Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-19 / 20. szám

t6 5-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. április 21. figyelmünket: az ingyenes népoktatás kérdése és a tanitók nyugdíjügye. A II. egyelimes gyűlést a laritóíágnak az 1868. évi XXXVIII. t. c. miatti el'fedetlensége hozta létre. Azonban tárgyai között nem a tanítóság ügye, hanem a községi iskoláknak a felekezeti iskolákkal való szembeállítása vezetett. Ez a gyűlés az 1870. évi aug. 15-én 2018 tanitó jelenlétében tartató!t. A III. egyetemes gyűlés az 1874. évben, aug. 10 én 1828 tag jelenlététen tartatott. Tárgyait a tanterv, tandíj, nyugdíjügy, felnőttek oktatása és a fanitói tanfolyamok tartása képezték. Ez volt az első olyan gyűlés, melynek ke'lkégeit tagdijakból fedezték. A IV. egyetemes gyűlés az 1878. év aug. 21-én, a tanitók csekoly érdeklődése mellett tartatott. Mindössze 814-en jelentek meg. Jelentékeny ügyeket nem tárgyaltak ; azonban feljegyzésre méltó, hogy a tanitók szövetségének eszméje, ezen a gyűlésen született. Az V. egyetemes gyűlés, mely az 1890. évi aug. 21-ín 1258 tag jelenlétében tartatott, a tanitók anyagi helyzetenek tárgyalásával és ónnak a nagy tarsadalom előtt való feltárásával, magvát képezte annak az 1893. évi törvénynek, melyről a sokszor jogosan elhangzott sújtó kritika dacára is el kell ismernünk, hogy a magyar tanítóság anyagi helyzetének javítása ra szolgáló intézkedések első alapkövét telte le. El kell tehát ismernünk azt is, hogy az V. egyetemes gyűlés hatása nélkül, még ez az eredmény is évekig késhetett volna. A VI. (gyetemes gyűlés az 1904. évben, július 3-án, 2155 tag jelenlétében, a fizetésrendezés és njugdijrevizió ügyét tárgyalta. Ezen gyűlés, ba nem is hozla rr.eg a tanítóság reszére a joggal és méltányossággal várt teljes eredményt, az 1907. évi törvény által biztosított javulás, mégis legnagyobb részben ennek a gyűlésnek tulajdonítható. Ebből a rövid történeti ismertetésből is tényként megállapíthatjuk, hogy az egyetemes gyűléseknek mindig meg volt nemcsak a nevelés, tanitás ügyére, hanem a tanítóság viszonyaira nézve is a kedvező hatása; mennyivel jobban várható azolnak teljesülése most, mikor megvalósításukért a tanítóság egész tábora öntudatosan vivja küzdelmes harcait. A IV. egyetemes tanitógyülésnek az 1878. évben megszületett ideája: A Magyarországi Tanitóegyosülefek Országos Szövetsége az 1910. cvben (tehát 32 évi vajúdás után) valóban festet öltött és azt az együttérzés eszméje szinte óriási gyorsasággal egyszerre megerősítette. Ma, az Országos Szövetség 20.000 tagot számlál. Ennek az Országos Szövetségnek 1911. évi aug. 26-án taitotí közgyűlése — melyről a Nyírbátorban tartott legutóbbi járásköri gyűlésünk alkalmával részletesen beszámoltam, — elérkezetnek látta az időt arra, hogy a magyar tanítóság a VII. egyetemes gyűlést az 1912. évben tartsa meg. Ezen határozat értelmében az Országos Szövetség vezetősége, az előkészítő munkálatokhoz hozzá is látott. Hivatkozott jelentésemben emiileltem, hogy a vall. és közokt.-ügyi miniszter ur már a mult nyáron tartott Szövetségi gyűléssel közölte ebbeli elhatározását, hogy a tanítóság sérelmeit orvosolni akarja és hogy ezt a különféle érdekek kielégítésére tehesse, megismerni óhajtja a tanítóság állapotát és kívánságait. Ezen célból ankétet hivott össze. Méltóztatnak tudni, hogy az ankét mult év szept. 27-én volt. Azonban — sajnos — a Szövetség hivatalos lapja a Tanitó, szerkesztési felületességtől oly burkoltan közölte értesi • tősét és annak tényleges eredményéről a megnyugtató kijelentést tenni elmulasztotta, hogy ezzel a magyar tanítóság tömegének lelkébe, az eredménytelennek hitt ankét miatt, a kétségbeejtő keserűséget plántálta. Es ez a keserűség forrott . . . Csak a nagyváradi tanitók lelkes felhívása kellett hozzá, hogy a szenvedélyek tüze kigyúljon. Igy jött létre a decemberben tartott országos gyűlés. És ennél a gyűlésnél álljunk meg egy pillanatra ! Nem a hibásokat kereső kritikus szól j belőlem, csupán a történeti igazság szempontjából óhajtom megállapítani azt a tényt, hogy az Oszágos Szötveiség vezetősége a látszat szerint könnyedén ítélve, túlságosan enyhén kezelte a tanítóságnak ezidőszerint legfontosabb kérdését : a fizetés rendezés ügyét. Ez a látszat kétségbe ejtette a kérdés elintézését remegve leső tanítóságot és a bihari karlársak lőporának felrobbantása valósággal extasisba hozta az egész ország tanítóságát. Gyűlést hívlak tehát egybe a nagyváradi kollégák is, az Országos Szövetség vezetősége is. A gyűlésen jelen voltak nagy számukkal és a haladásért való lelkes megnyilatkozásaikkal, az egész ország figyelmét és érdeklődését felköltöíték. Az eredmény: a rég fojtott keserűségek megnyilat kozása és bizonyságtétel ártól, hogy ez a megnyilatkozás a tanítói léleknek nem mester kélt tükre! Sajnálatunkra, egyéb eredményt nem állapithatunk meg, hacsak azt nem. hogy a figyelő és kutató eime a magyar tenitóság hatalmas táborának egységében szépséghibákat talált. Ez az eredmény pedig nem tényleges és nekünk nem kedves eredmény. Készséggel elismerem, hogy baj és beteg ség eseten a leggyorsbabb segély kecsegtet a legtöbb reménységgel, azonban az elmúlt év utolsó hónapjaiban, amikor a fizetésrendező törvényjavaslat állítólag készen volt, (mely a valóság szerint még most sincs készen) de tény, hogy a miniszter ur határozata kijelentette, sőt a politikai viszonyok is igazolták, hogy az az 1911. évben tárgyalás alá nem kerülhet; akkor az ország tanítóságának tényleges egységében való hitet talán nem lett volna szabad meg gyengíteni? A szegény tanitó családapák erszenyét, éppen a télire ruházkodás idején kiüríttetni talán szintén felesleges volt ?! És az üres erszény talán helyenként szomorú karácsonyt is hozott? . . . Az Országos Szövetség a mult évi gyűlésén vagy hozoft határozatot az egyetemes gyűlés megtartását illetőleg, vagy nem hozott határozatot ! Utóbbi esetben és ha a miniszter urnák előbb idézett kijelentése nem tőrtént volna meg, az országos gyűlés összehívását nem lett volna szabad elejteni, azonban tény : hogy az Országos Szövetseg az egyetemes gyűlés idejét az 1912. évié határozta, továbbá készen fekvő tény volt az is, hogy a hevenyében öszszehivott országos gyűlés, a kérdés időszerütlensége miatt, produktív eredmenyeket felmutatni nem lesz kép?s. Ezeket a történeti tényeket — ismétlem — nem a ved, hanem a tanulság kedvééit emiitettem meg. A tanulságot ebben látom: ha a zászlóvivés tisztét az Országos Szövetség veze tőségére ruháztuk, akkor az egységet más zászló lobogtatásával nem szabad megtörnünk. Ha gyenge a vezérletünk, erősítsük ; ha tétováz szorítsuk; ha pedig a belé helyezett bizalomnak érdemtelenre való ruházását látnánk, akkor ugyanazzal a kézzel, mellyel átadtuk neki, vissza is tudnánk venni a vezéri lobogót. Meggyőződésem, hogy az Országos Szövetség intezősegénél vezérletünk becsületes kezekbe van letéve; azonban, amint a vezérkar soha nem nyert csatát sereg nélkül, ugy nekünk is feladataink vannak, melyeknek teljesítése egyenesen kötelesség ! Eddig a multak történetével és a helyzet ismertetésével foglalkoztam, méltóztassanak megengedni, hogy most a jövőben reánk háruló kötelességekről is megemlékezzem. Nem a tanitóságon kivül kell az eredménytelenség okát keresni, hanem bennünk, magunkban. Ne másoktól várjuk, hanem tömörülésünkkel magunk vívjuk ki jogainkat! Mindenek előtti kötelességünk, hogy összes tevékenységünkben az egység kézzelfogható jele nyilatkozzék meg. Ahol a tanítóság tisztességéről és boldogulásáról, a nevelés és tanitásügy jövőjéről van szó, sem személyi érdek, sem felekezeti tagoltság, sem az érdekkapcsolatok nem képezhetnek közöttünk akadályokat, nem állíthatnak közénk választófalakat. Irányítson bennünket a testvéri szeretet és megértés! Vezessen az egymás iránti kötelességérzet, mert jogokat csak az szerezhet önmaga és a társadalom számára, aki kötelességeket is ismer! Ne legyen Szabolcsvármegyé • ben olyan tanitó, ki a megyei tanítóegyesületnek nem tagja, dí olyan névleges tagja sem, aki sem a szellemi, sem az anyagi kérdések teljesítésében kötelességeket nem ismer! Aki az egyesületi életben szellemi és anyagi kötelességeket teljesít, az a magyar nemzet tan • ügyének és a magyar tanítóság összességeinek ügyeiért áldoz. Minthogy pedig az áldozat Istenhez emel, a aját boldogságotokéit szellemi és anyagi áldozatot kell hoznotok! Most az anyagi áldozat következik ! A VII. egyetemes gyűlésen minden tanítónak ott kell I nni! Hiszem, hogy Szabolcsvármegye tanítósága impozáns számmal lesz képviselve. Ott a tanítóság magatartását egy ország figyelme veszi körül. Kötelességünk tehát őrködni, hogy az a nagygyűlés, melyen a magyar tanitók ezrei fognak megjelenni, a nemzet tanítóságának méltó kifejezője legyen. Kifejezője legyen nemcsak a tanítóság képességégének és egyesületi erejének, hanem műveltségeinek is. Jogos küzdelmünkben a legteljesebb erőkifejtéssel jelenjünk meg a harctéren, fegyvereink azonban csak tiszteséges fegyverek lehetnek. „Addig, mig a döntés pillanata el nem érkezik, mig a tények meg nem győznek bennünket arról, hogy csalódnánk, legalább addig óvakodjunk a szélsőségektői." Vezesse majd gyülésünk fonalát az őseinktől örökölt hazafias szellem és az intelligens tanítóságtól joggal elvárható bölcs mérséklet, mert ez az igazi méltóság, ez az igazi fenség ! Hiszem, hogy a figyelő nemzet jogos kívánalmaink teljesítése elől szükkeblüen elzárkózni nem fog, mert nem szabad ! Jogos és igazságos ügyünknek diadallal keli végződni. Ugy legyen ! A viszontlátásra az egyetemes gyűlésen. Ez is ugy legyen! * Az országos szövetség vezetősége a következő felhívást, illetőleg értesítést adta ki: „A magyarországi tanitó-egyesületek szövetsége a VII. egyetemes gyűlést f. evi julius hó 2., 3. és 4. napjaira tűzte ki. Ezen egyetemes gyűlés tagjai őt korona tagsági dijat fizetnek a gyűlés pénztárába. Ezért az összegért a tagok megkapják az egyetemes gyűlés naplóját, jelvényét és az igazoló jegyet. Egyúttal részesülnek mindazon kedvezményekben, melyeket az egyetemes gyűlés tagjai számára megszerezni tikerül. A tagsági dijak junius hó 15-ig bezárólag Dallos István pénztáros cimére (Budapest, VIII., Práter-u. 31.) küldendők. A tagsági dij befizetése után a pénztáros megküldi a .Tagsági igazolványt* mely az egyetemes gyűlés tagjainak megállapított jogait biztosítja. A szövetség alapszabályainak 30. §-a értelmében az egyetemes gyűlésen sem szavazó, sem tanácskozó joggal nem vehet részt az olyan tanitó, ki a szövetség kötelékébe tartozó egyesületek valamelyikének nem tagja." Egyesületünk tagjai a részvételi dijak beküldését szíveskedjenek velem tudatni, hogy a lehetőségig együttes elszállásolás iránt kellő időben intézkedhessem. A gyűlés tárgysorozatát minden taggal közölni fogja a szövetség irodája. Varga György, egyesületi alelnök. Pályázati hirdetés. A kolozsvári m. kir. állami tanítóképző intézet I. osztályába oly ép testű tanulókat veszünk fel, akik 14-ik életévüket már betöltötték, de 18 évesnél nem idősebbek s annyi előképzettséget igazolnak, amennyit a polgári iskola, gimnázium, vagy reáliskola négy osztályának sikeres elvégzése nyújt. E követelmények igazolása szabályszerű iskolai bizonyitványnyal történik. A felvétel és segélyezés iránt benyújtandó, egy koronás bélyeggel ellátott pályázati kérvényhez a következő eredeti okmányok csatolandók: 1. születési bizonyítvány; 2. iskolai bizonyítvány a megelőző iskolai évről és félévi nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagy választékban érkeztek Olcsó árek. Herpay Ernő nri divatáruháza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 5. o e-i