Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-09-29 / 39. szám

39-ik szám. JtöÍKglDÉK. 1912. szeptember 29. 5 sárréti, majd 1892-ben a törökkanizsai járási telefon. Közelebbi statisztikai adatok a telefon gyermekkorából nem igen maradtak fönn. Megállapítható azonban, hogy az egész telefonhálózat huzalhossza 1891-ben 69C0 km. volt s hogy mindössze 58 telefonhivatal működött 70 nyilvános és 2800 előfizetőállomással, melyről 8 millió beszélgetést folytattak. A husz évi (18911911.) erős fejlődés bizonyítéka, hogy ez a huzalhossz 358 ezer km.-re, a telefonhivatalok száma pedig 1944-re emelkedett, amelyeknek közvetitesével a 2212 nyilvános és 65 ezer előtizető-állomásról az elmuit évben 183 millió beszélgetést és 1*6 millió táviratot bonyolítottak le. Legfőbbet beszeltek Nagyváradon, ahol egy lakosra átlag 106 beszélgetés esik; a többi varosok azután a következő rendben sorakoznak utánna: Eszék és Temesvár 89, PozsoDy 88, Budapest 81, Kassa 71, Kolozsvár 63, Zágráb 60, Fiume és Debrecen 56, Pancsova 54 átlag számmal. A városok közül legkevesebbet beszélnek Hódmezővásárhelyen, ahol átlag 5 beszélgetés esik egy-egy lakosra. Az emelkedés alig valamivel több Selmecbányán, Kecskeméten Zomborban, Varasdon, Zimonyban és Versecen. A többi városokban az átlagszám 15—50 közt ingadozik. A távolsági forgalomban váltott 35 millió beszélgetésből 246 ezer szólt külföldre és 237 ezer érkezett külföldről. Természetesen első helyen áli e tekintetben Ausztria, amellyel való forgalmunkban a kimenő (213 ezer) és érkező (196 ezei) beszélgetések száma majdnem teljesen fedi egjmást, bizonyságául a két állam közt fennálló szoros érdekkapcsolatnak. Élénk telefonösszeköttetésben állunk még Romániával, Szerbiával és Németországgal. Mind a három viszonylatban több a bejövő, mint a kimenő_ beszélgetés. Bulgáriával az elmuit évben meg-' nyílt telefonforgalmunk még alig számottevő (évi 656 beszélgetés). . , Az 1885: IX. t.-c. a posták üzletkörét kiterjesztette a postatakarékpénztári közvetítő szolgálatra. A közvetítéssel megbízott 4588 postahivatal 1911-ben 27a milliárdnál többet vett be és 615 millió koronát fizetett vissza a takarékpénztári és chequetorgalomban. Gazdasági egyesületi közlemény. A nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi miniszter ur a m. kir. állami lótenyészintézetekből kisorolt számfeletti kancák és heréltek árverési jegyzékét megküldte. Az árverés Budapesten a .Tattersall" kerepesi-uti helyiségében f. évi okt. 4-én és esetleg folytatólag 5-én fog megtartatni. Kezdete d. e. Va 11 órakor. Az árverésen eladandó lovak jegyzéke a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthető és beszerezhető. A cs. és kir. kassai katonai élelmező raktár Kassa, Miskolc és Nyíregyháza állomásokon kézi vásárlás utján beszerzendő rozs és zabra vonat kozó hirdetményt megküldte. Az egyes állomások szükséglete, valamint a szállítási feltételek a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthetők. Felhívjuk a gazdatársaink közül azokat, kik tököt nagyban termesztenek s ebből folyólag eladó tökmagjuk van, hogy azt a mennyiség és ár megjelölésével Mühle Árpád magtermelö telepének, Temesvár (Árpád-telep) mielőbb bejelenteni szíveskedjék. A Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya folyó hó 24-én tartotta rendes havi ülését. Örömmel vette tudomásul a földmiv. m. kir. miniszter ur leiratát, melyben tudatja, hogy az egyesület előterjesztése folytán: Nyírbátor, Ujfehértó és Tiszapolgáron a követő téli hónapokra füsvesszö-kosárfonó továbbképző tanfolyamot létesít. Előterjesztést tett a dohánybeváltó hivatalokhoz kinevezendő gazdasági szakértőkre vonat' kozólag és pedig: a rakamazi beváltó hivatalhoz: Mihályi György tiszanagyfalui lakost, helyetteséül : Vekey Gedeon nyíregyházi lakost; Nyíregyházára: Szikszay Sándor ^azd. egyl. titkárt, helyetteséül: Bleuer Lajos nyíregyházi lakos földbirtokost. Nagykálióba: Vay Elek nyirgelsei lakost, helyetteséül: Pelhő András nagykállói lakost. Nyírbátorba: Soldos Ferenc debreczeni lakost, helyetteséül: Barek István nyirlugosi lakost. Kisvárdára : Okolicsanyi Menyhért gyulaházai lakost, helyetteséül: Vékey Gedeon nyíregyházi lakost. A számvizsgáló bizottságnak az egyesületi 1911. évi számadásokra vonatkozó jelentését, mely végeredményében 686 K 56 fillér vagyonszaporulatról számol be — tudomásul véve, a közgyűlésnek jóváhagyó tudomásulvétel és a felmentvény megadására ajánlja. Ugyancsak a számvizsgáló bizottság jelentése alapján Szikszay Sándor egyl. titkár nyugdíjjárulékait, felemelt illetményei alapján — ugy visszamenő szolgálati éveire, mint a folytatólagos dijakra nézve fele részben az egyesület terhére elvállalta. A biharmegyei társegyesületnek a gazdasági szakoktatás szervezése tárgyában intézett feliratát a közgazdasági és jogi szakosztály javaslata alapján azon módosítással tette magáévá, hogy a gazdasági oktatásnak a népiskolákban való megkezdését csakis a népoktatási intézetek megfelelő reformjával tartja keresztül vihetőnek. Továbbá: az 5 gazdasági akadémia m

;nt gyakorlati főiskola továbbra is fenntartandó de egy közgazdasági egyetem felállítását tartja szükségesnek. A nógrádmegyei társegyesületnek az adótörvények módosítása táfgyában tervezett actió megindítását egyelőre időszerűtlennek tartja, mert ennek hiányai, avagy káros rendelkezései csakis gyakorlati alkalmazásukban lesznek megállapíthatók. Szükségesnek véli azonban egy szakközeg szervezését a központban, mely figyelemmel a kifejlődő gyakorlatra — konkrét esetekben tanácscsal és segélylyel támogatná a hozzá forduló birtokosokat, vidéki egyesületeket végül tapasztalatai alapján megfelelő javaslatot terjesztene elő. Végül id. Kállay András indítványának elfogadásával megkeresni határozta vármegyénk tőrvényhatóságát, hogy a hosszantartó, csapásként jelentkezett kedvezőtlen időjárás folytán a sajnos, előreláthatóan ínség előtt álló kis emberek nyomorának enyhítésére adóhalasztás, adóleirás. tavaszi vetőmagvak szétosztása, főként állami beruházások kereteben tavaszi és téli kereseti források megnyitása által a magas kormányhoz feliratot intézni szíveskedjék. A SZABOLCSVÁRMEGYEI PÁRTFOGÓ EGYESÜLET KÖZLEMÉNYEI. A Szabolcsvármegyei pártfogó egyesület elnöksége felkéri a gyermekvédelem iránt érdeklődőket, hogy minden egyes olyan esetet, amelyben valamely gyermek vagy fiatalkorú egyén pártfogásba vételének, vagy bármely irányú segélyezésnek szüksége látszik fennforogni, az egyesület elnökségének (irodahelyiség Vay Ádám utca 10. sz.) bejelenteni szíveskedjenek. Felkéri továbbá a város közönségét, hogy a lelencgyermekeket s a tápszülők tevékenységét figyelemmel kisérni s tapasztalataikat bejelenteni szíveskedjenek. Felkéri végül különösen Nyíregyháza város hölgyeit, hogy a lelencgyermekek s különösen a tápszülők ellenőrzése céljából az egyesület kebelében alakítandó hőlgybizottság tagjai sorába belépni s ez iránti szándékukat bejelenteni szíveskedjenek. Az említett ellenőrzés a tápszülők s tápgyermekek időnkénti meglátogatásából s a tapasztalatoknak megfelelő intézkedések javaslatba hozatalából állana. Nyíregyháza, 1912. szeptember hó 26. Kovács István az egyesület elnöke. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139 szám Lapunk zárta pénteken este. Mai számunk 16 oldal. — Egyházmegyei közgyűlés. A középszabolcsi református egyházmegye f. hó 26-án Nyíregyházán a vármegyeháza disztermeben tartotta rendes őszi közgyűlését. Sok elintézni való dolog szokott egy ilyen rendes közgyűlés elé kerülni s igy volt az ez alkalommal is. Ha a gyűlés tárgysorozatán azónban végig tekintünk, lehetetlen azon is észre nem venni a most, — sajnos — oly régen tartó nehéz közgazdasági s hitel viszonyok nyomát. Az egyházzak magán gazdasági életében, az egyes egyházak buzgó s lelkiismeretes vezetése anyagi téren is megteremte gyümölcseit, a tárgysorozatban eddig sürün fordultak elő az egyházak adás-vételi s más közgazdasági jellegű ügyei, mint jóváhagyás és megerősítés alá került ügyek : ily esetben bizony igen szegény volt a tárgysorozat, egy-két kisvasúti kisajátítási ügy, egyéb semmi. Annál gazdagabb azonban a tárgysorozat az egyes egyházak s az egész egyházmegye belső élésére vonatkozó része. Az egyház közgazgasági állapota minden tekintetben kifogástalan, a vallás intézmények virágoznak, az egyes egyházaktól a népoktatás tekintetében beérkezett kedvező jelentéseket pedig igaz megnyugvással vehette egyházmegyei közgyűlés tudomásul. Maga a gyűlés a megszokott szép rendben folyt le. Gőrömbei Péter esperss a mai súlyos állapotokat is megérintő lélekemelő imával nyitotta meg a közgyűlést, világi elnöktársa szintén jelen volt Gencsy Albert egyházmegyei gondnok nevében is üdvözölve a megjelant közgyűlési tagokat, kiknek sorában ott láttuk a teljes számban megjelent egyházi tagokon kivül gróf Dégenfeld Pál, dr. Mezőssy Béla, Mikecz Dezső, dr. Kovách Elek, Nánássy Andor tanács bírákat, dr. Szesztay Zoltán egyházmegyei ügyészt, Mikecz István és dr. Katonka Bertalan egyházmegyei jegyzőket. A közgyűlés folyama alatt fájdalmas meglepetésül szolgált az egyházmegye őszintén tisztelt s nagyrabecsült gondnoka Gencsy Albertnek azon bejelentése, hogy családi körülményeinél fogva a gyűlésről eltávozni kénytelen, de megválni szándékozik az egyházmegyei gondnoki állásától is. A közgyűlés tüntető lelkesedéssel adott kifejezést Gencsy Albert iránti tiszteletének és ragaszkodásának s azon reménységének, hogy továbbra is megmarad azon gondnoki székben, amelyre magát nemes lelkesedő ügyszeretetével, előkelő, de szerény modorávál oly méltóvá tette. A közgyűlés további során gróf Dégenfeld Pál elnökölt. Egyházkerületi tisztviselőknek Nagymáté Alhert és gróf Dégenfeld Pál, pótképviselőknek Rácz Gyula és Mikecz Dezső, számvevőszéki jegyzőnek Pataki István nyirgyulaji lel • kész, egyházmegyei pénztárnoknak a betegség miatt lemondott Veress János helyébe Sipos Mihály kótaji lelkész, egyházi kőrlátógatóknak pedig Tomory Dezső és Adorján István lelkészek választattak meg. Délután 2 órakor a Korona éttermében közebéd volt, hol lelkes és szép felköszöntőkben sem volt hiány. (dr. K.} — A vármegye őszi közgyűlése. A jövő hó 8-án, kedden tartja meg a vármegye törvényhatósági bizottsága őszi rendes közgyűlését. A 375 pontból álló rendes tárgysorozatba fölvett ügyek közül kiemeljük a következőket: Alispáni jelenté? a közigazgatás 1912. évi I-ső félévi állapotáról. A m. kir. belügyminiszter rendelete a Vármegyei alkalmazottak illetményeit szabályozó 1904: X. t.-c. módosításáról szóló 1912. évi LVII. t.-c. végrehajtása tárgyában. A belügyminiszter rendelete iroda igazgatói állás szervezése tárgyában. A vármegye közigazgatási, árva- és gyámhatósági 1913. évi költségvetése. A vármegye gyámpénztárának 1911. évi számadása. nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagy választékban érkeztek ) Olcsó árak. Herpay Ernő uri dlvatárubáza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 5