Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-28 / 4. szám

3 4-ik szám. N Y I R V I 1) É K 1912. januá r 28. dött s ma már kizárt dolog a lábas jószág tömeges elhullása és nem sok idő kérdése már, midőn a sertésvész is leküzdhető lesz. "Mily kedvezően befolyásolná pl. rozstermésünket egy intenzív állattenyésztés ! Éhes homokjaink nagyrésze alig terem valamit, mert soha, még 5 évenkint sem trágyázhattuk a dohánytermelés miatt, mert ennek kellett a különben is nem nagyon bőviben kerülő trágya. Ha ily módon a trágyatermelés megháromszorozódna, bizony-bizony ezekkel a homokokkal még csodákat is mivelhetünk. Leveles János. A Pártfogó Egyesület közgyűlése. A patronázs eszméjének hatalmas megnyilvánulását láttuk a Pártfogó Egyesület január 21-iki közgyűlésén. A társadalom színe-java megjelent, hogy tanuja, részese legyen annak a hatalmas mozgalomnak, melyet a jogvédelmi bizottság pártfogó egyesületté való átalakulásának kérdése a társadalomból kiváltott. lmpozánsabb közgyűlést, mint ez az alakuló közgyűlés volt, nagyon régen láttunk. Talán a védőegylet alakult meg még ilyen hatalmas, a táisadalom minden rétegét vonzó nagy lelkesedes mellett. Sajnos, hogy a védőegylet pár évi működés után lassan-lassan meggyengült, az eszme, melyért a társadalmat harcba szólítottak, elhalványult. Talan az eszmében, talán a társadalomban, talán mindkettőben volt valami hiba. Tanuljon ebből a Pártfogó Egyesület, igyekezzék a társadalmat céljához oly erősen hozzáfűzni, hogy az idő vasfoga ezt a kapcsot sokáig, addig amig a társadalomnak szüksége van rá, meg ne emészsze; legyen tanulság ez viszont a társadalom számára is, hogy egy eszme diadalát csak egységes, kitartó munkával lehet elérni. A közgyűlésről a kővetkezőkben számolunk be: Kovács István elnök a megjelenteket üdvözölvén, a közgyűlést megnyitotta s felhívta az egyesület titkárát az 1911. évi működésről szóló jelentés előterjesztésére. A titkári jelentés — melynek különösen az egyesület további programmjaval foglalkozó része óriási jelentőségű — a közgyűlés egyhangú elismerésével találkozott, mely jelentés elhangzása után a közgyűlés Somogyi Gyula indítványára, az elnökségnek kifejtett tevekenységeért köszönetet szavazott, Petrovics Gyula indítványára pedig kimondotta, hogy a jelentés kinyomatasát s a tagokkal való közlését az elnökség kötelességévé teszi. A terjedelmés jelentés közlését lapunk legközelebbi számában megkezdjük. Az egyesület 1911. évi számadá ának előterjesztése után Kovács István elnök előterjesztette a jogvédő bizottság átalakulásának szükségességét s indítványt tett, hogy a közgyűlés alakítsa meg a Szabolcsvármegyei Partfogó Egyesületet. A közgyűlés ezen indítványt egyhangú lelkesedessel elfogadta, minek folytán az elnök az egyesület megalakulását határozatként kihirdette. Az alapszabályok elfogadása után Kovács István megköszönvén a közgyűlés bizalmát, bejelentette az egész tisztikar lemondását s indítványozta, hogy a közgyűlés az uj tisztikar megválasztását ejtse meg. Somogyi Gyula indítványára a közgyűlés felkérte Kovács Istvánt, hogy a választás tartama alatt az elnöki tisztet töltse be, mely után a közgyűlés az egyesület vezetőségét kővetkezőként választotta meg: Elnök lett: Kovács István. Társelnökök: Gr. Vay Gáborné, dr. Meskó László. Alelnökök : Somogyi Gyula, Halasi János, dr. Szikszay György. Ügyvezető alelnök: Dr. Bodnár István. Titkárok: Dr. Vietórisz István, dr. Komjáthy Kázmér. Pénztárnok: Surányi Imre. Jegyzők: Dr. Nagy Elemér, dr. Kerekes Pál. Ügyészek: Dr. Szesztay Zoltán, dr. Sarvay Elek, dr. Lukács Tihamér. Választmányi tagok lettek: Geduly Henrik, Bartók Jenő, Bernstein Béla, Dr. Dohnál József, Erdőss Ferenc, gr. Vay Gábor, Petrovics Gyula, Rultkay Gyula, Paulik János, id. Kállay András, Ruhmann Andor, Megyery Géza, Orsovszky Gyula, Szabó Pál, Fábián Ferenc, Kardoss István, dr. Kállay Rudolf, Varga György, Szabó Endre, Géczy Géza, Kertész Bertalan, dr. Konthy Gyula. dr. Járossy Sándor, Trak Géza, dr. Kovách Elek, dr. Wilt György, dr. Sarvay JáDOS, Szabó László, Kubacska István, dr. Flegmann Jenő, Leffler Sámuel, Balla Jenő, dr. Murányi László, Unterreiner József, Füzesséry Elemér, dr. Virányi Dezső. Seffcsik József. A nyíregyházi iparos tanonc otthon felügyelő bizottságának tagjai lettek: dr. Meskó jLászló, Pisszer János, Kertész Bertalan, dr. Konlhy Gyula, Ruhmann Andor, dr. Wilt György, Doktor Ármin, dr. Korányi Endre, dr. Bodnár István, Balla Jenő. Az egyesület védőivé választattak: Dr. Samassa Józset egri b. érsek, Fircák Gyula munkácsi püspök, Geduly Henrik ág. ev. püspök, Balthazár Dezső r. f. püspök, gróf Andrássy Gyula, gróf Andrássy Gyuláne, gróf Andrássy Géza, gróf Andrássy Sándor, őzv. Básthy Barnáné. özv. Bencs Lászlóné, Bory Béla, gróf Dessewffy Aurél, gróf Dessewffy Aurélné, grof Dessewffy Miklós, gróf Dassewffy Miklósné, gróf Dessewffy Marianna, gróf Dessewffy Dénes, gróf Dessewffy Béla, gróf Degenfeld Imre, gróf Degenfeld Pál, Diener Gyula, gróf Edelscheim Gyulai Lipót, özv. gróf Forgách Lászlóné dr. Gira Leó, Gara Leóne, Geduly Henrikné, özv. Gencsy Béláné, Gencsy Albert, özv. Haas Mórné, dr. Jósa András, Jármy Miklós, Jármy Miklósné, özv. Kállay Jenőné, Kovács Istvánné, id, Kállay András, id. Kállay Andrásné, dr. Kállay Rudolf. Kállay Rudolfné, özv. Korányi Imréné, dr. Kun Béla, Lázár Kálmán, Lázár Kalmánné, Liptay Béla, Liptay Béláné, dr. Meskó Lászlóné, Mikecz Dezső, Mikecz Dezsőne, Májerszky Béla, Májerszky Béláné, dr. Mezőssy Béla, Matskásy Ferenc, Megyery Géza, özv. Miklós Lászlóné, gróf Mailath József, gróf Mailath Jozsefné, Mandel Dezső, Nemes Lajos, herceg Odescalchy Zoárd, Orosz Miklós. Orojz Miklósné. gróf Pongrác Jenő, gróf Pongrác Jenőné, Propper Samu, báró Podmanicky Géza, Péchy Gyula, Rickl Gyula, dr. Szilágyi Arthur Károly, gróf Szapáry György, gróf Szirmay Ottó, Szikszay Pál, özv. Báró Vay Arnoldné, gróf Vay Tibor, gróf Vay Tiborné. gróf Vay Ádám. gróf Vay Adámné, gróf Vay Gábor, gróf Vay Ábrahám. Tiszteletbeli tagokká választattak : Blézer Lajos, Sipos Béla, Klár Gusztáv, Liptay Jenő, Simák János, Haas Ignác, Szomjas Gusztáv Okolicsányi Dezső, Mezőssy László, Zoltán István, Somlyódy János, Virányi Sándor, Kubassy Béla, Görömbey Péter, Baranyay József, Bogár Lajos, Kiss György, Kiss József, Szabó József, Farkas Bertalan, Vass Mihály, Szabó Miklós, Leffler Sámuel, Hrabovszky Guidó, Korniss Ferenc, Szalánczy Bertalan, Urai János. Mezőssy Gusztáv, Moravek Gusztáv, Erdélyi Farkas, Szikszay András, Bodor Zsigmond, Groák Sándor, dr. Vadász Lipót, Trsztyánszky Dezső, Elek László, nem akarnak itt hagyni. De mi nem megyünk oda. Azt fogják gondolni, hogy azért bűnhődnek, hogy nem akartak nekünk engedelmeskedni. A csendbizlos egy legényét elküldte a cigányasszony után, hogy kilesse, merre megy s neki mindenünnen jelentést küldjön. Reggel ő is megy. A két cigány legényt nagy munkában találta a csendbiztos. A kunyhó egyik oldalánál szorgalmasan ásott a két legény. Egy veremnek a szaja a kunyhó oldalánál kezdődött ugyan, dc ugy, hogy maga a verem a kunyhón kivül esett. Emiatt volt aztán sikertelen az ásás, mikor a csendbiztos az egész kunyhó belsejét felásatta. Ott tartották a lopott értékeket. Borca néni és kedves magzatjainak nem volt hire többé azon a vidéken. • — Na kedves cigányülő Pali öcsém — szólt az öreg Tóth József egy előtte álló magas, szép barna ifjúhoz — te belőled is akkor lesz ám pap, amikor belőlem római pápa. Pedig, ha nem tudnád, megmondom s hidd el, hogy én semmi, de semmi lépést nem tettem, hogy ezt a magas méltóságot elnyerjem, mig ellenben eltekintve az eltekintendőktől, te már elég szép két lépést tettél a papság felé. Hej! pedig atyádnak, az én öreg barátomnak álma, vágya, boldogsága csak az volna. A legnagyobb tisztelettel hallgatta Pali a nemcsak neki, de minden volt tanítványának oly kedves öreg urat. — Kedves jó tanárom, feddését tisztelettel fogadom, mert tudom, hogy annyi szeretet van szivében nem csak irántam, de tanítványai iránt is, mint szüléinkében. És ha mégis jóslata beteljesedik, annyi örömem mégis marad, hogy tanár urnák ebben is igaza lesz, mint ahogy mindig van. — Canis mater! Nem azt akartam mondani. Azt hogy nekem is az a vágyam mint öreg barátomnak. De nem kézzel kell prédikálni és még inkább nem lélektelen tárgyaknak. Az ifjú arca elsápadt. Legutóbb egy kicsit verekedett, egy kicsit tükröket tört. — Tanár ur tudja? — Igen, ebből. És egy irást nyújtott át neki. A kávéházas nyugtája volt. Az ifjú csak nézte, nézte az irást. — Apám már kifizette, vagy a tanár ur ? — Apád fizette, de ha előbb megtudom mint ő, én fizettem volna ki. Mert egy fiatal embernek, akinek esze van, akinek szép testében bátor lélek lakik, aki pap akar lenni, mégis, mégis csak elég lehetett amit eddig tett. Mondom nekem is az a vágyam, hogy pap légy és mert nem szeretném, hogy az en kedvencem pályája duhajkodás miatt megszakadjon, vagy hogy egy napig is kellemetlensége legyen, ezután én fogom kifizetni, ami kárt csinálsz. Vagy legalább némelykor. Ezért fiam, 23 éves kis fiam, ezután nyugodtan törhetsz, mert becsületemre fogadom, hogy ha éjjel valahol törni, zúzni fogsz, a kár reggel 8 órára ki lesz fizetve. — Oh tanár ur, tanár ur — szólt Pali és köny ragyogott szemében — holnap Tübingába megyek. És lehajolt s megcsókolta a hires goromba Herpay Ernői Báli Ujdonsáqok nri dlvatáruháza Jíyiregykáza, Zrínyi Ilona a. 5. ^ tanar kezét, oly melegséggel, mintha atyja kezét csókolná. A tanár érezte, hogy köny pergett a kezere. Aztán lassan felemelte a kezét, de nem azt, amelyikben azt a botot tartotta, amellyel a táblánál a nebulók kezét szokta döfni, ha nem jól csinált valamit, hanem a másik kezét, amelyik a szive oldalán van, rátette kezét az ifjú fedetlen fejére és bünbocsánólag végig simogatta, mintha csakugyan atyja volna annak a rakoncátlan, megtérni látszó fiúnak. Mikor felemelkedett Pali, a tanár mosolyogva szólt: — Tübingába? Hát nem tudod azt a verset: Wer von Wittenberg kommt mit gesunden Leib, Von Leipzig und von Tübingen ohne Weib, Von Jena und Helmstádt ungeschlagen: Der kann von grossem Glücke sagen. — A megveréstől nem igen félek. Hanem a másik megtörténhetik. Nem vagyok lekötve. — Nem? De igen, le vagy kötve. Első a tanulás befejezése. Aztán gondolhatsz más vágyakra — Megkísérlem, megkísérlem tanár ur! — Hátha még debreceni püspök lehetsz. * — Na azt már csakugyan nem érdemelném meg. Tóth József a régi modorban. — Hiszen nem mondom én se. De sokan vannak akik érdem nélkül kapják azt, amit más érdemmel sem szerezhet meg. 0 lakcipők, frak-ingek, frakmellények a legnagyobb választékban.