Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-02 / 22. szám

t6 3-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. április 21. mosó vagy maró mm.-ként 3 fii!., Szőlőkaró mm.-kent 3 fill., Szalma mm.-ként 3 fill., Széna mm.-ként 3 fill., Szecska mm.-ként 3 fillér, Szurokfőid mm.-ként 4 fill., Szamar 1 drb. 6 fill., Szárnyas, baromfi mm.-ként 12 ül., Szappan mosó mm.-ként 12 fill., Szántó eszköz mm.-ként 20 fill., Szilva es szilvaíz mm.-ként 20 fill., Szeszes ital eszencia mm.-ként 32 fill., Szőnyeg, bútorszövet mm.-ként 32 fill., Szőrme, szörmearu mm.-ként 32 fill., Szalmakalap mimként 32 fill., Sdesz mm.-kent 32 fill., Szappan, pipere mm.-ként 40 fill., Szardínia mm.-ként 40'fill., Szarvasgomba mm.-ként 40 fillér. Trágya anyag mm.-ként 3 fill. Trágya só mm.-ként 3 fill. Tehen egy drb. 6 fiil. Tehén zsír mm.-kent 20 1511. Terpenlin mm.-ként 20 fill. Toll mm.-ként 32 fill. Tea mm.-ként 40fill. Tengeri rák és pók mm.-ként 40 fill. Ürü drb.-ként 2 fill. Üvegtörmelék mm.ként 3 fill. Üvegáru közönseges min.-ként 12 tíll. Üveg és üvegáru finom és külföldi mm. • ként 32 fill. Vas, ócska mm.-ként 3 fill. Vas idomtalan, felgyártmány, sin mm.-ként 4 fill. Vasáru csomagolva mm.-ként 4 fill. Vasáru ládában mm.-ként 12 fill. Vasgalic mm.-ként 12 fill. Vetemény és ga^d. magvak mm.-ként 12 fill. Vad és vadhús mm. ként 20 fill. Virág mm.kmt 20 fill. Virág magvak mm.-ként 20 fül. Vegyesen csomagolt áru mm.-ként 20 fill. Vegyészeti áru mm.-ként 32 fill. Vegyi segéd anyagok s mindazon tárgyak, melyek e díjjegyzékben külön megnevezve nincsenek és természetszerűleg az egyik vagy másik: csoportba beoszthatok nem volnának mm.-ként 32 fill. Zsindely mm.-ként 4 fill. Zöldség, főzelék mm.-ként 4 fill. Z^ir mm-ként 12 fill. Megjegyzések. 1. A kövezetvám az érkezett szállítmányoknál a eim'.ettet terheli. 2. A kövezetvám számításánál legkisebb ár az egységár (métermazsa egy métermázsát meghaladó áruk súlya a kiszámításnál 50 kgrmmon alul fél, 50 kgrmmon feiül egész mázsára egészítendő ki. 3. Az egyes szállítmányoknál a kövezetvám végösszegeinél mutatkozó fillérek tört részei fölfelé egésznek veendők. 4. Kövezetvám visszatérítésnek van helye a) ha az állomásra érkezett árucikk vámtárgy érintése nélkül szállíttatik rendeltetési helyére; b) ha valamely szállítmány után az engedélyezettnél több vám szedetett volna be. A ván.dijak fizetése alól mentesek : 1. a kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmánya; 2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok ; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai; 4. A fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minőségre, illetve vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizouyitványnyal kell birniok; 5. az állami javak általában só, dohány stb.; 6. a m. kir. posta, távírda (távbeszélő) összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi (köidülő) közutak és azokon lévő műtárgyak épitesére és fenntartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok; 8. a templom, iskola és paplak építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok ; 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tüz, stb.) esetében az elöljáróság állal az 1886. törvénycikk 136 §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 10. a vaspályáknak saját szükségleteikre szolgáló szállítmányai; 11. emberi hullák; 12. átviteli szállítmányok; 13. azon lovak és hordáilatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. törvénycikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 14. a termény és áruraktár címére vasúton érkezett szállítmányok, amennyiben az áruk a vámtárgv érintése nélkül továbbittatnak, továbbá a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányok, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal birniok kell, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatik. Májerszky Béla, kir. tanácsos, polgármester. I telefen, Gyurka ült a telefon mellett, kezébe vette a kagylót. — Te vagy az, Palkó ? — Kérdezte egy női hang. Gyuri álnyujtotta a kagylót Jánosinak. — Az ügyvéd urat kérik a telefonhoz, — mondta. Jánosi kezébe vette a kagylót és beleszólt: — Itt Jánosi. Aztán elpirult és zavarodottan válaszolt a női nangnak, Gyurka akaratlanul hallotta az egesz beszelgetést. — Ma este egyedül vagyok, — mondta a női hang. — Mikor jöhetsz hozzám ? — Kilenc órakor, — dadogta bele Jánosi a telefonba. Gyurka könyvet vett elő, lapozgatott benne és mikor Jánosi verej'ékes homlokkal letette a kagylót, a könyvről kezdett vele beszélni. Este 8 órakor vacsoráztak. Jánosi nyugtalan volt, idegesen izgett-mozgott, szólni akart és elhallgatott, fejfájásról panaszkodott és friss levegőt kivant, azután megint szólni akart és megint elhallgatott. Gyuri nyugodtan szivarozott és hiromnegyed kilenckor megszólalt: — Pali, hiszen nesed el kell menned. Ma választmányi ülés van a kaszinóban. — Jánosi meglepetten nézett rá és zavarodottan mondta: — Igen . . . igen, ... de u^y táj a fejem. — Csak menj el, fiam — mondta az aszszony. — Ne kerüld az embereket. A fejfájásodnak is jót tesz egy kis mozgás. Nyár elején fürdőre ment az asszony. Négy hete volt már ott; ugy volt, hogy még négy hétre marad. A lakásban ketten laktak : Jánosi és Gyurka. Ekkor egy napon reggel kilenc órakor jött haza Jánosi. Nem töltötte otthon az éjszakát. Amint belépett az előszobába, Gyuri sietett elébe. Lábujjhegyen járt és izgatott volt. Egy órája leslek itt már, — mondta suttogva. — Mi történt ? — Kérdezte rémülten Jánosi. Gyuri egy mozdulatot tett befeié, a lakás felé és halkan mondta: — Megjött. A reggeli vonattal. Nem birl ott maradni. Jánosi elsápadt. Gyurka tovább súgta: — Azt mondtam neki, hogy Bécsben voltál. Táviratot kaptál . . . hirtelen fel kellett menned . . . tegnap reggel utaztál el ... a többit te mond el . . . Jánosi megkönnyebbült, ' mély lélekzetet vett, azután ránezett Gyurkára, lesütölte a szemét, szólni akart, megfogta a kezét, gyötrelmes zavarban volt. A fiu pedig halkan, egyszerűen, kicsit meghatva és nagy jósággal megmagyarázott neki mindent: — Én értem, hogy te más asszonyokat keresel ... Én nem haragszom rád, mert azért jo vagy hozzá ... Én segítek neked, mert az nem szabad, hogy neki bánata legyen . . . Hernyói^fás. Látni ugyan nem láttam, de hallottam, hogy városunk határában a gyümölcsfákon a hernyó nagyon elszaporodott s hogy a rendőrkapitány ur szigorú rendeletben szólította fel a város lakosságát a hernyók és azok bábjainak irtására. Nem tudom, mikor fogadtam hatósági rendeletet. olyan örömmel, (talán azért, mert az én fáim hernyómentesek) mint ezt. A „többtermelés" ma a jelszó s a többtermelésre tbben a drága világban — ha másként nem megy — brachiummal kell a termelőt rászorítani. (Szegény magyar népem, meg önhasznodért is csak annyit teszel, amennyire a hatóság rákényszerít!) A többtermelés érdekében irtsuk tehát a hernyókat. Irtsuk, de hogyan ? Kubacska István bátyám (a nyíregyházi madarak atyja) irtatná madárral, a napszámos tmber súlyos kezének ráhelyezésévei (körülírva fejezem ki magam, mert nem találok rá megfelelő szalonképes szót); a kényesebb emberek meszelőrudra erősített zsákdarabbal végeik e kedves müveletet, mig Jablonowsky József kir. tanácsos, a m. kir. rovartani állomás tudós igazgatója — amerikai példa nyomán — mérgezni ajánlja e falánk állatokat, akárcsak a régi, boldog időben a farkasokat. Könnyű belátni, hogy Kubacska bátyánk módszere után — az emberi kényességet tekintve — legmegfelelőbb a mérgezés. Alább meglátjuk, hagy más szempontból is az. A hernyók elleni vedekezés módját a tanítok részére Kolozsvárott ez év tavaszan rendezett gyömölcsészeti tanfolyamon Jablonowsky József ur körülbelül igy adta elő: — Következő levelet kaptam X. községből, történetesen a taDÍtótól (a lelkészek tanfolyamán bizonyára papot mondoit) : „Fáimon tömérdek a hernyófészek, ha mind lemetszegetem, nem marad galy a fán, mitévő legyek ?" — Hát Önök mit tennének ? — kérdezte tőlünk ? Következett néhány ,csalhatatlan" módszer. — Ez mind igaz — válaszolta Jablonowsky ur, de legegyszerűbb a megoldás, ha megakadályozzuk a liernyófészkek keletkezését s akkor nem lesz velők bajunk. — Lássuk csak hogyan ? A hernyófészkekben kitelelő, alig néhány milliméteres hernyók a tavasz folyamán neki esnek a fák leveleinek, azoktól hirtelen megnőnek, bebábozódnak, lepkévé alakulnak s le tojják petéiket a fa leveleire. A petékből kikelő parányi hernyók kikelésük évében alig néhány levél felső lapját hámozzák le s ezen levelekből készítik el téli fészküket, mely mindnyájunk előtt ismeretes. — Ha a hernyók életmódját ismerjük, a védekezés könnyű lesz. Tudjuk, hogy a petéből kikelő hernyó a levél felső lapját hámozza le s ebből készíti el a telelő fészkét. — Ha tehát a levél felső lapját a hernyók kikelésekor valamilyen méreggel bepermetezzük, vége lesz a hernyóknak is, meg a hernyó fészkeknek is. — Az alkalmazni szokott méreg a *Klórbaryum* (barkó-só). 100 liter vizre kell 2—3 kg. klórbaryum és 1 kg. rozsliszt, mely utóbbit folytonos keverés közben szitáljuk az oldathoz. — Az igy nyert keverékkel a hernyók kikelésekor alaposan megpermetezzük a gyümölcsfákat s nyugodtan alhatunk, nem lesz hernyófészek a fán, mert a parányi hernyók néhány falat lenyelése után a másvilágra jutnak. Jablonowsky urnák elragadó előadása és a védekezésnek ilyen egyszerű és radikális módja mindnyájunk figyelmét a szószoros értelmében lebilincselte. (Pedig néhányan .másodnaposak" voltunk.) Én a klórbaryum alkalmazásáról sokat olvastam, azt használni láttam és magam is használtam, de hogy vele Columbus tojásának esete megismétlődjék, arra nem gondoltam. Ezek után próbáljuk Jablonovszky igazgató ur fentebb leirt tanácsát beilleszteni a mi viszonyaink közé. A hernyók — mire e sorok napvilágot lát™ nak — már jókora nagyságúak lesznek, sőt a gyorsabbak be is bábozódnak. Tavaszi idényre a legújabb már megérkeztek. Szőrme áruk az idény előrehaladottságánál fogya mélyen leszállilegnagyobb választékban tott árban kaphatok női ruhadíszek Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és rövidáru üzletében Telefon 129, 653-34 52