Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-09 / 23. szám
t6 363-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. április 21. 11. Az árvák ellátása javittassék. A félárvák az özvegy nyugdijának Ve-od resze helyett, annak Vs-öd részét kapják fejenként, a szülőtlen árvák pedig Vs-őd részén felül még 100 koronát 24 esztendős korukig. 12. A család nélkül elhalt nyugdijképes tanitó vagy tanitónő keresetképtelen atyjáról vagy anyjáról (avagy vérbeli rokonáról) amennyiben azok eltartója az elhalt tanitó vagy tanitónő volt, a nyugdijalap gondoskodjék. 13. Akár tanitói működés alatt, akár nyugdíjazott állapotban haljon el a tanitó, hátramaradottjai vagy eltemetői a nyugdijalapból 400 korona temetési járulékot kapjanak. 14. A lakáspénz valamint az igazgatói dij, az iparos tanonciskolái, kereskedő tanonciskolái és ismétlőiskolai fizetés is számittassék be a nyugdíjba. 15. A már nyugdíjban lévő tanítónők és tanitók nyugdija valamint az özvegyek segélypénze méltányosan emeltessék. 16. Végül a Szövetség elnöksége hasson oda, hogy a tanitók az iskola jellegére való tekintet nélkül ugy a fizetés, mint a nyugdíj és szolgálati pragmatika tekintetében oly elbánás alá essenek, mint ugyanazon képesítéssel biró állami tisztviselők. A tiszaeszlári pör aktái. Ides-tova harminc esztendeje lesz, hogy az akkor még itthon a hazában is alig ismert nevü kis városka: Nyíregyháza világhírre vergődött egyszerre a „tiszaeszlári pör" révén. A „rituális gyilkosság" jegyében indult vérvád nyomában, a telefondrót érzékenységének villámszerű gyorsaságával terjedt el a hir, s a Tiszamenti kis falu: Eszlár, a Scharf Salamon, meg az apja ellen vádat emelő fiu: a Scharf Móricz neve, s a „nagy pörnek" itt nálunk való tárgyalása révén: Nyíregyháza egyszerre híressé lett, talán az egész világon. A „nagypör" törvényszéki tárgyalása az 1883-dik év junius hónapjának 19. napján vette kezdetét s az ugyanazon év augusztus havának 3-ik napján hozott ítélettel nyert befejezést. Ennek a nagy izgalmakkal, az egész művelt világ méltán lázas érdeklődésével kisért pörnek a napról-napra való lefolyását, teljesen megbízható, revideált s igy feltétlenül authentikus gyorsírói följegyzések alapján, napról-napra való kiadásban, nyomtatásban kiadta a „Nyírvidék" kiadóhivatala. Kevesen vannak, akik ennek a pörnek igy napról-napra közzétett iveit megőrizték, nem is gondolva akkor arra, hogy ez ivek összegyűjtésével a század egyik legnagyobb és legtanulságosabb nagy pőrének autentikus és teljes följegyzését szerzik és őrzik meg. Látjuk és tudjuk ezt, a szinte naprólnapra való érdeklődésből, arnelylyel — különösen orvosok, ügyvédek, birák fordulnak hozzánk, (külföldről is) kérve — nagy árakon is — a gyorsírói jegyzetek alapján készült pör feljegyzésekről szóló kötet megküldését. A rendelkezésre maradt kevés példány ilyeténképen elfogyván, elhatároztuk, hogy a tiszaeszlári pör törvényszéki tárgyalásának teljes anyagát képező „nagy pör"-ről szóló munkát — kötetbe gyűjtve — kiadjuk, abban az esetben, ha a körülbelül 126 ivnyi (2000 oldal) terjedelmű, két kötetre való mű tetemes nyomdai előállítási költségeit, ez előfizetési fölhívásunk eredménye révén, legalább megközelítőleg biztosítva látjuk. A mű két kötetben fog megjelenni, egyszerre, a fentebb megjelölt terjedelemben, a „nagy pör" ügyében hozott kir. táblai és kir. kúriai Ítéletek és megokolásaik teljes szövegű közlésével kiegészítve. Előfizetési ára: 20 korona, mely összeg a tett megrendelések alapján, a teljes mű megjelenésekor, a megrendelt példányok árának előleges beküldésével, esetleg utánvételezésével lesz kifizetendő. A megrendelések és előfizetések lapunk kiadóhivatalába küldendők. TANÜGY. A VII. egyetemes gyűlés. A tanitók nagygyűlése sikerének előmozdítására sok helyütt nem agitálnak azok, kik kellő erélyt tudnak kifejteni akkor, ha egyébb gyűjtésről, a tanitók garasainak ellenérték rélkűl való kihajtásáról és saját én-jük feltolásáról van szó. Mintha az önérdek piszkos salakja ütné itt is föl fejét, mintha néma alkudás történne, hogy mennél kevesebben mennél nagyobb napi dijjal menjenek a gyűlésre. Ahol pedig nem adnak napidíjat, ott mintegy bosszuállásképen nem mennek, hanem tovább zúgolódnak egymás között, feledve azt, hogy a néma gyermeknek anyja sem érti szavát. Itt az idő, itt az alkalom, hogy a tanítóság kifejezést adjon jogos és méltánylást érdemlő kívánságainak. Most fog eldőlni, hogy megérdemli-e ez a tanítóság az ígéret földét, vagy pedig tovább is vesztegetnie kell a pusztaságban, nyomorúságos elhagyottságiban, várva az ujabb nemzedéket tisztultabb erzéssel, cselekvésre kész akaraterővel. Vannak tanitók, kiknek drágább az 5 K., mint a tanítóság becsülete. Ezt mutatják, szólaljanak meg tehát a beszédes számok. Szabolcsvármegye több mint 500 tanítója közül ezídeíg 39-en jelentkeztek Varga Györgynél. Nyíregyházáról 70 közül 17 ág. h. ev. 2 r. kath. 4 g. k. 1 ev. ref. 2 izr. vidékről pedig: 13-an. Vannak, kik katonának vagy tanfolyamra mennek s ez oknál fogva nem, vagy pedig visszalépve, a beadott 5 K.-át is vissza veszik. Feltéve, hogy a gyűlésnek sikere lesz, kérdezzük: a fizetésjavításról is lemondanak ezek ? Avagy a más garasain szerzett jogokat és javakat ők is akarják élvezni ? Vannak ismét olyanok, kik várják a sült galambot, várják, hogy más kaparja ki a sült gesztenyét, más égesse meg a kezét. Ezek a távollevők majd csak kritizálni fogják a gyűlést s elítélni azt a szónokot, ki az indulat hevétől a tanítóság ügyeinek szeretetétől, ennek lánghevétől elragadtatva elbukik. De a bukás csak látszólagos, mert az, ki a közügyért harcolva bukik: nyomorult Tarquiniuskent nem temetkezik a romok közé. Lesznek olyanok is, kik az 5 K. tagsági dijat nem fizetik be, de azért fölrándulnak Pest-Budára, holott megfordítva több hasznot tennének. A napló a tagok neveit is közölni fogja, tehát ebből tünnik ki majd, hogy hány tanító nevébén hangzott el a közóhaj, mondatott ki a határozat. Miután a napló a gyűlésen és a szakosztályok összes ülésein elhangzott beszédeket is közölni fogja, oly értékes könyv birtokába jut minden tag, mint amilyen ezek birtokában vannak a VI. egyetemes tanügyi kongresszus volt tagjai. Azt mondják, hogy a m. év december havában tartott nagygyűlés a VII. egyetemesnek a rovására történt. Tévednek. Ott jelen volt 2000 tanitó: 30,000 távol volt, tehát nem költött. Ismét csak 2000 jelentkezett, mely számból a magas kormány azt olvassa, hogy csak ennek fáj a foga. A hiba ott van, hog y a falusi tanitók lesik a megye székhelyén működő tanitók mozgalmát, ezek pedig a fővárosi tanítókat figyelik, a fővárosiak pedig — a vezetőket kivéve — a vizsga után szépen elmennek Besnyőre, Gödöllőre s a főváros egyebb üdülő helyeire — nyaralni. Mert hiszen ők urak, nekik nem fáj semmi; de azért, ha egy hegyvidéki mócz, vagy egy alföldi gólya fölkerül: passzióval vezetik, akár félre is, mint a decemberi gyűléskor. A hatásvadász fővárosi szónok mindmegannyi Antheus, minden gyűlés alkalmával emlegeti, hogy csak akkor érez ujult erőt, ha a földrögéhez, tehozzád szerte hullott vidéki tanítóság simul. Ébredj kartársam és gondolkozz: hol az erő. Tebenned rejlik, néked kell azt kifejteni. Kartársam! Ha van benned életösztön, ha él szivedben a nyomorgó családot iránti szeretet, akkor adj ennek impozáns kifejezést. Ha pedig mind ez hiányzik, akkor többé ne jajgass, ne sztrájkolj; mert odafönt majd ezt mondják : eljátszodat kis játékodat . . , csitt! ! Tanitók isJcolafentartólc figyelmébe ! A vallás és közoktatásügyi miniszter ur arról értesülvén, hogy az elemi iskolák épületeinek külső falán elhelyezett bádog czimertáblák idő előtt a felismerhetetlenségig elpiszkolódnak, minek oka jórészt abban keresendő, hogy azok a portól, piszoktól rendszeresen nem tisztittatnak s igy a fény behatásától is jobban szenvednek, hivatalom utján figyelmezteti a vármegye összes iskoláinak igazgaióit, illetve tanítóit, hogy a szó alatti bádogcimer táblák időközőnkint, de legalább havcnkint egyszer letisztogattassanak. Amennyiben pedig ezen táblák • egyike, vagy másika már teljesen kopott állapotban van, ugy azok a miniszter ur által kicseréltetnek. Az erre vonatkozó jelentések f. évi szeptember hó 15-ig hozzám beterjesztendők. Nyíregyháza, 1912. május hó 30-án. Wilt György, kir. tanfelügyelő. Értesítés. A nyíregyházi ág. hitv. evang. népiskolák tanulóinak évzáró vizsgálatai 1912. évi junius ho 13-tól junius hó 22-ig bezárólag a templomban és a központi iskola dísztermében a következő sorrendben tartatnak meg: I. A templomban: Junius 13-án 8—10 ig Salamon tanyai iskoláé: Takács János tanitó vezetése alatt. Junius 13-án 10— 12-ig Újtelek tanyai iskoláé: Sipkay György tanitó vezetése alatt. Junius 13-án 2 —4-ig Súlyán tanyai iskoláé : Prékopa István tanitó vezetése alatt. Junius 13-án 4—6-ig Sipos tanyai iskoláé : Rolkó Gyula tanitó vezetése alatt. Junius 14-én 8—10-ig Antal tanyai iskoláé: Kemény Péter tanitó vezetése alatt. Junius 14-én 10—12-ig Bálint tanyai iskoláé : Bercsényi Pál tanitó vezetése alatt. • Junius 14-én 2—4-ig Halmos tanyai iskoláé: Piovarcs Gyula tanitó vezetése alatt. Junius 14-én 4—6-ig I. Manda tanyai iskoláé: Szekeres Pál tanitó vezetése alatt Junius 15-én 8—10-ig Központi IV. fiúosztályé : Ruhmann Andor tanitó vezetése alatt. Junius 15-én 10—12-ig Központi I. leányosztályé: Pataky Lajos tanitó vezetése alatt. Junius 15-én 2—4-ig Benkő tanyai iskoláé : Sztatkievicz Gyula tanitó vezetése alatt. Junius 15-én 4—6-ig Benkö tanyai iskoláé: Estók Károly tanitó vezetése alatt. Junius 16-án 3—4-ig templomi együttes énekvizsga. Junius 20-án 8—10-ig Központi IV. leányosztályé : Kubacska István tanitó vezetése alatt. Junius 20-án 10—12-ig Szegényház-téri I. II. vegyes osztályé: Stoll Ernő tanító vezetése alatt. Junius 20-án 2—4-ig Központi III. A) leányosztályé : Nandrássy Aurél tanitó vezetése alatt. Junius 20-án 4—6-ig Központi III. B) leányosztályé: Smiczer Ágoston tanitó vezetése alatt. Junius 21-én 8—10-ig Központi II. leanyQsztályé : Prísztauka Lajos tanitó vezetése alatt rPnrrn„__ |_ n] nT | J" x nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, yy ww r r ^ ál(\\l In ÍM I Mffl Ingek, sétabotok nagyválasztékban érkeztek JtÍ©rP0iy JlUlUJJ UlVULj Olcsó arak. uri dlTatárnh4z a Nyíregyháza, Zrínyi Iloua u. 5.«
