kellemetlen vallomásokat tettek. Egy tanút különösen kivallatott a törvényszék s ez az indiszkrét férfiú súlyos igazságokat mondott a vádlottról. Amikor már a birák és az ügyész is minden lehető kérdéssel kiszedték az igazságot a tanúból, az elnök a védőügyvédhez fordult: — Az ügyvéd urnák van-e valami kérdése ? A mire a védő mélabúsan pislantott és lemondóan intett a kezével, mondván: — Pássz. Ez a párbeszéd egyik tőrvényszéki tárgyaláson folyt le, ahol egy kereskedőt hamis bukással vádoltak meg. Elnök (a vagyoobukott Spitzkopf Naftalinhoz): önt csak abban az esetben lehetne fölmenteni, ha bukását szerencsétlenséggel, betegséggel, a családjában előforduló halállal vagy egyéb sorscsapásokkal igazolhatná. Vádlott: Fájdalom, nem ért engemet semmiféle szerencsétlenség. * A mészáros felesége kérdi férjétől: — De hogy jutott eszedbe tükröt akasztani az üzletbe? — Nem érted? válaszolt a férj ravaszul. Ha a vásárolni jövő cselédek a tükörbe nézhetnek, nem néznek a mérlegre! * Egy ujságiró mesélte a kávéházban: — Néhány évvel ezelőtt riasztó hírek érkeztek a balkáni államokból. Akkor is háborús szellő fújdogált. Macedóniában forradalmi mozgalom volt és a törők elnyomás ellen a fölkelők száma folyton szaporodott. Mivel szabad • ságra indultam, elhatároztam, hogy leutazom Macedóniába és tanulmányozom a fölkelőket. Megállapodtam egy nagy budapesti lappal, hogy a Macedóniában folyó forradalomról cikkeket küldök. Le is mentem Üszküb városába, de már másnap visszautaztam. Ugyanis az utcák csöndesek voltak és senkitől se tudtam fölvilágosítást kapni a forradalomról. Órák hosszát csavarogtam az utcákon, de egyetlen értelmesnek látszó embert se láttam. Végre találkoztam egy fiatal, festett arcú nővel, aki európai ruhában volt. Barátságosan nézett rám és ez bátorságot öntött belém. Németül megkérdeztem tőle: — Nagysád tudna-e valamit mondani a forradalomról ? Talán ön is a fölkelők táboraba tartozik ? A hölgy biztatóan mosolygott és magyarul felelt! * Egy szomszédos kis községben történt. Egyik gazda elment a paphoz gyónni. — Bünt követtem el. Elloptam a szomszédom egyik disznaját. Nagyon bánt a lelkiismeret. Most nem tudom, hogy mit csináljak ! A pap gondolkodott. — Hm, hm. És mennyit ért ez a disznó ? — Hát megért vagy husz pengőt! — Hát tudod mit fiam, hozd el nekem holnap a husz pengőt! Majd én aztán odaadom a károsultnak anélkül, hogy megmondanám, ki lopta el. Ebben megegyeztek. Másnap beállított a derék gazda a papnál és — hatvan pengőt leolvas az asztalra. A pap csodálkozva kérdezte, hogy miért hozott husz helyet hatvan forintot. A paraszt szemhunyorgatva felelt: — Tetszik tudni, ilyen olcsón úgy sem kaphattam volna disznót, hát elvittem mindjárt tőle a másik kettőt is! • Jellemző kis történet. Egy nngy vidéki színház direktora nemrég Budapesten leszerződtetett éj»y egész fiatal színészt komikusnak. Mikor már teljesen megegyeztek és a szerződés aláírására került volna a sor, a fiatal színész disz kréten odafordult az igazgatóhoz: — Még egyet direktor ur! Közölnöm kell önnel valamit! Nem akarom, hogy később azt mondja, hogy én becsaptam! — Miről van szó ? — Kérem nem is látszik rajtam és én nem is mondom el senkinek . . . — Mondja meg már kérem, hogy miről van szó! — Szívesen változtatnék a dolgon, de már nem lehet. Ne vegye tőlem rossz néven igazgató ur, de én — keresztyén vagyok! * Pénzes levélhordó állított be ma délelőtt a „Nyírvidék" kiadóhivatalába. — Kérem van a lapnál valami Löbl Adolf nevű ember ? — Nincs — felelték — de miért kérdi ? — Kérem pénz érkezett a számára. Itt van kérem, Löbl Adolfnak „Nyírvidék" — Nyíregyháza. JU& JL JL A I JL ** A willanyerőre M IT^ — JL és fehérnemű a mészáros Janos be i. e„ de Zett gozmoso««««intézd November l-tői Kossuth Lajos-tár 5. (Baromfi piac) Bejárat a Zöldség-térről is.
