Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-09-01 / 35. szám

35-ik száui. N Y I R V I D É K 1912. szeptember 1. 4 Andrássy-ut 67. A beiratások most folynak. Jelentkezhetni levélben is lehet. Akik a beiratásnál a „Nyirvidékre" hivat­koznak, jelentékeny tandij kedvezményben ré­szesülnek. — Felhívás az állami elemi iskolák gondnokságai, a községi el. és izr. elemi iskolák iskolaszéki elnökeihez. A vk. miniszter úr f. évi julius hó 26-án kelt 101773/1912. sz. rendeletében arról értesít, hogy a 2103/912. eln. szám alatt kelt rende­letlel megállapított elemi és ismétlő iskolai végbizonyítványokért az egyes iskolák tanítói több esetben közvetlenül a miniszter úrhoz fordultak. A szóban forgó végbizonyítványok, amint az a 2103/912. eln. sz. rendeletben is jelezve van, szükség esetén az állami községi és izraellita iskolák részére ingyen küldetnek meg, ha a gondnokságok, illetve iskolaszékek kéré­süket hivatalomba adják be. Felhívom azért a fent jelzett gondnokságok és iskolaszékeket hogy most azonnal, jövőben pedig minden év tavaszán jelentsék be szükségleteiket, ezen kir. tanfelügyeíőségnél és pedig ápr. 1 ig (hány elemi és hány ismétlő iskolai végbizonyítványra van szükség). Természetesen egyszerre csal; egy évre szóló mennyiség fog engedélyeztetni s csakis a télyleg szükséglendő példányban kérhető. Nyíregyháza, 191'2. aug. 23. Lengyel József kir. s. tanfelügyelő. Tájékoztató a A'öiparískoláról. A helybeli jótékony Nőegylet által fenntar­tott. s njonnan szervezett Nöipariskola felügye­lőbizottsága minden előkészületet megtelt arra, hogy szeptember elején az uj tanév megkez­dőthessék s hogy az oda beiratkozó növendé­keknek minél alaposabb képzést nyújthasson. Különösen említésre méltó újítás, hogy a felsöruhavarrást a növendékek nem külön tan­folyamokon, hanem magukon a tanórákon sa­játíthatják ei, amennyiben a feiügyelőbízollság e tárgyat is a rendes tárgyak közé sorozta. Az intézet munkakörét és a tárgyak fel­osztását a felügyelőbizoltság a következőképen állapította meg: Trájtler Anna tanítónő a fehérhimzést és a fehérnemű varrást tanitja. Heider Margit tanítónő a színes hímzést és a felsőruhavarrást vezeti. A rajzot két csoportban (kezdők és hala­dók) Kozák István főgimnáz.umi tanár adja elő. Elméleti tanlárgyakul a magyar nyelv, gyakorlati számtan, könyvviteltan és egészség­tan vétetett fel. Foglalkozott a felügyelőbizottság a tanórák beosztásának kérdésével, s erre nézve úgy ha­tározott, iiogy a tanórák d. e. 8 —12 ig és d. u. 2—4-ig tariatnak, hogy igy a növendékek egész napi foglalkozást nyerhessenek; továbbá, hogy a tanulók annál jobban elsajátíthassák a kézimunka és varrás különféle nemeit. Az egy­folytában való tanítás rendszerét, csak abban az esetben vezetnék be, ha ezt magok az isko­láztató szülők óhajtanák. Mint a múltban, ugy ezentúl is készséggel vállal az intézet megrendeléseket (kézimunkák, fehérnemüek elkészíttetését), s az iskola műkö­dése arra irányul, hogy az e nemű munkákat megkedveltesse, minél szélesebb körben népsze­rűvé tegye, az ízlést fejlessze és nemesítse. Ingyenes növendékek előszór három hónapi próbaidőre vétetnek fel, s ilyen növendék csak 13. életévét betöltött tanuló lehet. A beiratkozások szeptember négy első nap­ján eszközöltetnek, az intézet megnyitása szep­tember 5-én d. e. 9 órakor lesz, s a tanítás 6-án kezdődik. — Értesítés. A nőegyleti újonnan szer­vevett nöipariskolában a beiratások szeptember 1., 2., 3. és 4-én tartatnak. Tandij évi 30 K, melynek a beiratáskor fele fizetendő. Felvételi dij 3 K. Az arra érdemes tanulók tandíjmentesség­ben részesülnek. Most, amidőn a Nőegylet és Nyíregyháza város nagy áldozatkészséggel újon­nan szervezte a tanintézetet, felhívja ezúton is a felügyelő-bizottság a szülök és érdeklődők figyelmét az iskolára, melynek célja, hogy meg­tanítsa a növendékeket a családi életben nem nélkülözhető kézimunkák készítésére, ruha var­rásra; másfelől pedig, hogy módot nyújtson a szegényebb néposztálynak a tisztességes meg­élhetést biztosító iparágak elsajátítására. Az iskolát érdeklő minden ügyben felvilá­gosítással készségesen szolgál az iskola igazga­tója: Kardos István. Nyíregyháza, 1912. augusztus 15. A felügyelő-bizottság. A tanitók portómentes levelezése és az iskolai pecsét. Aminthogy a tanitás egyik leg­főbb motívuma és elmaradhatatlan kelléke a szemléltetés: éppen ugy szükséges és elmarad­hatatlan kellék a mai korszakban a falusi vagy pusztai tanítóknak is a portómentes hivatalos levelezés. Aminthogy a városi több tanitós iskoláknál az iskola pecsétjét és a hivatalos levelezést az igazgató-tanító teljesiti: éppen ugy szükséges az egytanitós iskoláknál is, hogy azt. a tanító teljesítse. Az a tanító és az a tanítói hivatal nem ugy van ma, mint volt régen. A tanitó ma eskü alatt szolgál, még pedig a felekezeli tanitó két eskü alatt, egyházi és állami eskü alatt. Egyházi és állami törvé­nyek kötelezik hivatala hűséges folytatására és ha hibát vagy mulasztást követ el, fegyelmileg vonják felelősségre. Miért ne illetné tehát meg az bizalom, hogy az iskolát illető pecsétet — ahol egy tanitó van — ő őrizze és ezért ő legyen a felelős és ne az iskolaszéki elnök. Hiszen egész iskolai éven keresztül sok statisz­tikai, iskolai ügyek, fizetési nyugtatvány látta­mozásának elküldése, mulasztási kimutatások elküldése slb. teszik ma szükségessé az egy­tanitós iskoláknál is a portómentes levelezést. Mindezekkel és még itt elő nem sorolt iskolai ügyek portómentes elküldésével nem zaklathatja, vagy sürgetheti folyton az a tanitó az iskola­széki elnökség hivatalát, hogy az ő hivatalos levele portómentesen továbbittassék, ha azt nem akarja, hogy az ugy is csekély 1000 koronás tanítói fizetésének 45 filléres rovására menjen el az is. A Néptanítók Lapja 1912. évi 32. és 33. számaiban az iskola pecsétet illetőleg a tanácsadóban olvashatók a következők: „Az iskola pecsét kérdése most van tárgyalás alatt. A kiadandó rendelet útba fogja majd igazítani." „Az iskola pecsétjét a tanitó, több tanitós iskolánál az igazgató-tanító őrzi!" Ugyancsak a portómentességre vonatkozólag a Néptanítók Lapja 1912. évi 28. számának tanácsadójában a következők olvashatók: „A községi és feleke­seti népoktatási intézetek és iskolaszékek poi tó­mentessége a 30.G19. sz. 1912. alatt kiadott szabályzat értelmében csak a közönséges leve­lekre, levelező-lapokra, iratcsomagokra terjed ki, a pénzküldemény re és ajánlásra nem. Ezt a rendelkezést az 11)07. évi XXVII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás meg­felelő szakasza sem módosítja!" A keresk. min. j 1895. V/5-én 20170. sz. a. kelt rendelete pedig a községi és felekezeti népoktatási intézetek portómentességét szintén megengedi. A közép­szabolcsi ref. egyházmegye nagytiszteletü espe­resének XVI. 1912. augusztus 8-án kibocsájtott körlevele a következő felhívást intézi az iskola­széki elnök urakhoz: ,5. Felmerült eset alkal­mából tudomásra hozom, hogy egyes tanitó urak a „református elemi iskola pecsetje" címmel pecsétnyomót készíttettek és ezt portómentes levelezéseknél is használják ; azonban ezen pecsét az iskolaszéknél tartandó s az által kezelendő és ez a portómentességet nem élvezi. Ezekre az ille­tők figyelmét esetleges kellemetlenségek kikerü­lése céljából ezennel felhívom!" B. Gazdasági egyesületi közlemény. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egye­sület e hó 24-én tartotta látogatott választ­mányi ülését Zoltán Sándor alelnök elnöklete alatt. A választmány a Baranyamegyei társegye­sülethez érdemdús elnöke Oiszágh Lajosnak elhunyta alkalmából részvét iratot intéz. A Nógrádmegyei társegyesületnek az alko­holizmus elleni védekezés céljából felvetett azon észméjet, hogy a napszámmunkások ne a hét végén, hanem valamely közbeeső hétköz­napon fizettessenek — elvetette, mert az alig remélhető csekély ez irányú eredménynyel szemben igen sok más káros következmények fenyegetnek. Állást foglalt az egyesület a Debrecen— Siánki vonalnak hármas különálló díjszabása ellen s megkeresni határozta az érdekelt ható­ságokat és testületeket, hogy ennek az állam ­vasutakon érvényben levő díjszabással azonossá tétele érdekében feliratot intézzenek. Örömmel vette tudomásul a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter ur leiratát, melyben a követő tél folyamán a ssőlőmoly és a szőlő­ilonca elleni védekezés tárgyában kért előadások előkészítését és megtartását a m. kir. rovar­tani áliomás vezetőségenek a varmegye terü­letére engedélyezte. Tudomásul vette a választmány egyleti titkárának jelentését, mely szerint az előző évekhez hasonló módon ez éven is beszerezte a vármegye káposzta termelésének várható eredményére vonatkozó adatokat, különösen ezeknek annak idején leendő akadalytalari el­szállítása érdekében teendő előintézkedések céljából. E célból a m. kir. államvasutak üzlet­vezetősége már is tudatta, hogy ismét szívesen bejárja az egyesület vezetőségével a termelő vidékeket, az érdekeltek kívánságainak közvetlen kipuhatolása végett. Ez évi közepes termés és a tavaszi nedves talajok okozta kevesebb ter­melés mellett 3500—4000 vasúti kocsi kerül vasúton leendő elszállítás mellett eladásra. Feliratot intéz az egyesület a szőlő- és gyümölcstermést pusztító állati és növényi ellenségek elleni védekezésre használt különböző védőanyagok gyakori hamisítványait korlátozó, illetve megszüntetni alkalmas legszigorúbb intéz­kedések iránt. Nevezetesen: nagyobb mennyiségű kék­gálic vásároltatván itt helyben Nyíregyházán, s a felhasználás helyén hatálytalannak bizonyul­ván, sőt ugyanezen rézgálic a debreceni gazda­sági akadémia vegykisérleti állomása által meg­vizsgálva, hamisnak találtatván, — a gazdasági egyesület a célból, hogy ily anyag külföldről is be ne kerüljön s a belföldi gyárakban ilyenek elő ne állíttassanak és igy a közvetítő keres­kedőkhöz se kerülhessenek, — elhatározta meg­keresni az előbbi testületeket a bajok orvoslása iránti előterjesztések megtételére. Ugyancsak inditvány tétetett a jelen nyo­masztó hitelviszonyok okainak és annak kide­rítése tárgyában, hogy e sajnálatos pénzügyi viszonyokon miként lehetne segíteni. Ezen kérdés érdemleges tárgyalás nélkül az egyesület köz­gazdasági szakosztályához utasíttatott. Véleményt adott az egyesület a vármegyé­nek több állat- köztenyésztési és vásártartási kérdésben A Nyíregyházi Gazdaszövetségnek ez éven tartandó állatkíállitásának magyar szarvasmarha díjazásához 150 korona, — Nyiribrony és Nyir­kércs községeknek egy-egy tenyészkan beszer­zéséhez 25—25 korona segélyt szavazóit meg. Végül több fontos megkeresést és indít­ványt az illetékes szakosztályokhoz tett át elő­készítés végett. A m. kir. kassai III. honvédkerüleli had­biztosság a kerületéhez tartozó csapatok részére 1912. évi október 1-től 1913. évi október hó l-ig szükséges széna, alomszalma, ágyszalma, timfa­Telefon száiu 96. Alapíttatott 1880. Mentöszehrényeh min. rend. sz. teljesen felszerelve 6 koronától fel jebb valamint egyes részei is legolcsóbban. 437- 52-8 Telefon szAm 96. Alapíttatott 1880. Sérv-, Kük- és Haskötők, ^JSWff helyemben késiUlnek. KUIflu próbaterem. Blumberg József orth. kötszerész JíjírtgyLás-a^ Kalb. parocbia épület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom