Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-09-08 / 36. szám

MjiregyMza, 1912. IffllL éYiolyam, 36. szám. vasárnap, szeptember 8. í*?f!gje!emk hetenként egyszer vasárnapon. -MSttMti ís!!«elek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Nsü-ysd évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Méy egy m Nyíregyháza vasut-bálózatáról. „Alkalmi kérdés" cim alatt előzőleg már foglalkoztam azokkal a körülményekkel, melyek Nyíregyházának mai vasúti előnyeit létrehozták, valamint rámutattam általánosságban azokra a körülményekre is, melyek Nyíregyházának, előző vasúti összeköttetése révén elért közlekedési és azzal kapcsolatban álló forgalmi és gazdasági előnyeit legalább is mérsékelni fogják s már is mérsékelik. A vármegye különböző végpontjáról, a székhely elkerülésével kiépített vasutakon levezető előnyök visszaszerzésére egyelőre alig is mutatkozik olyan mód és alkalom, amit akár Nyíregyháza, akár Szabolcsvármegye, esetleg egy verseny vasút vonal kiépítésével rövidesen megszerezhetne. Azért a fenyegető veszély elhárítására, vagy legalább is annak mérséklésére, amint azt előző cikkelyemben általános vonásokban kifejtettem, legalkalmasabbnak és időszerűnek mutatkozik a Nyvk ujabb szárnyvonalának a központtól való kíágazás mellett sürgős kiépítése. Ennek a követelménynek a döntő körök figyelmébe ajánlásával azonban még nem tartom kimeritettnek az irányító eszméket. A nyíregyháza—nánási s az esetleg még közbe építhető vasutvonalak létesítésén kivül, szerintem, még a már forgalomba levő vasút vonalaknak lehető kihasználását biztosító tevékenység is Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁHOSHÁZ-TSR S. SZJLXX. Telefon szám: 139. Kcsirntol-t aem aúuuk vissza. olyannak mutatkozik, mely hivatva lehet a forgalomnak Nyíregyházától való elvonását megakadályozni, avagy legalább is mérsékelni. A „Nyírvidék" legutóbbi számában, előző cikkelyemre vonatkozással közölve volt egyik debreczeni újságnak az a cikkelye, amelyben részletesen vázolva van, hogy mit vár Debreczen városa, Szabolcsvármegye egynémely vidékéről, részint a Kisvárda—Nyirbakta - Bátor és Lúgos állomásokon át, másrészről a Nánás — Miskolcz közötti vasút vonalon kifejlendo forgalomtól. Ennek a forgalomnak elvonása megszüntetésére vagy legalább is mérséklésére, annálfogva ugyanebből a helyzetből kiindulva kel! a segítő eszközöket keresnünk. Első volna eme segédeszközök között szerintem, a közel múltban létesített nyíregyháza — vásárosnaményi helyiérdekű vasútnak Beregszászig való kiépítése Azért tartom Nyíregyháza veszélyeztetett forgalma érdekében állónak a uaményi vasútnak Beregszászig való kiépítését, mert nyilvánvaló, hogy ezen a kiépítendő vasúti vonalon a beregi Tiszahát és M.-Kaszony, valamint Tarpa nagy vidékének lakossága találna, ugy a személyi közlekedés, mint a gazdasági termény szállítás szempontjából, uj közlekedési eszközt. Azt ugyan nem lehet vitatni, hogy az emiitett nagy vidékek lakossága ezzel forgalom tekintetében NyiregyházáHirdetések árszabás szerint számíttatnak. A nyiü-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. hoz volna kötve és egyedül Nyíregyháza emelkedését volna utalva biztosítani, annyi azonban, ha megengedjük is. hogy ama vidékek lakossága a szóba hozott, vonal kiépítésével első sorban Beiegszászszal nyerne előnyös vasúti összeköttetést, szintén kétségtelen, hogy a szóban levő vonalon keletkező forgalomból egyrészt mégis Nyíregyháza nyerne, mert oly vidék lakossága számára adatnék a vasúton való közlekedés és teher szállításra mód és alkalom, amely vidék forgalma ebben a viszonylatban eddig nem éreztette hatását. Nyíregyházának Beregszásznál nagyobb kereskedelmi piaca és forgalma, valamint közgazdasági és kulturális tekintetben fejlődöttebb volta, biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az a meghosszabbított vonalon egy jelentékeny népság keresné némely terményeire nézve a Beregszászinál előnyösebb piacát — Nyíregyházán. Az a körülmény, hogy a nyíregyháza — naményi vasútnak Beregszászig való kiépítése, Beregvármegyének és. illetve Beregszásznak is érdeke, nem foszthatja meg ennek a meghosszabhitott vonalnak Nyíregyházára is kiható előnyeit s a közös, vagy Beregvármegyének és Beregszásznak ahoz lűzhelő nagyobb érdeke, csak 'megkönnyíti a nyíregyháza—vásárosnaményi vasút vonalnak Beregszászig való kiépítését ; másrészt ezen nagy érdekeltség mellett, amelynél fogva a beregi érdekeltség már tervbe is vette a naményi vonalnak Beregszászig való kiépítését. — Szajátszék valamit. Ennek a lapjai közé majd becsempészi valahogyan az ő nótáját. Nyuszi azonban vissza akarta adni a tromfot a délutánért és mivel tudta, hogy Puby ki nem állhatja a zongorán való le- felszaladgálást, csak azért is futamozott tovább. Puby dühösen lapozgatott a magyar nóták között és szeretett volna hangfogónak belebújni a zongorába. — Ugyan Nyuszi, hogy lehet az, hogy maga olyan ritkán játszik magyar nótákat? Nem szereti őket? Nem! felelte Nyuszi és rémes menydörgéseket csinált a zongorán. — És miért ? A szövegük nem tetszik, vagy egyáltalában a magyar muzsika ? — Ezt igazán nem tudom megmondani. De nem szeretem a magyar dalokat. Lássa, ezek sokkal szebbek! És végig futott-ujja a billentyűkön az elsőtől az utóisóig. — De hogy ha valami Maga előtt kedves szöveget zenésített volna meg valaki, azt sem játszaná szívesen ? Legalább csak ugy érdeklődésből? Nyuszi a vállát vonogatta. — Mert ha emlékezik az én versemre, mely Magának nagyon tetszett, arra egy barátom dallamot irt! Nyuszi egyáltalában nem matatott érdeklőPuby, a szegény kis költő. A költő egy nyitott könyv fölébe hajolt. Mivel vérbeli költő volt, ki igaz érzéseket dalolt és az írás zengő húrjairól a lelke szállott föl a dalban, tudott együtt érezni mással is. Nagyon szépnek találta ezt a két sort, elolvasta, azután elmondotta nagyon sokszor, de mindig csak ennyit : „Virágok hervadóba, darvak távozása idején." Reflexiók nem keltek föl a lelkében, nem gondolkozott, csak ugy megszerette ezt a két sort, mint az ember szereti az álmot, melyben öntudatlanul elmerül. Divatos, fölkapott költő volt, nem ismerték máskép, csak Pubynak. Leányszemek szomjasan nézték, ha egy-egy jouron szavalta a verseit, sőt énekelték is azokat széltében. Ma este is egy házi mulatságról jött haza. Nyuszinak, a Hidy SáDdor törvényszéki elnök neveit leányának tart >tták a névnapját. Régóta járt már a házukhoz, mint a csaiadnak szegrőlvégről rokona is, és lehet mondani együtt növekedett föl a Nyuszival. Az öreg elnök ur sokat nézett ki a fiúból, tervei voltak vele és ezekben a tervekben talán még a Nyuszi is szerepelt. De a Pubyt költőnek vitte a vére, nem bírónak. És épen azért, mert költő volt, most már ő tervezgetett tovább, mikor az elnök ur abban hagyta. in lm Kedvesebb idők voltak azok a régiek. Nem találták még ki akkor a journapokat, csak meggondolta magat az ember es beáliilott valahová, ahol gondolta, hogy szívesen látják. Petróleumlámpa égett az ebédlőas tal fölött és a piros teritőn újságok, pamutgombolyagok hevertek, közöttük helyet kapott néha elnézésből még a fehér cica is. Egy este nagy szivdobogások között ment föl az elnök uréklioz. Versei jelentek meg már azelőtt, is, de ma olyan vers volt a zsebében, amely valamikor nagyon megtetszett a Nyuszinak és most egy barátja dallamot is csinált hozzá. Elhozta megmutatni a Nyuszinak. Zongorázza el és mondjon róla kritikát. Ha Nyuszi azt fogja mondani, hogy szép, akkor már holnap ki is lesz nyomatva. Nehezen indult meg a társalgás. Letárgyalták a rokonokat, az időt, közben volt férckiszedés, pamutgombolyitás, csak a zongorázásra nem került a szó. Puby idegeskedett és Nyuszi határozottan kiállhatatlannak találta ezen a napon. Kora ŐSÍÍ esős délután volt. Lassan közeledett az est, és hála Istennek, abban kellett hagyni a kézimunkát. Mivel Puby is hasznavehetetlennek bizonyult mára, Nyuszi leült, hogy lámpagyujtásig zongorázzék valamit. Puby látszólag unottan ült le mellé a zongorához, de Lu ltjdonkepen alig várta, hogy a sok futamo7á?nak vége legyen és Nyuszi a kottás könyvből mindennemű egyenruházati cikkek les olcsóbban beszerezhetők Tessék költségvetést kérni! Kerekes Pál utódánál. Nyíregyházán. Telefon 197