Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-30 / 26. szám
2 26-ik szára. N Y I R V I D É K 1912. junius 3<j nek, érdekök a szülőknek, de érdeke azon társadalomnak is, mely nem képee már eltartani a tudákos, féltanult, alkalmaztatást követelő embereket. Sipos Lajos. & városok fejlesztése. Lukács miniszterelnök a képviselőház tegnapi ülésének vége felé benyújtotta a városok fejtesztéséről szóló tőrvényjavaslatot. A javaslat a városok fejlesztésére szánt és nyolcmillió koronáig emelkedő államsegély felosztását tervezi, de érintetlenül hagyja a mult évben már kiutalt két milliós hányadot. A nyolc millió koronából elsősorban négy miliő korona fordítandó a városi rendőrség fejlesztésére, 3.8 millió korona évenként szétosztandó a városok közt különböző közmunkák elvégezhetése végett, 150.000 korona pedig évről-évre a belügyminiszter rendelkezésére marad a felmerülő rendkívüli szükségletek elintézésére. A rendőrség országosan fog szerveztetni és a belügyminisztériumban felállítandó országos rendőri központból fog intéztetni. Természetesen a rendőrség államosítása, vagy állami támogatása nem minden városban egyszerre, hanem fokozatosan fog megtörténni. A sorrendet a belügyminiszter állapítja meg. A városoknak évenkint megadandó államsegély nem f'ög a belügyminiszter kegyétől aggni, mert a már egyszer megállapított államIr'ély megvonását, vagy redukálását a törvény)zás rendelheti el. Minden vitás ügyben nem minisztérium, hanem a közigazgatási bíróig dönt. Módosítja a törvényjavaslat az 1886. évi pl. (örvénycikk rendelkezését és a közigazlás egyszerűsítése érdekében, különösen a VyonkczfUésre vonatkozólag tartalmaz fontos lásokat. A városi és törvényhatósági vagyon fkesitése nzentúl nem lesz olyan körülményes iákhoz kötve, közgyűléshez, nevszerinti szavaíoz stb., hanem csak bizonyos nagy összeget ^haladó esetekben kell a jóváhagyás körül[nyes rendszerehez folyamodni. ^Szabályozza a javaslat azt a kérdést is, a törvényhatóságok milyen közintézmétet létesíthetni k. Eddig az egyes törvénygagok tetszés szerint dönthettek a felől, i színházat, kórházat, csatornát épitsenek-e, 'sem. E lekinietben a sorrendet ezentúl a belügyminiszter állapítja meg, akinek elsősorban kötelessége, hogy a közegészségügyi intézmények, kórházak, csatornák, szeméi fuvarozások, utcaburkolások stb. létesítése után engedélyezhet a törvényhatóság közterheit növelő ujabb közintézményeket. Szabályozza a törvényjavaslat a tisztviselők fizetését és a nyugdíjügyét, valamint a magánmunkálatokra vonatkozó jogosultságokat. A rendezés alapjául az állami és vármegyei tisztviselők fizetés- és nyugdíjrendszere van majdnem változatlanul átvéve. A javasiat utasítja a belügyminisztert, hogy a törvény életbeléptetésétől számított két éven belül a városok szervezetéről, közigazgatásáról, úgyszintén a városi rendőrségek országos rendezéséről a szerzett tapasztalatok alapján törvényjavaslatot terjes«>zeo elő. Templomszentelés Doárádon. Meleg ünneplésben volt része most Baltazár Dezső dr. püspöknek, aki a dombrádi templom fölszentelése alkalmából Szabolcsvármegye több helyén járt. A fáradhatatlan főpásztor, aki szabolcsi híveinél most volt először, egyetlen rövid nap alatt meghódította lebilincselő modorával, széles tudásával, finom tapintatosságával nemcsak a vármegye intelligenciáját, de ket egyházmegye minden református hivének lelkét, szivét. A nyíregyházi fogadtatás reggel félhét órakor folyt le a vasúti állomásnál Ott voltak a fogadtatásnál a vármegye képviseletében Mikecz Dezső alispán, a város képviseletében Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester, Balla Jenő városi tanácsos és Kertész Bertalan főkapitány, továbbá tarsadalmi életünk számos vezető tagja. Baltazár Dezső püspök nagy kísérlettel érkezett meg. Elsőnek Görömbei Péter esperes üdvözölte az egyházmegye nevében, majd Májerszky Béla polgármester a város nevében fejezti ki örö mét, hogy a kiváló főpapot e városban üdvözölheti. Meleg, szép szavakkal köszönte meg a fogadtatást a püspök, aki papi áldását adta a városra. Dombrádon mintegy háromezer ember várt a püspök érkezésére zászlókkal és zenekarral. A dombrádi állomáson Vay Tibor gróf főispán üdvözölte melegen a püspököt, aki kellemes, tartalmas beszéddel köszönte meg a vármegye üdvözletét. Az állomás előtt már készen állott a vasút különvonata, amelyhez a püspök szalo^ kocsija csatolva volt. A polaarmestér utasita^ sára a városi kertész valósagos rózsalugast varázsolt a kocsiba, amelyet teljesen elbontott a virág és a drága szőnyeg. Csudálatosan szép volt az, amit a különvonat megtett. Mindenült virág, zene, lelkes tömeg varia a püspököt, akit rendkívül meghatott a páratlanul kedves fogadtatás. A püspököt üdvözölték Kótajban, Buj községben, Ibranyban, Nagyhalászon hatalmas tömeg diadalkapuval és virágözönnel. Közben minden állomáson zeneszó, virágeső várta a püspököt, akinek kocsija megtelt virággal. A templomszentelés délelőtt 10 órakor volt. A püspök kíséretével a?, uj templomhoz vonul' és Veress Sándor egyházi főgondnok kerésére megnyitotta a templomot. Azután következett az ünnepélyes istentisztelet, melynek szebbnél-szebb jelenetei voltak. A debreczeni kántus és több énekkar csodás éneke, a püspök magasan szárnyaló beszéde, az egyes lelkészek imája és a lelkészek énekkarának éneke mind lélekemelő, magasztos volt. Küldöttségeket fogadott ezután a püspök, akinél nemcsak a reformátusok tisztelegtek, de küldöttségileg üdvözölték a püspököt a görög katholikus és a zsidó hívek is. Ott volt a tisztelgők közt a nyíregyházi törvényszék küldöttsége is. Délután két órakor közebéd volt, amelyen mintegy háromszázan vettek részt felekezeti különbség nélkül a vidék és a város intelligenciájából. Kifogástalan rendezésben, lelkes hangulatban folyt le a bankett, amelyen a püspök mondta az első pohárköszöntőt. A püspök beszédében a politikai helyzettel is foglalkozott és a politikai kibontakozás módját es reménységét abban látja, hogy sok olyan tősgyökeres magyar község gyarapodjon ilyen mértékben, mint Dombrád, amikor is a megerősödött magyar nép a mainál nagyobb viharokkal is képes lesz megbirkózni. A felekezeti békét hangsúlyozta még a püspök, akit lelkesen megéljenzett a hallgatóság. Egymást érték azután a pohárköszöntők, majd a debreczeni kántus tüzes nótái mellett hosszasan időztek a vendégek. Egy szép napon, amint a tollszárat már 2sz laposra rágta s ujját oly sokáig szopoItta, hogy az egészen megfeketedett, hirtelen [ugrott s mennydörgő hangon elkiáltotta magát. — Heuréka! Megvan! Megvan ! A hatalmas kurjantas a házat alapjában Vendité meg. A Farkas ur kövér gazdasszonya, ki 'a padláson épp a ruhát teregette a szárító kötélre, a gerendáról lefordult s a hófehérre mrasott fehérnemű minden tálastól a padlás poírtengerébe zuhant, a gazdasszonnyal együtt. A macska, mely a konyhában épp a tejet nyalogatta, ijedtében beleugrott a lábasba s aléltan hanyatlott a fehér habok közé. Bele is fult volna biztosan, ha a roppant kurjantás az egerek közt is hasonló rémületet nem okoz. Ezek ilyettükben olyan cineogást csaptak, hogy a felolt cicuskában erre már lehetetlen volt fel nem uzogni az ősi erénynek. Kiugrott tehát a lábasból, de a különös látványtól az ebédre szánt pecsenyét kóstolgató kutyácska ugy meg rémült, hogy eszeveszett futásnak eredt. A rendőr, ki e szörnyű vágtatást látta, lóhalálában a főkapitányhoz száguldott, ki nyomban detektiveet indított a kutyácska után, személyleirást i'dött a világ összes rendőrségének s erős dőrcsapatot vezényelt a vasúti állomásra, gy a sikkasztót — alkalmas pillanatban — akon csípjék. De más baj is akadt. A borzasztó kurjan[t meghallotta a szomszédban lakó elmeorki Farkas barátunkat már régóta igen gyak találta s a tűzoltókért, mentőkért és a időrségért telefonált. Pár peic múlva felrobogtak a hadvészülte képpel, iszonyú tülkölés kíséretében a mentő-, tűzoltó- és rendőrcsapatok. A vezetők tanácsot tartottak s nem tudták megállapítani, hogy mitévők legyenek. Végre, hosszas fejtörés után, azt eszelték ki, hogy beküldik a pénzes levélhordót. Ha ennek a nyakába borul, de mikor megtudja, hogy bizony az ő részére semmi nem jött: ki fogja lökni, ez jó jel. Aztán beküldik a végrehajtót. Ha ezt először ki akarja dobni, de mikor megtudja, h°gy egy régi adósnak a tartozásáthozta meg-: a nyakába ugrik, — akkor nincsen semmi baj. Bement először a pénzeslevélhordó. A tűzoltók mentőponyvát feszitettek az ajtó elé s az ablak alá. Okosan tették, mert pár pillanat múlva ugy repült a levélhordó, hogy Blériotot megpukasztotta volna a sárga irigység, ha látta volna. Aztán bement a végrehajtó. Ezt pedig ugy meg ölelgette Farkas barátunk, hogy szegény vegrehajtó kénytelen volt a fáradalmak kipihenése végett hat heti szabadságot kérni Miután dr. Nagyethü épelméjüségének ily fényes tanújelét adta, a kivezényelt csapatok hazavonultak. De mi volt az az eszme, melynek felbukkanása ily sok galibát okozott, ezt szeretné most tudni mindenki. Hát a kővetkező gondolatok eredménve. — Érzem, hogy van erőm a drámaíráshoz, csak épp kezdeni nem tudom a dolgot. Mi lehet az oka? Nem szagoltam-e rothadt almát? Igen? Nem szagoltam-e záptojást? Igen! Nem ittam-e bort literszámra ? Igei! Nem vettem-e láb vizet ? Igen! Vagy talán nincs meg a megfelelő környezet ? Heuréka! Megvan, megvan ! Ez az: a tudósok is holmi csendes, kis faluba vonulnak, ha dolgozni szeretnének. Én is itt hagyom a léha várost, az idegesítő zajt és falura fogok vonulni. Óh, tudom, érzem, oit megízlelem a múzsa csókját s drámaírói őserőm fölszabadul a delejes álom hatása alól, melybe a város zaja ejtett. • Dictum — factum. Amint mondá, ugy tett. Dr. juhbőrfalvi Nagyéthü Farkas, Bá!lványos vármegye közigazgatási gyakornoka lemondott állásáról s elment Turócmegyébe egy pici faluba — jegyző-gyakornoknak, vagy — amint ő mondá — segédjegyzőnek. Nagy terveit szem elől tartva, nem járkált sehová. Otthon rágta a tollat. Da az aranyszívű papnak már rég fájt a foga egy kártyapartnerre, a tanito is nemeslelkűen vállalkozottrá, hogy a segédjegyző unalmát elűzze. A tanítónő pedig (bájos kis fruska) a bemutatkozó látogatás végén erősen a k-lkáíe kötötte. — Ha nem lesz jobb geórakozása, csak keressen fel. A pap és tanitó igen -.erettek egymással vitatkozni. De a papnak jfjícsi lakása és nagy családja volt, a tanitó fÉhben messze lakott egy paraszt házban, kö s szobában a többivel. Mivel Farkas (bar-' .nknak csinosan bútorozott szobája volt, ez 1 pompás kaszinónak ígérkezett. Alig került elő a jegyző irodából, Nagyéthü barátunk, a pap jelent meg nála. — Segédjegyző ur mindig egyecjül van. Én szebb EJ élxszerelx, pontos órak. üst neműek Sándor Rezső ékszer és zné l Nyíregyháza IMfz-i. 3. sz. Telefon 252.
