Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-19 / 20. szám

t6 5-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. április 21. figyelmünket: az ingyenes népoktatás kérdése és a tanitók nyugdíjügye. A II. egyelimes gyűlést a laritóíágnak az 1868. évi XXXVIII. t. c. miatti el'fedetlensége hozta létre. Azonban tárgyai között nem a tanítóság ügye, hanem a községi iskoláknak a felekezeti iskolákkal való szembeállítása veze­tett. Ez a gyűlés az 1870. évi aug. 15-én 2018 tanitó jelenlétében tartató!t. A III. egyetemes gyűlés az 1874. évben, aug. 10 én 1828 tag jelenlététen tartatott. Tárgyait a tanterv, tandíj, nyugdíjügy, felnőttek oktatása és a fanitói tanfolyamok tartása ké­pezték. Ez volt az első olyan gyűlés, melynek ke'lkégeit tagdijakból fedezték. A IV. egyetemes gyűlés az 1878. év aug. 21-én, a tanitók csekoly érdeklődése mellett tartatott. Mindössze 814-en jelentek meg. Jelen­tékeny ügyeket nem tárgyaltak ; azonban fel­jegyzésre méltó, hogy a tanitók szövetségének eszméje, ezen a gyűlésen született. Az V. egyetemes gyűlés, mely az 1890. évi aug. 21-ín 1258 tag jelenlétében tartatott, a tanitók anyagi helyzetenek tárgyalásával és ónnak a nagy tarsadalom előtt való feltárásá­val, magvát képezte annak az 1893. évi tör­vénynek, melyről a sokszor jogosan elhangzott sújtó kritika dacára is el kell ismernünk, hogy a magyar tanítóság anyagi helyzetének javí­tása ra szolgáló intézkedések első alapkövét telte le. El kell tehát ismernünk azt is, hogy az V. egyetemes gyűlés hatása nélkül, még ez az eredmény is évekig késhetett volna. A VI. (gyetemes gyűlés az 1904. évben, július 3-án, 2155 tag jelenlétében, a fizetés­rendezés és njugdijrevizió ügyét tárgyalta. Ezen gyűlés, ba nem is hozla rr.eg a tanítóság reszére a joggal és méltányossággal várt teljes eredményt, az 1907. évi törvény által bizto­sított javulás, mégis legnagyobb részben ennek a gyűlésnek tulajdonítható. Ebből a rövid történeti ismertetésből is tényként megállapíthatjuk, hogy az egyetemes gyűléseknek mindig meg volt nemcsak a neve­lés, tanitás ügyére, hanem a tanítóság viszo­nyaira nézve is a kedvező hatása; mennyivel jobban várható azolnak teljesülése most, mikor megvalósításukért a tanítóság egész tábora ön­tudatosan vivja küzdelmes harcait. A IV. egyetemes tanitógyülésnek az 1878. évben megszületett ideája: A Magyarországi Tanitóegyosülefek Országos Szövetsége az 1910. cvben (tehát 32 évi vajúdás után) valóban festet öltött és azt az együttérzés eszméje szinte óriási gyorsasággal egyszerre megerő­sítette. Ma, az Országos Szövetség 20.000 tagot számlál. Ennek az Országos Szövetségnek 1911. évi aug. 26-án taitotí közgyűlése — melyről a Nyírbátorban tartott legutóbbi járásköri gyűlé­sünk alkalmával részletesen beszámoltam, — elérkezetnek látta az időt arra, hogy a magyar tanítóság a VII. egyetemes gyűlést az 1912. évben tartsa meg. Ezen határozat értelmében az Országos Szövetség vezetősége, az előkészítő munkálatokhoz hozzá is látott. Hivatkozott jelentésemben emiileltem, hogy a vall. és közokt.-ügyi miniszter ur már a mult nyáron tartott Szövetségi gyűléssel közölte ebbeli elhatározását, hogy a tanítóság sérel­meit orvosolni akarja és hogy ezt a különféle érdekek kielégítésére tehesse, megismerni óhajtja a tanítóság állapotát és kívánságait. Ezen cél­ból ankétet hivott össze. Méltóztatnak tudni, hogy az ankét mult év szept. 27-én volt. Azonban — sajnos — a Szövetség hivatalos lapja a Tanitó, szerkesz­tési felületességtől oly burkoltan közölte értesi • tősét és annak tényleges eredményéről a meg­nyugtató kijelentést tenni elmulasztotta, hogy ezzel a magyar tanítóság tömegének lelkébe, az eredménytelennek hitt ankét miatt, a kétségbe­ejtő keserűséget plántálta. Es ez a keserűség forrott . . . Csak a nagyváradi tanitók lelkes felhívása kellett hozzá, hogy a szenvedélyek tüze kigyúljon. Igy jött létre a decemberben tartott országos gyűlés. És ennél a gyűlésnél álljunk meg egy pilla­natra ! Nem a hibásokat kereső kritikus szól j belőlem, csupán a történeti igazság szempont­jából óhajtom megállapítani azt a tényt, hogy az Oszágos Szötveiség vezetősége a látszat szerint könnyedén ítélve, túlságosan enyhén kezelte a tanítóságnak ezidőszerint legfontosabb kérdését : a fizetés rendezés ügyét. Ez a látszat kétségbe ejtette a kérdés elintézését remegve leső tanítóságot és a bihari karlársak lőporának felrobbantása valósággal extasisba hozta az egész ország tanítóságát. Gyűlést hívlak tehát egybe a nagyváradi kollégák is, az Országos Szövetség vezetősége is. A gyűlésen jelen voltak nagy számukkal és a haladásért való lelkes megnyilatkozásaikkal, az egész ország figyelmét és érdeklődését felköltöíték. Az ered­mény: a rég fojtott keserűségek megnyilat kozása és bizonyságtétel ártól, hogy ez a megnyilatkozás a tanítói léleknek nem mester kélt tükre! Sajnálatunkra, egyéb eredményt nem állapithatunk meg, hacsak azt nem. hogy a figyelő és kutató eime a magyar tenitóság hatalmas táborának egységében szépséghibákat talált. Ez az eredmény pedig nem tényleges és nekünk nem kedves eredmény. Készséggel elismerem, hogy baj és beteg ség eseten a leggyorsbabb segély kecsegtet a legtöbb reménységgel, azonban az elmúlt év utolsó hónapjaiban, amikor a fizetésrendező törvényjavaslat állítólag készen volt, (mely a valóság szerint még most sincs készen) de tény, hogy a miniszter ur határozata kijelentette, sőt a politikai viszonyok is igazolták, hogy az az 1911. évben tárgyalás alá nem kerülhet; akkor az ország tanítóságának tényleges egységében való hitet talán nem lett volna szabad meg gyengíteni? A szegény tanitó családapák ersze­nyét, éppen a télire ruházkodás idején kiürít­tetni talán szintén felesleges volt ?! És az üres erszény talán helyenként szomorú karácsonyt is hozott? . . . Az Országos Szövetség a mult évi gyűlé­sén vagy hozoft határozatot az egyetemes gyű­lés megtartását illetőleg, vagy nem hozott ha­tározatot ! Utóbbi esetben és ha a miniszter urnák előbb idézett kijelentése nem tőrtént volna meg, az országos gyűlés összehívását nem lett volna szabad elejteni, azonban tény : hogy az Országos Szövetseg az egyetemes gyűlés ide­jét az 1912. évié határozta, továbbá készen fekvő tény volt az is, hogy a hevenyében ösz­szehivott országos gyűlés, a kérdés időszerüt­lensége miatt, produktív eredmenyeket felmu­tatni nem lesz kép?s. Ezeket a történeti tényeket — ismétlem — nem a ved, hanem a tanulság kedvééit emii­tettem meg. A tanulságot ebben látom: ha a zászlóvivés tisztét az Országos Szövetség veze tőségére ruháztuk, akkor az egységet más zászló lobogtatásával nem szabad megtörnünk. Ha gyenge a vezérletünk, erősítsük ; ha tétováz szorítsuk; ha pedig a belé helyezett bizalom­nak érdemtelenre való ruházását látnánk, akkor ugyanazzal a kézzel, mellyel átadtuk neki, vissza is tudnánk venni a vezéri lobogót. Meggyőződésem, hogy az Országos Szövet­ség intezősegénél vezérletünk becsületes kezekbe van letéve; azonban, amint a vezérkar soha nem nyert csatát sereg nélkül, ugy nekünk is feladataink vannak, melyeknek teljesítése egye­nesen kötelesség ! Eddig a multak történetével és a helyzet ismertetésével foglalkoztam, méltóztassanak meg­engedni, hogy most a jövőben reánk háruló kötelességekről is megemlékezzem. Nem a tanitóságon kivül kell az eredmény­telenség okát keresni, hanem bennünk, magunk­ban. Ne másoktól várjuk, hanem tömörülésünk­kel magunk vívjuk ki jogainkat! Mindenek előtti kötelességünk, hogy összes tevékenységünkben az egység kézzelfogható jele nyilatkozzék meg. Ahol a tanítóság tisztességéről és boldogulásá­ról, a nevelés és tanitásügy jövőjéről van szó, sem személyi érdek, sem felekezeti tagoltság, sem az érdekkapcsolatok nem képezhetnek kö­zöttünk akadályokat, nem állíthatnak közénk választófalakat. Irányítson bennünket a testvéri szeretet és megértés! Vezessen az egymás iránti köteles­ségérzet, mert jogokat csak az szerezhet ön­maga és a társadalom számára, aki kötelessé­geket is ismer! Ne legyen Szabolcsvármegyé • ben olyan tanitó, ki a megyei tanítóegyesület­nek nem tagja, dí olyan névleges tagja sem, aki sem a szellemi, sem az anyagi kérdések tel­jesítésében kötelességeket nem ismer! Aki az egyesületi életben szellemi és anyagi kötelességeket teljesít, az a magyar nemzet tan • ügyének és a magyar tanítóság összességeinek ügyeiért áldoz. Minthogy pedig az áldozat Isten­hez emel, a aját boldogságotokéit szellemi és anyagi áldozatot kell hoznotok! Most az anyagi áldozat következik ! A VII. egyetemes gyűlésen minden tanító­nak ott kell I nni! Hiszem, hogy Szabolcsvár­megye tanítósága impozáns számmal lesz kép­viselve. Ott a tanítóság magatartását egy or­szág figyelme veszi körül. Kötelességünk tehát őrködni, hogy az a nagygyűlés, melyen a ma­gyar tanitók ezrei fognak megjelenni, a nem­zet tanítóságának méltó kifejezője legyen. Kife­jezője legyen nemcsak a tanítóság képességé­gének és egyesületi erejének, hanem műveltsé­geinek is. Jogos küzdelmünkben a legteljesebb erő­kifejtéssel jelenjünk meg a harctéren, fegyvereink azonban csak tiszteséges fegyverek lehetnek. „Addig, mig a döntés pillanata el nem érkezik, mig a tények meg nem győznek bennünket arról, hogy csalódnánk, legalább addig óvakod­junk a szélsőségektői." Vezesse majd gyülésünk fonalát az őseink­től örökölt hazafias szellem és az intelligens tanítóságtól joggal elvárható bölcs mérséklet, mert ez az igazi méltóság, ez az igazi fenség ! Hiszem, hogy a figyelő nemzet jogos kívánal­maink teljesítése elől szükkeblüen elzárkózni nem fog, mert nem szabad ! Jogos és igazságos ügyünknek diadallal keli végződni. Ugy legyen ! A viszontlátásra az egyetemes gyűlésen. Ez is ugy legyen! * Az országos szövetség vezetősége a követ­kező felhívást, illetőleg értesítést adta ki: „A magyarországi tanitó-egyesületek szö­vetsége a VII. egyetemes gyűlést f. evi julius hó 2., 3. és 4. napjaira tűzte ki. Ezen egyetemes gyűlés tagjai őt korona tagsági dijat fizetnek a gyűlés pénztárába. Ezért az összegért a tagok megkapják az egyetemes gyűlés naplóját, jelvényét és az igazoló jegyet. Egyúttal részesülnek mindazon kedvezmények­ben, melyeket az egyetemes gyűlés tagjai szá­mára megszerezni tikerül. A tagsági dijak junius hó 15-ig bezárólag Dallos István pénz­táros cimére (Budapest, VIII., Práter-u. 31.) küldendők. A tagsági dij befizetése után a pénztáros megküldi a .Tagsági igazolványt* mely az egyetemes gyűlés tagjainak megállapított jogait biztosítja. A szövetség alapszabályainak 30. §-a értel­mében az egyetemes gyűlésen sem szavazó, sem tanácskozó joggal nem vehet részt az olyan tanitó, ki a szövetség kötelékébe tartozó egye­sületek valamelyikének nem tagja." Egyesületünk tagjai a részvételi dijak be­küldését szíveskedjenek velem tudatni, hogy a lehetőségig együttes elszállásolás iránt kellő időben intézkedhessem. A gyűlés tárgysorozatát minden taggal közölni fogja a szövetség irodája. Varga György, egyesületi alelnök. Pályázati hirdetés. A kolozsvári m. kir. állami tanítóképző intézet I. osztályába oly ép testű tanulókat veszünk fel, akik 14-ik életévüket már betöl­tötték, de 18 évesnél nem idősebbek s annyi előképzettséget igazolnak, amennyit a polgári iskola, gimnázium, vagy reáliskola négy osz­tályának sikeres elvégzése nyújt. E követelmé­nyek igazolása szabályszerű iskolai bizonyitvány­nyal történik. A felvétel és segélyezés iránt benyújtandó, egy koronás bélyeggel ellátott pályázati kér­vényhez a következő eredeti okmányok csato­landók: 1. születési bizonyítvány; 2. iskolai bizonyítvány a megelőző iskolai évről és félévi nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagy választékban érkeztek Olcsó árek. Herpay Ernő nri divatáruháza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 5. o e-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom