Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-11 / 6. szám

3 7-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. február 18. Bevétel: 40 q dohány ára fele 880 — K Termelői lakás 60-— , Tehéntartás 20— , Sertéstaitás 10'— Tűzifa 90-— „ Konvenciós föld 80"— , Összes bevétel 1090 — K Kiadás ... 991-20 , Haszon 98 80 K vagyis 98 K 80 fillér mutatkozik a dohánykertész javára egy évi munkájának gyümölcseként. Ha már most néhány össsehasonlitást teszünk más termesztési ágak jövedelmezőségével, viszonyítva a 11 K-t jövedelmező dohánytermesztéssel szemben, kitűnik, hogy Szabolcsvármegye legtöbb uradalmában burgonya-, cikória , cukorrépa-, cikor-, tengeri- és kendertarmesztésnél, az utóbbi évek átlagában szerepel t kat. hold utón mint tiszia jövedelem: Burgonya 160-300, cikória 220-300, cukorrépa 220-300, kender 120—250, cirok 150— 2^0, tengeri 100—180 K-ig, ezek mind majorságilag termesztve a legmagasabb napszámokat számítva letiek beállítva; hogy ezen jövedelem a dohánynál megközelittessék, a kat. holdan kénti 10 mázsa termés mellett 70 koronás átlagos árra van szükség és a kertész 100 koronáért dolgozott egy éven át. A következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra : „Felkérendő a m. kir. pénzügyi kormány : 1. hogy már a jővő évi átadásnál érvénnyel biró alábbi osztályozást és árakat állapítsa meg: a) válogatott szivarboriték. Beváltási ár 150 K; b) az I. osztályba sorolandó mindazon sérúletlen és kevésbbé serült dohányanyag, amely a gyártásnál mind szivarbél és burok talál feldolgozásra, tekintet nélkül a nagyságra. Ezen osztály beváltási ára 100 koronában állapittassék meg; c) a II. osztályba sorozandó mindazon sérületlen vagy kevésbbé sérült anyag, mely a gyártásnál mint vagóanyag lesz feldolgozva. Beváltási ára lenne 80 K; d) a III. osztály anyagát képezné a jelentékenyen sérült, de amellett még megfelelő vágóanyag 50 K árban; e) a IV. osztályba kerülnének végül a felsőbb osztályba nem sorolható aljlevelek, de a nedves és szivégett dohányokból azok arányában bizonyos százalék levonás tárgyát képezheti; f) a kapadohány I. osztálya 80 K, II. osztálya jO K, III. osztálya 30 K-ban állapíttassák meg. 2. A dohányos feles kertészeknek minőségi termelésére prémium adandó. 3. A dohánytermesztési engedély cimén eddig levont illeték törültessék. 4. A fuvarpótlék a termelési területtől számítva kilométerenként és mázsánként 5 fillérben állapittassék meg-" Horthy Gyula a Beregmegyei Gazdasági Egyesület nevében előadja a határozati javaslatot. Hartstein Nándor a Debreceni G. E. nevében örömmel látja, hogy az OMGE. utján a mozgalom élén kívánatos lenne, ha az árak méltányos emelkedése tényleg megvalósulna. A beváltásoknál a személyek megtelelnek, de a szabályokban van a hiba. Nincs meg az a határvonal, mely az egyes osztályokat egymástól elválasztja. A beváltás jó, de a termelők nem kapják meg azt az árt, amely a termesztést tényleg jövedelmezővé tenné. Hozzájárul a határozati javaslathoz. Papp Imre a Biharmegyei Gazdasági Egyesület nevében kijelenti, hogyha a jövedék nem adja meg a méltányos beváltási árakat, a gazdák kénytelenek lesznek a dohánytermesztést fokozatosan beszüntetni. Weingartner Andor, a Biharmegyei G. E. titkára Biharmegye dohánytermesztési viszonyait illusztrálva, javaslatot terjeszt be a Biharmegyei G. E. nevében, mely szerint „1. A közönséges dohánynál jelenleg fennálló 2 első osztály (la, lb), a kapadohánynál 3 osztály állítandó fel és ugy ennél, mint az előbbi osztályoknál az egyes osztályok határvonalai világosan, mindsn kétséget kizárólag írassanak körül. A beváltásnál a következő árak lennének felállitandók: a) közönséges dohánynál válogatott 80 korona, I ső osztály 70 korona, II ik osztály 50 korona, III ik osztály 40 korona, IV-ik osztály 25 korona; b) kapadohánynál I-ső osztály 70 korona, II ik osztály 55 korona, Ill-ik osztály 40 korona. 2. A dohánybeváltó hivataloknál kinevezett, szakértők hatásköre olyképpen terjesztendő ki, hogy a sérelmes dohánybeváltásnál a fél felszólalásától függetlenül is szót emelhessenek a sérelem orvoslására. 3. A dohanytermesztési engedélynél a holdankénti 4 korona illetek töiö'te^sék, valamint a fuvardij-pótlékképpen kilométerenként 3 fillér adassék és pedig tekintet nélkül a távolságra." Pethö György a Szatmármegyei G. E. nevében kijelenti, hogy Kállay javaslatához teljes mértékben hozzájárul. Kende Zsigmond köszönetet mond az előadónak, kinek javaslata felöleli a termesztők minden érdekét. Kijelenti, hogy határozati javaslattal jött el, de ezt elejti S/abolcsmegye javaslatával szemben, a bihari átlagokat nem fogadja el és tolmácsolja a szatmármegyeiek meleg üdvözletét. Nagy bajnak tartja, hogy az egyik osztályból a másikba az átmenetet nem lehet meghatározni. Minta szerint dohányt átvenni nem lehet. Szomjas Gusztáv kifejti, hogy a magyar mezőgazdaság gerince a középbirtok, de a legszolidabb középbirtokot is parcellázzak ma már és ez elveszi azokat a területeket, ahoi leginkább akarnak dohányt termeszteni. Ez fllen a legjobb mód a dohányárak emelése. A dohánytermesztés legnagyobb hátránya az. hogy miatta minden más növény termesztesét elhanyagoljuk. A dohány minden trágyát elvon a földtől. Ki jelenti, hogy a gazdák igenis törekszenek minőségi termesztésre is, de vannak olyan körülmények, amelyek akaratán kívül esnek. Egy repedes a dohánylevélén mar a dohánybeváltóinál nagyon lényeges, pedig az lehet a legjobb vágóanyag. Indítványozza, hogy dohánytermesztési telepeket rendezzenek be, melyeken foglalkoztassanak 18—20 éves suhancoltat, esetleg némi díjazással. Elfogadja Kállay határozati javaslatát. Eeizmann Jenő teljesen kizártnak tartja a jóindulat hiányát a kincstár részéről, hogy az áremelések mégsem mutatnak föl eredményeket, annak oka az, hogy az áremelés részben minimális. Rámutat néhány tételre, melyeket Kállay javaslata mellőzött és melyek összesen 1"2 koronával szaporítják meg a kiadásokat és melyek következtében négy kat. holdnak a tényleges veszteségét 59 K 20 fillérre emeli. Polemizál Szilassy Zoltán felszólalásával Ausztria vásárlásait illetőleg. Kijelenti, hogy azok a kívánságok, amelyek Szabolcsmegye javaslatában foglaltatnak, nem túlzottak és keri a jövedék jelenlevő képviselőjét, hogy a dohánytermesztés válságos helyzetének a javaslat érvényesítésével véget vessen. Haas Ignác kívánatosnak tartaná, ha az első osztály előtt egy válogatott osztály lenne, ahová a gazdaság kiváló anyagát soroznák be. Indítványozza, hogy e válogatott osítály ára 150 K-ban állapittassék meg. A válogatott dohányból 1—S°/o az átvételi mennyiség, de ez országos átlag. Ifj. Kállay András köszönettel fogadja a hozzászólásokat és általánosságban röviden reflektál a lényegesebb kijelentésekre, majd ismételten kéri javaslatának elfogadását. Natorp Tivadar báró biztosítja az értekezletet arról, hogy a pénzügyi kormányzat rokonérzéssel szemléli a dohánytermesztők helyzetét, amit a múltban is bebizonyitott, mikor az árakat emelte. Hogy mi volt az oka ennek dacára is az eredménytelen termesztésnek, azt a gazdák előtt nem kell bővebben fejtegetnie. Nem mondja, hogy a jelenlegi árak olyanok, amelyeknél tovább nem lehetne menni. A határozati javaslatot illetőleg nem nyilatkozhatik, mert nem tőle függ a döntés, de illetékes helyen tolmácsolni fogja az itt hallottakat. Kitér Szomjas Gusztáv ama megjegyzésére, mintha az áremelés óta az eljárás szigorúbb lenne. Ezt határozottan visszautasítja és hivatkozik e tekintetben a gazdasági szakértőkre, akik független úriemberek. Szomjas Gusztáv félreértett szavait magyarázza ki. Zoltán Sándor elnök megköszöni a megjelentek érdeklődését, befejezi a vitát és a Kállay András által benyújtott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki, mire az értekezletet berekeszti. „Felekezeti harcok Nyirgelsén" c. közleményre. Az ellenem emelt vádak megcáfolásával, hogy t. i. a nyirgelsei áldatlan állapotoknak felekezetieskedésem az oka, a Nyirvidek f. evi 4-ik számában már foglalkoztam Válaszul erre G. G. aláírással kapom a következőket: ,Hozott-e észrevételeiben csak egy szemernyi ellenérvet is." .Védekezzék, de ne oly gyatrán." Én a „Nyirvidsk" minden egyes olvasójáról tudom, hogy olvasni tud es hozzá még amit oivas, azt meg is érti, és ime a „Nyirvidék" szellemi táplálói között találtam egyet, G. G.-t aki olvas, de nem ért. Az ő kedvéért csupán — olvasóim kegyes engedelmével — az azon védelemben felhozott érveket igen röviden elfogom még sorolni. 1905 tőt vádol, vádol noha 1908-ban jöttem ide. Ez nem érv? avagy ezt nem erti ? Reichmann Ignácot ki választotta be? Ez sem érv? ezt sem érti? Pedig Reichmann — mint tőle olvastam — rendezetlen vallású. Hetey Istvánt, Hetey Albertet, Szilágyi Bertalant — pedig nem „oroszok" — ki és kik pártolták ? ez sem érv ? ezt sem tetszik érteni ? Tehát ellenérvem nincs! Jelöltjeink, protegálljaink között zsidó, református van. Vallás, kor és vagyoni különbség nélkül pártoltam aznkat, akiket arra szellemi képességüknél fogva alkalmasnak találtam. Erről legyen elég ennyi, G. G. a ket éves bába választással áll elő. Igen kérem ezt jól treffelte, már akkor itt voltam. Tény is, amit mond. Amit akkor tettem, nagyon szívesen tettem. Erkölcsi kötelességemnek tartottam oda hatni, hogy hónapok, (sok hónap) eltelte után bábát kaphassunk. Pardon! Itt megjegyezhpti G. G., hogy pályázat volt hirdetve, de nem volt pályázó. De igen volt. Olyan aki erkölcsi életénél fogva alkalmatlan erre a pályára, és kérem ide költöztették, beprotegálták és dédelgették. Ilyen az erkölcs Gelsénl Apropó! Most én miattam nem juthatott be lelkész társam a képviseletbe. Igen! Hát most három éve miért csak 8 szavazatot kapott ? Akkor talán még nem volt felekezetieskedés! Tovább haladva G. G. védelmezi Szilágyi Menyhértet, a jól kipróbált főbírót. Ha valaki, hát ez az ur az, ki védelemre, nagy védelemre szorul. Hivatalos aktákkal van körülbástyázva, amilyenekkel nem sok ember dicsekedhetik. Az aktákhoz — hogy a mentség teljesebb legyen — adok én is egyet. Személyünk, biztonságunk megvédésére pálcát, botot, zsebfegyvert szoktunk hordani. A jól kipróbált főbiró nem ezt, hanem egy aktát hord zsebében személyének megoltalmazására. Ez az a harmadik, miről G. G. nem tud-. A harmadik előd — lelkészével — tetszik látni nem csak velem — volt valami incidense, amit igy papíron egyenlítettek ki. Az a kár azonban, hogy csak egyetlen név a volt lelkészének a neve diszeleg az aktán. Nem kétlem az alárás hitelességét, kár az egészben csak annyi, hogy egy ember s nem az egész közvélemény tüntette ki őt a bent irott jelzőkkel. A volt főbiró ellen 5, szóval öt szigorú följelentés adatott be hivatali mulasztással vádolva. Nem-e irigység, dicsvágy, hizelkedés helyére való jutás stb. indította erre a feljelentőt, vagy feljelentőket? Azt hiszem, igen és ezl nyilván a főszolgabíró ur is tudta, mert a jelentéseket arra sem tartotta méltónak, hogy azok alapján a vizsgálatot megindítsa, vagy a Női ruhadíszek farsangi idényre a legnagyobb választékban Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és röviű.áru üzletében Nyíregyházán. Telefon 129. 653-52-1