Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-18 / 7. szám

3 7-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. február 18. Ebből a statisztikából meg kell állapitanunk, hogy a lopás és pedig a minősített lopások esetén, melyek t. i. a törvényszék hatáskörébe tartoznak, szedik a fiatalkorúak közül a legtöbb áldozatot. A lopási esetek okainak vizsgálatánál két­ségtelenül jelentőséget kell tulajdonitanunk an­nak a körülménynek, hogy jótékonysági egye­sületeink közül egy sem foglalkozott még a bűnözés megelőzésének, a .zülöttek, prostituáltak, a csavargásra hajlók kérdésével, akik közül erre a bűncselekményre a legtöbben hajlanak. A jogvédő bizottságnak anyagi eszközök híján a gyökeres orvoslásra módja nem volt egyesü­letünk azonban ezen kérdések megoldását első­rendű feladatának fogja tekinteni. A kir. törvényszéknél a lentebb kimutatott 141 bűnöző közül dorgálásra 46 fiu, 4 leány, próbára bocsátásra 10 fiu, 1 leány, javitóneve­lésre 12 fiu, 2 leány, fogházra 29 fiu, fogház­és utólagos javitónevelésre o fiu Ítéltetett, míg 29 fiu és 3 leány ellen felmentő ítélet hozatott A királyi járásbíróságnál az elmúlt évben 174 ügyben indíttatott bűnügyi eljárás fiatal­korú terhelt ellen. Ezekből elintézést nyert 141 "gy, melyekben 211 fiatalkorú szerepelt. Ezek közül telmentő ítélet, ez eljárást megszüntető végzés, más hatósághoz á'tétetett kimondó ha­tározat hozatott 167 fiatalkorú ellen, dorgálásra 20, próbára bocsátásra 9, javitónevelésre 4, fogházra 11 fiatalkorú itéltetet'. Ezek a statisztikai adatok a mult évi szám­adatokhoz viszonyítva örvendetes javulást mu­tatnak. A fiatalkorúak nyíregyházi fogházában, mely­ben a debreceni Ítélőtábla területéről az ösz­szes fogházra ítélt fiatalkorúak elhelyezést nyer­nek, a mult év foiyamán 72 fiu és 9 leány volt büntetése kitöltése végett. Az erre vonatkozó statisztikai adatok a következők : „ 3 Létszám az év elején Szaporodott Fogyott HI co 3 Létszám az év végén ü< Uj -> Helyi bírósági M N a> 7T zn D Helyi bírósági M N a> 7T TS [ Idegen bírósági s co ; 0 Idegen bírósági s 0 3 Előzetes letartóztatásban volt 1 az év folyamán V 1 3 Előzetes letartóztatásban volt 1 az év folyamán „ Vizsgálati fogságban volt i 3 Ij az év folyamán í Felebbezett volt az év 3 folyamán 1 í Felebbezett volt az év 3 folyamán CÚ —s 3 | M 0 < 0 BS —s 3 flóra 1 — U M 0 < 0 O flóra 6-12 M 0 < 0 1 3 flóra 6-12 M 0 < 0 " . —^ •sn évre 1—2 M 0 < 0 •í 1 3 •sn évre 1—2 M 0 < 0 — Hosszabb időre M 0 < 0 H 3 Hosszabb időre M 0 < 0 _ i I hónapot meg nem haladó fógházra M 0 < 0 cc 1 3 I hónapot meg nem haladó fógházra M 0 < 0 »«£> Elzárásra M 0 < 0 1 3 Elzárásra M 0 < 0 :JŰ Az évi átlagos napi létszám j. l a Az évi átlagos napi létszám j. 00 l a Legnagyobb létszám 4-* l a Legnagyobb létszám a Legkisebb létszám •Y • SS a Legkisebb létszám •Y • Különös fontosságot azért érdemel a fiatal­korúak fogháza, mert a fogház missió, mely egyesületünk tevékenységének egyik fontos ágát képezi, a fiatalkorúak fogházából veszi anyagát, mert sok tevékenységünk az elitélés s a bün­tetés kitöltése után kezdődik, a melyre vonat­kozó adatainkat a fogházból s az ott bünteté­süket kitöltő fiatalkoruaktól veszszük. Itt említjük meg, hogy a mult évben anyagi erőink csekélysége miatt csakis az < lyan fogházból szabaduló fiatalkorúakat segíthettük pénzsegélylyel, akik idegen helyre valók voltak s elutazási költségük nem volt s akiknek ideig­lenes elhelyezéséről feltétlenül gondoskodnunk kellett. A fogházban lévő fiatalkorúak látogatását az elnökség s főként néhány hölgytagunk telje­sítették, akik közül hálás elismeréssel kell ki emelnünk méltóságos gróf Vay Gáborné urnö példaadását, ki a fiatal künösöket — ép ugy mint az előző évben — karácsonyi ajándékban is kegyes volt részesíteni A jogvédő bizottság résztvett a Kassán tartott III. országos patronage kongresszuson és pedig gr. Vay Gáborné őméltósága mint diszelnök, Kovács István elnök, dr. Bodnár Ist­ván ügyvezető alelnök, Halasi János alelnök, Fetrovics Gyula bizottsági tag képviselete mellett. Rajtuk kivül részt vettek továbbá a kongresszu­son: Szikszay György kir. ügyész, a gyermek bíróságok tagjai közül: Szabó László, Erdöss Ferenc, Kossovits László, Dudinszky Miklós és Ferdinandy Tihamér urak. Ezen a kongresszuson kiküldötteink további patronage munkánkra nézve nagybecsű tapasztalokat szereztek, melye­klet egyesületünk további működése során meg­t'elelőleg gyümölcsöztetni fogunk. A kongresszus gróf Vay Gáborné Űméltóságát és Kovács Ist­ván törvényszéki elnök urat a kongressus elnökségébe is beválasztotta és egyhangú helyes­léssel felvette a kongressus óhajai közé, Kovács István elrök ur azon javaslatát, hogy a gyám­hatóság a patronáge munkával szoros szerve­zeti kapcsolatba hozassék, amely kérdést az országos patronage szövetség közelebbről tanul­mányozni fogja. A mult év december elején tartotta jog­védő bizottságunk azon közgyűlését, melyen a pártfogó egyesületté való átalakulás egyhangú­lag kimondatott. Ennek a közgyűlésnek fokozott jelentőséget adott az a körülmény, hogy azon az igazságügyi kormány is képviseltette magát. Ezen a közgyűlésen dr. Szilágyi Arthur Károly ur nagyszabású beszédéből és dr. Kun Béla ur egyesületünk tagjainak kérdéseire adott fele­lete bői további munkánkra értékes irányítást merítettünk. Ennek a közgyűlésnek határozataként be­léptünk az Ö császári és apostoli királyi Fel­sége legfőbb védnöksége alatt álló Patronage Egyesületek országos szövetségébe; átiratot in­téztünk a Magyar Védőegyesület szabolcsmegyei fiókjához és a nyíregyházi rabsegélyzö egye­sülethez, hogy céljaink támogatása céljából megfelelő intézkedéseket tegyenek. A magyar védőegylet helyi fiókjának választmánya átira­tunk folytán elhatározta, hogy a védöegylet köz­gyűlésének javasolni fogja az egylet vagyonát képező mintegy 10000 K-nyi összegnek a fel­állítandó iparos tanonc otthon céljaira leendő átengedését s nincs kétségünk az iránt, hogy ezen választmányi határozat a védöegylet köz­gyűlésén végleges szentesítést nyerend. A rab­segélyzö egylet közgyűlése még eddig nem határozott ugyan megkeresésünk felett, annak vezető tényezői azonban ezirányban kézséges jóindulatukat nyilvánították. Megemlitendönek tartjuk azt is, hogy a patronage eszméjének terjesztése céljából a Nyirvidék cimü lapban vázlatos tájékoztató cikket tettünk közzé s erről megfelelő további terjesztés céljából kétezer példányt nyomattunk. És most, hogy a mult évben végzett tevé­kenységünkről számot adunk, engedje meg a t. közgyűlés, hogy az immár megszűnt jogvédő bizottságról még pár szóban megemlékezzünk s jövendő tevékenységünket röviden összefog­laljuk. Nem felesleges szószaporitásra törek­szünk ezzel, hanem arra, hogy pártfogó egye­sületünk nagy reményekre jogosító működésének kezdetén leszűrjük előbbi alakulatunk műkö­dése alatt szerzett tapasztalatainkat, körvona­lazzuk azt a munkakört, melynek sikeres -betöltése feladatunkat képezi, felvilágosítást adjunk a patronage tevékenység azon ágairól a ifiolyekre egyesületünk működését kiterjeszteni óhajtanok. Jogvédelmi bizottságunk 1909. december 12-én alakult meg. Feladatát képezte, hogy a büntető novella rendelkezései szerint felállított gyermekbiróságok munkáját a társadalom mun­kájával támogassa, megkönnyítse. Jogvédelmi bizottságunk 1910. évi munkájáról a tek. köz­gyűlésnek 1911. évi március ll-én számoltunk be, 1911. évi működéséről pedig előbb volt szerencsénk adatainkat előterjeszteni. Jogvédelmi bizottságunk működéséből meg kellett győződnünk arról, hogy hatályos patro­nage tevékenység csak ugy fejthető ki, ha az ezzel foglalkozó egyesület célszerű szervezettel, megfelelő anyagi erőkkel rendelkezik. — Óriási jelentőségű és nélkülözhetetlen a társa­dalom munkája, de ha nincs ennek a munká­nak kiegészítésére megfelelő anyagi erő, ha például ott, ahol momentán segélyt kell adni, a szervezet a szolgálatot felmondja, akkor a patronage tevékenység hiányos lesz s ezen hiányos tevékenység résein a szükség, a nyo­mor, a kísértés s végül a bün könnyen be­férkőzik. Erősebb szervezetről s anyagi erőkről kel­lett gondoskodnunk! Ez volt az egyik indoka annak, hogy jog­védő bizottságunk szervezetét átalakítottuk. Amint az alapszabálytervezetből meggyőződést fog a t. közgyűlés szerezni, az anyagi erők szerzését több módon kísértjük elérni. Legfőbb jelentőségű ezek között az állam támogatása. Megfelelő helyről nyert értesüléseink szerint a m. kir. kormány működésünket évenkénti segély­lyel fogja támogatni, melynek mérve a kifejtett tevékenységgel s az előálló szükséglettel arány­ban fog állani. A másik indoka a jogvédő bizottság szer­vezete átalakulásának az volt, hogy az Orszá­gos Gyermekvédő Ligától, melynek támogatása mellett a jogvédő bizottság megalakult, a pat­ronage tevékenységet a Patronage egyesületek országos szövetsége vette át, mely szövetség a patronage munkát kifejtő összes egyesületeket működési körébe vonta s az Orsz i^os Gyermek­védő Liga megmaradt eredeti céljánál: az álta­lános gyermekvédelemnél. Folytatjuk. A SZAB0LGSVARMEGYE1 TANÍTÓEGYESÜLET KÖRE. Tanítók pályatétele. (Zárszó.) Banális utakon járva, üres feleseléssel töl­teni az időt és lapot s torgácsolni, az egyebütt egyébbel hasznosabban ertekesithető erőt, nem fogom. Mellőzöm tehát a cikk illelekességének meg­határozását s ezzel az insoiens hangot. Nem felelek — mert targyamtol eltérnek — a vá­lasztmány tekintélyere naivul féltékeny senti • mentalizmusra. Nem fogok trivialitásokkal sze­leskedni és szellemeskedni avagy a jol ellesett, de rosszul alkalmazott példát a felhozójárak jobban nem fogom megvilágítani. Mert talán annak mutatta be, aki ezt nagyobb világosság­gá! hdla. Keresem a válaszokban a tárgyilagosig azt az emelkedett pontját, amelyre a lélek fel­jutva megpihen s innen elemezve, fejlett erzekkel boncolgatva rendezi gondolati értékét. A válasz tárgyilagos része, midőn fejtegeti nyíltan fellepett aggodalmaim, ezeket a tény­beli körülmények feisorolásaval önkéntelenül is megerősiti. A helyi sikerek hangoztatására vonatkozó­lag megjegyzem, hogy ezek időközönkéntiek, melyeket az egesz tanítóság erzelme biztos kritériumának tekinteni talán felületesség s erre minden mélyebb alap nélkül építeni tulan könnyeimüség lenne. Egvseges gondolatot, egy­séges érzelmeket c-ak nagy idők nagy ritkán teremtenek s ezek is mint az élet, múlékonyak. A magyarországi tanítóság kartársi erzelmét ha az Eötvös-alap s a tanítók egyéb humanitárius intézményei ápolni s fejleszteni nem tudják, ugy le kell mondania e reményről a pályatetel kidolgrozojának is I^mé' lem : lemondani, lemon­Női ruhadíszek farsangi idényre a leg­nagyobb választékban Kohn Ignátz női-, férfi- divat és rövidáru iizletéöe 11 Nyíregyházán. Telefon 129. 653-52-18

Next

/
Oldalképek
Tartalom