Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-26 / 21. szám

21-ik szám. NYIRVIDÉK 1912. május 26. 11 rékpénztár, Haas Ignácz, Nyíregyházi Általános Hitelintézet, öten 1000 korona. Évi 800 koronát Szabolcsi Agrár Takarékpénztár. Évi 333 koronát Rosenthal Gyula. Évi 500 koronát Nyíregyházi Takarék­pénztár. Ezek összege évi 5990, melyhez járul Kerekes Pál egyszersmindenkorra adott 100 koronája. íme a kereskedő osztály áldozatkész­sége, amelyet fokoz az, hogy az ugyan­ezen osztályból alakult Kereskedők és Gazdák Köie évi költségvetését az iskola céljára 3500 koronával terhelte meg, és hogy a város által megszavazott évi 6000 koronában is az ő adófillérei szintén benn ioglaltatnak. Tévedés azt hinni, hogy a kereskedők eme lelkesedése bármily önzéssel volna kapcsolatba hozható. Az aláirók között alig van egy-kettő, aki már most fia számára óhajtja az iskolát. Semmi más, mint a kultura iránti érzék és vágy az, mely azt az áldozatkészséget létrehozta. A kimutatott és a tandijakból származó jövedelmek az első három év szükség­letét bőven fogják fedezni, annak dacára, hogy a tervezet szerint ha drága, de mindenesetre elsőrangú tanerők alkal­mazása van célban. A német nyelv taní­tásának sikere érdekében külön társal­gási órák lettek felvéve, melyért a taná­rok külön lesznek dijazva. A beiratkozásokra már most történ­nek az előjegyzések a Kereskedők és Gazdák Köre titkáránál. Előre láthatólag sokan fognak jelentkezni, pedig 35—40 növendéknél több felvéve nem lesz. Az előjegyzések junius 10-én lezáratnak. Miután az iskola vezetése, felügyelete oly férfiak kezében van, akik annak magas színvonalon tartását ambitionálják, és akik erre elegendő energiával rendel­keznek is: a legjobb meggyőződéssel hiv­juk fel rá a nagyközönség figyelmét. A ministerhez intézett kérvény szövege a következő: Nagyméltóságú Miniszter Úr! Nyíregyháza város alulírott kereskedelmi testülete, a társadalom, a tanügyi körök és a városi képviselőtestület egyértelmüleg állapította meg annak szükségességét, hogy Nyíregyházán egy felső kereskedelmi iskola létesíttessék. Megállapították, hogy a város és környéke kereskedői fiaikat azért nem nevelik a keres­kedői pályára, mert a megfelelő iskoláztatás idegen helyen nagyon költséges, ellenben a középiskolák nehézség nélkül vehetők igénybe. A középiskolák elvégzése után a növendékek elvesztik kedvüket a kereskedelmi pályától. Megállapították, hogy a létesítendő felső kereskedelmi iskola a posta, a távirda, a vasút és a városi, járási és megyei számvevőségek, a pénzügyi hivatalok számára nevelhet ifjakat. Megállapították, hogy a helybeli és vidéki 4 osztályú polgári iskolák csonkák maradnak, ha az onnan kikerülő növendékek felsőbb ki­képeztetéséről gondoskodás nem történik. Megállapították, hogy a megye egyéb középiskolái túlzsúfoltak és hogy szakiskolák hijján a szülők kényszerülve vannak gyermeke­ikkel a középiskolák felsőbb osztályait végez­tetni, ami az egyetemekre tódulást növeli. Nyíregyháza város az egész megye kultu­rális központja; főgimnáziumának 505 hallgatója, polgári fiúiskolájának 197 növendéke van. Az elemi iskoláknak 4392 látogatója van. De a 12 kilométernyire fekvő Nagykálló gimnáziuma, a Nyirbátor, Kisvárda gimnásiuma és polgári iskolája is, sőt a közel megyék iskolái egész Ungvárig igénylik ezt az általunk tervezett iskolát. Különösen kell hangsúlyoznunk, hogy Szabolcsvármegye gazdakőzönsége, a bérlök gyermekeiket a gazdasági szakiskolákon felül a kereskedelmi iskolákba is járatják, npm is em­lítve azt, hogy tervezett iskolankat az utolsó évfolyam után egy gazdasági és egy termény kereskedelmi tanfolyammal is kibővíthetjük. A szükséglet felismerése vezetett minket arra, hogy a kereskedő-osztály és a pénzinté­zetek bevonásával az anyagiak megteremtésére törekedjünk. Bemutatjuk hiteles alakban a magánosok és pénzintezetek kötelező nyilatkozatait, melylyel három éven át évenként összesen 6000 korona fizetését vállalták el. Bemutatjuk Nyíregyháza város Latározatát, mely szerint évi szubventióként 6000 korona szavaztatott meg; és végül az alantirott testü­let közgyűlési határozatát, melylyel évi 3500 korona lett megszavazva a jelzett célra. Csatoljuk a költségvetést, mely igazolja, hogy kiadásaink bő fedezettel bírnak. Bírjuk a pénzintézeteink igazgatósági hatá­rozatokon alapuló igereteit, hogy a már létesí­tett és jól működő iskolánkat évi nyereségük egy bizonyos hányadával fogják támogatni. Semmi anyagi hozzájárulást nem kérünk Nagyméltóságodtól, csupán az engedélyt, a megnyitásra és a nyilvánossági jogot. Főtörekvésünk, hopy jól dotált és első rangú erőkkel iskolánkat magas színvonalon tartsuk és hogy a helyi és gazdisági igényeink kielégítésére alkalmassá tegyük. Nincs város, mely kulturája érdekében oly kéréssé vette volna igénybe az állam hatalmat, mint Nyíregyháza, mely a saját erejéből és társadalma áldozatkészségéből oly kitűnően volna elemi iskolákkal ellátva, miDt Nyíregy­háza. Bizonyítéka ez annak, hogy a kultur­igények felismerésére képes, és hogy ez a fel­ismerés helyesen vezet a tervezett felső keres­kedelmi iskolához. Mély tisztelettel kérjük ezek után: Kegyeskedjék engedélyt adni arra, hogy az 1912-ik év szeptemberében felső kereske­delmi iskolankat nyilvánossági joggal megnyit­hassuk. Mély tisztelettel A Kereskedik és Gazdák Köre. Az iskola előkészítő bizottsága. A nyíregyházi tanitói járáskör közgyűlése. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület nyír­egyházi járásköre, mint már jeleztük f. hó 8-án tartotta évi közgyűlését. A szabolcsvármegyei tanitói otthon létesí­tése és megalapításának módozatairól, a tanítók fizetésrendezéséről a közgyűlés részletes tudó­sítását itt közöljük. Király Imre nyíregyházi tanitó a követ­kezőkben ismerteti a létesítendő Otthont: Tisztelt Közgyűlési Emelkedett hangulatban gyülekeztünk ma itt össze, hogy a mindennapi munkásságunk egy percre megszakítva számot adjunk, minket, a tanítókat érdeklő, ez esziendőben való mult és jövő munkásságunkról. Ez alkalomból ki­folyólag kiváló szerencse jutott osztályrészemül. Szeretve tisztelt Elnök urunk felhívása és az u. n. ,Ifjúság" megbízása folytán ismertetem az alakítandó ,Szabolcsvármegyei Tanítók Ott­honá"-t. Ismertetem azt az alakítandó intéz­ményt, melynek kitűzött célja Szabolcsvár­megye tanítóit közös érdekeink, céljaink mun­kálására tömöríteni, egytől-egyig egy táborba összehozni, vagyis tekintet nélkül az iskola jellegére szerveztessék a szabolcsi tanítók össze­sége által egy oly intézmény, hol a tanitó a tanítóval nem csak ily gyűlések és a végén rendezendő diszebédek alkalmával, de minden­kor, mikor alkalma és ideje van érintkezhessék. S ha e pillanatban kissé gyámoltalannak látszom, ne rójanak meg érte, mert annak a nyomasztó gondalatnak hatása alatt vagyok: Vajon sikerül-e nékem a Tisztelt Közgyűlésnek a szabolcsi tanítok életében e messze kiható intézményről nagy vonásokkal o'y képet vázol­nom, mely mindazt a sok jót, nemest, magasz­tost, melyeket ez intézmény magában rejt csak kis részben is feltárja a T. Közgyűlés előtt. Mielőtt az Otthont ismertetném, engedjék meg, hogy feleljek először arra a kérdésre, mely gondolom, most mindnyájunk lelkében felmerült t. i. van-e szükségök a tanítóknak ily intézményre? — A kérdésre feleletet csak ugy és abban adhatok, ha egy futó tekintetet vetünk a mai tanitói közéletre, küzdelmeire és keressük az okait küzdelmeink sikertelenságé­nek. Ma a tanítóság nagy része még mindég abban az erősnek vélt meggyőződésben él ho?v az iskola jellegek szerinti körzetek azok az eszközök, melyekkel ami halaszthatatlan, ki­elégítésre váró, jogos követeléseink, közös irányú kullur és nemzeti nevelésügyi törek­véseink stb. ép ugy dűlőre, győzelemre juttat­hatók ezek által, mintha minden vármegyéi.en egy táborba volnánk! Pedig epén ezek a kör­zetek az akadályai nagy reszten ami halaüá­sunknak és okai sok tekintetben a minden te<en való munkálkodásunk sikertelenségének. Oicai azért, mert országos nyavalyánk, hogy a külön­féle jellegű, apró-cséprő tanitóegyletek vezető személyei nem tudják, vagy nem akarják a tisztán „magyar tanítóra" tartozó közös érde­kek, pl. anyagi ellátásunk, népnevelésügyünk, önmagunk művelésére, segítségére, gyönyörköd­tetésére egy táborba vármegyénként összehozni a tanítóságot! S ahol meg is próbálták (pl. Szabolcs vm.) a különféle jellegű iskolánál működő tanítókat egyesíteni közös ügyeink munkálására csak kis mértékben sikerült. (575 tanitó közül, csak 200 tagja az Ált. Tanito­egyletnek.) Nem sikerült ez azért, mert az állami, róni. kath., ref., ág. ev. stb. tanitók, ahány jelleg, annyi apró csapat, mind külön óhajtja elérni, még azokat a célokat, követeléseket is, melyek mindannyiunknak ködösök! S mi a célja a jellegek szerinti küzdelmeknek ? Az, hogy mindenike szeretne különb, több lenni és gazdagabban elláttatni a másik csoportnál! Ebből következik, hogy nem tudjuk, nem akar­juk, nem birjuk a jellegek szerint való köve­teléseket alárendelni az össznek, szóval fegyel­mezetlenek vagyunk. A testvéri, egymásiránti szeretetet nagy hangon hirdetjük, pedig az egy­más előhaladását nem elősegíteni, hanem igen gyakran hátráltatni szeretnők ; őszintén szólva a tanitók közt a kartársi szeretet nagyon sok­szor közelebb áll a Kain és Ábel közötti vi­szonyhoz mint a magasztos krisztusi szeretet­hez ! Csak akkor lepi el arcunkat a szégyen pirja, ha a következőhöz hasonló, apró ese­ményeket olvasunk X. községben a tanitó nehéz megélhetési viszonya miatt elvállalta a haran­gozást évi 60 korona fizetésért. Esztendő végén a harangozás; dijat nem fizették ki ; okul hoz­ván fel, hogy a tanitó nem tud szépen haran­gozni, s nem 60 K-t, de egy fityinget sem érdemel. Ilyenkor aztán eszünkbe jut, hogy ha már senki sem segit rajtunk, egymáson valami módon segíteni kellene és azt az egyébként becsületes népet a kultura alapvető munkásai irá.nt illőbb becsülésre kellene nevelni! Már ennyiből is világosan láthatjuk és megtalálhatjuk azokat az okokat, melyek miatt ez a számra nézve hatalmas tanitói tábor (32,000 vagyunk) valahányszor felemeli munka­adóihoz nyomorúságos helyzetében kérő szavát, avagy érdekeinek érvényesítésére harcba viszi fegyvereit, mindég miért végződik sikertelenül. E sikertelenségek miatt hangzik utóbbi időben az a fenyegető kiszólás: Feltűzzük mi is május 1-én a piros szallagot! Csatlakozunk ehhez, vagy ahhoz a szociálistákhoz pl. a szociáldemokratákhoz!" — Tisztelt Közgyűlés! Mi nem csatlakozhatunk semmiféle szélsőséges szociális irányt képviselő szervezetekhez! Nem csatlakozhatunk azért, mert a mi munkaanya­gunk nem holt anyag, a mi formálandó, fel­dolgozandó anyagunk a lélek s ha a megmun­kálásánál helytelenül irányítjuk, tévutakra terel­jük nemcsak egy nemzedéket, de az egész Tavaszi idényre a legújabb a már megérkeztek. Szőrme árak az idény előrehaladottságánál fogra mélyen leszálli­legnagyobb választékban t©tt árban kaphatok női ruhadíszek Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és rövidáru üzleteben Telefon 129. 653-33 5^

Next

/
Oldalképek
Tartalom