Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-11 / 6. szám

3 7-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. február 18. Bevétel: 40 q dohány ára fele 880 — K Termelői lakás 60-— , Tehéntartás 20— , Sertéstaitás 10'— Tűzifa 90-— „ Konvenciós föld 80"— , Összes bevétel 1090 — K Kiadás ... 991-20 , Haszon 98 80 K vagyis 98 K 80 fillér mutatkozik a dohány­kertész javára egy évi munkájának gyümöl­cseként. Ha már most néhány össsehasonlitást te­szünk más termesztési ágak jövedelmezőségé­vel, viszonyítva a 11 K-t jövedelmező dohány­termesztéssel szemben, kitűnik, hogy Szabolcs­vármegye legtöbb uradalmában burgonya-, ci­kória , cukorrépa-, cikor-, tengeri- és kender­tarmesztésnél, az utóbbi évek átlagában szerepel t kat. hold utón mint tiszia jövedelem: Burgonya 160-300, cikória 220-300, cukor­répa 220-300, kender 120—250, cirok 150— 2^0, tengeri 100—180 K-ig, ezek mind major­ságilag termesztve a legmagasabb napszámokat számítva letiek beállítva; hogy ezen jövedelem a dohánynál megközelittessék, a kat. holdan kénti 10 mázsa termés mellett 70 koronás átlagos árra van szükség és a kertész 100 ko­ronáért dolgozott egy éven át. A következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra : „Felkérendő a m. kir. pénzügyi kormány : 1. hogy már a jővő évi átadásnál ér­vénnyel biró alábbi osztályozást és árakat állapítsa meg: a) válogatott szivarboriték. Beváltási ár 150 K; b) az I. osztályba sorolandó mindazon sé­rúletlen és kevésbbé serült dohányanyag, amely a gyártásnál mind szivarbél és burok talál feldolgozásra, tekintet nélkül a nagyságra. Ezen osztály beváltási ára 100 koronában állapit­tassék meg; c) a II. osztályba sorozandó mindazon sérületlen vagy kevésbbé sérült anyag, mely a gyártásnál mint vagóanyag lesz feldolgozva. Beváltási ára lenne 80 K; d) a III. osztály anyagát képezné a jelen­tékenyen sérült, de amellett még megfelelő vágóanyag 50 K árban; e) a IV. osztályba kerülnének végül a felsőbb osztályba nem sorolható aljlevelek, de a nedves és szivégett dohányokból azok ará­nyában bizonyos százalék levonás tárgyát képezheti; f) a kapadohány I. osztálya 80 K, II. osz­tálya jO K, III. osztálya 30 K-ban állapít­tassák meg. 2. A dohányos feles kertészeknek minőségi termelésére prémium adandó. 3. A dohánytermesztési engedély cimén eddig levont illeték törültessék. 4. A fuvarpótlék a termelési területtől számítva kilométerenként és mázsánként 5 fil­lérben állapittassék meg-" Horthy Gyula a Beregmegyei Gazdasági Egyesület nevében előadja a határozati javaslatot. Hartstein Nándor a Debreceni G. E. nevé­ben örömmel látja, hogy az OMGE. utján a mozgalom élén kívánatos lenne, ha az árak méltányos emelkedése tényleg megvalósulna. A beváltásoknál a személyek megtelelnek, de a szabályokban van a hiba. Nincs meg az a határvonal, mely az egyes osztályokat egymástól elválasztja. A beváltás jó, de a termelők nem kapják meg azt az árt, amely a termesztést tényleg jövedelmezővé tenné. Hozzájárul a ha­tározati javaslathoz. Papp Imre a Biharmegyei Gazdasági Egye­sület nevében kijelenti, hogyha a jövedék nem adja meg a méltányos beváltási árakat, a gaz­dák kénytelenek lesznek a dohánytermesztést fokozatosan beszüntetni. Weingartner Andor, a Biharmegyei G. E. titkára Biharmegye dohánytermesztési viszonyait illusztrálva, javaslatot terjeszt be a Biharmegyei G. E. nevében, mely szerint „1. A közönséges dohánynál jelenleg fennálló 2 első osztály (la, lb), a kapadohánynál 3 osztály állítandó fel és ugy ennél, mint az előbbi osztályoknál az egyes osztályok határvonalai világosan, mindsn két­séget kizárólag írassanak körül. A beváltásnál a következő árak lennének felállitandók: a) kö­zönséges dohánynál válogatott 80 korona, I ső osztály 70 korona, II ik osztály 50 korona, III ik osztály 40 korona, IV-ik osztály 25 ko­rona; b) kapadohánynál I-ső osztály 70 korona, II ik osztály 55 korona, Ill-ik osztály 40 korona. 2. A dohánybeváltó hivataloknál kinevezett, szakértők hatásköre olyképpen terjesztendő ki, hogy a sérelmes dohánybeváltásnál a fél fel­szólalásától függetlenül is szót emelhessenek a sérelem orvoslására. 3. A dohanytermesztési engedélynél a hol­dankénti 4 korona illetek töiö'te^sék, valamint a fuvardij-pótlékképpen kilométerenként 3 fillér adassék és pedig tekintet nélkül a távolságra." Pethö György a Szatmármegyei G. E. ne­vében kijelenti, hogy Kállay javaslatához teljes mértékben hozzájárul. Kende Zsigmond köszönetet mond az elő­adónak, kinek javaslata felöleli a termesztők minden érdekét. Kijelenti, hogy határozati ja­vaslattal jött el, de ezt elejti S/abolcsmegye javaslatával szemben, a bihari átlagokat nem fogadja el és tolmácsolja a szatmármegyeiek meleg üdvözletét. Nagy bajnak tartja, hogy az egyik osztályból a másikba az átmenetet nem lehet meghatározni. Minta szerint dohányt át­venni nem lehet. Szomjas Gusztáv kifejti, hogy a magyar mezőgazdaság gerince a középbirtok, de a leg­szolidabb középbirtokot is parcellázzak ma már és ez elveszi azokat a területeket, ahoi legin­kább akarnak dohányt termeszteni. Ez fllen a legjobb mód a dohányárak emelése. A dohány­termesztés legnagyobb hátránya az. hogy miatta minden más növény termesztesét elhanyagoljuk. A dohány minden trágyát elvon a földtől. Ki jelenti, hogy a gazdák igenis törekszenek minő­ségi termesztésre is, de vannak olyan körülmé­nyek, amelyek akaratán kívül esnek. Egy repe­des a dohánylevélén mar a dohánybeváltóinál nagyon lényeges, pedig az lehet a legjobb vágó­anyag. Indítványozza, hogy dohánytermesztési telepeket rendezzenek be, melyeken foglalkoztassa­nak 18—20 éves suhancoltat, esetleg némi díja­zással. Elfogadja Kállay határozati javaslatát. Eeizmann Jenő teljesen kizártnak tartja a jóindulat hiányát a kincstár részéről, hogy az áremelések mégsem mutatnak föl eredményeket, annak oka az, hogy az áremelés részben mini­mális. Rámutat néhány tételre, melyeket Kállay javaslata mellőzött és melyek összesen 1"2 ko­ronával szaporítják meg a kiadásokat és melyek következtében négy kat. holdnak a tényleges veszteségét 59 K 20 fillérre emeli. Polemizál Szilassy Zoltán felszólalásával Ausztria vásár­lásait illetőleg. Kijelenti, hogy azok a kívánságok, amelyek Szabolcsmegye javaslatában foglaltatnak, nem túlzottak és keri a jövedék jelenlevő képviselő­jét, hogy a dohánytermesztés válságos helyze­tének a javaslat érvényesítésével véget vessen. Haas Ignác kívánatosnak tartaná, ha az első osztály előtt egy válogatott osztály lenne, ahová a gazdaság kiváló anyagát soroznák be. Indítványozza, hogy e válogatott osítály ára 150 K-ban állapittassék meg. A válogatott do­hányból 1—S°/o az átvételi mennyiség, de ez országos átlag. Ifj. Kállay András köszönettel fogadja a hozzászólásokat és általánosságban röviden reflektál a lényegesebb kijelentésekre, majd is­mételten kéri javaslatának elfogadását. Natorp Tivadar báró biztosítja az értekez­letet arról, hogy a pénzügyi kormányzat rokon­érzéssel szemléli a dohánytermesztők helyzetét, amit a múltban is bebizonyitott, mikor az ára­kat emelte. Hogy mi volt az oka ennek dacára is az eredménytelen termesztésnek, azt a gaz­dák előtt nem kell bővebben fejtegetnie. Nem mondja, hogy a jelenlegi árak olyanok, ame­lyeknél tovább nem lehetne menni. A határo­zati javaslatot illetőleg nem nyilatkozhatik, mert nem tőle függ a döntés, de illetékes helyen tolmácsolni fogja az itt hallottakat. Kitér Szomjas Gusztáv ama megjegyzésére, mintha az áreme­lés óta az eljárás szigorúbb lenne. Ezt határo­zottan visszautasítja és hivatkozik e tekintetben a gazdasági szakértőkre, akik független úriem­berek. Szomjas Gusztáv félreértett szavait magya­rázza ki. Zoltán Sándor elnök megköszöni a megje­lentek érdeklődését, befejezi a vitát és a Kállay András által benyújtott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki, mire az értekezletet berekeszti. „Felekezeti harcok Nyirgelsén" c. köz­leményre. Az ellenem emelt vádak megcáfolásával, hogy t. i. a nyirgelsei áldatlan állapotoknak felekezetieskedésem az oka, a Nyirvidek f. evi 4-ik számában már foglalkoztam Válaszul erre G. G. aláírással kapom a következőket: ,Hozott-e észrevételeiben csak egy szemernyi ellenérvet is." .Védekezzék, de ne oly gyatrán." Én a „Nyirvidsk" minden egyes olvasójá­ról tudom, hogy olvasni tud es hozzá még amit oivas, azt meg is érti, és ime a „Nyir­vidék" szellemi táplálói között találtam egyet, G. G.-t aki olvas, de nem ért. Az ő kedvéért csupán — olvasóim kegyes engedelmével — az azon védelemben felhozott érveket igen rö­viden elfogom még sorolni. 1905 tőt vádol, vádol noha 1908-ban jöt­tem ide. Ez nem érv? avagy ezt nem erti ? Reichmann Ignácot ki választotta be? Ez sem érv? ezt sem érti? Pedig Reichmann — mint tőle olvastam — rendezetlen vallású. Hetey Istvánt, Hetey Albertet, Szilágyi Bertalant — pedig nem „oroszok" — ki és kik pártolták ? ez sem érv ? ezt sem tetszik érteni ? Tehát ellenérvem nincs! Jelöltjeink, protegálljaink között zsidó, református van. Vallás, kor és vagyoni különbség nélkül pártoltam aznkat, akiket arra szellemi képességüknél fogva alkal­masnak találtam. Erről legyen elég ennyi, G. G. a ket éves bába választással áll elő. Igen kérem ezt jól treffelte, már akkor itt voltam. Tény is, amit mond. Amit akkor tettem, nagyon szívesen tettem. Erkölcsi kötelességem­nek tartottam oda hatni, hogy hónapok, (sok hónap) eltelte után bábát kaphassunk. Pardon! Itt megjegyezhpti G. G., hogy pályázat volt hirdetve, de nem volt pályázó. De igen volt. Olyan aki erkölcsi életénél fogva alkalmatlan erre a pályára, és kérem ide költöztették, be­protegálták és dédelgették. Ilyen az erkölcs Gelsénl Apropó! Most én miattam nem juthatott be lelkész társam a képviseletbe. Igen! Hát most három éve miért csak 8 szavazatot kapott ? Akkor talán még nem volt felekezeties­kedés! Tovább haladva G. G. védelmezi Szilágyi Menyhértet, a jól kipróbált főbírót. Ha valaki, hát ez az ur az, ki védelemre, nagy védelemre szorul. Hivatalos aktákkal van körülbástyázva, amilyenekkel nem sok ember dicsekedhetik. Az aktákhoz — hogy a mentség teljesebb le­gyen — adok én is egyet. Személyünk, bizton­ságunk megvédésére pálcát, botot, zsebfegyvert szoktunk hordani. A jól kipróbált főbiró nem ezt, hanem egy aktát hord zsebében személyé­nek megoltalmazására. Ez az a harmadik, miről G. G. nem tud-. A harmadik előd — lelkészé­vel — tetszik látni nem csak velem — volt valami incidense, amit igy papíron egyenlítettek ki. Az a kár azonban, hogy csak egyetlen név a volt lelkészének a neve diszeleg az aktán. Nem kétlem az alárás hitelességét, kár az egészben csak annyi, hogy egy ember s nem az egész közvélemény tüntette ki őt a bent irott jelzőkkel. A volt főbiró ellen 5, szóval öt szigorú följelentés adatott be hivatali mulasztással vá­dolva. Nem-e irigység, dicsvágy, hizelkedés he­lyére való jutás stb. indította erre a feljelentőt, vagy feljelentőket? Azt hiszem, igen és ezl nyilván a főszolgabíró ur is tudta, mert a je­lentéseket arra sem tartotta méltónak, hogy azok alapján a vizsgálatot megindítsa, vagy a Női ruhadíszek farsangi idényre a leg­nagyobb választékban Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és röviű.áru üzletében Nyíregyházán. Telefon 129. 653-52-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom