Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-07 / 1. szám

1-sö szám. N Y I R V I D E K 1912. január 7. igénnyel biró gyermek felvétele iránt szükséges intézkedéseket megtenni. (Id. rend. 10. §-a). A község köteles azonnal gondozásba venni azt a 15 éven alul levő gyermeket, aki elhagyottnak mutatkozik és mindaddig gondozásban tartani, amig a menhely kötelékébe fel nem veszik. (Id. rend. 9. §-a.) Az azonnali elhelyezésnél természetesen felhasználhatók a társadalmi intézmények is pl. szeretetház, árvaház stb. Az oly községekben is fejthető ki petronázs tevékenység, amelyekben patronázs egyesület még nem alakult. Aki (férfi és nő) a pártfogásra szoruló gyermekek és fiatalkorúak érdekében közbenjárni óhajt, jelentse be szándékát

3 az illetékes biróság vezetőjéhez, az állami gyermekmenhely igazgatójához és a fiatalkorúak illetékes felügyelő hatóságának elnökéhez. 2. A fiatalkorúak 1elügyelő hatóságáról a 27,400—909. I.M. számú igazságügyminiszteri rendelet intézkedik.

4 Nem szabad összetéveszteni e hatósági szervet a társadalom szerveivel: a patronázs vagy más egyesületekkel. A fiatalkorúak telügyelő hatóságának tagjai részint hivataluknál, állásuknál fogva vesznek abban részt (pl. az árvaszékek elnökei, a város és a megye első tisztviselője stb.), részint az igazságügyminiszter kinevezése alapján. Tennivalói különbőznek a patronázs tevékenységnek önkéntes, társadalmi tennivalóitól s hatósági jellegűek, amelyek kiegészítik, teljessé teszik a gyermekek és fiatalkorúak védelmét. Tennivalói különösen: 1. a javitó nevelőintézeteknek és a fiatalkorúak fogházainak időnkénti látogatása utján felügyel a javitó nevelés és a fogházbüntetés szabályainak megtartására s a netalán tapasztalt hiányok vagy szabálytalanságok megszüntetése végett jelentést tesz az igazságülyminiszterhez,; 2. véleményt nyilvánít a javitó nevelés alatt álló fiatalkorúak kísérleti kihelyezésének (büntető novella, Bn. 25. §.) és a fogház- vagy államfogházbüntetés alatt álló fiatalkorúak feltétele" szabadságra bocsátásának (Bn. 29. §.) kérdésében ; 3. közreműködik a kísérletileg kihelyezett és feltételes szabadságra bocsátott fiatalkorúak elhelyezésében és a felettük gyakorolt felügyeletben; 4. megfelelő esetben javaslatot tesz a kísérletileg kihelyezett és a feltételes szabadságra bocsátott fiatalkorúak visszaállításának elrendelésére. (Bn. 25. §. és 5. megfelelő esetben javaslatot tesz a fogházbüntetés alatt álló fiatalkorúak utólagos javitó nevelésének elrendelése iránt. (Bn. 28. §.); 6. segédkezik a próbára bocsátott fiatalkorúak elhelyezésében és felügyeletében. (B

n. 21—23. §.). 3 A jelentés bélyeg és portómentes. A borítékra rá kell irni: „Hivatalos felszólításra, fiatalkorú terhelt ügyében, portómentes." * Felügyelő hatóság minden kir. Ítélőtábla székhelyén és a kir. ítélőtábla székhelyén kivül fekvő minden olyan kir. törvényszék székhelyén alakíttatott, amelynek területén javitó nevelőintézet vagy fiatalkorúak befogadására szolgáló fogház van. A kir. Ítélőtábla székhelyén alakított felügyelő hatóság működése kiterjed a kir. Ítélőtábla egész területére, kivéve annak a kir. törvényszéknek területét, amelynek székhelyén az előbbi bekezdés értelmében külön felügyelő hatóság alakíttatott; az utóbbinak működése pedig a kir. törvényszék területére terjed ki. A fiatalkorúak javitó nevelése érdekében a felügyelő hatóság elnöke a felügyelő hatóság valamelyik tagjának írásbeli javaslatára patronázs egyesületi tagoknak írásbeli engedélyt adhat arra, hogy a javitó neveléssel foklalkozó intézetekben egy-egy, esetleg néhány növendéket vagy a fiatalkorúak fogházában egy-egy, esetleg néhány fiatalkorút hosszabb időn át ismételten látogathasson.

5 Egyik főfeladata továbbá a fiatalkorúak felügyelő hatóságának, hogy előmozdítsa az erkölcsi romlás veszélyének kitett vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak társadalmi védelmének (patronázs) ügyét. E végből különösen feladata megfelelő módon oda hatni, hogy a területén a gyermekek és a fiatalkorúak védelme körében működő hatóságok és intézmények egységes, céltudatos és tervszerű eljárást kövessenek és hogy a fiatalkorúak védelmére szükséges társadalmi egyesületek és intézmények létesüljenek. Mint ezekből látható, a patronázs egyesületek s a patronázs tennivalók ellátására vállalkozó egyesek is nagyban megkönyithetik és előmozdítják a fiatalkorúak felügyelő hatóságának működését. A fiatalkorúak felügyelő hatóságai is törekednek arra, hogy mindazon helyeken, ahol patronázs egyesület ínég nem alakult s ily egyesületre szükség van, annak megalakulását előmozdítsák. E végből bárki fordulhat az illetékes felügyelő hatósághoz, amely a megfelelő útbaigazítással készséggel szolgál. IV. Legíontosabb a patronázs-munka a fiatalkorúak érdekében. 1. A büntető novella (1908: XXXVI. t.-c. Bn.) fiatalkoruakra vonatkozó II. fejezetének és az annak végrehajtása tárgyában kiadott rendeleteknek a patronázs tennivalókat érintő legfontosabb rendelkezései: A 12 éven aluli gyermek, ha bűncselekményt követett el, sohsem jut fogházba vagy toloncházba, a biróság azonban kezdeményezheti azt, hogy az arra hivatott hatóságok a gyermek megmentése végett megfelelő intézkedéseket tehessenek. A 12—18 éves fiatalkorúakkal szemben a Bn. a bíróságot, illetőleg a rendőri hatóságot (amely utóbbi a fiatalkorúak kihágásait bírálja el) felhatalmazza arra, hogy megfelelően osztályozzon és a fiatalkorúakat életviszonyaikhoz és egyéniségükhöz képest különböző bánásmódban részesítse aszerint, hogy erkölcsi megmentésük és munkára nevelésük mit kiván. A biróság az eset körülményeihez képest: I. Elrendelheti, hogy a fiatalkorút szülője, vagy az iskolai hatóság megfenyítsék. Az iskolai fenyíték alkalmazásáról a 149,500/909, V. K. számú m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszteri rendelet intézkedik. E rendelet szerint az iskolai fenyítéket a fegyelem gyakorlására jogosított tanitó alkalmazza. A tanitó a megkeresés alapján a megfenyítendő gyermek vagy fiatalkorú 5 Az ily látogatónak a fiatalkorúval való tárgyalás előtt mindig ki kell kérnie az intézet nevelő és felügyelő személyzetének tanácsát arra nézve, hogy á fiatalkorúval szemben minő eljárást kövessen. előtte ismert egyéniségének figyelembe vételével és a közölt tényállás alapján, valamint a vétség fokának mérlegelése után szabja ki az iskolai fenyítéket. Az iskolai fenyíték nemei kővetkezők : 1. Szóbeli megdorgálás magánosan (négyszemközt). 2. Szóbeli megdorgálás a tanitótestülel, a gondnokság, az iskolaszék, vagy az ipariskolai bizottság előtt. 3. Iskolai elzárás éheztetés nélkül. 4. Iskolai elzárás éheztetéssel. A dorgálást mindenkor komolyan, de jó indulattal kell foganatosítani. A tanitó a szeretet hangján, megfelelő esetben szigorral szóljon tanítványához s törekedjék arra, hogy az intelem a gyermek vagy a fiatalkorú magaviseletére és erkölcsi érzületére mennél mélyebb hatást gyakoroljon. A tanitó tárja fel a gyermek vagy a fiatalkorú előtt jellembeli hibáit, erkölcsi fogyatkozásait, rossz szokásalt és jóindulatú tanácsadással oly módon igyekezzék őt helyes magaviseletre szoktatni, hogy kiérezze abból a jó akaratot és a szeretetet s ezzel a gyermek vagy a fiatalkorú bizalmát megnyerje. Különösen óvakodni kell a gyermek vagy a fiatalkorú nyilvános megszégyenítésétől ; ezért tilos az osztály- vagy a tanulótársak tudomására hozni azt, hogy a gyermek vagy a fiatalkorú büntetendő cselekményt követett el és a dorgálás alkalmával el kell őt tiltani attól, hogy cselekményével tanulótársai előtt dicsekedjék. Az iskolai elzárás csak nappali órákra terjedhet ki és mindenkor csak felügyelet mellett történhetik. Az iskolai fenyítéket a megkereséstől számított 8 napon belül kell alkalmazni s ennek megtörténtéről a tanitó (igazgató) az iskolai gondnokság, az iskolaszék, az iparos- (kereskedő-) tanonciskolái bizottság utján a megkereső hatóságot a megkeresés vételétől számítandó 15 napon belül értesiti. E szabályok figyelmen kivül hagyása az 1907, évi XXVI. t.-c. 14. §-ának 1. f), illetve az 1907. évi XXVII. t.-c. 22. §-ának 1. i) pontjába, a felső nép

T és polgári iskolai tanítóknál pedig az 1876. évi XXVIII. t.-c. 7. §-ába ütköző fegyelmi vétséget állapítja meg. Azt a tankötelest, akit megfenyités végett az iskolai helyi hatóságnak adtak át, az 1868 : XXXVIII. t.-c. 1. §-a alapján nyilvános iskolába járásra kell kötelezni, kivéve, ha a szülő vagy a gyám az 1868 : XXXVIII. t.-c. 6. § ában biztosított jogára hivatkozással, ragaszkodik a tankötelesnek házi- vagy magánintézeti tanításához. Ezekről a tankötelesekről a tanitó szigorúan bizalmas feljegyzést készít, feltüntetve a kiszabott iskolai fenyítés végrehajtásának hatását is. A biróság vagy más hatóság megkeresésére alkalmazott iskolai fenyítéket vagy a most említett feljegyzéseket a növendék bizonyítványában feltüntetni nem szabad. II. A fiatalkorú bűntettest a biróság házi felügyelet alá helyezheti. A házi felügyelet gyakorlásának módját a 27,100/909. I. M. sz. igazságügyminiszteri rendelet szabályozza. E rendelet szerint a biróság a házi felügyelettel a fiatalkorú törvényes képviselőjét, hozzátartozóját vagy más alkalmas egyént biz meg. A házi felügyelettel megbízott köteles a fiatalkorú magaviseletét figyelemmel kisérni és erkölcsi fejlődését előmozdítani.