Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-26 / 21. szám

21-ik szám. NYIRVIDÉK 1912. május 26. 11 rékpénztár, Haas Ignácz, Nyíregyházi Általános Hitelintézet, öten 1000 korona. Évi 800 koronát Szabolcsi Agrár Takarékpénztár. Évi 333 koronát Rosenthal Gyula. Évi 500 koronát Nyíregyházi Takarékpénztár. Ezek összege évi 5990, melyhez járul Kerekes Pál egyszersmindenkorra adott 100 koronája. íme a kereskedő osztály áldozatkészsége, amelyet fokoz az, hogy az ugyanezen osztályból alakult Kereskedők és Gazdák Köie évi költségvetését az iskola céljára 3500 koronával terhelte meg, és hogy a város által megszavazott évi 6000 koronában is az ő adófillérei szintén benn ioglaltatnak. Tévedés azt hinni, hogy a kereskedők eme lelkesedése bármily önzéssel volna kapcsolatba hozható. Az aláirók között alig van egy-kettő, aki már most fia számára óhajtja az iskolát. Semmi más, mint a kultura iránti érzék és vágy az, mely azt az áldozatkészséget létrehozta. A kimutatott és a tandijakból származó jövedelmek az első három év szükségletét bőven fogják fedezni, annak dacára, hogy a tervezet szerint ha drága, de mindenesetre elsőrangú tanerők alkalmazása van célban. A német nyelv tanításának sikere érdekében külön társalgási órák lettek felvéve, melyért a tanárok külön lesznek dijazva. A beiratkozásokra már most történnek az előjegyzések a Kereskedők és Gazdák Köre titkáránál. Előre láthatólag sokan fognak jelentkezni, pedig 35—40 növendéknél több felvéve nem lesz. Az előjegyzések junius 10-én lezáratnak. Miután az iskola vezetése, felügyelete oly férfiak kezében van, akik annak magas színvonalon tartását ambitionálják, és akik erre elegendő energiával rendelkeznek is: a legjobb meggyőződéssel hivjuk fel rá a nagyközönség figyelmét. A ministerhez intézett kérvény szövege a következő: Nagyméltóságú Miniszter Úr! Nyíregyháza város alulírott kereskedelmi testülete, a társadalom, a tanügyi körök és a városi képviselőtestület egyértelmüleg állapította meg annak szükségességét, hogy Nyíregyházán egy felső kereskedelmi iskola létesíttessék. Megállapították, hogy a város és környéke kereskedői fiaikat azért nem nevelik a kereskedői pályára, mert a megfelelő iskoláztatás idegen helyen nagyon költséges, ellenben a középiskolák nehézség nélkül vehetők igénybe. A középiskolák elvégzése után a növendékek elvesztik kedvüket a kereskedelmi pályától. Megállapították, hogy a létesítendő felső kereskedelmi iskola a posta, a távirda, a vasút és a városi, járási és megyei számvevőségek, a pénzügyi hivatalok számára nevelhet ifjakat. Megállapították, hogy a helybeli és vidéki 4 osztályú polgári iskolák csonkák maradnak, ha az onnan kikerülő növendékek felsőbb kiképeztetéséről gondoskodás nem történik. Megállapították, hogy a megye egyéb középiskolái túlzsúfoltak és hogy szakiskolák hijján a szülők kényszerülve vannak gyermekeikkel a középiskolák felsőbb osztályait végeztetni, ami az egyetemekre tódulást növeli. Nyíregyháza város az egész megye kulturális központja; főgimnáziumának 505 hallgatója, polgári fiúiskolájának 197 növendéke van. Az elemi iskoláknak 4392 látogatója van. De a 12 kilométernyire fekvő Nagykálló gimnáziuma, a Nyirbátor, Kisvárda gimnásiuma és polgári iskolája is, sőt a közel megyék iskolái egész Ungvárig igénylik ezt az általunk tervezett iskolát. Különösen kell hangsúlyoznunk, hogy Szabolcsvármegye gazdakőzönsége, a bérlök gyermekeiket a gazdasági szakiskolákon felül a kereskedelmi iskolákba is járatják, npm is említve azt, hogy tervezett iskolankat az utolsó évfolyam után egy gazdasági és egy termény kereskedelmi tanfolyammal is kibővíthetjük. A szükséglet felismerése vezetett minket arra, hogy a kereskedő-osztály és a pénzintézetek bevonásával az anyagiak megteremtésére törekedjünk. Bemutatjuk hiteles alakban a magánosok és pénzintezetek kötelező nyilatkozatait, melylyel három éven át évenként összesen 6000 korona fizetését vállalták el. Bemutatjuk Nyíregyháza város Latározatát, mely szerint évi szubventióként 6000 korona szavaztatott meg; és végül az alantirott testület közgyűlési határozatát, melylyel évi 3500 korona lett megszavazva a jelzett célra. Csatoljuk a költségvetést, mely igazolja, hogy kiadásaink bő fedezettel bírnak. Bírjuk a pénzintézeteink igazgatósági határozatokon alapuló igereteit, hogy a már létesített és jól működő iskolánkat évi nyereségük egy bizonyos hányadával fogják támogatni. Semmi anyagi hozzájárulást nem kérünk Nagyméltóságodtól, csupán az engedélyt, a megnyitásra és a nyilvánossági jogot. Főtörekvésünk, hopy jól dotált és első rangú erőkkel iskolánkat magas színvonalon tartsuk és hogy a helyi és gazdisági igényeink kielégítésére alkalmassá tegyük. Nincs város, mely kulturája érdekében oly kéréssé vette volna igénybe az állam hatalmat, mint Nyíregyháza, mely a saját erejéből és társadalma áldozatkészségéből oly kitűnően volna elemi iskolákkal ellátva, miDt Nyíregyháza. Bizonyítéka ez annak, hogy a kulturigények felismerésére képes, és hogy ez a felismerés helyesen vezet a tervezett felső kereskedelmi iskolához. Mély tisztelettel kérjük ezek után: Kegyeskedjék engedélyt adni arra, hogy az 1912-ik év szeptemberében felső kereskedelmi iskolankat nyilvánossági joggal megnyithassuk. Mély tisztelettel A Kereskedik és Gazdák Köre. Az iskola előkészítő bizottsága. A nyíregyházi tanitói járáskör közgyűlése. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület nyíregyházi járásköre, mint már jeleztük f. hó 8-án tartotta évi közgyűlését. A szabolcsvármegyei tanitói otthon létesítése és megalapításának módozatairól, a tanítók fizetésrendezéséről a közgyűlés részletes tudósítását itt közöljük. Király Imre nyíregyházi tanitó a következőkben ismerteti a létesítendő Otthont: Tisztelt Közgyűlési Emelkedett hangulatban gyülekeztünk ma itt össze, hogy a mindennapi munkásságunk egy percre megszakítva számot adjunk, minket, a tanítókat érdeklő, ez esziendőben való mult és jövő munkásságunkról. Ez alkalomból kifolyólag kiváló szerencse jutott osztályrészemül. Szeretve tisztelt Elnök urunk felhívása és az u. n. ,Ifjúság" megbízása folytán ismertetem az alakítandó ,Szabolcsvármegyei Tanítók Otthoná"-t. Ismertetem azt az alakítandó intézményt, melynek kitűzött célja Szabolcsvármegye tanítóit közös érdekeink, céljaink munkálására tömöríteni, egytől-egyig egy táborba összehozni, vagyis tekintet nélkül az iskola jellegére szerveztessék a szabolcsi tanítók összesége által egy oly intézmény, hol a tanitó a tanítóval nem csak ily gyűlések és a végén rendezendő diszebédek alkalmával, de mindenkor, mikor alkalma és ideje van érintkezhessék. S ha e pillanatban kissé gyámoltalannak látszom, ne rójanak meg érte, mert annak a nyomasztó gondalatnak hatása alatt vagyok: Vajon sikerül-e nékem a Tisztelt Közgyűlésnek a szabolcsi tanítok életében e messze kiható intézményről nagy vonásokkal o'y képet vázolnom, mely mindazt a sok jót, nemest, magasztost, melyeket ez intézmény magában rejt csak kis részben is feltárja a T. Közgyűlés előtt. Mielőtt az Otthont ismertetném, engedjék meg, hogy feleljek először arra a kérdésre, mely gondolom, most mindnyájunk lelkében felmerült t. i. van-e szükségök a tanítóknak ily intézményre? — A kérdésre feleletet csak ugy és abban adhatok, ha egy futó tekintetet vetünk a mai tanitói közéletre, küzdelmeire és keressük az okait küzdelmeink sikertelenságének. Ma a tanítóság nagy része még mindég abban az erősnek vélt meggyőződésben él ho?v az iskola jellegek szerinti körzetek azok az eszközök, melyekkel ami halaszthatatlan, kielégítésre váró, jogos követeléseink, közös irányú kullur és nemzeti nevelésügyi törekvéseink stb. ép ugy dűlőre, győzelemre juttathatók ezek által, mintha minden vármegyéi.en egy táborba volnánk! Pedig epén ezek a körzetek az akadályai nagy reszten ami halaüásunknak és okai sok tekintetben a minden te<en való munkálkodásunk sikertelenségének. Oicai azért, mert országos nyavalyánk, hogy a különféle jellegű, apró-cséprő tanitóegyletek vezető személyei nem tudják, vagy nem akarják a tisztán „magyar tanítóra" tartozó közös érdekek, pl. anyagi ellátásunk, népnevelésügyünk, önmagunk művelésére, segítségére, gyönyörködtetésére egy táborba vármegyénként összehozni a tanítóságot! S ahol meg is próbálták (pl. Szabolcs vm.) a különféle jellegű iskolánál működő tanítókat egyesíteni közös ügyeink munkálására csak kis mértékben sikerült. (575 tanitó közül, csak 200 tagja az Ált. Tanitoegyletnek.) Nem sikerült ez azért, mert az állami, róni. kath., ref., ág. ev. stb. tanitók, ahány jelleg, annyi apró csapat, mind külön óhajtja elérni, még azokat a célokat, követeléseket is, melyek mindannyiunknak ködösök! S mi a célja a jellegek szerinti küzdelmeknek ? Az, hogy mindenike szeretne különb, több lenni és gazdagabban elláttatni a másik csoportnál! Ebből következik, hogy nem tudjuk, nem akarjuk, nem birjuk a jellegek szerint való követeléseket alárendelni az össznek, szóval fegyelmezetlenek vagyunk. A testvéri, egymásiránti szeretetet nagy hangon hirdetjük, pedig az egymás előhaladását nem elősegíteni, hanem igen gyakran hátráltatni szeretnők ; őszintén szólva a tanitók közt a kartársi szeretet nagyon sokszor közelebb áll a Kain és Ábel közötti viszonyhoz mint a magasztos krisztusi szeretethez ! Csak akkor lepi el arcunkat a szégyen pirja, ha a következőhöz hasonló, apró eseményeket olvasunk X. községben a tanitó nehéz megélhetési viszonya miatt elvállalta a harangozást évi 60 korona fizetésért. Esztendő végén a harangozás; dijat nem fizették ki ; okul hozván fel, hogy a tanitó nem tud szépen harangozni, s nem 60 K-t, de egy fityinget sem érdemel. Ilyenkor aztán eszünkbe jut, hogy ha már senki sem segit rajtunk, egymáson valami módon segíteni kellene és azt az egyébként becsületes népet a kultura alapvető munkásai irá.nt illőbb becsülésre kellene nevelni! Már ennyiből is világosan láthatjuk és megtalálhatjuk azokat az okokat, melyek miatt ez a számra nézve hatalmas tanitói tábor (32,000 vagyunk) valahányszor felemeli munkaadóihoz nyomorúságos helyzetében kérő szavát, avagy érdekeinek érvényesítésére harcba viszi fegyvereit, mindég miért végződik sikertelenül. E sikertelenségek miatt hangzik utóbbi időben az a fenyegető kiszólás: Feltűzzük mi is május 1-én a piros szallagot! Csatlakozunk ehhez, vagy ahhoz a szociálistákhoz pl. a szociáldemokratákhoz!" — Tisztelt Közgyűlés! Mi nem csatlakozhatunk semmiféle szélsőséges szociális irányt képviselő szervezetekhez! Nem csatlakozhatunk azért, mert a mi munkaanyagunk nem holt anyag, a mi formálandó, feldolgozandó anyagunk a lélek s ha a megmunkálásánál helytelenül irányítjuk, tévutakra tereljük nemcsak egy nemzedéket, de az egész Tavaszi idényre a legújabb a már megérkeztek. Szőrme árak az idény előrehaladottságánál fogra mélyen leszállilegnagyobb választékban t©tt árban kaphatok női ruhadíszek Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és rövidáru üzleteben Telefon 129. 653-33 5^